Félszázadik
blog bejegyzésünkben Csehország egyik leglátogatottabb természeti
nevezetességéhez kalauzoljuk el olvasóinkat, amelyet szerencsére
igen sok honfitársunk is már felkeresett. Az Óriás-hegységtől
kelet - dél-keletre, Trutnov és Broumov városok között, a
lengyel határ közelében elterülő, és igencsak nyelvtörő
Adršpašsko-teplické
skály,
azaz az Adršpach-i
– teplicei
homokkő sziklavidék varázslatos táj a turisták számára.
Adršpach sziklái |
Az
Adršpach, Janovice, Skály, és Teplice nad Metuji települések
által határolt terület már a múltban is csodálatnak és
népszerűségnek örvendett, ahogyan erről az 1800-as évek végén
született Osztrák-Magyar
Monarchia írásban és képben című
monstre, 21 kötetes mű sorai is tanúskodnak:
„Festői alakzataikról messze földön híresek és sűrűn látogatottak az adersbachi és wekelsdorfi sziklavárosok...A homokkő ama szeszélyes alakúlásait, a melyekké a reá szüntelen ható természeti erők a kőzetet folyvást mállasztják, hasogatják, repesztik és rombolják, százszor inkább megcsodálják az erre járó útasok, mint magukat ama természeti erőket...Adersbach már régi hírességű; hisz már II. József császár is följegyezte naplójába, hogy itt láthatók a legsajátszerűbb alakú kősziklák. A wekelsdorfi sziklaváros ellenben csak a mi századunkban vált ismertebbé.”
Adersbach a mai Adršpach település, Wekelsdorf pedig a mai Teplice nad Metuji nevű városka. Ehhez a két névadó településhez tartozik egy-egy olyan homokkő „sziklavárosrész”, amelyből akárcsak egynek a felkeresésével is hatalmas élményben lehet részünk.
„Festői alakzataikról messze földön híresek és sűrűn látogatottak az adersbachi és wekelsdorfi sziklavárosok...A homokkő ama szeszélyes alakúlásait, a melyekké a reá szüntelen ható természeti erők a kőzetet folyvást mállasztják, hasogatják, repesztik és rombolják, százszor inkább megcsodálják az erre járó útasok, mint magukat ama természeti erőket...Adersbach már régi hírességű; hisz már II. József császár is följegyezte naplójába, hogy itt láthatók a legsajátszerűbb alakú kősziklák. A wekelsdorfi sziklaváros ellenben csak a mi századunkban vált ismertebbé.”
Adersbach a mai Adršpach település, Wekelsdorf pedig a mai Teplice nad Metuji nevű városka. Ehhez a két névadó településhez tartozik egy-egy olyan homokkő „sziklavárosrész”, amelyből akárcsak egynek a felkeresésével is hatalmas élményben lehet részünk.
Pískovna tó |
Adršpach-i – teplicei homokkő sziklavidék |
Ahogyan
az a térképen is látszik valójában egy hatalmas egységről
beszélünk amiből egy-egy kisebb rész került a turisták számára
bemutatásra. A teljes terület bejárása nem csupán nem szabad a
turisták számára, hanem kifejezetten életveszélyes! De ne
szomorkodjunk, a kiépített ösvények - amelyek időnként létrák,
pallók mászásával, szűkebb sziklahasadékokon való átmászással
nehezítettek - bejárása is több napos feladat, amelyre mi
mindenkit mindenképpen biztatunk, hiszen csodálatos látvány vár
az idelátogatókra.
A
térképen zölddel jelzett turista útvonalon az északi, adršpach-i
rész, a kékkel jelzett turistaút mentén a teplicei sziklaváros
járható be. Ugyanakkor ne hagyjuk ki a sárgával jelzett útvonalat
se, különösen annak a két fő egységet összekötő szakaszát.
Szép kis formák |
Az
elporladt sziklák homokjában battyogva egy csodálatos mesevilágba
csöppenünk. Körös körül mindenféle szikla alakzatok tekintenek
le ránk, vagy inkább mi fel rájuk. Helyenként a sziklákat dús
mohaszőnyeg borítja, időről időre tiszta vizű patakokra,
csermelyekre, kis tavakra bukkanunk, amelyekben azon se
csodálkozhatunk ha pisztrángokat látunk úszkálni. Vízesések
robaját hallgathatjuk, miközben időnként igen szűk, ám annál
magasabb szikla utcákon sétálunk. Szinte leírhatatlan a látvány,
és maga a hangulat amit érez az ember. És ezt a hangulatot még a
turisták tömege sem tudja elnyomni.
Vízesés |
De
hogyan is jött létre ez a varázslatos vidék? Egy kis amatőr
geológia következik, de ígérjük csak nagyon röviden. A homokkő,
mint minden üledékes kőzet úgy keletkezett, hogy az egykori
hegységképződési ciklusokban született hegységek az erózió
hatására pusztulni kezdtek, majd a lepusztult anyag egy
üledékgyűjtőben halmozódott fel. Az itt összegyűlt anyag a
nyomás hatására tömörödött, és megfelelő körülmények
között beindult a cementálódás folyamata. A cementálódásnál
az alkotó szemcsék (jellemzően kvarc, földpát, csillám)
összeragadtak, és így szilárd kőzetet képeztek. A tektonikai
vagy egyéb földtani folyamatok során felszínre kerülő homokkő
ugyanakkor a víz, és szél hatásának kevésbé tud ellenállni,
így óhatatlanul is elkezdődik a lepusztulása, szétszabdalódása.
A pusztulás során rendkívül gazdag formavilág jön létre. A
pusztulás ezen folyamatát sajnos még az egyszeri városlakó is
megfigyelheti, hiszen a szobrok, stukkók, régi járófelületek
jelentős része is homokkőből készült, amelyek főként a savas
esők hatására folyamatosan mennek tönkre.
Homokkő szobrászok |
De
ennyit általában a homokkő születéséről és haláláról, most
térjünk vissza az Adršpach-i – teplicei sziklabirodalomhoz. A
római korban az ún. Hercíniai
erdőkhöz
tartozó terület, mint egykori homokkő fennsík ma 6-800 méter
tengerszint feletti magasságban fekszik, a terepszintből 60-80
méterre is kimagasodva, de jelenléte nem volt mindig ennyire
látható. Az egykor erdővel sűrűn borított vidéken, - amely a
cseh föld természetes védelmét is biztosította - a homokkő
sziklatömbök igen sokáig rejtve maradtak. A környékre csupán a
XIII. században érkeztek az első telepesek, és ezt követően
kezdődött el az erdőirtások révén a terület felfedezése. A
terület védelme érdekében rögtön két igen rövid életű
váracskát is felhúztak. Az egyik a teplicei részen található
Střmen,
amelyhez igen sok acéllépcső megmászásával juthatunk el. A
másik az adršpach-i
váracska
ami szintén látogatható. Látogatható, de egyik esetben sem
számítsunk a vár látványára, ugyanis minkét építmény az
idők során szinte teljesen megsemmisült. Viszont a kilátás a
„várhegyekről”, az elénk táruló panoráma miatt megéri a
fárasztó mászást!
Střmen vára |
Ugyan
a terület történelme, és a hozzáfűződő kulturális emlékek
is megérnek egy misét de kétségkívül a legnagyobb
látványosságot a sziklaformák jelentik. A korábban ismertetett
módon, a víz és szél eróziós munkájának köszönhetően az
egykor vélhetőleg egységes homokkő tömb az évmilliók során
lepusztult, feldarabolódott, és ez a folyamat természetesen a mai
napig is tart. Az erózió
során rendkívül gazdag formák, tornyok, utcák, folyosók,
repedések, pillérek, labirintusok stb. keletkeztek. A
legjellegzetesebb szikláknak a helyiek nevet is adtak, amelyek közül
megemlíthetjük a Gólemet, a Szerelmeseket, a Madonnát, a
Polgármestert, vagy éppen a Teknőst.
Ez vajon mi? |
Mini tavacska |
Rések a falon.. |
Immár
megint igen hosszúra nyúlt ez a bejegyzés, de mivel ez a
csodálatos természeti látványosság mindenképpen megéri a
részletes bemutatását, így csak annyit mondhatunk: Folytatása
következik!
Itt is voltunk, csak azt tudom írni: kihagyhatatlan!!!!!! (meg persze a Cseh-Svájc is szép, de az odébb van, a cseh-német határon).
VálaszTörlésMi ezeken a helyekn jártunk a cseheknél: http://wede3.blogspot.hu/2012/12/csehorszag-szg3.html