Az
Ausztriától egészen Szerbiáig húzódó Kárpátok észak-nyugati
külső vonulatának számos tagja fekszik Csehországban, elsősorban
a Szlovákiával határos területeken. Az egyik ilyen nagyobb
részegység a Morva-Szlovák határhegység, amelynek központi
magja a Fehér-Kárpátok nevet viseli. 1980-ban itt került
kijelölésre a Fehér-Kárpátok Tájvédelmi terület, amelynek
szlovákiai része már egy évvel korábban természeti védettséghez
jutott. A különböző élőhelyek sokaságával büszkélkedő
védett terület cseh része 715 négyzetkilométer kiterjedésű és
1996 óta egyben Bioszféra Rezervátum is.
 |
| Fehér-Kárpátok |
A
Fehér-Kárpátok Tájvédelmi területen a melegkedvelő tölgyeseken
túl, gyertyános-tölgyesek, bükkösök, hegyi rétek és legelők
egyaránt megtalálhatók. A lombhullató erdők részaránya a
teljes területen belül mintegy 55%. Az erdők-mezők mozaikjai
alkotta rendkívül változatos élőhelyeknek köszönhetően igen
gazdag növényvilággal rendelkezik. Több, mint 1500 növényfaj
egyedei számolhatóak itt össze, amelyek közül 100 fölötti a
védett fajok száma. Csak az orchideafélék közül több mint 30
faj példányai élnek itt (a legtöbb Csehországban). A védett
növényfajok közül megemlíthetjük a méhbangót, a
poszméhbangót, a vitézvirágot, a fénylő zsoltinát, a keleti
nyilasfüvet, vagy éppen a hússzínű ujjaskosbort, de a sort még
igen hosszan folytathatnánk.
 |
| Méhbangó |
A
terület állatvilág szempontjából is igen gazdagnak hívható,
hiszen a hegyi rétek, erdőszélek elsősorban rovarok és pókok
sokaságának biztosít ideális élőhelyet. Az imádkozó sáska, a
magyar virágdíszbogár, a szürkés hangyaboglárka vagy éppen a
szurkos torzpók egyaránt jól érzi magát ezen a rendkívül
diverz vidéken. Az itt lakozó gerinces állatok közül
megemlítenénk az erdei siklót, a rézsiklót, a harist, a réti
pityert, a cigánycsukot, a hollót, a fekete gólyát vagy éppen a
hiúzt, de egy ilyen kis felsorolás épphogy csak érzékeltetni
tudja a terület rendkívüli állatgazdagságát.
 |
| Holló |
A
Fehér-Kárpátok felső, puhább homokkő rétege alatt csekély
vízáteresztő képességű mészkő található. A nagyobb esőzések
hatására ezért a két réteg határán gyakorta erősebb
földcsuszamlások, elmozdulások következnek be, és a megcsúszott
lejtőn álló fák törzse ilyenkor elferdül. A helyiek ezeket a
területeket részeg erdőknek hívják.
 |
| Megcsúszott terület és részeg erdő |
A
tájvédelmi területen igen nagy számban találhatunk országos,
valamint helyi jelentőségű védett emlékeket, rezervátumokat.
Köztük van a Javořina (a legmagasabb pontja 970 méteres), amelyet
Morvaországban elsőként már 1909-ben védelem alá helyeztek,
pontosabban magán kezdeményezésként a vidék akkori urai a
Lichtensteinek védetté nyilvánítottak. További nagyobb országos
jelentőségű rezervátum a Čertoryje, a Jazevčí, a Porážky és
a Zahrady pod Hájem. A Fehér-Kárpátok már ősidők óta
benépesített és hasznosított terület volt, de az ember és a
természet évszázadokkal ezelőtt kialakult, harmonikusnak mondható
együttélése szerencsére a mai napig megmaradt.
 |
Velký Lopeník - kilátó a határon |
Végezetül
megemlítenénk, hogy a Fehér-Kárpátok, mint határ menti vidék
nem csupán természeti szempontból gazdag terület, de a történelem
folyamán számos népcsoport is megjelent itt. Voltak akik csak
fosztogatási vagy egy kis háborúskodás kapcsán jelentek meg
(törökök, tatárok, magyarok), mások azonban le is telepedtek és
utódaik a mai napig is őrzik a hagyományokat. Morvák, szlovákok,
valachok és még sorolhatnánk, egyaránt büszkék az örökségükre,
amelyet többek között számos folklór rendezvény keretében
ápolnak.
 |
| Jellegzetes kék festésű motívumok (szlovák) |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése