Háromévesek lettünk! - Szülinapi örömködés és köszönetnyilvánítás

Amikor 2012. február végén bátortalan léptekkel útnak indítottuk Csehország, nem csak Prága honlapunkat, nem is gondoltuk volna, hogy három évvel később még mindig töretlen lelkesedéssel tudjuk működtetni netmagazinunkat. Ugyan a terveinkhez képest jóval mérsékeltebben, de szerencsére élnek az Irány Csehország és Travel to Czech Republic honlapjaink is, amelyek a magyar és külföldi turisták számára próbálnak hasznos információkat nyújtani. Egyre népszerűbbek a Facebook közösségi oldalon üzemeltetett Csehország nem csak Prága és Travel to Czech Republic oldalaink is, ahol továbbra is igyekszünk szép képeket közölni, vagy éppen érdekességekről hírt adni. A tevékenységeinket összességében egy kis program művész névvel is elláttuk: Csehország, közelebb mint gondolnád!

Három évesek lettünk!

A Prágai kocsmakalauz térképen – Kész az 1.0-ás verzió!

A tavalyi év folyamán ígéretet tettünk arra, hogy Hagymásy András kocsmográfus alapművéhez, a Prágai kocsmakalauzhoz elkészítünk egy Google Maps alapú kis térképi segédletet. Sajnos az eredetileg megálmodott év végi határidő túlzottan is optimistának bizonyult, de most, pár nappal a Csehország nem csak Prága netmagazinunk harmadik szülinapja előtt végre kész lett ez a számunkra és véleményünk szerint a cseh főváros sörözőit járó honfitársaink ezrei számára hasznos kis támogatás.

Prágai kocsmák a Kocsmakalauz alapján

Farsangi szokások Csehországban II.

Folytatjuk barangolásunkat a csehországi farsangi szokások földjén. Kedden, azaz Mardi Gras napján tartották a felvonulásokat vagy más néven a karneválokat, amelynek a lényege természetesen a falun való jókedvű és hangos átmasírozás volt. A városi színházakban ilyenkor előadásokat szerveztek, ahol a diákok mókás jeleneteket adtak elő. A felvonulásokon különböző maskarákban, állatoknak öltözve, török gúnyát vagy katona ruhát öltve vonultak egy menetben az emberek, zenészek kísérték őket és minden házba betérve táncoltak, tréfálkoztak, megkergették a lányokat és asszonyokat. A látogatásért húsokat, süteményeket, fánkot, pálinkát és persze csehek révén, sört is kaptak. Kosaraikba alma, tojás, liszt, vaj, mák és még pénzt is került.

A medve és táncoltatója

Farsangi szokások Csehországban I.

Kezdődik a nagyböjt 40 napos időszaka, így reméljük, hogy mindannyian jól teli ették, teli itták, kimúlatták magukat a farsang alatt. A manapság igencsak rohanó mindennapokban sokszor a népi hagyományok segítenek bennünket abban, hogy mire is kell odafigyelnünk. Az évszázados szokások nekünk, modern embereknek is adhatnak egy kis stabilitást, hitet vagy ha mást nem, egy kis szórakozást. Ennek jegyében szeretnénk bemutatni olvasóinknak a cseh földön még javában élő ősi farsangi hagyományokat.

Farsang - masopust

Idézet és pár kép XXV.: Václav Havel – A szabadság igézete

Ez év január végén a budapesti Cseh Centrum szervezésében került sor Michael Žantovský Havel – Egy élet című könyvének bemutatójára. Idézet és pár kép sorozatunkban most azonban nem a pár évvel ezelőtt elhunyt Václav Havel, kiváló író, drámaíró, a Cseh Köztársaság első köztársasági elnöke életét bemutató kiváló művel foglalkozunk. A Kalligram Kiadó 2012-ben jelentette meg a kiemelkedő, nagy hatású politikus esszéinek, publicisztikai írásainak, valamint beszédeinek a válogatását „A szabadság igézete” címmel. A könyvben szereplő írásokat, amelyek közül a legkorábbi 1956-ban, a legkésőbbi pedig 2004-ben született G. Kovács László válogatta és szerkesztette, míg a fordításokban rajta kívül Beke Márton, F. Kováts Piroska, Körtvélyessy Klára, Mészáros Tünde és Varga György vett részt.

Ebből a válogatásból szeretnénk néhány idézetet kiragadni, amelyek sok tekintetben megdöbbentően aktuálisak, és a magyar viszonyokra is tökéletesen jellemzőek.

Akkor és most 27. - Hodonín – főtér és környéke

Sorozatunk legújabb részében nem utazunk messze, hiszen épp csak hogy átlépjük a cseh-szlovák határt és már itt is vagyunk Hodonínban, ebben a kis dél-morva városkában. Hodonín (egykori német nevén Göding) a híres Via Bohemica, azaz a Cseh-út mentén fekszik, amely kereskedelmi út fontos szerepet töltött be a XIV. századtól kezdve. 1335-ben Károly Róbert magyar, Luxemburgi János cseh és Nagy Kázmér lengyel király megállapodott eme fontos útvonal létrehozásáról, amely számunkra lehetővé tette, hogy az árumegállítási joggal rendelkező Bécs érintése nélkül lehessen a magyar árut Csehország, Németország, Lengyelország irányába szállítani. Ezen az útvonalon kerülhetett többek között a magyar szarvasmarha a távolabbi piacokra, hozzájárulva a cseh guláš megszületéséhez. A Cseh út a későbbiekben is fontos szerepet töltött be a kereskedelemben, sok esetben meghatározva a későbbi logisztikai irányok, útvonalak kiépülését (pl. posta, vasút).

Hodonín főtere

Egy kis programajánló: Nézz a szomszédod képébe, avagy Cseh és Szlovák Filmkarnevál Budapesten (2015. február 25-28.)

A Staropramen támogatásával 2015. február 25-28. között a Toldi Moziban kerül megrendezésre a Cseh és Szlovák Filmkarnevál, amelynek során ezúttal nem önálló cseh vagy szlovák filmeket, hanem a két ország koprodukciójában esetenként szlovákiai magyar művészek részvételével készített alkotásokat tekinthet meg a magyar közönség. A budapesti Szlovák Intézet és a Cseh Centrum együttes rendezvényén, a sorra kerülő hét film bemutatása mellett többnyelvű zenés záróbuli is várja a vendégeket. A négynapos esemény során Veiszer Alinda moderátor segítségével mód nyílik személyesen is megismerkedni a különböző rendezőkkel, színészekkel.

Híres csehek, cseh származásúak a világban

A bevándorlás, a gazdasági menekültek befogadása-be nem fogadása napjaink egyik aktuálpolitikai témája, amellyel kapcsolatban erősen eltérnek a vélemények. Az egyik oldalon azok állnak, akik részben alappal, részben alap nélkül féltik az ország rendjét-békéjét vagy éppen a munkahelyeiket a letelepedni kívánó idegenektől. Mások pedig felhívják a figyelmünket arra, hogy egy ország hosszabb távon csak veszíthet a kirekesztéssel, a sokszínűség és más kultúrák, emberi értékek felbukkanásának kizárásával. Anélkül, hogy véleményt nyilvánítanánk ebben a kérdésben, érdekes és érdemes lehet megnézni, hogy akár gazdasági akár politikai okokból kik is vándoroltak ki az idők folyamán Csehországból, kik azok a leghíresebb csehek vagy cseh ősökkel rendelkezők, akikre leginkább büszkék lehetnek hazájukban maradt társaik.

Martina Navratilova

A Rosenberg (Rožmberk) család története I.: a Vítkovciak (Witigonenek)

Dél-Csehországban járva számos várban, kastélyban, templomban és más régi épületekben bukkanhatunk a jellegzetes ötszirmú rózsa motívumra, amiből rögtön tudhatjuk, hogy az egykori Rosenbergek (csehül Rožmberk) birtokán járunk. Ugyancsak erre, a cseh történelmet meghatározó családra emlékeznek minden évben Český Krumlov csodaszép városában is az ötágú szirom fesztivál megrendezésével. De vajon honnan érkezett ez a nemesi família és mi lett velük az idők folyamán? Lássuk hát a történetüket több részes cikkünkben, amelyet olvasóink rendhagyó módon most nem egymás után, hanem pár hetenként követhetnek majd nyomon.

