Gyermekkorom
igen emlékezetes, ha nem is legszebb emlékei közé tartozik,
amikor egy-egy heves influenza járvány, vagy mandula gyulladás
során a lázam úgy döntött, hogy az egekbe szökik, és könnyed
41 fokot, vagy még annál is többet produkál. Ilyenkor vetette be
édesanyám az aduászt, a lázcsillapítás netovábbját, a
priznicet,
azaz a langyos vizes lepedőbe bugyolálást. Enyhébb változatában
csupán a csuklók, bokák ecetes vizes ruhába tekerésére került
sor. Azóta jó pár évtized eltelt, de amikor a mostani
bejegyzéshez körülnéztem a neten, egy kicsit meglepett, hogy még
mindig igen sok gyógyászati oldalon javasolják a hűtőborogatás
használatát.
De
vajon ki tudja, hogy miből is ered maga a priznic szó, és ki is
találta ki ezt az eljárást? Nos, a választ mint sok más esetben
is Csehországban találjuk. Olomouctól mintegy 90 km-re északra a
Hrubý Jeseník
hegység északi oldalán található Jeseník települése. Ennek a
kis morva-sziléziai városkának a szomszédságában, a mintegy 600
méteres hegyszirten találhatjuk Lázně
Jeseník
alias Jeseník-fürdő
városrészt, amely ma ugyan egy óriási gyógy-komplexum, de egykor
csupán egy kis falu volt. A nagy változáshoz mindössze egy ember
kellett. 1799-ben, ebben az eredetileg Gräfenbergnek
nevezett
faluban
született Vincenz
(Vincenc) Priessnitz.
Mondhatnánk, hogy az ifjú Vincenz egy gazdag, boldog, sok generációs orvosi család leszármazottja volt, de a valóság mi sem áll ettől távolabb. Szülei, akik az első telepesek között érkeztek a településre mezei földművesként tengették életüket. A kis Vince alig múlt 8 éves amikor édesapja elvesztette látását, és négy évvel később elhunyt az idősebb fiútestvére, így a kemény élet rideg valósága hamar megtalálta a gyermeket. Pestiesen szólva: innen szép a győzelem!
Az egykori Priessnitz lak mellett vezet fel a gyalogút |
De
az ifjú Priessnitz Vince nem adta fel. Gyermekkorában megfigyelte,
hogy egy szarvas a sérült lábát a patak hideg vízében áztatva
gyógyította, és szöget ütött a fejében. Gyógyíthat a hideg
víz? Ennek saját maga kezdett utánajárni. Előbb a favágás
közben megsérült ujját, majd tizenhét éves korában egy nagyobb
balesetben megsérült bordáit vizes borogatással, és más vizes
terápiával kezelte eredményesen, amivel kellőképpen meglepte a
kor orvosait. Híre ment a gyógyulásainak és előbb a környékbeli
gazdák hozták el állataikat egy kis kezelésre, majd egyre több
beteg ember is kezdett sorakozni Priessnitz lakhelye előtt. Akkora
sikerre tett szert, hogy 1822-ben eldöntötte, a családi házat
átépíti és egy kis szanatóriumot, a világ első hidroterápiás
intézetét hozza létre a betegeinek.
Hrad |
Szanatórium - szálló |
Alig
négy évvel később a hírneve már oly magasra szökött, hogy
egyenest Bécsbe hívták I. Ferenc osztrák császár és magyar
király testvérének, Anton
Viktor
a Német Lovagrend nagymesterének kezelésére. A bécsi „orvosi”
sikerei tovább erősítették a helyzetét, és a környékbeli
hivatásos doktorok hiába támadták illetve panaszolták be a
hatóságoknál elsősorban az alkalmazott sajátos gyógymódok
miatt. A császári tanács a priznic-féle módszereket 1838-ban
hivatalosan elismerte mint alternatív gyógykezelést és engedélyt
adott gyógyfürdő létesítésére, amelyet valljuk be őszintén
Priessnitz „stikában” már addig is működtetett. 1839-ban
megépült a Hrad (Vár) elnevezésű új szanatórium épület,
amely a korábbival ellentétben már több száz ember elhelyezését
is megoldotta. Freiwaldau-val
(Jeseník
város eredeti, német neve) együtt valóságos kis nemesi település
együttes jött létre, ahol az egy főre jutó grófok, hercegek
száma igen nagynak bizonyult.
Olyan sok különféle kórral küzdő,
és gyógyulni vágyó főnemes kereste fel Gräfenberget, hogy
ekkoriban egyszerűen csak a „grófok
világának”
nevezték. (Ahogy P.Zs. barátunk felhívta rá a figyelmünket a Gräfenberg lefordítva Gróf-hegyet jelent.) A neves vendégek őrzéséről és nyugalmáról
természetesen külön fürdő rendőrség gondoskodott.
Priessnitz
vizes terápiás módszerei egész Európa szerte híressé tették,
és az egyszerű iskolázatlan parasztemberből messze földön
ismert és elismert gyógyító vált. Karriernek nem rossz. Azonban
sajnálatosan a saját módszerei nem garantálták a kiötlője
számára a hosszú életet. Vincenc Priessnitz 1851-ben, alig 52
éves korában megbetegedett és elhunyt. De hiába lett vége
életének az általa kifejlesztett módszerek jelentős része és
az általa alapított fürdő-szanatórium a mai napig is fennmaradt. Az
alapító halálát követően, özvegye kérésére az intézmény
működtetését Dr.
Josef Schindler vette
át, aki korábban maga is létrehozott egy másik, priznici
módszereket alkalmazó gyógyintézetet. A számos gyógyítási és
rekreációs célú épülettel kibővült komplexumot ő és a négy
örökösből álló tanács menedzselte.
Jeseník-fürdő 1910-ben |
Schindlert, Dr. Josef
Rheinhold pszichológus, pszichiáter követte aki nagy gondot
fordított arra, hogy az eredeti módszereket a modern orvostudományi
eredményekkel ötvözze, így biztosítva a priessnitzi gyógymód
túlélését. Rheinholdot 1938-ban munkatáborba, majd koncentrációs
táborba hurcolták, amit csodával határos módon túlélt, és
1946-ban ugyan csak egy rövid évre, de visszatért a pozíciójába.
Egy évvel később azonban hirtelen elhalálozott. A háború alatt
a Fürdő-szanatóriumot katona kórházként, illetve a lebombázott
német városokból származó gyerekek menhelyeként hasznosították.
1945 után az egész intézmény sorsa bizonytalanná vált, de a
személyzetnek hála a gyógyító tevékenysége fennmaradt, majd
1989-óta ismét magántulajdonban üzemel. A fő épületet 1996 és
2004 között felújították, modernizálták. Ma több
szállodájában, és gyógyintézetében évente sok ezren
élvezhetik Priessnitz doktor örökségét.
Priessnitz szülőháza, ma Múzeum |
Kezd
hosszúra nyúlni a hangyányit mesélősre sikeredett bejegyzésünk
így most egy kicsit megállunk, megpihenünk, de itt még nem
fejezzük be. Igen sok priznici érdekesség vár még ránk, hiszen
nem beszéltünk még Priessnitz családjának magyar kapcsolatairól,
a híres (köztük sok magyar) betegekről, és csak igen haloványan
foglalkoztunk az alkalmazott, sokszor igencsak hátborzongató
hidroterápiás módszerekről. Mindezekkel foglalkozik következő
bejegyzésünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése