Csehország "ezeréves" történelmét röviden összefoglalni reménytelen feladat lenne. Íme egy kis adalék időrendben arról, hogy miként is jött létre a ma Cseh Köztársaságnak hívott ország. Ezt követően az eddigi történelmi cikkeink felsorolása látható.
Kr. e. 29-25.000: Őskőkori leletek (pl. věstonicei Vénusz).
Kr.
e. 4000-tól: Állandó faluközösségek jelenléte, kő-, bronz- vaskori
leletek bősége (sírok, cserépedények, ékszerek, munkaeszközök, úněticei
kultúra).
Kr.e. 400-tól: A kelta bój törzsek felbukkanása (valószínűleg a Bohemia szó, Csehország latin elnevezése, az ő nevükből származik), fejlett fémművesség.
Kr.e. 80: Germán markomann törzsek megérkezése és a bójok kelet felé szorítása, erőteljes kereskedelmi kapcsolatok kialakítása.
IV-VI.
század: Újabb és újabb népvándorlási hullámok, a Dnyeper felől érkező
törzsek megjelenése, az első szláv törzsek érkezése.
VI. század: Az avar törzsek uralma, rabló hadjáratok a frankok ellen.
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgfjnsLHs504OWxmGPKMpHLtHJEg4V2VkMv_UwdERXh85S_KHW3Q_7xVBBuChoZWmdJrBBJzIchiCbPrNBqHjcOjkM4NEMlLpBf9yYRAZ9KulFe-tgmA0y5ZfRRVG26bqOr_b3srtEdQDY/s1600/samo.jpg)
627: Szamo királlyá koronázása.
631: Szamo győzelme a frankok fölött.
658: Szamo halála, az államalakulat szétesése.
VIII. sz. közepe: Kisebb törzsfőnökök vezetése alatt álló népek.
805: Nagy Károly fosztogató hadjáratai a csehek ellen.
833-907: A Nagymorva Fejedelemség fennállása: Fő területe: Morvaország, Ny-Szlovákia, D-Lengyelország, Ny-Magyarország, később a mai Csehország is. I. Mojmir morva fejedelem győzelme Přibina nyitrai fejedelem felett (aki a mai Zala megye területére száműzve itt kapott frank ispánságot), a két fejedelemség egyesítése.
929:
I. Henrik német király hűbéruralma elismerésére kényszeríti Vencelt, és
szolgasorba kényszeríti a Szászország határától keletre élő szlávokat.
1198: I. Přemysl Ottokár megkoronázása.
1273: X. Gergely pápa II. Ottokár távollétében Habsburg Rudolfot választja meg német-római császárnak.
Hamarosan folytatjuk: A Habsburg-ház uralkodása alatti történések, és az 1918 utáni főbb történelmi események, napjainkig.
Csehország uralkodói:
833-907: A Nagymorva Fejedelemség fennállása: Fő területe: Morvaország, Ny-Szlovákia, D-Lengyelország, Ny-Magyarország, később a mai Csehország is. I. Mojmir morva fejedelem győzelme Přibina nyitrai fejedelem felett (aki a mai Zala megye területére száműzve itt kapott frank ispánságot), a két fejedelemség egyesítése.
846-: Rastislav a frank püspökök ellenében kérte a bizánci püspököt kéri, hogy szláv nyelvű hittérítőt küldjön.
863-864: Cirill és Metód
a két szlávul tudó misszionárius megérkezése és tömeges hittérítő
munkája. A szláv glagolita írás kidolgozása. „Cirill” ábécével írt,
szláv nyelvű biblia elkészítése.
IX. sz. vége – X. sz. eleje:
Mojmír és II. Szvatopluk nem képes megvédeni a birodalmat az egyre
erősebb népvándorlási hullámoktól, és a fokozódó frank támadásoktól.
870-889/894: I. Bořivoj, a Přemysl család alapítójának uralkodása.
921-929: I. Vencel (Václav) fejedelem uralma.
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjGdmFj6c6mjENtuLvFFfy3MlPIdVjpKxklmqbjorszUFhKG6bJ-aIGtDr5S89tLjxKnY9n9QdEy1FTKInv3YVmeNUGmV-P9WnroVMBKAlBJFHdSZZBAZy6vy61K0imRpC2CaGUQnH59aE/s200/i-vencel.jpg)
935: I. Kegyetlen Boleszláv meggyilkoltatja I. Vencelt, a saját testvérét.
973: II. Jámbor Boleszláv (972-999) alatt Prága püspöki székhely lett.
1012-1033: Ulrich (Oldřich) uralkodása, Morvaország meghódítása, hűbéressé válása.
1034(5?)-1055: I. Břetiszláv uralkodása, Cseh és Morvaország tartós egyesítése.
1085: II. Vratiszláv fejedelem koronát kap IV. Henriktől.
