Akkor és most 25. - Köztársaság tér / Náměstí Republiky – Prága

Prága örök, de folyton változik. Ezt a kissé klisé jellegű megállapítást igazolja a cseh főváros Köztársaság tere, a Náměstí Republiky is, melynek múltjával és jelenével foglalkozik Akkor és most sorozatunk legújabb cikke. A tér az Óváros és az Újváros határán jött létre, és számos épülete jelentős szerepet töltött be a cseh nemzet történelmében.

A prágai Köztársaság tér

Irodalmi díjak 2014 // bűnözési tendenciák // sportolás // maratont futó matuzsálem // munkanélküliség // szegénységi adatok // Bársonyos forradalom // Kis Vakond és a panda

• Az Idézet és pár kép című minisorozatunk legutóbbi részében Patrik Ouředníket és egy alkotását mutattuk be. Cikkükből kimaradt, hogy a Franciaországban élő cseh művész éppen a napjainkban, pontosabban október 23-án vette át a Cseh Kulturális Minisztériumtól az Irodalomért elnevezésű állami díjat. Elsősorban fordítói munkásságát ismerve el ugyancsak kitüntetésben részesült Jiří Pechar, akinek többek között Freud, Lévi-Strauss, Proust műveinek cseh nyelvre való átültetését köszönhetjük. Mindezek mellett további jelentős irodalmi hírként feltétlen meg kell említeni, hogy az Európai Unió idén is Irodalmi Díjat adományozott feltörekvő vagy pályakezdő íróknak. A díjazottak között 2014-ben szerepelt Jan Němec is, akinek a František Drtikol híres cseh fotográfus életéről írt könyve (A fény története) nyerte el az ítészek tetszését.

• 

  Jan Němec
  

A száz legnagyobb cseh

2005-ben egy korábbi BBC-s TV műsor cseh változatában, a Největší Čechben lehetőség nyílt az emberek számára, hogy megválasszák a 100 legnagyobb - legnépszerűbb cseh alakot. Ugyan a műsor műfajából, lebonyolításából adódóan a lista és a helyezések nem százszázalékosan nevezhetők objektívnek, hiszen a szavazatokat nagyban befolyásolták az adott kor aktuális hírei, történései mégis egyfajta képet adnak arról, hogy kik is azok a cseh személyiségek, akikre a cseh közvélemény a legbüszkébb, akikkel leginkább tud azonosulni. Természetesen nem szeretnénk mind a száz személyt felsorolni, de szemezgessünk egy kicsit a listáról.

 

IV. Károly

Štramberki fülek, avagy a becsület és a győzelem süteménye

Csehország Morva-Sziléziai kerületében, a lengyel határtól mindössze 50 km távolságra található Štramberk városa. Ez a nagyon eredeti, szépséges kis hegyi városka a Beszkidek lábainál terül el. Kicsi kis ékszerdoboz, amely már az ősidők óta lakott terület volt, ahol az utcákon sétálva olyan érzésünk támad, mintha a történelembe csöppentünk volna vissza. Találkozhatunk itt 18-19. századi népi stílusú valach faházakkal, barokk épületekkel, a városka hegyén álló 13. századbeli várral, amelynek 40 m magas tornyából az egész vidéket jól belátni. Sorolnánk még szívesen az itteni látnivalókat és az egyéb gazdag program lehetőségeket, de cikkünk témája jelenleg nem maga Štramberk városa, hanem a hozzá igen szorosan kötődő híres-neves édességnek, a Štramberki füleknek, cseh nevén a “Štramberské uši“-nak a bemutatása.

Štramberki fülek

Csehország természet-, tájvédelmi területei XI. - Fehér-Kárpátok

Az Ausztriától egészen Szerbiáig húzódó Kárpátok észak-nyugati külső vonulatának számos tagja fekszik Csehországban, elsősorban a Szlovákiával határos területeken. Az egyik ilyen nagyobb részegység a Morva-Szlovák határhegység, amelynek központi magja a Fehér-Kárpátok nevet viseli. 1980-ban itt került kijelölésre a Fehér-Kárpátok Tájvédelmi terület, amelynek szlovákiai része már egy évvel korábban természeti védettséghez jutott. A különböző élőhelyek sokaságával büszkélkedő védett terület cseh része 715 négyzetkilométer kiterjedésű és 1996 óta egyben Bioszféra Rezervátum is.

