Csehország természet-, tájvédelmi területei XXI. - Křivoklátsko

Prágától mintegy 30 kilométerre nyugati irányban kezdődik a Křivoklátsko Tájvédelmi Körzet 628 négyzetkilométer kiterjedésű területe. Északról Lány, Ruda, Rakovník városok és Krakovec falva, nyugatról a Zvíkovecen is áthaladó út, délről Zbiroh, Žebrák, Zdice városkák, keletről pedig Beroun, Hýskov és Chyňava határolják. Maga a terület összesen 96 kisvárost és falut foglal magába, közepén a csodás várkastélyáról is híres Křivokláttal. A jellemzően erdővel borított tájvédelmi terület közepén, Zvíkovecnél belépve és Berounnál tovább haladva a kanyargós Berounka folyó szalad át, csodálatos folyóvölgyi tájat alkotva.

Křivoklát várkastélya, a térség egykori központja

Csehország természet-, tájvédelmi területei XX. - Český kras – Cseh karszt

Prágától délnyugatra, a főváros közvetlen közelében fekszik az 1972-ben alapított Český kras tájvédelmi terület, magyarul a Cseh karszt. Az itt található 12823 hektáros terület szívében áll a turisták által lelkesen és nagy számban látogatott csodálatos Karlštejn vára, így bátran mondhatjuk, hogy sok magyar honfitársunk is megfordulhatott már ezen a varázslatos értékekkel bíró vidéken. A Berounka folyó által kettészelt, nyugat-kelet irányban húzódó tájvédelmi területet keletről Radotín, mint Prága városrésze, délről a Berounkát szegélyező kisebb települések, majd Liteň és Všeradice határolja. Ez utóbbi település egyben a kiterjedésének déli határát is jelenti. Nyugatról Suchomasty és Koněprusy, míg északról Tetín, illetve Loděnice szegélyezi a mind természeti, mind kulturális, építészeti szempontból is gazdag körzetet.

A Cseh karszt

Csehország természet-, tájvédelmi területei XIX. - České středohoří

Cikkünk előtt egy kis ismétlésként megjegyeznénk, hogy Észak Csehországban, a Cseh Svájc Nemzeti Park mellett összesen négy egymással érintkező tájvédelmi terület alkot egy nagy összefüggő természet-, tájvédelmi tömböt. A sorozatunk korábbi részeiben a Kokořínsko-t és a Lužické hory-t és a Labské Pískovce-t már bemutattuk, most pedig következzék a négy közül a legterjedelmesebb tájvédelmi körzet, a több mint 1000 km²-t meghaladó területű České středohoří, azaz a Cseh középhegység CHKO.

České středohoří

Ünnepi körtúra Třeboňban II.: Gyalogtúra a Világ körül

Cikkünk első részében Třeboň óvárosából indulva az Aurora gyógyfürdő parkjához jutottunk, elérve a Világ-halastavat, most pedig következzék tókerülő túránk bemutatása. Azonban mindenekelőtt néhány szó magáról a tóról. A Rybník Svět, magyarul Világ-halastó a třeboňi halastóvidék hatodik legnagyobb, a fekvését tekintve pedig az egyik legmeghatározóbb tava. A kelet-nyugat irányban elterülő állóvizet a Spolský-patak elgátolásával hozták létre. A víz innen két kifolyón át tud távozni, melyek közül az egyik a kastélypark felé vezet, és a végén mindkettő az tóhálózatot összekötő Arany-csatornába torkollik. Ha még emlékeznek rá, a mostani túránk során ezen az egyik kifolyón, valamint az Arany-csatornán átívelő kis hídon is áthaladtunk.

A kissé borús Világ

Csehország természet-, tájvédelmi területei XVIII. - Labské pískovce

Ahogyan azt a korábbi cikkünkben már említettük Észak Csehországban, a Cseh Svájc Nemzeti Park mellett összesen négy egymással érintkező tájvédelmi terület alkot egy nagy összefüggő természet-, tájvédelmi tömböt. Ezek közül a Kokořínsko-t és a Lužické hory-t már bemutattuk, most következzék az a tájvédelmi körzet, amely szó szerint körülöleli a Cseh Svájc Nemzeti Parkot. Ez pedig nem más mint a Labské Pískovce, azaz az Elbai Homokkő CHKO. Az Ústecký kraj-ban – Ústí nad Labem kerületben fekvő 324 négyzetkilométer kiterjedésű területet 1972-ben nyilvánították védetté. Ebből „vált ki” 2000-ben a Cseh Svájc Nemzeti Park, így ma a Lasbké pískovce területe 245 km2. A tájvédelmi terület szinte szerves egységben áll nem csupán a Cseh Svájccal, de a német oldalon fekvő Szász Svájccal (szintén nemzeti park) is, hiszen így ezek együttesen jelentik Közép-Európa legmarkánsabb, legkiterjedtebb homokkő vidékét.

