Idézet és pár kép XXXVIII. - Božena Němcova: Nagyanyó

Kereken 200 évvel ezelőtt, 1820. február 4-én született Božena Němcova, leánynevén Barbora Panklová, akit méltán a cseh próza egyik megteremtőjének tartanak. A napvilágot Bécsben meglátó, majd gyermekkorát anyai ági nagyanyjával Ratibořicén töltve felcseperedő hölgy igazi cseh szellemben nevelkedett. 17 éves korában feleségül adták a nála jóval idősebb Josef Nemec pénzügyőrhöz. Férjét később a markáns politikai nézetei, renitens magatartása miatt gyakorta vezényelték át egyik helyről a másikra. Mikor 1850-ben Miskolcra, majd Balassagyarmatra küldték, Božena már nem követte, helyette gyermekeivel Prágában maradt, ahol az írásai után kapott szerény tiszteletdíjakból próbált megélni. A férjét azonban még így is számos alkalommal meglátogatta, mely utazásait írásokban is megörökítette. Božena igazi mesélő volt, így nem csoda, hogy első műveiben a gyermekkorában, a vidéki Csehországban hallott meséket dolgozta fel (Népi mesék és mondák, 1845-47). Az írónőnek nem adatott meg a hosszú élet, főként a nélkülözésnek, a nyomorgásnak köszönhetőn 1862-ben, mindössze 42 éves korában elragadta a korai halál. Most fő művéből, az 1855-ben megjelent Nagyanyó (Babička) című műből mutatunk be néhány idézetet. A regény hűen mutatja be a XIX. század eleji cseh vidéki életet, a falusi, családi szokásokat, a cseh gondolkodásmódot.

Božena Němcova (1820-1862)

Idézet és pár kép XXXVI. - Bohumil Hrabal: Első mondatok

103 évvel ezelőtt, március 28-án született Bohumil Hrabal. A Csehország nem csak Prága netmagazinunkban már számos cikkben foglalkoztunk a cseh irodalom eme meghatározó jelentőségű, mondhatni kultikus alakjával, így aki többet szeretne tudni az életéről, munkásságáról azoknak ajánljuk régebbi írásaink olvasását. Mi most azonban nem a Mester életművének méltatásával emlékezünk meg a születésnapjáról, hanem Hrabal idézetekkel, egy-egy műve első pár mondatával. Az első mondatok gyakorta kulcsfontosságúak a könyvek-novellák-elbeszélések stb. életében. Ezekkel a mondatokkal indítja be a szerző azt a gondolat folyamot, amely végighalad az egész alkotáson, mutatja be a reá jellemző stílusát, és nem mellesleg ragadja meg az olvasó képzeletét, akik közül sokan az első mondatokat olvasva döntik el, hogy megéri-e időt szentelniük az adott műre. Nem véletlen, hogy többek között az American Book Review is összeállította a századforduló környékén a minden idők legjobb kezdőmondatainak százas listáját, amely persze nem nélkülözi az angol nyelvű irodalom túlsúlyát és az erős szubjektivitást sem.

Idézet és pár kép XXXV. - Kateřina Tučková: Üldözött istennők

Az Idézet és pár képben ezúttal vendégszerzőnk Kulcsár Sándor ajánlja olvasóinknak egyik kedvenc művét, a kortárs cseh irodalom neves írónőjétől.Sorozatunk mostani részében Kateřina Tučková magyarul megjelent legújabb művéből, az Üldözött istennőkből adunk ízelítőt. Az írónő már ismerős lehet a magyar olvasók előtt is, hisz korábban már napvilágot látott első nagy sikerű könyve, a Gerta Schnirch meghurcoltatása. Legújabb munkája a Fehér-Kárpátok dombjai között játszódik a cseh-szlovák határon, időben pedig jellemzően a XX. század első felének végét és a második felének nagy részét dolgozza fel. Azonban a régmúlt szerelmeseinek sem kell félnie, a regény egészen a XVII. századig visszaköveti az eseményeket. De hogy miről is szól a könyv? Az egykor itt élő „istennők”, a tudást anyáról lányra továbbadó javasasszonyok mindennapi életéről és nem mindennapi megpróbáltatásairól.

Idézet és pár kép XXXIV. - Jiří Kratochvil: Kushadj, bestia!