Fehér-Kárpátok

A leghíresebb cseh felfedezők, utazók Afrikában - II. rész

Az előző cikkünkben megismerkedtünk a leghíresebb cseh kutatóval, Emil Holubbal, de lássuk a többi Afrikát kutató nevezetesebb cseh utazót is. A XX. század első évtizedeiben előbb Dr. Pavel Šebesta járta be az Egyenlítő vidékét, a kongói esőerdők vidékét, majd 1927-ben Pilát és Jiří Baum zoológus folytatta az egzotikus kontinens bejárását.

Richard Storch és Bedřich Machulka

A leghíresebb cseh felfedezők, utazók Afrikában - I. rész

Gyermekkorom egyik meghatározó élménye közé tartozott a földrajzi felfedezésekről, különösen a titokzatos Afrikáról szóló könyvek olvasása. Faltam a Kittenberger Kálmán kalandjairól, gróf Széchenyi Zsigmond vadászatairól, a Teleki Sámuel vezette expedíció izgalmas történéseiről és persze a Madagaszkár királyának, Benyovszky Móric gróf életéről szóló könyveket, írásokat.

Az afrikai kontinens térképe 1584-ben

Hogyan nem találkoztam Bohumil Hraballal....

A minap meghívást kaptunk Bakos István barátunktól alias II. Gyulától, a Hrabal Asztaltársaság elnökétől, amelyben felkért minket arra, hogy az első őszi-téli ülés keretében meséljünk a Csehország nem csak Prága magazinról, céljainkról, működésünkről. Mivel úgy éreztem, hogy egy mezei kis beszámoló önmagában talán nem lenne túlságosan szórakoztató, ezért Bohumil Hrabal és az Asztaltársaság iránti tiszteletem jeléül, felolvasási célzattal egy kis szösszenetet firkáltam össze. Az írásom alapjául Sinkó Péter 1981-ben alkotott, majd Agárdi Gábor színművész által előadott nagy sikerű műve a „Hogyan nem találkoztam Bartók Bélával” szolgált. És most lássuk a medvét, akarom mondani a kis irományt, hátha valakinek elnyeri a tetszését.

Bohumil Hrabal

Idézet és pár kép XXII. - Patrik Ouředník: A huszonnégyes év

Az 1968-as Prágai tavaszt követő „normalizációs” időszakban, a cseh(szlovák) reform mozgalmak leverésétől, a kommunizmus újbóli megerősödésétől kezdve egészen az 1989-es bársonyos forradalomig számos cseh író, költő döntött úgy, hogy elmenekül Csehszlovákiából és emigránsként más országokban keresi a boldogulást. A nyugatra távozott írók között volt Milan Kundera, Josef Škvorecký, Arnošt Lustig mellett Patrik Ouředník is.

Patrik Ouředník

Cseh kisüzemi sörfőzdék 5. – Vysočina kerület

A „klasszikus Bohemiát” Morvaországgal mintegy összekapcsoló Vysočina kerület, az ún. Magasföld a természeti szépségek és az UNESCO világörökségi helyszínek mellett a söreiről is méltán híres. A regionális szintű sörfőzdéi közé tartozik a humpoleci Bernard, a jihlavai Ježek, a pelhřimovi Poutník, a havlíčkův brodi Rebel és az azonos nevű városban székelő Chotěboř. Aki egy kicsit is elmélyült a cseh sörök világában, az bizony már ennek a névsornak a láttán is elismerően csettint, pedig a java még csak most következik.

Velorex, Velorex te csodás....