A Vítkovci rózsák, köztük a Rosenberg

A cseh egézségügy // Gépkocsigyártás // Fair Play // Állami turisztikai célpontok // Dominik Hašek // Cseh fegyverek // Elfeledett választás // Cseh autóvezetők

A csehek csaknem fele (49%) elégedett az egészségügyi ágazat működésével, amely érték a legmagasabb 2002 óta. A jelentős véleményjavulásnak nagyrészt persze az lehet az oka, hogy az elmúlt évben visszavonták a lakosság körében igencsak népszerűtlen, 30 koronás vizitdíjat. A megkérdezettek 18%-a ugyanakkor továbbra is kifejezetten elégedetlen az egészségügy működésével.

Škoda Fabia

Plzeň, Európa Kulturális Fővárosa - 2015: A megnyitó II.

Ahogyan azt ígértük most folytatjuk vendégcikk írónk, Kulcsár Sándor beszámolóját a plzeňi EKF (Európa Kulturális Fővárosa) eseménysorozat megnyitó ünnepségéről.

Plzeň központja teljesen megtelt a hivatalos megnyitó előtt. A Köztársaság téren és környékén több mint 15.000 ember várta, hogy megnyíljon az első cseh EKF. A várakozást tovább fokozva különféle programokra hívták még fel az összegyűltek figyelmét. 17:30-kor elkezdődött a hivatalos megnyitó.

A főtéri megnyitó

Plzeň, Európa Kulturális Fővárosa - 2015: A megnyitó I.

Kulcsár Sándor vendégcikk írónk, Csehország elkötelezett szerelmese a napokban Plzeňben járt, és most megosztja velünk is az ott szerzett élményeit egy kétrészes cikk keretében. Lássuk hát az első részt!

Kontinensünkön 1985. óta minden évben megválasztják Európa Kulturális Fővárosát (EKF). Ez egy olyan megtisztelő cím, mellyel elismerik, hogy az adott város kiemelkedően fontos szerepet töltött és tölt be az európai kultúra területén. Minden évben más-más országban lévő település kapja meg a rendezés jogát. 2007-től évente már nem is csak egy, hanem több fővárosa is van az európai kultúrának. Mint ahogyan arra jól emlékezhetünk 2010-ben Pécs, Isztambul és a Ruhr vidéket képviselő Essen, 2015-ben pedig a belga Mons mellett Plzeň kapta meg egy rangos eseménysorozat megrendezésének lehetőségét.

Plzeň, Európa Kulturális Fővárosa - 2015

Krumplis lángos savanyú káposztával a Vnuk család konyhájából – híradás a „Cseh ételek” című szakácskönyv megjelenéséről

Itt az ideje egy újabb gasztronómiai kalandozásnak, ám ez a kaland abban lesz más mint a többi, hogy legnagyobb örömünkre egy különleges könyvbemutatóval köthetjük össze. A hazánkban kapható szakácskönyv kínálatra igazán nem panaszkodhatunk, szinte bármit megtalálhatunk a könyvesboltok polcain, azonban a kifejezetten cseh konyhára fókuszáló remekeket hiába kerestük eddig. Három évvel ezelőtt, amikor elkezdtük formába önteni a netmagazinunkat, már az elején tudtuk, hogy egyik jelentős témánk a gasztronómia lesz, hiszen a cseh konyhával mindenképpen érdemes behatóan foglalkozni. Akkor bukkantunk rá egy érdekes szakácskönyvre, amelyet egy magyar háziasszony, Vnuk Milošné Piroska írt, aki cseh férje miatt megtanult „csehül főzni”, ezzel viszonozva, hogy az a kedvéért Magyarországot választotta lakhelyéül. Sajnos akkor, és azóta sem sikerült megszereznünk azt a kiadványt (Korma Kiadó), amelyet mind egy szálig elkapkodtak, de közben nagy örömünkre megismerkedhettünk és összebarátkozhattunk Vnuk Milošsal , akinek igazán csehes családi konyhájába a könyv második kiadása által az érdeklődő nagyközönség is betekintést nyerhet.