Jiří Kratochvil 1940 januárjában született Brünnben. Ahogyan azt látni fogjuk a karrierje szempontjából talán nem is „választhatott” volna erre az eseményre rosszabb időpontot. A tehetséges fiatalember 1963-ban végezte el a Prágai Károly Egyetem filozófiai fakultását, majd ezt követően tanárként és archiváló munkatársként dolgozott. Megbecsült értelmiségi pályafutásának azonban hamarosan vége lett hiszen 1968-ban, a Prágai tavaszt követően, az alig 28 éves ifjút rendszer ellenessége miatt a „normalizálás” korszakát élő kommunista Csehszlovákiában évtizedekre tiltó listára tették. Csak a végzettségétől igen távol eső munkát vállalhatott, így lett az elkövetkező húsz évben egyebek között darukezelő, segédmunkás, éjjeliőr, telefonkezelő, fűtő. Mindez azonban nem gátolta meg Kratochvilt abban, hogy élményeit, gondolatait papírra vesse, ám a regényei kiadására még sokáig várnia kellett. 1989-ben, a bársonyos forradalom fémjelezte rendszerváltás éve után jött el végre a régen várt idő, mikor hivatásos íróként is a nyilvánosság elé léphetett. 

Jiří Kratochvil

Idézet és pár kép XXXIII. - Simon Winder: Danubia

Az Idézet és pár kép sorozatunk jelen részének főszereplője egy igazi kakukktojás. A bemutatásra és ajánlásra kerülő regény írója nem cseh, és a témája sem (csak) Csehország. Simon Winder ugyanis Londonban élő britként vállalkozott arra, hogy hosszú éveken át összegyűjtött információi és saját tapasztalatai alapján felvázolja Közép-kelet Európa, pontosabban a Habsburgok kezében összegyűlt területek és az ott élő nemzetek történetét, a kontinens történelmét évszázadokon át sorsdöntően meghatározó család históriáját követve. Winder Danubia című könyvének alcíme (Személyes krónika a Habsburgok Európájáról) már előre jelzi, hogy itt azért ne várjunk hosszadalmas, unalmas, tudományos értekezést. A szerző szinte a lehetetlennel próbálkozva inkább a humor eszközével, közvetlen stílusban ad olykor erősen szubjektív betekintést a tragédiákban, háborúkban, etnikai feszültségekben és más viszályokban gazdag évszázadokba. A humor rész időnként ugyan eltűnik a számos komor, drámai esemény ismertetése mögött, de az író összességében egy igen szórakoztató és felettébb olvasmányos regényt alkotott, amely akár a nyári szabadságunk alatt is a hangulatos társunk lehet.

Idézet és pár kép XXXII. - Václav Čtvrtek: Pajzán mesék és csodák

Pár hónappal ezelőtt Molnár Éva a cseh-magyar kapcsolatok ápolásában évtizedek óta jeleskedő Bohemia Baráti Kör korábbi ügyvivője, ma pedig Felügyelő Bizottsági tagja egy, a BBK és a Cseh Köztársaság Külügyminisztériuma támogatásával megjelenő csodás könyvvel lepett meg minket. Pajzán mesék és csodák, írta Václav Čtvrtek, akinek a neve talán első hallásra kevésbé tűnik ismerősnek. Viszont ha azt mondjuk, hogy ő volt a szülőatyja olyan mesehősöknek mint Rumcájsz, vagy Moha és Páfrány, akkor már rögvest mindenki ráeszmél, hogy itt bizony egy kiváló meseszerzőről van szó. A népszerű író eredetileg Václav Cafourek néven látta meg a napvilágot Prágában, de egészen a II. világháború végéig még csupán mint mezei hivatalnok dolgozott. Ezt követően azonban előbb gyerek magazinoknak kezdett írni, majd a cseh rádió, később televízió gyermek programjainak készítésében vállalt egyre nagyobb feladatot. 1976 novemberében bekövetkezett haláláig, több mint 70 könyvet írt nem kevés szép élményt nyújtva gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt.

Idézet és pár kép XXXI. - Jiří Drašnar: Forradalmakról, titkos társaságokról és a genetikai kódról

Idézet és pár kép sorozatunkban ezúttal egy emigráns cseh író 1996-ban írt regényéből idézünk. Jiří Drašnar 1948. március 31-én született Náchodban. Gyermek és fiatalkorát ebben az észak-kelet csehországi városkában töltötte, majd elvégezte a Gazdasági Egyetemet. 1969. augusztusában a Prágai tavasz leverése utáni kommunista visszarendeződés során letartóztatták és felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. Ezután egy ideig filmrendezőnek tanult, de pár év elteltével a tanulmányainak felhagyására kényszerítették. Jó pár éven át csak ablaktisztítóként, éjjeli őrként, portásként vagy maximum rendező asszisztensként dolgozhatott. 1979-ben előbb Ausztriába, majd onnét az Egyesült Államokba emigrált, ahol mindössze két évvel később elnyerte a Salt Lake City-i független filmfesztivál legjobb rövidfilmjéért járó díjat. A siker ellenére felhagyott a filmezéssel, és az írás felé fordult.