A minap elkapott a romantika és mielőtt kigyógyultam volna belőle előkerestem megboldogult gyermekkorom kedvenc magyar zeneszámait. Köztük jóleső mosollyal néztem meg újból és újból Waszlavik Gazember László örökbecsű opuszát a Made in East Európát. Aki nem emlékszik erre a műre és a szenzációs videóklipre, az nyomban keresse fel valamelyik népszerű videómegosztót és énekelje együtt velünk az alábbi frenetikus szöveget:

„Hier ist mein auto, ez az én autóm, brrr brrr
oké is challanger, mégis jobb ez az ajtó, ó je
tricikli i'm riding, neu es ist ein turbó, ó je
natural material, made in east európa, ó je”

Velorex a bőregér

Varázslatos Český Krumlov XXI. - Középkori zarándokok nyomában Český Krumlov környékén

A „Varázslatos Český Krumlov” sorozatunk egy korábbi cikke végén, amely a Český Krumlovtól 4 km távolságra levő Kájov településről és annak fantasztikus egyházi történetéről szólt, arra biztattuk olvasóinkat, hogy érdemes felkeresni azt a kis zarándokutat, amely a krumlovi kastélykert sarkától indul, és a kájovi Nagyboldogasszony-templomnál ér véget.

A kájovi Nagyboldogasszony-templom

Akkor és most 24. - Kolín - főtér

Kolín városa Prágától mintegy 60 kilométerre fekszik keleti irányban, a jóval ismertebb Kutná Hora közvetlen közelében, a szelíden kanyargó Elba folyó partján. A több mint harmincezer lelket számoló városka legnevezetesebb látnivalója a csodás Szent Bertalan-katedrális, és az egykori zsidó negyed épületei, de ugyancsak impozáns látványt nyújt a település egykori központi magva, a ma Karlovo azaz Károly nevet viselő főtér. Erről a terecskéről, annak változásáról szól az Akkor és most sorozatunk legújabb része.

Kolín főtere

A prágai Károly híd és elődeinek története

Az elmúlt „ünnepi” hosszú hétvége kiváló alkalmat nyújtott honfitársaink sokaságának, hogy felkeressék Csehország szépséges fővárosát, bejárva annak belvárosát, megtekintve a fontosabb látványosságokat, vagy éppen meglátogatva a nevesebb és kevésbé ismertebb sörforrásait. Ahogyan az szokott lenni, az utcákat járó majd valamennyi turista átkelt a prágai hidak egyikén, felkeresve a szemközti „pesti” oldalt (Óváros, Újváros, Vyšehrad stb.) vagy éppen a „budait” (Kisoldal, Vár stb.). A lágyan hömpölygő Moldva folyót átszelő prágai hidak közül természetesen most is a legszebb, legrégebbi, legpatinásabb vonzotta leginkább az embereket. Ez nem csoda, hiszen aki Prágában jár annak szinte kötelező áthaladnia a Károly hídon, mely nélkül szinte már elképzelhetetlen lenne maga a város is. Mostani cikkünkben ezen csodás emberi alkotás és elődeinek történetével foglalkozunk.

A csodás Károly-híd

Itt az őszi gombaszezon – gasztronómiai kalandozás a cseh konyhában III. - tökös-gombás leves és gombás rétes savanyú káposztával

Gombákról szóló cikksorozatunk utolsó részében szeretnénk meglepni olvasóinkat két, általunk is kipróbált recepttel, amelyek Csehországból érkeztek hozzánk. Az ajánlott ételeket a legjobb lenne erdei gombákból elkészíteni, de ezeket itthon elég nehéz beszerezni, így mi is maradtunk a fehér és a barna csiperkénél. Nálunk mindkettő fogásnak nagy sikere volt, és az elkészítésük sem okozott nehézségeket. Egyszerű és nagyszerű ételek, érdemes velük az otthoni választékot színesíteni.

Őszi tökös-gombás leves

A cseh sör napja / cseh bortermés / telefonhasználati szokások / politizáló hölgyek / 10%-os ÁFA / elhunyt Rudolf Čechura / félresikerült kandi kamera

2014.10.21.

• Ahogyan az évről évre történik, idén szeptember 28-án is megemlékeztek Csehországban az államalapító fejedelem, Szent Vencel haláláról, megünnepelve a cseh állam alapítását. A tavalyi év óta az állami ünnep napjához egy másik fontos esemény is kapcsolódott, ugyanis immáron másodszor tartották meg ekkor, pontosabban szeptember 27-én, szombaton a Cseh Sör napját. Az előző évhez képest idén még nagyobb számban csatlakoztak sörözők, éttermek, sörfőzdék a nemzeti ital megünneplésének új hagyományához. Több mint 4000 vendéglátóhely és több tucatnyi sörfőzde várta meglepetésekkel, különlegességekkel a vendégeket ezen a szép napon.