A remek könyvecske

Vnuk Miloš

Nem ló, nem szamár, Öszvér! - Csehes-magyaros söröző a Zichy Jenő utcában

Budapest belvárosában élve napi kikapcsolódás a számunkra, hogy az utcákon barangolva meg-meglessük, miként is változnak, szaporodnak és néha sajnos fogynak a kiváló minőségű cseh sörök lelőhelyei. Izgatottság fog el minket, ha megnyit egy „csehes” söröző vagy étterem és már alig várjuk, hogy személyesen is kipróbáljuk az új helyet. Sajnos sok esetben ezt az optimista várakozást a csalódás váltja fel, mikor azzal szembesülünk, hogy a reménybeli remek hely csupán az ilyen-olyan minőségű, igaz valóban Csehországban készített sör méregdrága elosztó helye. Rendszerint csak egy újabb igazi pénzfejő, ahol a szomjas magyar fogyasztók ismerethiányára és persze a puccos hely trendi hangulatára alapozva 6-7-800 forintokért mérik a gyakorta pimasz túlzásként „kézművesnek” titulált tömegsört. Néhány hónappal ezelőtt ezzel a várakozásteljes, a rossz tapasztalatok miatt mégis kissé tartózkodó érzéssel találtunk rá a Zichy Jenő utca 38. szám alatt, egy éppen akkortájt megnyíló sörözőre, amit elsőre elég furcsán hangzó névre kereszteltek: Öszvér.

Vár az Öszvér

Csehország természet-, tájvédelmi területei XIII. - Železné hory, a Vas hegyek

A Pardubicei Kerület déli határvidékén, átnyúlva a Vysočina (Magasföld) kerület északi részén fekszik a Železné hory tájvédelmi terület, azaz a Vas hegyek földje. A Chotěboř, Ždírec nad Doubravou, Třemošnice, Ronov nad Doubravou, Slatiňany, Nasavrky városkák által határolt 284 km2 kiterjedésű hegy-völgyes terület két legmagasabb pontja a 668 méter magas Vestec és a pár méterrel alacsonyabb Spálava (663 m).

Železné hory tájvédelmi terület

Cseh kisüzemi sörfőzdék 7. – Libereci kerület

Folytassuk nagy számú csehországi minisörfőzdéink számbavételét és ezúttal egy északi kerületbe, a Prágától északra fekvő Libereci kerületbe látogassunk el. A sör tekintetében ez a térség elsősorban a három nagy, szerencsére már Magyarországon is megkóstolható termékeket előállító sörgyáráról híres (Svijany, malý rohozeci Skalák és a Liberec-Vratislavice nad Nisoui Konrad), de azért nem elhanyagolhatóak a kisebb sörfőző üzemei sem.

Vendelín

Varázslatos Český Krumlov XXIII. - Dlouhá 29 - A Kereskedelmi Múzeum állandó kiállításának épülete

Český Krumlovban a Városháza (Radniční) és a Hosszú (Dlouhá) utca találkozásánál, pár lépésre az óvárosi magot a Parkán városrésszel összekötő hídtól áll egy nagy kiterjedésű épület, amely ma elsősorban egy múzeumi kiállításnak ad helyet. Az első ránézésre nem éppen kiugróan impozáns, egy emeletes ház egyik utcafrontja öt részre, a másik, hosszabb szakasza 11 részre osztható, mindegyik részen a felső szinten egy ablak található.

Városháza (Radniční) utca

Képriport: Regiontour 2015 – Brno

2015. január 15. és 18. között került sor a hagyományos brünni belföldi turisztikai kiállításra (Regiontour), ahová már második alkalommal kilátogatott a Csehország nem csak Prága netmagazin író-szerkesztő brigádja. Magáról a kiállításról a közel jövőben részletesen írunk társlapunkon, az Irány Csehországon, de addig is álljon itt egy rövid, képes összefoglaló a kiváló kiállítás érdekességeiből.

