Cseh kisüzemi sörfőzdék 12/3. – Közép-Csehországi kerület 3.

Hosszú idő után folytatjuk Csehország Közép-cseh kerülete kisüzemi sörfőzdéinek bemutatását. A soron következő intézmény Csehország egyik legújabb főzdéje, amely a Prága közelében található Kytín városkában nyílt. A neve egyszerűen Kytíni Sörfőzde (Pivovar Kytín). Vele kapcsolatban információt, saját tapasztalás hiányában, csak a honlapjukról tudtunk szerezni. Ezek szerint a főzde szortimentje főként a jól ismert és szeretett cseh lágerekből áll (10-es, 12-es világos, 11-es félbarna és 12-es barna), de egy felső erjesztésű 13-as ale is bekerült a választékba.

Zámecký pivovar Všerad

Húsvéti zajkeltés, avagy a Nagycsütörtök mint D-nap!

Bőven benne vagyunk a Húsvétolásban, amelyhez számos ősi és kevésbé ősi hagyomány kötődik Csehországban. Sokukról korábbi cikkeinkben már részletesen írtunk, hol tudományosabb, hol pedig humorosabb formában. Most egy régi hagyományról és annak mai napjainkban való életben tartásáról szólunk.

Egy kis húsvéti zajongás

Hogyan viselkedjünk úgy, mint a prágaiak?!

Itt a szinte váratlanul hosszúra nyúló, négy naposra duzzadó húsvéti hétvége, illetve a hétkezdet előtt minden bizonnyal sok honfitársunk döntötte el, hogy a magyar leányok – asszonyok locsolása helyett inkább Prágában öntözi meg a kiszáradt torkát. Irány a cseh főváros, ahol a külföldi turista tömeg részeként vadászhatjuk le a már ismert vagy éppen még ismeretlen kulturális, építészeti csodákat és persze nem mellesleg Prága söröző ezreinek egyikét-másikát. De ha már egyszer Prágában járunk miért ne akarjunk úgy viselkedni, mint a prágaiak? Miért ne akarjunk a gyakorta kisebbségbe szoruló helyiek közé sorolódni s nem kitűnni a külföldiségünkkel, turistásságunkkal? Tereza Vítková, egy tősgyökeres prágai tanácsaiból válogatva álljon itt egy kis segédlet, hogy miként is viselkedjünk úgy, mint a prágaiak!

Április elsejei tréfák, átverések a cseh médiában

Április elseje, mint a bolondok, bolondozás napja nem egy új keletű szokás. Van olyan teória miszerint egy eredetileg kelta népszokásról beszélünk, más magyarázat szerint a szabin nők átveréses elrablása ihlette, megint mások szerint az ókori Saturnáliák folytatása, de van olyan verzió is, amely a húsvéti passiójátékokat látja a szokás hátterében. A legelterjedtebb magyarázat szerint az április elsejei tréfálkozás akkor alakult ki, mikor 1564-ben IX. Károly francia király a régi naptárról az újra való átállásról rendelkezett. A régi naptár szerint ugyanis április elseje volt az év kezdete, s ennek kapcsán sokan még tévedésből akkor is küldözgettek újévi ajándékokat, mikor már rég január 1. lett az esztendő első napja, ezzel mókás meglepetést okozva. Az évek során azonban lassan átváltottak az új időszámításra, így április elején már csak apró, bohókás, vicces ajándékokkal lepték meg egymást az emberek.

Nem szabad mindent komolyan venni!