Jiří Drašnar

Idézet és pár kép XXXI. - Hrabonszky Dávid: Utazási rajzok... (1837-ből)

A minap kezembe akadt egy 1837-ben kiadott könyv, melynek pontos címe a következő: „Utazási rajzok Némethonban 's keleti tenger körül látott 's érzett életképek szerint”. A két kötetes művet egy bizonyos Hrabonszky Dávid úr írta és Kassán Ellinger István betűivel nyomtatták ki. (Érdekességként megjegyeznénk: a Magyar Elektronikus Könyvtár címjegyzékében és Richard Pražák Cseh-Magyar párhuzamok című könyvében Hrabowszkiként illetve Hrabovszkiként hivatkoznak a szerzőre, de hogy miként is sikerült az n betűt v-nek, vagy w-nek olvasni azt mi fel nem foghatjuk.) Mindenesetre ez az alkotás azért is lehet érdekes a számunkra, mert az író, a hangulatos útikönyve első részében Csehországgal (és Szászhonnal) foglalkozik. A régies megfogalmazású szövegeket olvasva izgalmas kép tárul fel előttünk a XIX. század eleji cseh földekről, emberekről. De minden további időhúzó bevezető helyett álljon itt néhány idézet a műből.

Brno (1850 körül)

Idézet és pár kép XXX. - Josef Lada: Švejk a derék katona kalandjai képekben

Josef Lada, a híres cseh festő, karikaturista és még hosszan sorolhatnák mennyi más területen kiváló művész hazánkban elsősorban Jaroslav Hašek könyveinek illusztrátoraként, a közkedvelt Švejk figurájának képi megjelenítéséről ismert. Lada a „derék katona” kalandjait bemutató könyv négy kiadásához csaknem ezer rajzot készített, amelyekből könnyedén válogathatott az adott szerkesztő. A teljes rajzsorozatnak azonban csak részletei fértek bele az egyes kiadásokba, ami Ladában komoly hiányérzetet keltett. Ezért az 1950-es években Hašek szövegének feldolgozásával elkészítette az eredeti regény átírt változatát, egy igazi képregény könyvet, amely összesen 537 db illusztrációval jelent meg. A könyv Josef Lada: „ Švejk a derék katona kalandjai képekben” címmel előbb a Helikon, majd a Ciceró Könyvkiadó gondozásában jelent meg magyarul. A művet lehet folyamatosan is olvasni, de érdemes akár csak belelapozni, és a mulatságos rajzokhoz tartozó szövegrészt hozzáböngészni. Ez utóbbi technika persze elsősorban azok számára kedvező, akik már jól ismerik és szeretik az eredeti művet. Mi most három képet és szövegrészletet mutatunk be olvasóinknak a műből.

Idézet és pár kép XXIX. - Karel Čapek: Barangolások Európában, Hollandiai képek

125 évvel ezelőtt született a cseh irodalom egyik legsokoldalúbb írója Karel Čapek (1890 – 1938). A vidéki orvos családból származó, gyermek korától kezdve komoly gerincbántalmaktól szenvedő, de mégis Prágában 25 évesen filozófiai doktorátust szerző író hamar jó barátságba került a kor cseh íróival, tudósaival, politikusaival és művészeivel. Čapek számtalan novellát, regényt, köztük bűnügyi regényt is írt. Az 1930-as évektől kezdve megannyi antifasiszta írást alkotott, és a közép-európai antifasiszta szellemi front egyik legkiemelkedőbb vezéralakja lett. Gazdag fantáziája, humanizmusa, éleslátása nagy hatással bírt kortársaira. Mindössze 48 évesen hunyt el tüdőgyulladásban, és már nem érte meg Csehszlovákia német megszállását.

