Hrabal Szlalom Budapesten – cseh csapolt sörtúra javallatok I.

Bohumíl Hrabal, a világhírű cseh író neve és főbb művei alapvetően ismertek a cseh sörök barátainak körében. Sörözgetés közben mi magunk is sokszor idézzük fel a szerző Túlságosan zajos magány címet viselő írásában szereplő, szinte kultikus Nagy Szlalomot. Azt a híres söröző szlalomot, amelyet a mű szereplőjének a prágai Vlachovka-kaputól vagy 17-18 további „kapu” érintésével, és mindenütt egy-egy korsó sör elfogyasztásával csak egyszer sikerült egészében teljesítenie. Amióta Budapesten is megsokasodtak a remek cseh söröket árusító hangulatos vendéglátóhelyek, azóta fantáziálgatunk mi is arról, hogy ha a valóságban nem is, de legalább képzeletben végigfutjuk a hrabali szlalom lokális megfelelőjét. Ugyan nekünk kicsit sok lenne a jóval több mint egy tucat korsó az egy napra esedékes sörökből, de mégis most felvázoljuk azt az útvonalat, amelyet egyszer szívesen bejárnánk, szerényen csak 10 megállóval, no persze csakis a Mester iránti tiszteletadás szándékával.

Hrabal Söröző

Csehország természet-, tájvédelmi területei XVI. - Blanský les

A magyarok körében is ismert, nem mellesleg világhírű Český Krumlovba érkezve rögtön feltűnik a város közelében meredő magas hegycsúcs, az 1084 (más információk szerint 1083) méter magas Klet'. Ez az impozáns hegy és a tőle északra elterülő vidék alkotja Csehország egyik csodás tájvédelmi területét a Blanský lest, más néven a Blanský erdőt. 

 

Blanský les

Ez itt a reklám helye – cseh reklám kedvenceink

Reklám, többségünkben már e szó hallatára is feláll a hátunkon a szőr. Kéretlen reklámújságok tucatjait öntik a postaládánkba, mi pedig a nagyobb részét egyenesen a kukába, jobb esetben a szelektív hulladékgyűjtőbe továbbítjuk. A televíziós műsorok szinte már élvezhetetlenek a sok millióba kerülő, fél perces reklám művektől, amelyek nagy része kutya, macska, kisgyerek statisztálással a könnyű, gazdag, biztonságos, betegségmentes élet illúziójával próbál minket az aktuális termék, szolgáltatás megvásárlása felé terelni. Elegünk van belőlük, de mégis mára az életünk részévé váltak. A többségük elég egyszerű, elemi gondolat mentén mozog (Viszket a füled? Kend be Fülike kenőccsel!), de néha napján azért akad olyan is, amelyben eredetiséget, humort vagy más érdekességet is észre lehet venni. Mi most a különféle cseh televíziócsatornákon leadott viccesebb, vagy más szempontból talán említésre méltóbb reklámokból adunk egy kis ízelítőt. Mindjárt azt első, a nemrég befejeződött prágai cseh jégkorong világbajnokság promóciója, a bohém nemzeti csapat látványos sportpillanataival:

Katonai repülőterek Csehországban és légi program ajánlók

Ahogyan arról a hírekből értesülhettünk a tegnapi nap folyamán egy magyar vadászgép balesetet szenvedett Csehországban, a május 11-e óta zajló cseh-magyar-svéd közös légi hadgyakorlat, a Lion Effort során. A JAS-39 Gripen repülőgépeket használó országok három év elteltével rendezték meg ismét itt, Čáslavban az eseményt, amelyen ezúttal thaiföldi pilóták (gépeik nélkül) is részt vettek. A balesetben a magyar vadászgép mondhatni totálkáros lett, de ami a legfontosabb a két pilóta nem sérült meg komolyabban, azonban a kifutóról leszaladó gépből való katapultálás nem lehetett éppen lélek emelő érzés. Ennek a hírnek az apropóján körülnézünk, hogy hol is találhatók Csehországban katonai légi támaszpontok, repülőterek, és mi tudunk röviden mondani a mai Cseh Légierőről.