Děčín és a környező homokkő vidék

Csehország természet-, tájvédelmi területei XVII. - Lužické hory

Észak Csehországban, a német határ közelében, a világhíres Cseh Svájc Nemzeti Park mellett összesen négy egymással hosszabb-rövidebb szakaszon érintkező tájvédelmi terület alkot egy nagy összefüggő természet- , tájvédelmi tömböt. A legdélebbiről (Kokořínsko) már a sorozatunk egy korábbi részében írtunk, most a legkeletebbre eső tájvédelmi területtel a Lužické hory-val szeretnénk olvasóinkat megismertetni.

Lužické hory

Csehország természet-, tájvédelmi területei XVI. - Blanský les

A magyarok körében is ismert, nem mellesleg világhírű Český Krumlovba érkezve rögtön feltűnik a város közelében meredő magas hegycsúcs, az 1084 (más információk szerint 1083) méter magas Klet'. Ez az impozáns hegy és a tőle északra elterülő vidék alkotja Csehország egyik csodás tájvédelmi területét a Blanský lest, más néven a Blanský erdőt. 

 

Blanský les

Csehország természet-, tájvédelmi területei XV. - Kokořínsko

Prágától mindössze 50 kilométer távolságra, északi irányban található a Kokořínsko tájvédelmi terület, amely több szempontból is Csehország egyik legizgalmasabb védett területe. Az 1976-ban védelem alá helyezett hegy-völgyes térség természeti és ember alkotta értékek sokaságának színtere. Délről a Moldva és Elba folyók összefolyásánál fekvő Mělník városát szegélyező kis falvak, keletről Mšeno és Dubá városkák, északról Holany és Kravaře, míg nyugatról Tuhaň és Chcebuz kicsiny települések határolják. A területre az enyhébb éghajlat jellemző, ami az ember számára igazán barátságossá teszi a vidéket.

Kokořínsko tájvédelmi terület

Csehország természet-, tájvédelmi területei XIII. - Železné hory, a Vas hegyek

A Pardubicei Kerület déli határvidékén, átnyúlva a Vysočina (Magasföld) kerület északi részén fekszik a Železné hory tájvédelmi terület, azaz a Vas hegyek földje. A Chotěboř, Ždírec nad Doubravou, Třemošnice, Ronov nad Doubravou, Slatiňany, Nasavrky városkák által határolt 284 km2 kiterjedésű hegy-völgyes terület két legmagasabb pontja a 668 méter magas Vestec és a pár méterrel alacsonyabb Spálava (663 m).

Železné hory tájvédelmi terület

Csehország természet-, tájvédelmi területei XII. - Cseh-erdő / Český les

Csehország nyugati szélén, a német határ mentén fekszik a Cseh-erdő nevet viselő hegység. A Cseh-erdő lényegében a dél-keletebbre található Šumava-hegység folytatása, a Duna és az Elba folyamok vízgyűjtő területeit elválasztó vonulatok egyike. A történelem során nem csak a két óriás vízfolyamot szeparálta el egymástól, de a cseh és német (bajor) népet is. Mint igazi zord, átkelőkben nem bővelkedő, áthatolhatatlan erdőkben gazdag vidék a modern korig alig volt járható a mezei gyalogos számára.

A területről a II. Világháborút végeztével a szudétanémet lakosságot kitelepítették, a falvakat, kisebb városokat (pl. Paulusbrunn) felszámolták, így a Cseh-erdő szinte teljesen lakatlanná vált. Ezt követően a határvidék a Vasfüggöny melletti zóna részeként erősen militarizált, csak a katonaság által használható övezet lett, ami ugyancsak meggátolta a gazdasági hasznosítást, ill. a benépesedést. De ami nem volt kedvező az embereknek, az hasznára vált a természetnek, ugyanis a terület botanikai-zoológiai, tájképi értékei csodásan fennmaradtak. Ezért nem csodálkozhatunk azon, hogy 2005 januárjában Csehországban eleddig utolsóként a hegyvonulat egy 470 km2-es részén hirdették ki az ország legfiatalabb tájvédelmi körzetét, szintén Cseh-erdő néven. Szükség is volt a természetvédelmi státusz megállapítására, hiszen a cseh rendszerváltást követően egyre többen és egyre nagyobb mértékben kezdték el kizsákmányolni, megbolygatni az addig csodás módon fennmaradt természeti környezetet.

Csehország természet-, tájvédelmi területei XI. - Fehér-Kárpátok

Az Ausztriától egészen Szerbiáig húzódó Kárpátok észak-nyugati külső vonulatának számos tagja fekszik Csehországban, elsősorban a Szlovákiával határos területeken. Az egyik ilyen nagyobb részegység a Morva-Szlovák határhegység, amelynek központi magja a Fehér-Kárpátok nevet viseli. 1980-ban itt került kijelölésre a Fehér-Kárpátok Tájvédelmi terület, amelynek szlovákiai része már egy évvel korábban természeti védettséghez jutott. A különböző élőhelyek sokaságával büszkélkedő védett terület cseh része 715 négyzetkilométer kiterjedésű és 1996 óta egyben Bioszféra Rezervátum is.

Fehér-Kárpátok

Csehország természet-, tájvédelmi területei X. - Poodří

Az Olomouc városától keletre fekvő kis hegyvidéken eredő Odera ugyan Csehország egyik kisebb folyójának számít, mégis a cseh-sziléziai vidék meghatározó vízfolyása, amely nagyban hozzájárult a terület fejlődéséhez, Ostrava és környéke társadalmi-gazdasági jelentőségének megteremtéséhez. 

Poodří

Csehország természet-, tájvédelmi területei IX. - Pálava

Dél-Morvaország egyik kicsiny, de annál impozánsabb tájvédelmi területe a mindösszesen 83 négyzetkilométer kiterjedésű Pálava (CHKO). Az első védettségét még 1976-ban szerezte, amely 1986-ban Bioszféra Rezervátum címmel is bővült. A Pálava központi magját a Pavlovské vrchy nevezetű mészkő hegység vagy inkább csak dombvidék alkotja. Északi határa a Dyje folyó mesterségesen felduzzasztott vize, délről hozzávetőlegesen a Včelínek-patak határolja. Nyugatról a dombvidék alján észak-déli irányba húzódó 52. számú főút, míg keletről a Bulhary és Sedlec településeket összekötő út jelenti a lehatárolást. A tájvédelmi terület legmagasabb pontja az 550 méter magas Děvín-csúcs, a legalacsonyabb része a Dyje-folyónál található, egész pontosan Nové Mlýny-nél (163 m).

A Pálava áttekintő térképe

Csehország természet-, tájvédelmi területei IX. - Broumovsko

A Csehország, nem csak Prága netmagazinunkat régebben követők már olvashattak az Adršpašsko-teplické skály-ról, azaz az Adršpach-i – teplicei homokkő sziklavidékről. Most a csehországi természet-, tájvédelmi területek bemutatása során visszatérünk erre a csodás vidékre.

Broumovsko

Csehország természet-, tájvédelmi területei VIII. - Blaník

Csehország legkisebb alapterületű, de értékekben igen gazdag természetvédelmi területe az ország középső részén helyezkedik el, Prágától dél-keletre. A Blaník nevet viselő ha nem is zsebkendőnyi, de alakjában arra hasonlító 41 km2-es tájvédelmi terület 1981 óta élvez védettséget. Önmagában megtestesíti a közép-csehországi térség harmonikus, biológiai szempontból kiegyensúlyozott, jellegzetes tájképét. Alapvetően három kisebb természetvédelmi terület (Velký Blaník, Malý Blaník és a Podlesí), valamint két kisebb természeti emlék (Částrovické-i tó, Louňov-i tó) alkotja. 

 

Áttekintő térkép

Csehország természet-, tájvédelmi területei VII. - Slavkovský les

A híres-neves északnyugat-csehországi fürdővárosok (Karlovy Vary, Mariánské Lázně) valamint Kynšperk nad Ohří városa között terül el az ország egyik nagy kiterjedésű, 606 km2 területű tájvédelmi területe, a Slavkovský les, vagyis a Szlavkovi erdő.

Csehország természet-, tájvédelmi területei VI. - Litovelské Pomoraví

Litovelské Pomoraví

Csehország természetvédelmi területei közül eddig a négy Nemzeti Parkot mutattuk be, mostantól a kisebb területű, de nem kevésbé értékes Tájvédelmi Területekkel ismertetjük meg az érdeklődő olvasóinkat.

Kezdjük is a sort az 1990-ben védetté nyilvánított, 96 négyzetkilométer kiterjedésű Litovelské Pomoraví nevet viselő - alapvetően ártéri - területtel, amely tulajdonképpen nem más mint egy 3-8 km széles sáv Közép-Morvaországban a Morva (Morava) folyó felső szakaszának két oldalán. Egyik kezdőpontjának Mohelnice városát nevezhetjük, ahonnan dél-keleti irányba húzódik egészen Olomouc városáig. A 27 km hosszú terület a nevét a mintegy felezőjén álló Litovel városáról és persze a Morva folyóról kapta.

Csehország természet-, tájvédelmi területei III. – Óriás-hegység (Krkonoše) Nemzeti Park

Észak-kelet Csehország szélén, a lengyel határon átnyúlva terül el az Óriás-hegység. Nevéhez hűen Csehország legmagasabb, 1500 méter feletti hegycsúcsait magába foglaló hegyvidéki terület kétharmada Csehországhoz, míg közel egyharmada Lengyelországhoz tartozik. A lengyel oldal a markánsan meredekebb, veszélyesebb, sziklafalakkal határoltabb, míg a cseh oldal inkább lankásabb, felszabdaltabb, mondhatni barátságosabb.

Az Óriás-hegység és a főbb csúcsok

Csehország természet-, tájvédelmi területei II. - Cseh Svájc (České Švýcarsko) Nemzeti Park

Július elején elkezdett sorozatunk folytatásaként mostani cikkünkben Csehország négy Nemzeti Parkja közül elsőként a legfiatalabbat igyekszünk olvasóinkkal megismertetni. 

Pravčická brána

Csehország északi részén a német határ mentén terül el a Cseh Svájc (České Švýcarsko) nevet viselő Nemzeti Park. A 2000. január elsején 80 km²-es területen megalapított Nemzeti Park elsősorban csodálatos geomorfológiai értékeiről ismert. A természet erői, a víz (eső-folyók-jég) és a szél pusztító munkája varázslatos formagazdagságú sziklákat faragott az egykor egybefüggő, tenger fenéki homokkő (elbai homokkő) üledékből, amely az idők során előbb hatalmas blokkokra, majd kisebb alakzatokra bomlott. Sziklaoszlopok, őrtornyok, szűk folyosók, hidak, valóságos várak alakultak ki az évszázadok során, és a kőzet formálás ma is újabb és újabb alakzatokat hoz létre. A Park legismertebb része a Pravčická brána nevű kőhíd, amely impozáns méretével egész Európában egyedülálló ritkaságnak számít.

Csehország természet-, tájvédelmi területei I. - Áttekintés

Új sorozatot indítunk el, amelyben Csehország természetvédelmi, tájvédelmi szempontból védett területeit kívánjuk bemutatni. Hétről-hétre egy-egy újabb védelem alatt álló terület, emlék rövid ismertetését követjük el, remélhetően az olvasóink örömére. Sorozatkezdő cikkünkben általános betekintést nyújtunk a cseh természetvédelem rendszerébe, mondhatni bemutatjuk a védelem alapjait és fő pilléreit.

Csehország rendkívül gazdag természeti, tájképi kincsekben. Jóllehet a múltban, elsősorban a szocialista iparosításnak köszönhetően a cseh bánya- és iparvidékek környéke a környezeti – természeti károkozás iskolapéldáinak számítottak, de a bársonyos forradalmat követően a helyzet gyökeresen megváltozott. Az országban, csakúgy mint hazánkban is a természetvédelem a korábbiaknál sokkal nagyobb szerephez jutott és ez a jogrendszer változásában, új törvények születésében is megmutatkozott. Csehországban Magyarországnál jóval korábban, már 1992-ben megszületett a természetvédelmi törvény. A törvényben megkülönböztették az általános természet- és tájvédelmet, és annak speciális formáit. Az általános védelem részben területi (tájvédelem), részben fajvédelmi jellegű (pl. védett madarak és azok élőhelyei), továbbá a magyar ex lege (azaz a törvény erejénél fogva általános jellegű) védelemnek megfelelő. Ez utóbbiakhoz tartozik valamennyi barlang, ősmaradvány, ásvány.

Csehországi Nemzeti Parkok, és Tájvédelmi Területek (forrás: Nature Conservation Agency of the Czech Republic)