  

  A Cseh Sör napja
  

Prágai kocsmakalauz térképen – állapotjelentés

Nem túlzás azt állítani, hogy évente sok ezer honfitársunk keresi fel Csehország varázslatos fővárosát, Prágát. És aki Prágában jár, az a megannyi kulturális látnivaló megtekintése mellett bizony-bizony megszomjazik, és ilyenkor mi mással is oltaná szomját, mint finom cseh sörrel. A tradicionális cseh kocsmák hangulatát kereső sörisszák egyik alaptámasza a Hagymásy András "kocsmográfus" által írt Prágai Kocsmakalauz című alapmű. Ez a remek kalauz szinte minden szempontból segítséget nyújt a kedvünkhöz leginkább való prágai söröző megtalálásához, vagy madarász szakszóval élve twitcheléséhez, azaz felkutatásához, megfigyeléséhez, leteszteléséhez.

Csehország természet-, tájvédelmi területei X. - Poodří

Az Olomouc városától keletre fekvő kis hegyvidéken eredő Odera ugyan Csehország egyik kisebb folyójának számít, mégis a cseh-sziléziai vidék meghatározó vízfolyása, amely nagyban hozzájárult a terület fejlődéséhez, Ostrava és környéke társadalmi-gazdasági jelentőségének megteremtéséhez. 

Poodří

Rabštejn nad Střelou: a legkisebb cseh város

Nyugat-Csehországban, Plzeňtől északra, a csöndes, nyugodt Rakovníki hegyvidéken található az ország és talán egész Európa legkisebb lélekszámú városa Rabštejn nad Střelou. A település ma közigazgatásilag ugyan a közeli Manětínhez tartozik, mégis mondhatni megmaradt önálló „entitásnak”. Ugyanis nem lehet, nem is szabad egy olyan településről pusztán csak egy másik jelenleg nagyobb város részeként beszélni, ahol minden szegletből az egykor dicső múlt maradványai pillantanak ránk, ahol várrom, kastély, kolostor és fenséges templom egyaránt megtalálható, büszkén hirdetvén a régi szép időket.

Kolostor - templom - kastély a hegyek között

40 éve hunyt el Oscar Schindler

Olvasóink talán először meglepődnek azon, hogy egy Csehországgal foglalkozó magazin miért is foglalkozik Oscar Schindlerrel, a Thomas Keneally ausztrál író sikerkönyvének (Schindler bárkája) megfilmesítésével (Schindler listája) a halála után világhírűvé vált egykori német gyárossal, aki mintegy 1200 zsidó életét mentette meg a II. Világháború során. Az okokra azonban gyorsan fényt derítünk.

Oscar Schindler

Idézet és pár kép XXII. - Jan Novák: Eddig megvolnánk

Cseh irodalmi mű bemutatásunk legújabb alanya egy olvasóink számára már ismerős szerző, Jan Novák szenzációs regénye az Eddig megvolnánk (Zatím dobrý). A Csehországban 2004-ben megjelent mű alcíme: „A Mašín család és a hidegháború egyik legizgalmasabb története”, és ez így a maga tömörségében össze is foglalja a több mint 600 oldalas, megtörtént eseményeken alapuló regény fő cselekményét. A kommunista rezsim ellen fegyveresen is küzdő, a Mašín testvérek vezette csoport története a cseh közvélemény szemében ma is ellentmondásosan megítélt, sok vitára adott okot.

Ami viszont kétségtelen, hogy Jan Novák a Mašín család tagjainak elbeszéléséből, a korabeli dokumentumokból, újságcikkekből, bírósági végzésekből egy olyan izgalmas könyvet alkotott, amelyet nem csupán nehéz félbehagyni, de olvasás közben szinte képszerűen megelevenednek előttünk a történtek. Ezért nem is csoda, hogy éppen jelenleg folyik a 2005-ben az Év könyvének megválasztott regény megfilmesítése, kinek másnak, mint a család egyik leszármazottja, Tomáš Mašín rendezésében. Következzék idézetünk a műből:

Itt az őszi gombaszezon – gasztronómiai kalandozás a cseh konyhában II.