P pavilon

Idézet és pár kép XXIV. - Irena Dousková: Anyegin ruszki volt

Irena Dousková 2006-ban megjelent könyve, az Anyegin ruszki volt, egy korábbi művének az „Év könyve”-vé (2002) választott Weöres Csepel folytatása. Az olvasók ugyanúgy Helena Součková, az immáron végzős gimnazista lány szemszögéből ismerkedhetnek meg a 80-as évek közepének Prágájával, a Gustáv Husák (a csehszlovák Kádár János) vezette „normalizált” szocialista ország légkörével. Humor, szatíra, mélabú és melankólia egyaránt jellemzi ezt az egyszerre könnyed és elgondolkodtató regényt. 

Hivatalos ünnepnapok Csehországban – 2015.

Gyorsan telik-múlik az idő, szinte hihetetlen, de már jócskán benne járunk az „új” esztendőben. A hosszúra nyúlt karácsonyi szünetet követően újból sóvárogva nézünk a naptárra, hogy mikor is örvendeztet meg minket egy jó kis állami ünnep, persze olyan, amely munkanapra esik. Természetesen nincsenek ezzel másképp Csehországban sem. Lássuk hát, hogy ott mikor és milyen nemzeti ünnepeket tartanak, hiszen nincs is kellemetlenebb meglepetés, mint amikor sűrű utazási programunk folyamán bezárt üzletekkel, hivatalokkal, múzeumokkal vagy „váratlanul” vasárnapivá változott menetrendekkel szembesülünk. Erre kivált meg van az esély 2015-ben, hiszen a 12 ünnepből a lehető legtöbb, szám szerint 10 esik munkanapra.

Újév

Akkor és most 26. - Rožnov pod Radhoštěm - főtér

A Radhošť-hegy lábánál, a Bečva folyó völgyében fekszik Rožnov pod Radhoštěm a zlíni kerület legnagyobb népcsoportja után Wallach-földnek is nevezett régió egyik központja. A mai városka első írásos említése (Rosenow néven) 1267-ből maradt fenn alapítójának Shaunburgi Bruno olomouci püspök végrendeletéből. A település maga évszázadokon át csupán egy kis falunak számított, nagyobb jelentőségre nem tett szert. 1548-ban a Žerotín grófi család birtokába került, és ők egészen a XIX. századig nem is váltak meg tőle. A település lakosai elsősorban szántás-vetésből, állattenyésztésből és kereskedelemből szerezték meg a mindennapi betevőre valót, és persze fizették be az uraságnak az adót. A XVIII. században azonban felfedezték a közvetlen környékén felbukkanó gyógyvizeit is, és ez már egy komolyabb fellendülést, kisebb népesség növekedést idézett elő. Az 1820-ban épített fürdőbe Európa szinte minden tájáról érkeztek ide gyógyulni vágyók, köztük gyakorta itt kezeltette nyavalyáit Gregor Mendel a genetika atyja és Sigmund Freud is.

1870

Prága egykor volt templomai – kápolnái

A cseh főváros évezredes történelme során folytonosan változott. A békés, prosperáló időszakokban folyamatosan fejlődött, terjeszkedett, a háborúk során pedig stagnált, vagy éppen területileg némileg összehúzódott. Az idők folyamán újabb és újabb épületek „nőttek ki” a földből, gyakorta egy korábbi építmény helyén. Jóllehet a keresztény szakrális emlékek természetesen időtállóbbak, mégis számos templom tűnt el az egyes korszakokban. Ma Csehországban hozzávetőlegesen 8500 templom található (7500 római katolikus), majd 10%-uk szinte vagy ténylegesen, teljesen használaton kívül áll. A különböző állagú kápolnák, kőfülkék, keresztek száma pedig sok tízezerre tehető. A minap az interneten böngészve a zhola.com oldalon bukkantam egy érdekes térképre, amely Prága egykori nem kevesebb, mint 137 templomát, kápolnáját pontosabban azok hűlt helyét tünteti fel. Ugyan az elsőre meghökkentően magas szám mögött persze sok esetben kevéssé ellenálló anyagból épült egykori kis templomocskák, kápolnák is állnak, mégis sok közülük valódi, impozáns remekmű volt.

Prága egykor

Kašperské Hory – Városka az Arany-ösvény mentén

A Šumava hegység közvetlen előterében, csodálatos természeti környezetben, 740 méterrel a tengerszint felett fekszik Kašperské Hory városa. Megalapításának és későbbi fejlődésének kulcsa, legfőbb mozgatórugója az arany volt, hiszen a környékbeli hegyek egykor gazdagok voltak a kitermelhető aranyérctartalmú kőzetekben, és ez az adottság kellőképpen értékessé tette a területet. Már a kelták is tudtak az Otava, Losenice illetve Zlatý Potok vízfolyások üledékéből kinyerhető arany rögöcskékről, de a föld alatti bányászat csak a Luxemburg dinasztia cseh trónra kerülését követően kezdődött el.

Kašperské Hory

Budvar névhasználat // Internet használók Csehországban // Nem dohányzó helyek // Plzen Európa KUlturális Fővárosa // Karel Gott // Telefonhívások //Jan Kašpar emlékére //Brdy // Karácsony //Jaromír Jágr // Prágai Vár // Barbora Podzimkova

A hosszúra sikeredett karácsonyi – újévi szünet után újból feléledtek a Csehország nem csak Prága szerkesztői – írói, és töretlen lelkesedéssel folytatják Csehország népszerűsítését honfitársaik körében. Sikerekben és főként egészségben gazdag Boldog Új Évet kívánunk minden kedves olvasónknak, de mindjárt kezdjük is el a 2015. évi cikkeink sorát egy kis hírcsokorral. Lássuk, mi is történt Csehországban az elmúlt bő egy hónap során!

Hogyan ünneplik Csehországban a Karácsonyt?

Netmagazinunk fennállása óta már a harmadik karácsonyi cikkünket írjuk, és minden évben izgalmas feladat kitalálni, hogy mivel örvendeztessük meg Olvasóinkat az ünnepen. Az első évben a karácsonyi ünnepi asztal étkeiről adtunk betekintést, a második évben elsősorban a hagyományokról számoltunk be. Idén arra gondoltunk, hogy egy kicsit betekintünk abba, hogyan is ünnepelnek a cseh emberek az év legszebb időszakában.

Karácsonyi vásár Zlínben

„Az én Csehországom” fotópályázat - eredményhirdetés!

A karácsonyi előkészületek okozta időhiány és némi technikai probléma miatt egy pár nappal ugyan megkésve, de végre eredményt hirdetünk, azaz ünnepélyesen kihirdetjük, hogy ki is nyerte Az én Csehországom című fotópályázatunk díjait! Előzetesen meg kell jegyeznünk, hogy korántsem volt könnyű a Michal Černy, a budapesti Cseh Centrum igazgatója vezette zsűri dolga. Érkeztek be „amatőrebb” és professzionálisabb képek, voltak köztük klasszikus, mondhatni „ezt le kell fotózni” felvételek, voltak sörcentrikus pályaművek, különös tekintettel a „sör és én” kombinációkra. A zsűri a szíve szerint minden pályázót jutalmazott volna, hiszen már önmagában a képek elküldése is mutatta, hogy milyen sokan vannak, akik járják és szeretik Csehországot, Prágát és a cseh vidéket, ami már önmagában is dicséretet, díjat érdemelne. De a végén mégis meg kellett hoznia a szigorú és szubjektív döntését, amiért szabadon lehet dicsérni vagy éppen szidni (de csak egy kicsit!). Ne húzzuk tovább az időt, következzenek a nyertesek! A Pivotéka Magyarország által felajánlott DUDÁK díszdobozos sörválogatás nyertese nem más, mint Lakatos Ervin Český Krumlovban készített felvétele, amit mi csak a Háztetők névvel illettük meg:

A cseh(es) sörözőkről dióhéjban

Számos fórumon hangzottak már el arról szubjektív ítéletek, hogy mely magyarországi cseh sört csapoló vendéglátóipari egységek a „legcsehesebbek”, legautentikusabbak. A vélemények rendesen eltérnek egymástól, hiszen valakinek az egyszerűbb pince jellegű sörözők jönnek be, másoknak a cseh fotókkal, feliratokkal, dísztárgyakkal stb. ékesített dizájnú éttermek, kocsmák a szimpatikusabbak, de még sorolhatnánk a köztes változatokat is. Van aki a csapolási módszerben látja a lényegi különbséget, más a sörválaszték alapján véli csehesnek a helyet. Mindenkinek a maga ízlése szerint. Mégis a cseh söröző, mint sok évszázados önálló fogalom mögött nem a külcsín, és nem is feltétlenül csak az árult sör cseh mivolta áll, ennél azért jóval összetettebb a történet.