A reptér és a szerencsétlenül járt magyar vadászgép

Cseh kisüzemi sörfőzdék 9. – Hradec Králové kerület

Folytatjuk barangolásunkat Csehország kisüzemi sörfőzdéiben, és ezúttal a Bohemia északkeleten fekvő Královéhradecký vagy más néven Hradec Králové kerületben nézünk körül. A cseh sörök magyar rajongói jól tudják, hogy ebben a térségben található Náchod városa, ahol a Budapesten lassan már egy kicsit megunhatóvá is váló sört a Primátort gyártják. De a kerületben készítik az elsősorban a csokis és számtalan más ízesített söreiről nevezetes Opatot (Broumov – Olivětín), az Óriás-hegység levének is hívható Krakonošt (Trutnov), valamint itt található Nová Paka városa és annak sörgyára is. De mi most nem a sörgyárakra koncentrálunk, hanem a valódi cseh kisüzemi gyöngyszemekre.

U Vacků

A mesés Prácheňskóról dióhéjban

Hosszú-hosszú ideje járjuk mind a magyar, mind a cseh vidéket, és gyakorta akadunk olyan kisebb-nagyobb térségekre, amelyek meghökkentően gazdagok szemet gyönyörködtető értékekben. A megannyi természeti, illetve ember alkotta kincsekben bővelkedő tájak láttán leesik az állunk, és nem értjük, hogy miért is nem tudtunk róluk korábban, miért nem szerepelnek a bel- vagy külföldi turisták úticéljai között. Ilyenek jellemzően a határvidékek, amelyek főként a múlt század határmódosító politikai döntéseinek köszönhetően a perifériára szorultak, elesve ezzel a fejlődés lehetőségétől. De léteznek olyan országon belüli térségek is, amelyek két nagyváros között mintegy félúton szintén kiesnek a figyelem középpontjából, és egy “belső határvidéket” alkotnak.

Prácheňsko, 1776-ban

Csekkold! és Husz János 600, avagy tavaszi akcióban a Cseh Centrum!

Lucie Málková a budapesti Cseh Centrum új igazgatónője alig két hete tölti be a posztját, de ő és csapata már két jelentős programmal is megörvendeztette, örvendezteti a cseh kultúrát, illetve történelmet kedvelő közönséget. A programok már hosszú ideje folyó előkészítésében kulcs szerepet játszott Gál Róbert, aki május elejéig néhány hónapon át a Cseh Centrum átmeneti vezetője tisztét is betöltötte. 

Lucie Málková és Gál Róbert

Varázslatos Český Krumlov XXV. - Házcsokor a Rybářská utcában

Český Krumlov középkori hangulatot árasztó Óvárosát a kanyargása közben ómega alakot felvevő Moldva folyó szeli át. Itt a folyó partján, a több szintes ún. Palást-híd vagy más néven Sóhajok-hídja lábától délre, a folyó bal partján egy pár házacskából álló, elkülönült kis épületegyüttes látható. A négy ház vált vállvetve áll a mögöttük meredő, a Várkert irányába emelkedő sziklafalnak támaszkodva.

Házcsokor a Moldva partján

Prága szigetei I.: A Császár rétje, az Evezős és a kis névtelen

A Moldva folyó déli irányból érkezvén a mai festői szépségű Prága területére, veszít az eséséből, lecsökken az energiája és az addig magával szállított hordalék egy részét lerakja, zátonyokat, illetve szigeteket hozva létre. Ez a folyamat játszódott le az elmúlt évezredek során és zajlik napjainkban is. A szigetek egy része lassan „hozzáforrhat” a folyópartokhoz, másokat az ember (pl. kavicsbányászat) szüntet meg, de a természeti erők megállíthatatlanok, újabb és újabb szigetek keletkeznek, vagy éppen a meglévők növekszenek. És vannak olyan szigetek is, amelyeket folyószabályozási vagy más okból maga az ember hoz létre. 

Prága - Moldva - szigetek

Idézet és pár kép XXVII. - Libuše Moníková: A homlokzat

1968-ban, Csehszlovákia szovjet megszállását és a „prágai tavasz” leverését követően a cseh irodalmi élet számos jeles egyénisége hagyta el szülőföldjét és sokan közülük új hazájuk nyelvén folytatták tovább munkásságukat. Az ekkortájt még csak a szárnyait bontogató 23 éves Libuše Moníková a szomszédos Németországban, pontosabban az akkori Német Szövetségi Köztársaságban telepedett le. 

Libuše Moníková

Akkor és most 29. - Szabadság tér – Žatec

A sörök és kifejezetten a remek cseh sörök szerelmesei jól tudják, hogy az észak-nyugat csehországi Žatec városa, a komló fővárosa. A település környékén már több mint egy évezrede termesztik ezt az egyik legfontosabb sör alapanyagot adó növényt, és ez a térségből származó „Žatecký chmel” avagy žateci (saaz) komló a mai napig is egyike a legkiválóbbnak. Az Akkor és most sorozatunk soron következő részében ebbe a hangulatos városba kalauzoljuk el az olvasóinkat. Bemutatjuk, hogy miként is változott az idők folyamán a település főtere, mai nevén a Szabadság tér (náměstí Svobody).

Szabadság tér

Éljen május elseje, avagy a munka ünnepének története Csehországban

Itt van május elseje, az a hivatalos állami ünnepünk, amelyhez sokan sokféle módon, de gyakorta valamiféle távolságtartással viszonyulunk. Egy felől örülünk annak, hogy ezen a napon többnyire nem kell dolgoznunk, másfelől azonban nem biztos, hogy értjük és végképp nem érezzük, hogy mit is kellene most ünnepelnünk. Május elsejének ünneplése, értelme, fontossága az idők során folyamatosan változott, ezért érdemes egy kicsit tüzetesebben megnézni, hogy miként is alakult a munka ünnepének története Csehországban, amely nagy mértékben hasonlít a magyar történésekhez.

Amint az köztudott, május elsejét, a munka ünnepét az 1886-ban, Chicagóban lezajlott többnapos sztrájkhoz és közel 350 ezer ember részvételével lezajlott, számos áldozattal járó tüntetéssorozathoz kötjük, amely egy akkor már több mint fél évszázada zajló küzdelem egyik fontos állomása volt. A XVIII-XIX. században zajló ipari forradalom egy új társadalmi osztály kialakulásához vezetett, nevezetesen a munkásokéhoz. A gyárak tulajdonosai, igazgatói akkortájt (sem) bővelkedtek szociális érzékenységben, így nem volt éppen ritka a dolgozóik 14-16 órán keresztüli robotoltatása, tekintet nélkül arra, hogy férfi, nő vagy éppen gyerek az illető. A munkakörülmények gyakorta embertelenek voltak, szociális jogok (pl. szabadság, biztosítás) nem léteztek, a szerény fizetésből az emberek pedig csak rendkívül rossz életkörülményeket tudtak biztosítani maguknak. Természetes módon ezen a munkások próbáltak valahogyan, összefogással, szervezkedéssel változtatni, és az 1820-as évektől kezdve, lassan de biztosan már olyan tényezőkké váltak, amit nem lehetett egyszerűen csak figyelmen kívül hagyni. 1842-ben megszülettek az első angliai gyári törvények, lassan kezdtek áttérni a 10 órás foglalkoztatásra, 1856-ban pedig az ausztráliai Melbourne-ben a felvonuló építő munkások pedig már a nyolc órás munkát is kiharcolták maguknak. De a világ számos pontján sokkal lassabban zajlottak a folyamatok. Ezért is került sor a már említett 1886-os eseményre, amelyet követően a hatóságok több munkás „anarchistát” is elfogtak, és néhányukat halálra is ítéltek. A letartóztatottak között volt a cseh Josef Boleslav Pecka emigráns költő, egy anarchista magazin szerkesztője is.