Virtuális
csehországi utazásunk során most Észak-Morvaország
(Morva-Szilézia) „fővárosába”, Ostravába, az egykori szén
és acél központba kalauzoljuk el olvasóinkat. Ostrava nevéhez a
magunk fajta „cocializmusban” felnevelkedett emberkéknek, - már
ha egyáltalán még emlékszünk a földrajz órákon elhangzottakra
- a nehézipar, a bányászat, és a kohászat kifejezéseket
társították. Ez persze egyet jelentett az elviselhetetlen ipari
szmoggal, korommal, füsttel. Ostrava ugyanis maga volt a tömény
környezetszennyezés, a város ahol a mérgezett folyókba,
patakokba lépni sem volt túl egészséges, nemhogy fürödni, a
hely ahol az emberi tüdő gyors és biztos pusztulásnak indult.
Jóllehet az iparosítás kártékony hatásairól (legalábbis a
hazai fronton) a szocialista sajtó nem igazán számolt be, de pl.
Ostrava esetében a probléma már igencsak átlépett minden
határon. Így nem meglepő, hogy az 1970-es évek végén, a 80-as
évek elején Csehországról, pontosabban Csehszlovákiáról írt
Panoráma útikönyvekben sem próbálják túlzottan szépíteni a
helyzetet. „Már a környéken sötét minden a füsttől és a
pernyétől. Ahol az ég időnként vörösen villózik, arrafelé
vannak a nagykohók.”
 |
| Ostrava - Városháza |
„Ostravát
a turisták elsősorban nem a műemlékek miatt látogatják, bár
egy kevéske azokból is akad.”-írja Firon András, a
Csehországi Utazások című könyv szerzője. Bizony, ebben az
időszakban a turisták nem is igen látogatták a várost, hacsak
nem azok akik valami elemi indíttatást éreztek a bányák, és
kohászati üzemek meglátogatására, az ott folyó „szorgos
munka” közeli megfigyelésére. Ostrava és környéke leginkább
csak a mazochista hajlamú turisták vagy az életüket meguntak
számára jelenthetett élvezetet. De természetesen nem volt ez
mindig így. Emlékezzünk meg röviden a város törtéleméről.
 |
| Vitkovice (Ostrava része) a XX. század elején |
Ostravát
valamikor hajdanán, a XIII. század végén alapították (egyes
források szerint 1267-ben már morva határerődítmény volt), de
valljuk be őszintén, egészen a XVIII. századig a vásár tartási
joga, a határ közeli elhelyezkedése ellenére sem töltött be
igazán hangsúlyos szerepet. Az évszázadok során elsősorban az
időnkénti kisebb-nagyobb tűzvészek, a háborúk valamint a
járványok (1625-ben a lakosok felét vitte el a pestis) jelentették
a főbb eseményeket. A huszita harcok alig voltak a településre
befolyással, ugyanakkor a harminc éves háborúban a dán illetve
később a svéd csapatoknak is sikerült elfoglalniuk a városkát.
 |
| Zsófia kohó a XX. század elején |
A
város lakosai nagyrészt német és lengyel nemzetiségűek voltak.
Az Ostrava név előtt egészen a második világháború végéig
állt a morva előtag (Morvaosztrava vagy németül Mährisch
Ostrau), amely megkülönböztette az Ostravice (éles) folyó
túlparti, sziléziai Ostrava nevet viselő vidéktől. A
település a XV. században ugyan elnyerte a városi rangot, de
egészen 1763-ig tulajdonképpen csak egyike volt a megannyi szürke,
nem igazán, pontosabban hullámzóan fejlődő városkáknak.
 |
| A trojicei bányatelep |
Ekkor
azonban a település közvetlen közelében kőszéntelepre, majd
még további hatalmas kőszén készletekre bukkantak, és ennek
köszönhetően Ostrava gyors tempóban alakult át a szürkéből
valódi „fekete várossá”. Az első nagyobb kohót (Rudolf
Vasmű) 1828-ban alapították a közeli Vitkovice nevű településen,
majd sorra nyíltak az újabb bányák, épültek, az újabb és
újabb üzemek, és hamarosan a kémények százai okádták a fekete
füstöt.
 |
| Ostrava, ipartelepek |
Az
iparosodással együtt a lakosságszám is radikálisan megnőtt. A
XIX. század eleji alig 2000 lakosú városkából az elmúlt csaknem
200 év során 300 ezer főt is meghaladó település jött létre,
és ezzel a Cseh Köztársaság harmadik legnépesebb városává
vált. Az eleinte inkább csak kaotikusan betelepülő környék az
1900-as évek elején fokozatosan kezdett beleolvadni Ostravába. Az
egyre növekvő település a következő évtizedek során magába
olvasztott minden körülötte lévő falut (1924-ben egyszerre
hetet!) és így jött létre az ún. Velké (Nagy) Ostrava. Az
egységes város lehetővé tette a tervszerű fejlesztést, ezért a
városban más városokhoz képest hamarabb került sor áram, víz
szolgáltatás bevezetésére, vagy éppen a szilárd útburkolat
kiépítésére. Az
ipari jelentőség miatt a városban igen korán épült ki vasúti
közlekedés is. A jelenlegi város összesen 34 egykori
önálló települést foglal magába.
 |
| Jarosláv
Jicínský |
Ostrava
az Osztrák-Magyar Monarchia legfőbb bányavidékei, kohászati
központjai között szerepelt, és az itt edződött szakemberek más
monarchia-béli országokban, így Magyarországon is segítettek a
helyi bányavagyon kiaknázásában. Jarosláv
Jicínskýcseh-morva bányamérnök igen jelentős szerepet játszott a pécsi
szénmedence 1913 és 27 közötti korszerűsítésében, aminek
révén Horthy Miklós kormányzótól 1928-ban megkapta a magyar
királyi bányaügyi főtanácsosi címet! Az
ipari, és bányászati termelés a szocializmusban érte el a
csúcsát, amikor is a város Csehszlovákia „acélszíve” lett,
és persze mindeközben a természet és az ember egyaránt
fulladozott az elképesztő mértékű légszennyezéstől.
A
lakosai által „Fekete Ostravának” hívott városban a
szocialista idők végeztével új idők következtek. A több mint
200 éves múltra visszatekintő bányászat egy évtizeden belül
szinte teljesen megszűnt, és a közösség vezetői mindent
elkövettek a város „kifehérítése” érdekében. A vaskohók,
acélüzemek is bezártak, és Ostrava elsősorban a gépgyártásra
állt át, és az ipari üzemek káros anyag kibocsátása meredeken
visszaesett. Mindez természetesen a környezet minőségének
alapvető javulását is hozta magával, így ma már bátran lehet
ajánlani minden turista számára Ostrava és térségének
felkeresését.
 |
| Ostravai látkép, ipartelepek nélkül |
A csúnyácska lakótelepek, ipari negyedek,
meddőhányók mellett sok-sok szépet is láthatunk. Nézzünk körül
a városban, látogassunk el a valóban kevés számú, de igen
értékes műemlékhez (pl. a 75 méter magas üvegtornyos „új”
ostravai Városháza épülete), tekintsük meg a helyenként ipari
műemlékké öregedett egykori bányatelepeket, a szép templomokat,
a múzeumokat (pl. bányászati) vagy éppen a környező természeti
csodákat. És azt se feledjük, hogy Ostravában, mint egy igazi
cseh munkásvárosban és környezetében igen szép számú
sörfőzdére is bukkanhatunk!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése