Lázas beteg? Van megoldás: Priznic kúra, Priessnitz módra

Gyermekkorom igen emlékezetes, ha nem is legszebb emlékei közé tartozik, amikor egy-egy heves influenza járvány, vagy mandula gyulladás során a lázam úgy döntött, hogy az egekbe szökik, és könnyed 41 fokot, vagy még annál is többet produkál. Ilyenkor vetette be édesanyám az aduászt, a lázcsillapítás netovábbját, a priznicet, azaz a langyos vizes lepedőbe bugyolálást. Enyhébb változatában csupán a csuklók, bokák ecetes vizes ruhába tekerésére került sor. Azóta jó pár évtized eltelt, de amikor a mostani bejegyzéshez körülnéztem a neten, egy kicsit meglepett, hogy még mindig igen sok gyógyászati oldalon javasolják a hűtőborogatás használatát.

De vajon ki tudja, hogy miből is ered maga a priznic szó, és ki is találta ki ezt az eljárást? Nos, a választ mint sok más esetben is Csehországban találjuk. Olomouctól mintegy 90 km-re északra a Hrubý Jeseník hegység északi oldalán található Jeseník települése. Ennek a kis morva-sziléziai városkának a szomszédságában, a mintegy 600 méteres hegyszirten találhatjuk Lázně Jeseník alias Jeseník-fürdő városrészt, amely ma ugyan egy óriási gyógy-komplexum, de egykor csupán egy kis falu volt. A nagy változáshoz mindössze egy ember kellett. 1799-ben, ebben az eredetileg Gräfenbergnek nevezett faluban született Vincenz (Vincenc) Priessnitz.

Mondhatnánk, hogy az ifjú Vincenz egy gazdag, boldog, sok generációs orvosi család leszármazottja volt, de a valóság mi sem áll ettől távolabb. Szülei, akik az első telepesek között érkeztek a településre mezei földművesként tengették életüket. A kis Vince alig múlt 8 éves amikor édesapja elvesztette látását, és négy évvel később elhunyt az idősebb fiútestvére, így a kemény élet rideg valósága hamar megtalálta a gyermeket. Pestiesen szólva: innen szép a győzelem!

Az egykori Priessnitz lak mellett vezet fel a gyalogút

De az ifjú Priessnitz Vince nem adta fel. Gyermekkorában megfigyelte, hogy egy szarvas a sérült lábát a patak hideg vízében áztatva gyógyította, és szöget ütött a fejében. Gyógyíthat a hideg víz? Ennek saját maga kezdett utánajárni. Előbb a favágás közben megsérült ujját, majd tizenhét éves korában egy nagyobb balesetben megsérült bordáit vizes borogatással, és más vizes terápiával kezelte eredményesen, amivel kellőképpen meglepte a kor orvosait. Híre ment a gyógyulásainak és előbb a környékbeli gazdák hozták el állataikat egy kis kezelésre, majd egyre több beteg ember is kezdett sorakozni Priessnitz lakhelye előtt. Akkora sikerre tett szert, hogy 1822-ben eldöntötte, a családi házat átépíti és egy kis szanatóriumot, a világ első hidroterápiás intézetét hozza létre a betegeinek.

Hrad

Szanatórium - szálló

Alig négy évvel később a hírneve már oly magasra szökött, hogy egyenest Bécsbe hívták I. Ferenc osztrák császár és magyar király testvérének, Anton Viktor a Német Lovagrend nagymesterének kezelésére. A bécsi „orvosi” sikerei tovább erősítették a helyzetét, és a környékbeli hivatásos doktorok hiába támadták illetve panaszolták be a hatóságoknál elsősorban az alkalmazott sajátos gyógymódok miatt. A császári tanács a priznic-féle módszereket 1838-ban hivatalosan elismerte mint alternatív gyógykezelést és engedélyt adott gyógyfürdő létesítésére, amelyet valljuk be őszintén Priessnitz „stikában” már addig is működtetett. 1839-ban megépült a Hrad (Vár) elnevezésű új szanatórium épület, amely a korábbival ellentétben már több száz ember elhelyezését is megoldotta. Freiwaldau-val (Jeseník város eredeti, német neve) együtt valóságos kis nemesi település együttes jött létre, ahol az egy főre jutó grófok, hercegek száma igen nagynak bizonyult. 

Olyan sok különféle kórral küzdő, és gyógyulni vágyó főnemes kereste fel Gräfenberget, hogy ekkoriban egyszerűen csak a „grófok világának” nevezték. (Ahogy P.Zs. barátunk felhívta rá a figyelmünket a Gräfenberg lefordítva Gróf-hegyet jelent.) A neves vendégek őrzéséről és nyugalmáról természetesen külön fürdő rendőrség gondoskodott.

Priessnitz vizes terápiás módszerei egész Európa szerte híressé tették, és az egyszerű iskolázatlan parasztemberből messze földön ismert és elismert gyógyító vált. Karriernek nem rossz. Azonban sajnálatosan a saját módszerei nem garantálták a kiötlője számára a hosszú életet. Vincenc Priessnitz 1851-ben, alig 52 éves korában megbetegedett és elhunyt. De hiába lett vége életének az általa kifejlesztett módszerek jelentős része és az általa alapított fürdő-szanatórium a mai napig is fennmaradt. Az alapító halálát követően, özvegye kérésére az intézmény működtetését Dr. Josef Schindler vette át, aki korábban maga is létrehozott egy másik, priznici módszereket alkalmazó gyógyintézetet. A számos gyógyítási és rekreációs célú épülettel kibővült komplexumot ő és a négy örökösből álló tanács menedzselte. 

Jeseník-fürdő 1910-ben

Schindlert, Dr. Josef Rheinhold pszichológus, pszichiáter követte aki nagy gondot fordított arra, hogy az eredeti módszereket a modern orvostudományi eredményekkel ötvözze, így biztosítva a priessnitzi gyógymód túlélését. Rheinholdot 1938-ban munkatáborba, majd koncentrációs táborba hurcolták, amit csodával határos módon túlélt, és 1946-ban ugyan csak egy rövid évre, de visszatért a pozíciójába. Egy évvel később azonban hirtelen elhalálozott. A háború alatt a Fürdő-szanatóriumot katona kórházként, illetve a lebombázott német városokból származó gyerekek menhelyeként hasznosították. 1945 után az egész intézmény sorsa bizonytalanná vált, de a személyzetnek hála a gyógyító tevékenysége fennmaradt, majd 1989-óta ismét magántulajdonban üzemel. A fő épületet 1996 és 2004 között felújították, modernizálták. Ma több szállodájában, és gyógyintézetében évente sok ezren élvezhetik Priessnitz doktor örökségét.

Priessnitz szülőháza, ma Múzeum

Kezd hosszúra nyúlni a hangyányit mesélősre sikeredett bejegyzésünk így most egy kicsit megállunk, megpihenünk, de itt még nem fejezzük be. Igen sok priznici érdekesség vár még ránk, hiszen nem beszéltünk még Priessnitz családjának magyar kapcsolatairól, a híres (köztük sok magyar) betegekről, és csak igen haloványan foglalkoztunk az alkalmazott, sokszor igencsak hátborzongató hidroterápiás módszerekről. Mindezekkel foglalkozik következő bejegyzésünk.