Idézet és pár kép XXVIII. - Tomáš Zmeškal: Az ékírásos szerelmeslevél (a recenziók tükrében)

Az Idézet és pár kép sorozatunkban ezúttal rendhagyó módon foglalkozunk egy cseh író művével. Nem magából a regényből közünk egy rövidebb-hosszabb szövegrészletet, hanem a mű recenzióiból, magyarul könyvismertetőiből idézünk. Tesszük ezt azért is, mert az 1966-ban kongói apától és cseh anyától született Tomáš Zmeškal Az ékírásos szerelmeslevél című művéről számos neves magyar irodalmi lap írt remek recenziókat, amelyek egyrészt önmagukban is tanulságosak, szórakoztatóak, másrészt kellő inspirációt adnak magának a műnek az elolvasásához. Így, ha áttételesen is, de mégis csak az eredeti mű áll a középpontban.

Tomáš Zmeškal

Idézet és pár kép XXVII. - Libuše Moníková: A homlokzat

1968-ban, Csehszlovákia szovjet megszállását és a „prágai tavasz” leverését követően a cseh irodalmi élet számos jeles egyénisége hagyta el szülőföldjét és sokan közülük új hazájuk nyelvén folytatták tovább munkásságukat. Az ekkortájt még csak a szárnyait bontogató 23 éves Libuše Moníková a szomszédos Németországban, pontosabban az akkori Német Szövetségi Köztársaságban telepedett le. 

Libuše Moníková

Idézet és pár kép XXVI. - Milan Kundera: A lét elviselhetetlen könnyűsége

86 évvel ezelőtt, korántsem április elsejei tréfaként született Milan Kundera, a cseh származású, de már 40 éve Franciaországban élő, s magát elsősorban franciának tartó dráma- és regényíró, költő, esszéista. A számtalan irodalmi díjjal kitüntetett írót a kortárs regényírás legnagyobb alakjának tartják és munkásságáért az irodalmi Nobel díj várományosai közé sorolják. A cikkünkben szereplő idézetek az egyik legismertebb művéből származnak. „A lét elviselhetetlen könnyűsége” címet viselő regényét Kundera már több mint 30 évvel ezelőtt, egész pontosan 1984-ben írta, de a mondanivalója sok tekintetben ma még aktuálisabb mint valaha. A regényből 1988-ban készült amerikai film Philip Kaufman rendezésében, Daniel Day-Lewis és Juliette Binoche főszereplésével.

Milan Kundera

Idézet és pár kép XXIV. - Irena Dousková: Anyegin ruszki volt

Irena Dousková 2006-ban megjelent könyve, az Anyegin ruszki volt, egy korábbi művének az „Év könyve”-vé (2002) választott Weöres Csepel folytatása. Az olvasók ugyanúgy Helena Součková, az immáron végzős gimnazista lány szemszögéből ismerkedhetnek meg a 80-as évek közepének Prágájával, a Gustáv Husák (a csehszlovák Kádár János) vezette „normalizált” szocialista ország légkörével. Humor, szatíra, mélabú és melankólia egyaránt jellemzi ezt az egyszerre könnyed és elgondolkodtató regényt. 

Idézet és pár kép XXII. - Patrik Ouředník: A huszonnégyes év

Az 1968-as Prágai tavaszt követő „normalizációs” időszakban, a cseh(szlovák) reform mozgalmak leverésétől, a kommunizmus újbóli megerősödésétől kezdve egészen az 1989-es bársonyos forradalomig számos cseh író, költő döntött úgy, hogy elmenekül Csehszlovákiából és emigránsként más országokban keresi a boldogulást. A nyugatra távozott írók között volt Milan Kundera, Josef Škvorecký, Arnošt Lustig mellett Patrik Ouředník is.

Patrik Ouředník

Idézet és pár kép XXII. - Jan Novák: Eddig megvolnánk

Cseh irodalmi mű bemutatásunk legújabb alanya egy olvasóink számára már ismerős szerző, Jan Novák szenzációs regénye az Eddig megvolnánk (Zatím dobrý). A Csehországban 2004-ben megjelent mű alcíme: „A Mašín család és a hidegháború egyik legizgalmasabb története”, és ez így a maga tömörségében össze is foglalja a több mint 600 oldalas, megtörtént eseményeken alapuló regény fő cselekményét. A kommunista rezsim ellen fegyveresen is küzdő, a Mašín testvérek vezette csoport története a cseh közvélemény szemében ma is ellentmondásosan megítélt, sok vitára adott okot.

Ami viszont kétségtelen, hogy Jan Novák a Mašín család tagjainak elbeszéléséből, a korabeli dokumentumokból, újságcikkekből, bírósági végzésekből egy olyan izgalmas könyvet alkotott, amelyet nem csupán nehéz félbehagyni, de olvasás közben szinte képszerűen megelevenednek előttünk a történtek. Ezért nem is csoda, hogy éppen jelenleg folyik a 2005-ben az Év könyvének megválasztott regény megfilmesítése, kinek másnak, mint a család egyik leszármazottja, Tomáš Mašín rendezésében. Következzék idézetünk a műből:

Idézet és pár kép XXI. - Josef Macek: A huszita forradalmi mozgalom

A híres cseh, főként szépirodalmi írókkal és műveikkel foglalkozó sorozatunkban ezúttal mintegy kakukktojásként egy történelmi alkotást és annak szerzőjét mutatjuk be. És nem is akármilyen művet! Egy könyvet amelyet Klement Gottwald köztársasági elnök határozata alapján az 1952. évi állami díjjal tüntették ki. A cseh történelmet jobban ismerők, illetve a dátumon elmélázók számára már gyanús lehet, hogy milyen korszakban, milyen irányzatot képviselve születhetett ez a „remekmű”. Azok számára viszont akik kevésbé avatottak a múlt ismeretében, álljon itt egy kis magyarázat.

Josef Macek: A huszita forradalmi mozgalom

Idézet és pár kép XX. - Bohumil Hrabal: Skizofrén evangélium - Januári elbeszélés

Ahogy az szinte köztudott, idén lenne 100 éves Bohumil Hrabal az egyik leghíresebb cseh irodalmár, és bár a centenáriumi programok nagy része már lezajlott, mi szeretnénk továbbra is életben tartani a reá való emlékezést egy írásrészletének bemutatásával. A Januári elbeszélés – amelyből most egy kis részletet közölünk - Milan Jankovič és Václav Kadlec által Hrabal korai írásaiból összeállított válogatáskötetben, a Skizofrén evangéliumban jelent meg.

Skizofrén evangélium

„A nyár arról ismerszik meg, hogy Pepin bácsi dupla nadrágot hord. Télen viszont három nadrág van rajta. Amikor nyár végén az emberek konstatálják, hogy a bácsin háromszoros a nadrág, rögtön mondják: - Kutya hideg telünk lesz az idén! - Apu gyakran legorombítja őt a nadrágok miatt, hogy nem lesz edzett, de Pepin bácsi védekezik: - Úgyse ér az semmit, a Hanka úr milyen edzett volt, oszt mégis megrúgta a ló. - Azon az estén a szüleim nógatására áthurcolkodtam hozzá, hogy rendre tanítsam. Mondtam: - Hé, bácsi, nem szép dolog ruhástul ágyba bújni! - De ő azt felelte: - És mi van, ha tűz üt ki? - Nem hagytam magam: - És nem is higiénikus! De a bácsi azt mondta: - És mi van, ha éccaka el akarok ugrani cigiért? Végül mégiscsak rábeszéltem, hogy próbaképpen legalább az egyik nadrágját vegye le.

Idézet és pár kép XIX. - Kateřina Tučková: Gerta Schnirch meghurcoltatása

Csehországban az elmúlt években egyre inkább kezdenek szembenézni a múlt árnyékos oldalaival, a történelem sötét, feldolgozatlan történéseivel, amelyek közé tartozik a szudétanémet lakosság kollektív bűnössé nyilvánítása, majd áldozatoktól sem mentes kitelepítése is a második világháborút követően. Kateřina Tučková, a cseh ifjú író generáció egyik kiemelkedő tagja a 2009-ben megjelent Gerta Schnirch meghurcoltatása című regényében a hírhedt brünni halálmenet (20-30 ezer brünni német kiüldözése a városból) egyik túlélőjének történetét, életét beszéli el. Egy felemelő, érzelemben gazdag történet a cseh-német viszályról, a háború és az azt követő időszak kegyetlenségéről, a huszadik század történelmi viharairól, a bűnről, a bosszúról és a megbocsátásról. Idézetünk Brno (Brünn) szovjet csapatok általi „felszabadításának” napjairól szól. 

Idézet és pár kép XVIII. - Kopogtató hegyimanók - Alena Ježková: Cseh és morva regék és mondák

Sorozatunk most következő részét legutóbbi cikkünk ihlette, amelyet Kutná Hora ezüstbányászatáról írtunk. A kötetet, amelyből most kivételesen a monda teljes szövegét idézzük, korábban már bemutattuk olvasóinknak. Alena Ježková Cseh és morva regék és mondák című könyve Balázs Andrea tolmácsolásában sok érdekes és kedves történetet mond el a régi időkre emlékezve. Olvassák szeretettel ezt a kedves, ám sajnos nem éppen vidáman végződő történetet.