Csehország természet-, tájvédelmi területei XII. - Cseh-erdő / Český les

Csehország nyugati szélén, a német határ mentén fekszik a Cseh-erdő nevet viselő hegység. A Cseh-erdő lényegében a dél-keletebbre található Šumava-hegység folytatása, a Duna és az Elba folyamok vízgyűjtő területeit elválasztó vonulatok egyike. A történelem során nem csak a két óriás vízfolyamot szeparálta el egymástól, de a cseh és német (bajor) népet is. Mint igazi zord, átkelőkben nem bővelkedő, áthatolhatatlan erdőkben gazdag vidék a modern korig alig volt járható a mezei gyalogos számára.

A területről a II. Világháborút végeztével a szudétanémet lakosságot kitelepítették, a falvakat, kisebb városokat (pl. Paulusbrunn) felszámolták, így a Cseh-erdő szinte teljesen lakatlanná vált. Ezt követően a határvidék a Vasfüggöny melletti zóna részeként erősen militarizált, csak a katonaság által használható övezet lett, ami ugyancsak meggátolta a gazdasági hasznosítást, ill. a benépesedést. De ami nem volt kedvező az embereknek, az hasznára vált a természetnek, ugyanis a terület botanikai-zoológiai, tájképi értékei csodásan fennmaradtak. Ezért nem csodálkozhatunk azon, hogy 2005 januárjában Csehországban eleddig utolsóként a hegyvonulat egy 470 km2-es részén hirdették ki az ország legfiatalabb tájvédelmi körzetét, szintén Cseh-erdő néven. Szükség is volt a természetvédelmi státusz megállapítására, hiszen a cseh rendszerváltást követően egyre többen és egyre nagyobb mértékben kezdték el kizsákmányolni, megbolygatni az addig csodás módon fennmaradt természeti környezetet.

Zabijačka, avagy disznóvágás cseh és magyar módra - II. rész: A szőrtelenítéstől a tányérig

Rövid szünet után folytatjuk a cseh és magyar disznóvágási szokások, lépések ismertetését, haladván a jól megérdemelt finomságok felé. A cikkünk első része azzal végződött, hogy „áldozati” disznónk, ugyan nem éppen nyugalmas körülmények között, de eltávozott az állatmennyországba, viszont szerencsére itt hagyta nekünk a testét, amivel bizony még sok tennivalónk akad addig, amíg megtölthetjük a bendőnket.

 

Disznó epilálás kopóval

Zabijačka, avagy disznóvágás cseh módra - I. rész: Hagyomány, előkészületek és ölés

Itt van a tél, lassacskán megérkeznek a fagy pont alatti hőfokok, ideje foglalkoznunk egy olyan eseménnyel, mit eseménnyel, egyenesen ünneppel, ami hajdanán minden faluban, kis városban élő ember számára természetes volt, ahol csak disznók röfögtek az ólakban. Bizony ez nem más, mint a jó öreg disznóvágás, amellyel előszeretettel lehet sokkolni a finnyás külföldieket, sőt az efféle hagyományos véres „öldöklést” még életében nem látott városlakókat is. Ugyan hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a disznóvágás egy kizárólagos hungarikum, de mint sok más esetben is, most is csalódnunk kell. Bizony a négylábú röffencseket nem csupán nálunk, hanem Európa számos országában, Spanyolországtól Bulgáriáig, Görögországtól Olaszországig ölik le és dolgozzák fel otthoni körülmények között. És természetesen ez nincs másként Csehországban sem, ahol a disznóvágás vagy ahogyan ők hívják, a zabijačka (a cseh zabít szó az ölést jelenti) ugyancsak a vidéki kultúra, hagyomány része mind a mai napig. Nézzük meg, hogy miben hasonlít, és mennyiben tér el a cseh disznóvágás a Magyarországon megszokottól.

Disznóvágás, nem csak Prágás segédlettel