Ahogyan azt az előző cikkünk végén ígértük, folytatjuk a gomba ételek körüli kalandozásunkat a cseh konyhában. Jöjjenek hát a főételek. Nos, ha a főételek között nézelődünk tovább, akkor a gulyást mindenképpen meg kell említenünk, hiszen nagyon jellegzetes étele a cseh konyhának, de náluk nem ugyanazt az ételt jelenti, mint itthon Magyarországon (ITT). Szinte megszámlálhatatlan változatát készítik, köztük persze a gombás gulyást is (Hovězí guláš na houbách). Ide sorolnánk a rántott gombákat (Smažené žampiony) és azon változatait, amelyek sörös, esetleg boros tésztában sülnek, mellé főként párolt vagy sült burgonyát tálalnak friss káposzta salátával vagy majonézzel. 

 

Rántott gomba

Itt az őszi gombaszezon – gasztronómiai kalandozás a cseh konyhában I.

Többször írtunk már magazinunkban a csehek gombaszedés és gomba evés iránti szeretetéről, így most az őszi szezon elején-közepén gasztronómiai szempontból is körbejárjuk a témát, és kétrészes cikkünkben megnézzük milyen ételeket készítenek a csehek a finom gombáikból.

Bramborová polévka s houbami

Josef Lada – Aki arcot adott Švejknek

Švejk, ez a világ számtalan országában ismerősen csengő név, Csehország legfőbb reklámarca, a legnépszerűbb cseh irodalmi alkotás főhőse. A Jaroslav Hašek által leírt figuráról, a cseh társadalomra kifejtett hatásáról, hős – antihős szerepéről bizony köteteket lehet írni, de nekünk magyaroknak Švejk egy kerek képű, kissé pocakos, talpraesett és végtelenül megnyerő alak, akit szeretünk. De vajon tudjuk-e, hogy ez a jól ismert arc, a nem éppen daliás, de kedves alkat a maga látható formájában kinek is köszönhető? Nos, ő nem más, mint Josef Lada, festő, karikaturista, könyvillusztrátor, díszlettervező, rajz- és bábfilmek alkotója, író és nem utolsó sorban a Švejk művek illusztrátora, a XX. század egyik legkiválóbb és legtermékenyebb cseh művésze.

Josef Lada

Cseh kisüzemi sörfőzdék 4. – Karlovy Vary-i kerület

A cseh kisüzemi sörfőzdéket bemutató sorozatunkban ezúttal Karlovy Vary térségébe látogatunk el. Ez Csehország egyetlen olyan kerülete, ahol nem találhatunk nagyobb, 10 ezer hektoliter sör felett termelő sörgyárat, ugyanakkor a ma már itt üzemelő hét kisebb sörfőzde mindinkább elengedhetetlenül fontos szerepet tölt be a helyi igények kielégítésében. A Kynšperk nad Ohří városában működő kiváló sörfőzdéről, az ott szerzett tapasztalatokról egy korábbi cikkünkben már beszámoltunk (lásd ITT), így most nem foglalkoznánk vele részletesebben. Amit összességben megjegyezhetünk vele kapcsolatban, hogy egyike az általunk ismert legkiválóbb kis sör készítő műhelyeknek.

Cseh kutyafajták

Megboldogult fiatalkoromban egy ideig kutyatenyésztésre vetemedtem. Habár csakhamar kiderült, hogy eme pénzszerző tevékenységem korántsem nevezhető rentábilisnak, de mégis rengeteg kellemes élménnyel és jelentős ismeretekkel gazdagodtam. Ugyanis egy vérbeli tenyésztőnek kötelező a különféle kutyakiállításokra járogatás, ahol a kedvencünket meg kell méretnünk a bírák, és más négylábú versenytársak előtt. Ha tetszik az ebünk a valóban szigorú zsűrinek, akkor egy-egy piros vagy kék szalagocskával jutalmazzák, vagy ha a jószág megfelel a fajta előírásoknak, és bejön az ítészeknek, akkor akár elhozhatjuk a fajtagyőztes, sőt a Best In Show díjat is. Egy ilyen kiállítás, főként ha egy több naposról van szó, remek alkalmat ad sok-sok addig számunkra nem, vagy csak kevéssé ismert kutyafajta megismerésére. Egy ilyen show alkalmával találkoztam először cseh kutyákkal, pontosabban Csehországban (illetve az egykori Csehszlovákiában) kitenyésztett kutyafajták nemes példányaival.

Cseh szálkás szőrű vizsla

Libosad: Kroměříž „virágos kertje”

Kroměříž egyike Csehország kulturális-építészeti értékekben kiemelkedően bővelkedő városainak. Ezt elsősorban annak köszönheti, hogy egykor az Olomoucban székelő püspökök, érsekek kedvenc pihenőhelye lett, akik bizony a minél kellemesebb relaxációjuk, kényelműek érdekében áldoztak is, nem keveset. Sokan tudják, hogy az itt található Érseki Kastély és annak csodaszép parkja szerepel az UNESCO Világörökségi listáján, de jóval kevesebben sejtik, hogy mindez kiegészül egy másik varázslatos kerttel. Ez az úgy nevezett Virágos kert (Květná zahrada), amely a maga nemében egyedülálló a világon. Az eredeti nevén Libosadnak hívott szépség a XVII. századi európai kertépítészet mesterműve. A II. Karel Lichtenstein – Castelkorn püspök megrendelésére Filiberto Lucchese, majd annak halála után Giovanni Pietro Tencalla kertépítészek tervei alapján 1665 és 1675 között építtetett kert (az akkortájt még álló városfalakon túl) egyfajta sajátos ötvözete a reneszánsz olasz és a barokk-klasszicista francia testvéreinek. A XIX. században Anton Arche, majd a XX. században Pavel Janák ugyan kisebb-nagyobb módosításokat végzett el, de mindezek nem sértették meg a kert eredetiségét.

Bejárat a Virágos kertbe

Zátopek szobor // 85 év felettiek // cseh foci // cseh őslénykutatók // két éve volt a metilalkohol mérgezés // nyitva a Czernin palota kertje // Cseh Nemzeti Múzeum // a Kabát zenekar

• A kelet-morvaországi Zlín városa sport stadionjában felavatták a legendás cseh hosszútávfutó, Emil Zátopek szobrát. Az 1922-ben született, és 2000-ben elhunyt sport fenomén a pályafutása során négy alkalommal (1948-ban és 1952-ben) szerzett olimpiai aranyérmet. A „cseh mozdony” becenevű nagyszerű sportoló a szobrának most helyet adó Zlín városában kezdte el sport karrierjét, és itt ismerte meg későbbi feleségét is.

  

  Zátopek
  

Hrabal Múzeum Nymburkban

Telik, múlik az idő, de ne feledkezzünk meg Bohumil Hrabalról, kinek mint már mindannyian jól tudjuk ebben az esztendőben ünnepeljük születésének 100. évfordulóját. A számunkra egyik legkedvesebb írót Csehországban is sokfelé ünneplik. Így van ez természetesen Nymburk városában is, ahol Hrabal gyermek és ifjúkorának nagy részét töltötte. A különféle megemlékezések mellett a városban megtekinthető az író származását, élettörténetét, munkásságát, személyes tárgyait bemutató kiállítás. Most minden további szöveg helyett a tárlatról készített felvételeket mutatjuk be az olvasóinknak. Háttér információkat a Hrabal életét bemutató pár hónappal ezelőtt megjelentetett két részes cikkünkben találnak.

A Mester

Julius Fučík, az indulók királya

Őszinte vallomással kell kezdenem. Nem különösebben rajongok a cirkuszok világáért. Amellett, hogy nagyra értékelem az akrobaták sokszor emberfeletti teljesítményét, sohasem békéltem meg az állatidomárok (szerintem) nem túlságosan állatbarát tevékenységével és a vándorcirkuszok vonzóan-taszító légkörével. Mégis ha felcsendül a cirkuszi világ klasszikus bohóc indulója, a „pap pa parapara pap pa paa pa” valahogy jól eső érzéssel csöppenek vissza a gyermekkorom jó pár alkalommal cirkuszt látott világába. Azok számára akik nem fejtették volna meg, hogy melyik zeneműt is próbáltam minimalista módon interpretálni, azok hallgassanak be az alábbi videóba: