Az Adršpach – teplicei homokkő sziklabirodalom I. rész

Félszázadik blog bejegyzésünkben Csehország egyik leglátogatottabb természeti nevezetességéhez kalauzoljuk el olvasóinkat, amelyet szerencsére igen sok honfitársunk is már felkeresett. Az Óriás-hegységtől kelet - dél-keletre, Trutnov és Broumov városok között, a lengyel határ közelében elterülő, és igencsak nyelvtörő Adršpašsko-teplické skály, azaz az Adršpach-i – teplicei homokkő sziklavidék varázslatos táj a turisták számára.
Adršpach sziklái
Az Adršpach, Janovice, Skály, és Teplice nad Metuji települések által határolt terület már a múltban is csodálatnak és népszerűségnek örvendett, ahogyan erről az 1800-as évek végén született Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című monstre, 21 kötetes mű sorai is tanúskodnak:
Festői alakzataikról messze földön híresek és sűrűn látogatottak az adersbachi és wekelsdorfi sziklavárosok...A homokkő ama szeszélyes alakúlásait, a melyekké a reá szüntelen ható természeti erők a kőzetet folyvást mállasztják, hasogatják, repesztik és rombolják, százszor inkább megcsodálják az erre járó útasok, mint magukat ama természeti erőket...Adersbach már régi hírességű; hisz már II. József császár is följegyezte naplójába, hogy itt láthatók a legsajátszerűbb alakú kősziklák. A wekelsdorfi sziklaváros ellenben csak a mi századunkban vált ismertebbé.”

Adersbach a mai
Adršpach település, Wekelsdorf pedig a mai Teplice nad Metuji nevű városka. Ehhez a két névadó településhez tartozik egy-egy olyan homokkő „sziklavárosrész”, amelyből akárcsak egynek a felkeresésével is hatalmas élményben lehet részünk.
Pískovna
Adršpach-i – teplicei homokkő sziklavidék
Ahogyan az a térképen is látszik valójában egy hatalmas egységről beszélünk amiből egy-egy kisebb rész került a turisták számára bemutatásra. A teljes terület bejárása nem csupán nem szabad a turisták számára, hanem kifejezetten életveszélyes! De ne szomorkodjunk, a kiépített ösvények - amelyek időnként létrák, pallók mászásával, szűkebb sziklahasadékokon való átmászással nehezítettek - bejárása is több napos feladat, amelyre mi mindenkit mindenképpen biztatunk, hiszen csodálatos látvány vár az idelátogatókra.

A térképen zölddel jelzett turista útvonalon az északi, adršpach-i rész, a kékkel jelzett turistaút mentén a teplicei sziklaváros járható be. Ugyanakkor ne hagyjuk ki a sárgával jelzett útvonalat se, különösen annak a két fő egységet összekötő szakaszát.
Szép kis formák


Az elporladt sziklák homokjában battyogva egy csodálatos mesevilágba csöppenünk. Körös körül mindenféle szikla alakzatok tekintenek le ránk, vagy inkább mi fel rájuk. Helyenként a sziklákat dús mohaszőnyeg borítja, időről időre tiszta vizű patakokra, csermelyekre, kis tavakra bukkanunk, amelyekben azon se csodálkozhatunk ha pisztrángokat látunk úszkálni. Vízesések robaját hallgathatjuk, miközben időnként igen szűk, ám annál magasabb szikla utcákon sétálunk. Szinte leírhatatlan a látvány, és maga a hangulat amit érez az ember. És ezt a hangulatot még a turisták tömege sem tudja elnyomni.
Vízesés
De hogyan is jött létre ez a varázslatos vidék? Egy kis amatőr geológia következik, de ígérjük csak nagyon röviden. A homokkő, mint minden üledékes kőzet úgy keletkezett, hogy az egykori hegységképződési ciklusokban született hegységek az erózió hatására pusztulni kezdtek, majd a lepusztult anyag egy üledékgyűjtőben halmozódott fel. Az itt összegyűlt anyag a nyomás hatására tömörödött, és megfelelő körülmények között beindult a cementálódás folyamata. A cementálódásnál az alkotó szemcsék (jellemzően kvarc, földpát, csillám) összeragadtak, és így szilárd kőzetet képeztek. A tektonikai vagy egyéb földtani folyamatok során felszínre kerülő homokkő ugyanakkor a víz, és szél hatásának kevésbé tud ellenállni, így óhatatlanul is elkezdődik a lepusztulása, szétszabdalódása. A pusztulás során rendkívül gazdag formavilág jön létre. A pusztulás ezen folyamatát sajnos még az egyszeri városlakó is megfigyelheti, hiszen a szobrok, stukkók, régi járófelületek jelentős része is homokkőből készült, amelyek főként a savas esők hatására folyamatosan mennek tönkre.

Homokkő szobrászok
De ennyit általában a homokkő születéséről és haláláról, most térjünk vissza az Adršpach-i – teplicei sziklabirodalomhoz. A római korban az ún. Hercíniai erdőkhöz tartozó terület, mint egykori homokkő fennsík ma 6-800 méter tengerszint feletti magasságban fekszik, a terepszintből 60-80 méterre is kimagasodva, de jelenléte nem volt mindig ennyire látható. Az egykor erdővel sűrűn borított vidéken, - amely a cseh föld természetes védelmét is biztosította - a homokkő sziklatömbök igen sokáig rejtve maradtak. A környékre csupán a XIII. században érkeztek az első telepesek, és ezt követően kezdődött el az erdőirtások révén a terület felfedezése. A terület védelme érdekében rögtön két igen rövid életű váracskát is felhúztak. Az egyik a teplicei részen található Střmen, amelyhez igen sok acéllépcső megmászásával juthatunk el. A másik az adršpach-i váracska ami szintén látogatható. Látogatható, de egyik esetben sem számítsunk a vár látványára, ugyanis minkét építmény az idők során szinte teljesen megsemmisült. Viszont a kilátás a „várhegyekről”, az elénk táruló panoráma miatt megéri a fárasztó mászást!

Střmen vára
Ugyan a terület történelme, és a hozzáfűződő kulturális emlékek is megérnek egy misét de kétségkívül a legnagyobb látványosságot a sziklaformák jelentik. A korábban ismertetett módon, a víz és szél eróziós munkájának köszönhetően az egykor vélhetőleg egységes homokkő tömb az évmilliók során lepusztult, feldarabolódott, és ez a folyamat természetesen a mai napig is tart. Az erózió során rendkívül gazdag formák, tornyok, utcák, folyosók, repedések, pillérek, labirintusok stb. keletkeztek. A legjellegzetesebb szikláknak a helyiek nevet is adtak, amelyek közül megemlíthetjük a Gólemet, a Szerelmeseket, a Madonnát, a Polgármestert, vagy éppen a Teknőst.

Ez vajon mi?
Mini tavacska

Rések a falon..
Immár megint igen hosszúra nyúlt ez a bejegyzés, de mivel ez a csodálatos természeti látványosság mindenképpen megéri a részletes bemutatását, így csak annyit mondhatunk: Folytatása következik!

1 megjegyzés:

  1. Itt is voltunk, csak azt tudom írni: kihagyhatatlan!!!!!! (meg persze a Cseh-Svájc is szép, de az odébb van, a cseh-német határon).
    Mi ezeken a helyekn jártunk a cseheknél: http://wede3.blogspot.hu/2012/12/csehorszag-szg3.html

    VálaszTörlés