Nap, széna és Hoštice u Volyně – avagy Szodoma és Gomora!

„A kis dél-csehországi falu élete hirtelen felbolydul, amikor megérkezik a főiskolás Simon, aki forradalmi újításokat készül bevezetni a tejgazdálkodásban” – írja egy kulturális program magazin egymondatos film recenziója az 1984-ben készült Nap, széna, eper című kiváló cseh(szlovák) filmről. Nem túl izgalmas egy téma – mondhatnánk ezt botor módon - ha korábban már nem találkoztunk volna a szocialista éra zseniális cseh forgatókönyvíróinak, filmkészítőinek munkáival. De aki csak egyszer is látta már a Sörgyári Capriccio-ot, vagy éppen az Én kis falum című műalkotást, az már ösztönösen sejtheti, hogy itt is egy fergeteges, hétköznapinak és unalmasnak egyáltalán nem nevezhető történet bontakozik ki előttünk.

A film logója

Főzzünk magunknak knédlit!

Az előző cikkünkben szinte egy teljes menüt állítottunk össze knédliből, így itt az ideje, hogy átadjuk a főzés szerelmeseinek a terepet! Tessék bátran próbálkozni a knédli elkészítésével, hiszen a knédlit, mint igazi házi tésztát, a cseh háziasszonyok manapság is gyakran otthon készítik el. Idő hiányában persze rendelkezésre áll náluk a szupermarketek polcain a friss, félkész változatok minden formája, de azért az otthon készített az igazi! Természetesen kaphatóak boltokban instant knédli porok is, de az igazi cseh háziasszonyok szemében elég alantas cselekedet ilyen knédlit az asztalra tenni.

A monda szerint ugyan csak Csehországban lehet igazán jó knédlit készíteni, az idegen földön tett próbálkozások ugyanis nem biztos, hogy elsőre sikeresek lesznek, de mi azért mindenkit biztatunk, hátha Önök lesznek az első kivételek és már elsőre is ehetnek a finom saját készítésű knédlijükből.

A főzéshez álljanak itt segítségül a legfontosabb alap receptek. Amennyiben további knédli specialitásokra kíváncsiak írjanak nekünk bátran! 

Kenyér knédli – Morvaországi családi recept

Hozzávalók:1 kg rétesliszt, 2 db tojás, kb. 5 dl tej, 2,5 dkg élesztő, só, kevés cukor, 5 db zsemle

Elkészítés: Tegyük az átszitált lisztet egy nagy tálba, adjuk hozzá a tojásokat és a sót. Kisebb méretű edénybe melegítsünk meg egy kevés tejet, adjuk hozzá a cukrot és morzsoljuk bele az élesztőt. Ezalatt vágjuk kockára a 2-3 napos szikkadt zsemléket. Miután feljött az élesztő, öntsük a tálban levő liszthez, és dolgozzuk össze a tésztát a maradék langyos tejjel. Dagasszuk amíg kicsit levegősebb lesz, majd a zsemlekockákat is adjuk hozzá, és így is dagasszuk még további 3-5 percig. Meleg helyen kb. egy órát hagyjuk megkelni. 

Kelesztés után formázzunk belőle rudakat. Ebből a mennyiségből 4-5 rudat készíthetünk. Kis pihentetés után lobogó forró vízbe téve főzzük 14-15 percig. Ez alatt legalább egyszer fordítsuk meg őket. Miután a vízből kivettük, azonnal szurkáljuk meg pár helyen villával, hogy a gőzök távozni tudjanak belőle és ezzel még könnyebb legyen a knédlink, és kenjük meg vékonyan olajjal. Éles vékony késsel, de inkább cérnával vagy selyem szállal vágjuk szeletekre. 

Burgonyás knédli 

Hozzávalók: 90 dkg burgonya, 4dkg vaj, 12 dkg rétesliszt vagy búzadara, 10 gramm só, 2 tojás

www.selkabasta.cz

Elkészítés: A burgonyát sós vízben megfőzzük, meghámozzuk és még melegen egy nagyobb tálba reszeljük. Adjuk hozzá a réteslisztet vagy búzadarát, a sót és a vajat. Alaposan dolgozzuk össze a tésztát, és nyújtódeszkán alakítsunk belőle 3 db rudat. Forrásban lévő sós vízben főzzük 15-20 percig, közben legalább egyszer fordítsuk meg. Ha elkészült, még melegen cérnával szeleteljük fel. Azonnal tálaljuk. 

Karlsbadi knédli – klasszikus változat Václav Malovický: Švejk, útleíró szakácskönyvéből 

Hozzávalók: 7 dkg vaj, 6 tojás, 50 dkg liszt, 3-4 db zsemle, só

www.m-recepty.cz

Elkészítés: A vajat a sóval keverjük habosra, majd fokozatosan adjuk hozzá a 6 tojás sárgáját és a lisztet. Gyúrjuk tésztává, és ezt követően adjuk hozzá a kockára vágott és vajon megpirított zsemléket és a habbá felvert tojásfehérjéket. Egy vászon anyagot vagy tiszta, csak erre a célra használt konyharuhát vajjal kenjünk ki, és öntsük rá a tésztát. Tekerjük össze úgy, hogy rúd formájú knédlit kapjunk. Kötözzük össze az összecsavart, konyharuhába zárt knédlit, hogy tömör legyen, és forrásban levő sós vízbe téve kb. 1 órán át főzzük. 

Gyümölcsös knédli

Hozzávalók: 30 dkg liszt, 2 dl tej, 1 tojás, 20 g élesztő, 2 evőkanál cukor, 1 csipet só, kb. 70 dkg gyümölcs (félbevágott sárgabarack v nagyobb eper v friss áfonya v felezett szilva) 

A tálaláshoz: 10 dkg porcukor, 15 dkg kemény sajt, 10 dkg olvasztott vaj

www.prodejknedliku.cz

Elkészítés: A lisztet szitáljuk egy tálba, közepébe készítsünk egy mélyedést. Morzsoljuk bele az élesztőt, adjuk hozzá a cukrot és öntsük le kevés langyos tejjel. Hagyjuk meleg helyen felemelkedni. Ha feljött az élesztő, adjuk hozzá a maradék tejet, a sót, a tojást és dolgozzuk össze sima tésztává. Fél óráig tartsuk meleg helyen, hogy megkeljen. A tésztát lisztezett gyúródeszkán nyújtsuk ki ujjnyi vastagságúra (ne túl vékonyra). Kerek kivágó eszközzel szaggassunk belőle 7-8 cm átmérőjű tészta köröket. Ezeknek a közepére helyezzük a gyümölcsöket, és gondosan zárjuk be őket a gombócokba. Ügyeljünk arra, hogy ne maradjanak lyukasak, mert akkor főzés közben kijön a gyümölcs belőlük.

www.zelpage.cz

A gombócokat forrásban lévő, enyhén sós vízben főzzük addig, amíg feljönnek a víz tetejére. Egynél ellenőrizzük, hogy megfőtt-e a tészta. Érdemes nagy edényben főzni a gombócokat, hogy legyen helyük úszkálni főzés közben. Ha megfőtt, szűrőkanállal szedjük ki a vízből és tegyük egy nagy tálba. Kisebb adagokban díszítsük, szórjuk meg porcukorral és locsoljuk meg olvasztott vajjal. Cseh specialitásként reszelhetünk a tetejére kemény túrót, majd ezt öntsük le az olvasztott vajjal. Tálalhatjuk még gyümölcs öntetekkel, esetleg vanília mártással, amit megszórunk mákkal. Rengeteg variációt kipróbálhatunk. 

Sikeres próbálkozásokat és jó étvágyat kívánunk!

Knédli, knédli, knédli! - Bevezetés a cseh „gombóc” világába

Néhány évvel ezelőtt elkészült a csehek kedvenc ételeinek ranglistája, amely elsőre talán meglepő módon nem tartalmazta a knédlit. De ez nem is csoda, hiszen a knédli számukra nem egy külön étel, hanem mindennek az alapja, körete, alfája – ómegája. Ennek köszönhetően a knédli fogyasztása és elkészítése igazi kardinális kérdés a számukra. A knédlifőzésnek megvannak a maga fortélyai, és készítőjét (ha ismerik) a mennybe emelik vagy a pokolba küldik attól függően, hogy milyen alkotást hozott létre. Mivel talán nem mindenkinek tiszta, hogy mit is nevezünk knédlinek, hány fajtája van, vízben főzik-e vagy gőzben párolják stb., így mi most megpróbálunk egy kis rendet vágni a felmerülő kérdések rengetegében!

Sima, zsemlés knédli

Akkor és most 13. - Óvárosi tér – Prága

Az Akkor és most sorozatunk következő részében a prágai Óváros főterére (Staroměstské náměstí) ruccanunk ki. Megnézzük, hogy az elmúlt 150 év során miként is nyerte el a ma látható képét. Az Óvárosi tér Prága egyik történelmi központja. Magát a teret, annak alakját, méretét 1230 környékén határozta meg az Óvárost építtető I. Vencel király. A tér számos tragikus és ünnepi eseménynek adott helyet.

1621. június 21. - Kivégzések az Óváros főterén

Vimperki ostyacső, bécsi kávé, forró csoki, magyar szóval

Jó pár évvel ezelőtt, Dél-Csehország felfedezése során Vimperkfőterén parkoltuk le a kocsinkat. Páromnál éppen jelentkezett a megszokott koffein-éhség, ezért gyorsan körülnéztünk, hogy hol is vehetnénk a Magyarországon megszokott kávéhoz legalább egy kicsit hasonlító fekete nedűt. Ez bizony - ahogyan azt már többször is írtuk - Csehországban nem is olyan egyszerű feladat, hiszen a török, algír, hosszú lére eresztett egyéb kávéféleségek mellett csak elvétve lehet igazi, erőtől duzzadó presszó kávéhoz jutni. A vimperki főtér alacsonyabban fekvő részénél járva, a harangtoronytól nem messze egy kis cukrászda ajtaját pillantottuk meg. A remény hal meg utoljára, próbáljuk meg – gondoltuk.

Hívogató bejárat

Idézet és pár kép XI. - Miloš Urban – Santini nyelve (A fény regénye)

Sorozatunk legújabb részében újból (lásd Idézet és pár kép II.) Miloš Urbantól, az 1967-ben született cseh regényírótól idézünk. A 2005-ben megjelent Santini nyelve címet viselő történelmi thrillerje az író egyik legkiválóbb műve, főleg azok számára nyújt maradandó élményt, akik szeretnének megismerkedni Csehország gótikus építészeti remekműveivel, és többet szeretnének tudni „Jánoskáról”, azaz Nepomuki Szent Jánosról. A kis túlzással „művészettörténeti horror”-ként is jellemezhető izgalmas regényt olvasva bejárhatjuk Csehországot, meglátogathatjuk a híres cseh építész Santini zseniális építményeit, és a regény főhősével együtt kereshetjük a világról mindent elmondó titokzatos univerzális mondatot. Az alábbi idézetünkben a főhősünk éppen Santini egyik alkotását látogatja meg:

A templom és mellette a Szent Anna-kápolna

Csontcímer, csontcsillár, csont hátán csont: Csontkápolna - Sedlec

„Emberi csontokat találtak az erdőben”, „emberi csontok kerültek elő a földből”, „emberi csontok a Dunában”. Ilyen és ezekhez hasonló híradások jelennek meg évről évre a különféle médiumokban, bizton számítva arra, hogy a mezei olvasó, néző érdeklődését már az emberi csont említése is kellőképpen felcsigázza. Még mielőtt tudatosulna bennünk, hogy a csont, egykor egy élő, és érző embertársunkhoz tartozott, többségünkön már az említésekor valamiféle ösztönös borzongás, félelem, vagy más riasztó elemi érzés fut át. Ugyanakkor mégis valami ugyancsak ősi kíváncsiság is erőre kap, ki is lehetett a csont egykori gazdája, hogyan is halt meg? De miért is van bennünk ez a furcsa, bizarr vonzódás embertársaink maradványaiért (maradványai iránt), miért van az, hogy egy koponya látványa egyszerre riasztó, és mégis vonzó? Erre talán egy sereg antropológus, pszichológus tudna pontos választ adni, mi ezt, itt és most meg sem kíséreljük. 

Temetőkert kapuja

Csehországi Sörfőzdék XII. - Krakonoš - Trutnov

Egyszer volt, hol nem volt, még Morvaországon is túl, az Óriás-hegység lábánál volt egyszer egy sörfőzde. Akár így is kezdhetnénk az újabb cseh sörfőzdénkről szóló cikkünket, annyiban változtatva a klasszikus sorokon, hogy a múlt idő használata ez esetben nem helyénvaló. Hiszen a trutnovi sörgyár ma is él és virul, ontja magából a finom komlós nedűket.

Duchcov – Casanova városa

Giacomo Girolamo Casanova de Seignalt, azaz közismert rövid nevén Casanovát a világon mindenütt ismerik. A női szívek elcsábítójáról, tiprójáról, a híres szélhámosról, csodadoktorról, velencei kémről, párbajhősről, utazóról azonban csak kevesen tudják, hogy Csehországban töltötte élete utolsó éveit. 

G. G.  Casanova de Seignal

Csehország természet-, tájvédelmi területei I. - Áttekintés

Új sorozatot indítunk el, amelyben Csehország természetvédelmi, tájvédelmi szempontból védett területeit kívánjuk bemutatni. Hétről-hétre egy-egy újabb védelem alatt álló terület, emlék rövid ismertetését követjük el, remélhetően az olvasóink örömére. Sorozatkezdő cikkünkben általános betekintést nyújtunk a cseh természetvédelem rendszerébe, mondhatni bemutatjuk a védelem alapjait és fő pilléreit.

Csehország rendkívül gazdag természeti, tájképi kincsekben. Jóllehet a múltban, elsősorban a szocialista iparosításnak köszönhetően a cseh bánya- és iparvidékek környéke a környezeti – természeti károkozás iskolapéldáinak számítottak, de a bársonyos forradalmat követően a helyzet gyökeresen megváltozott. Az országban, csakúgy mint hazánkban is a természetvédelem a korábbiaknál sokkal nagyobb szerephez jutott és ez a jogrendszer változásában, új törvények születésében is megmutatkozott. Csehországban Magyarországnál jóval korábban, már 1992-ben megszületett a természetvédelmi törvény. A törvényben megkülönböztették az általános természet- és tájvédelmet, és annak speciális formáit. Az általános védelem részben területi (tájvédelem), részben fajvédelmi jellegű (pl. védett madarak és azok élőhelyei), továbbá a magyar ex lege (azaz a törvény erejénél fogva általános jellegű) védelemnek megfelelő. Ez utóbbiakhoz tartozik valamennyi barlang, ősmaradvány, ásvány.

Csehországi Nemzeti Parkok, és Tájvédelmi Területek (forrás: Nature Conservation Agency of the Czech Republic)