Kuks - Kórház az Elba partján

Az Óriás-hegységtől délre Trutnov és Hradec Králové között csaknem félúton Dvur Králové nad Labe városkától mintegy 8 kilométerre fekszik egy picike falu, Kuks. Az apró település szélén húzódó völgyben szalad tovább a Labe vagy ahogyan mi ismerjük az Elba, amely itt még jóformán csak a patak nevet érdemli ki. Igaz ez a patak gyakorta igen szeszélyes, ahogyan azt majd később láthatjuk. A település egyszerű parkolójában megállva és körülnézve nem is sejtjük, hogy mit is rejthet ez a hely. De ahogy kijutunk az Elba fölé emelkedő teraszra elénk tárul a cseh barokk művészet egyik remekműve, a kastélynak látszó kuksi kórház.

Kórház a falu szélén...

Červena Lhota – A vörös kastély

Jindřichuv Hradectől mintegy 23 kilométerre észak-nyugatra egy magányos sziklán áll a színét a nevében hordozó kis kastély, Červena azaz Vörös Lhota. A szikla körül a Deštensky patak elgátolásával egy kis halastavat hoztak létre, így az épület igazi vízi várrá vált, amelybe ma az eredeti függőhidat felváltó, 1622-ben épült kis kőhídon keresztül haladva lehet bejutni.

Irány a híd

Áfonyás finomság

A cseh erdők nem csupán a sokat emlegetett gombaszedők kedvében járnak, de nyári túrázgatás közben gyakorta összefuthatunk lila kezű és szájú, vödröt cipelő emberekkel. A furcsa szín természetesen nem a nyári fagy, hanem jóval inkább a finom áfonya szedése és lelkes fogyasztásának eredménye.

A hangafélék családjába tartozó áfonya, hivatalos nevén fekete áfonya (Vaccinium myrtillus) igen gyakori Csehországban, és egyike a legkedveltebb gyümölcsöknek. A népiesen havasi meggynek, kukajszának, vagy molabogyónak is hívott növény elsősorban a hűvös középhegységek tölgyeseinek, nyíreseinek, bükköseinek és fenyveseinek savanyú talajain nőve, általában csoportosan jelenik meg.

Aranymosás Zlaté Horyban

Észak-kelet Morvaországban, a lengyel határ mentén fekszik Zlaté Hory városa. Ahogyan a nevéből is látszik (Arany-hegyek) a település történelme, és részben jelene is ehhez a mindenki számára vonzó ritka fémhez kapcsolódik. A Jeseník-hegység aranykészletei anno a földtörténeti devon kori (416-360 millió évvel ezelőtt) vulkanizmushoz kötődve keletkeztek, és a hegyek lepusztulásával jutottak egyre inkább a felszín közelébe.

Az aranyat adó hegyek