1198: I. Přemysl Ottokár megkoronázása.
1204: III. Ince pápa elismeri a cseh koronát.
1212: II.
Frigyes német-római császár törvénybe iktatja a Szicíliai Aranybullát,
így elismeri a cseh lakta földek egységességét. I. Ottokár örökös
királyi rangot kap.
XIII.
század: Erősödő német befolyás Cseh-Morvaországban, német telepesek
betelepítése – határmenti bányák (főleg ezüst) fejlesztése, bányavárosok
alapítása.
1253-1278: II. (Nagy) Přemysl Ottokár uralkodása. Politikai és katonai sikerek elérése, az ország határa az Adriáig terjed.
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj5acRR79IHRw8epCKBiC4nMQQQmsgjv76Za9cJvyUXABIDwwqTt7JLPwlWNmCB228F-QmdEZZpzy85V7lDmMxXMoIEoXIaRZ-5RDq6LvEF6vbvURi60D5a4GcRwmchD6b7_45jig9Bqnw/s1600/Premysl+Otakar+II.jpg)
1273-1278: II. Ottokár kísérletei a német-római császár cím megszerzésére.
1278: Dürnkrut (Moravske Pole-i) melletti (morvamezei csata): Habsburg Rudolf győzelme II. Ottokár felett, a király halála.
1278-1305: II. Vencel uralkodása (1301-1305 között Magyarország uralkodója)
1306: III. Vencel, a mindössze 16 éves, a lengyel trónért versengő uralkodó meggyilkolása Olmützben (Olomouc), a Přemysl uralkodócsalád kihalása 5 évvel az Árpád-ház végét követően.
1310-1437: A Luxemburgi-ház uralkodása.
1310-1346:
Luxemburgi (Vak) János: a német-római császári cím megszerzése,
Szilézia meghódítása. A királyság székhelyének Prágába helyezése.
Csehország és benne Prága aranykorának kezdete.
1335: Visegrádi egyezség III. Kázmér lengyel, János cseh és Károly Róbert magyar király között Bécs árumegállító joga ellen.
1346: Luxemburgi (Vak) János halála a crécyi csatában.
1346-1378: I. Károly uralkodása
1348: A Prágai egyetem (Karolinum) megalapítása.
1355: I. Károly német-római császárrá koronázása.
1378-1419: IV. Vencel uralkodása
1419:
Huszita háborúk kezdete. Első defenesztráció: A Jan Zelivsky huszita
pap által feltüzelt tömeg a prágai – Nové Mestóban álló – Új Városháza
ablakain kihajítja az épületben tartózkodó városi elöljárókat.
1420-1436: Huszita háború. Luxemburgi Zsigmond harcai a Jan Žižka parasztvezér, majd a Prokop testvérek vezette huszita táboriták ellen.
1420:
Luxemburgi Zsigmondot királlyá koronázzák, de Výsehrad mellett a cseh
rendek győznek felette, így nem gyakorolja a királyi hatalmat.
1434: A radikális huszita (táborita) szárny veresége a Zsigmonddal lepaktált „kelyhesektől” Lipany-nál.
1436-1437: Luxemburgi Zsigmond tényleges uralkodása.
1458-1471: Poděbrad György uralkodása. Cseh és Morvaország egyetlen huszita királya. Mátyás király apósa.
1464: II. Pál pápa kiközösíti Poděbrad György-öt, és Mátyás királyt ráveszi a csehek elleni háborúra.
1469-1490: I. Hunyadi Mátyás, Csehország koronázatlan ellenkirálya (a katolikus cseh rendek által választott)
1471-1526: Jagelló uralkodók a cseh trónon (II. Ulászló, II. Lajos), a tényleges hatalmat a cseh rendek gyakorolják.
1526: I. Ferdinánd uralkodása, és egyben az 1918-ig tartó Habsburg uralom kezdete.
Csehország uralkodói:
870-889 v 894 I. Bořivoj (852 v 853 – 889 v 894)
889 v 894-912 v 915 I. Spitihnyev (875-915): I. Bořivoj fia.
912 v 915-921 v 935 I. Vratiszláv (888-921)
921-929 v 935 I. Vencel (Václav),
későbbi Szent Vencel (907-935)
későbbi Szent Vencel (907-935)
929 v 935-967 v 972 I. Kegyetlen Boleszláv (912 v 915-967)
967 v 972-999 II. Jámbor Boleszláv (932-999)
999-1002 III. Vörös (Vak) Boleszláv (965-1037)
1002-1003 Vladivoj (Piast dinasztia) (981-1003. I.)
1003 III. Vörös (Vak) Boleszláv (1 (965-1037)
1003 Jaromír (?-1035)
1003-1004 I. Boleszláv
1004-1012 Jaromír (?-1035)
1012-1033 Ulrich (Oldřich) (975-1034)
1033-1034 Jaromír (?-1035)
1034 v 1035-1055 I. Břetiszláv (1002-1055)
1055-1061 II. Spitihnyev (1031-1061)
1061-1092 II. Vratiszláv (1032-1092)
1092 I. Brünni Konrád (1035-1092)
1092-1100 II. Břetiszláv (1057/1062-1100)
1100-1107 II. Bořivoj (1064-1124)
1107-1109 (Olmützi) Szvatopluk (?-1109)
1109-1117 I. Vladiszláv (Ulászló) (1065-1125)
1117-1120 II. Bořivoj (1064-1124)
1120-1125 I. Vladiszláv (Ulászló) (1065-1125)
1125-1140 I. Szobeszláv (1086/87-1140)
1140-1172 II. Vladiszláv (Ulászló)
1172-1173 Frigyes / Frederik (Bedřich) (1141/42-1189)
1173-1178 II. Szobeszláv (1128-1180)
1178-1189 Frigyes / Frederik (Bedřich) (1141/42-1189)
1189-1191 II. Konrád Ottó (1135-1191)
1191-1192 II. Vencel (1136/37-1192)
1192-1193 I. Přemysl Ottokár (1158-1230.XII.)
1193-1197 I. Henrik Břetiszláv (?-1197)
1197 III. Vladiszláv (Ulászló) Henrik (1160-1222)
1197-1230 I. Přemysl Ottokár (1158-1230.XII.)
1230-1253 I. Vencel (1205-1253)
1253-1278 II. Nagy Přemysl Ottokár (1233-1278)
1278-1305 II. Vencel (1271-1305)
1305-1306 III. Vencel (1289-1306) – az utolsó Přemysl urakodó
1307-1310 II. (Karintiai) Henrik (1265-1335)
Luxemburgok:
1310-1346 Luxemburgi (Vak) János (1296-1346)
1346-1378 I. Károly (1316-1378)
1378-1419 IV. Vencel (1361-1419)
1419-1420 Luxemburgi Zsigmond (1368-1437)
1420-1436 Interregnum
1436-1437 Luxemburgi Zsigmond (1368-1437)
1437-1439 Ausztriai (Osztrák) Albert (Habsburg) (1397-1439)
1440-1453 Interregnum (a cseh nemesség nem fogadja el
Albert fiát trónörökösnek)
Albert fiát trónörökösnek)
1453–1457 V. (Postumus) László (1440-1457) (Habsburg)
1458-1471 Poděbrad György (1420-1471)
Jagellók:
1471-1516 II. Jagelló Ulászló (1456-1516)
1516-1526 (II.) Jagelló Lajos (Ludvík) (1506-1526)
Habsburgok:
1526-1564 I. Ferdinánd (1503-1564)
1564-1576 Miksa (Maximilián) (1527-1576)
1576-1611 II. Rudolf (1552-1612)
1611-1619 II. Mátyás (1557-1619)
1619-1620 II. Pfalzi Frigyes, a téli ellenkirály (1596-1632)
1619-1637 II. Ferdinánd
1627-1657 III. Ferdinánd
1646-1654 IV. Ferdinánd
1705-1711 I. József
1711-1740 II. Károly
1741-1743 Károly Albert – ellenkirály
1740-1780 Mária Terézia
Habsburg-Lotharingiai ház:
1780-1790 II. József
1790-1792 II. Lipót
1792-1835 Ferenc
1835-1848 V. Ferdinánd
1848-1916 I. Ferenc József
1916-1918 III. Károly
- Prága, a nagy túlélő
- 400 éve történt: A fehérhegyi csata I. - Előzmények // II. - Menetelés a Fehér hegyhez // III. - Az ütközet és utóélete
- Emléktábla avatás Dobřanyban Ormai Norbert az első aradi vértanú szülőhelyén
- 75 éve történt: Operation Anthropoid, „az emberszabású hadművelet” I. rész.- A merénylet // II. rész. - Előzmények // III. rész. - A megtorlás // IV. rész. - A merénylet utóélete, filmes feldolgozása
- 150 éve zajlott le a Königgrätzi (Hradec Králové-i) ütközet
- 210 éve vívták az Austerlitzi csatát I. – Az ütközetig vezető út // II. Az ütközet és utóélete
- Mátyás király csehes tükörben III. rész – Mátyás küzdelmei az utóda ellen és még néhány szó
- Mátyás király csehes tükörben II. rész – Mátyás a magyarok királya és a csehek ellenkirálya
- Mátyás király csehes tükörben I. rész – Történelmi előzmények
- Ki- és bevándorlás: múlt és jelen a cseh földeken
- A prágai Sztálin emlékmű és áldozatai
- „Jön az árvíz, jön az árvíz...” - Történelmi árvizek Csehországban
- Észak-morvaországi boszorkányvadászat Boblig módra
- Magyar katonasírok Rájovban
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése