Hradec Králové és Nymburk között
félúton, a környező lágy dombvidék számtalan kisebb
patakjának, vízfolyásának vízét összegyűjtő, majd az Elbába
levezető Cidlina folyó mentén fekszik a közel öt és félezer
lakosú kis városka, Chlumec nad Cidlinou. A települést nem csupán
az időnként szeszélyesen viselkedő folyó szeli át, hanem a
Prága felé vezető főút is, amely az autópálya megépítéséig
bizony igen nagy forgalmú közlekedési útvonalnak számított.
Azóta már jóval kevesebb személy-, és kivált teherkocsi zörög
a városka útjain, de még mindig fontos szerepet tölt be a
környékbeli nagyobb települések közötti szállítás
szempontjából.
 |
Karlova Koruna
|
Így volt ez persze a régmúltban is,
ezért nem csoda, hogy a XIII. század elején már élő és virágzó
településen, a folyó mellett egy, a kereskedelmi utat is őrző
kis erődöt emeltek. A település első ura a chlumeci Zdeňek
volt, aki maga később a Šternberk-család tagja lett. Birtokait
1397-ben adta el Ota z Bergova-nak. Chlumecet a husziták 1425-ben
elfoglalták, később lakosainak többsége a protestáns hitre tért
át. A XV. században a városka határában számos kisebb-nagyobb
halastavat ástak ki, és ennek köszönhetően innentől kezdve a
helyi lakosság életében fontos szerepet töltött be a
haltenyésztés.
 |
| Chlumec nad Cidlinou 1640-ben |
1517 és 47 között az akkori
nagybirtokos család, a neves Pernštejnek végre igazi fellendülést
hoztak Chlumec nad Cidlinouba. Új
templomot emeltek, a már említett eredeti fa erőd helyett egy
vizes árkos kis kastélyt építtettek, és a település végre
elnyerte a város címét, ezzel kiérdemelve a címerét is. Ezt
követően azonban a birtok a cseh királyra szállt át, és a
következő bő fél évszázadban ott is maradt. A XVII. század
elején korábbi szerencse elpárolt az egyre fejlettebb, már
iskolát is üzemeltető városkától, amely a kastéllyal együtt a
harmincéves háború zűrzavaros évtizedeiben szinte teljesen
megsemmisült.
 |
| Kinský címer |
A császár ellen lázadó s ezért
elüldözött protestáns cseh nemesek helyét ekkortájt
Habsburg-párti arisztokraták vették át, akik közül Chlumec
nad Cidlinout és a környező birtokokat a Vchynský-család
kapta meg. Ugyan a család egyik neves tagja, Ulrich szintén az
aktívan lázadók közé tartozott, de mind a bátyja (Vilém), mind
a család fője (Radislav) a Habsburg uralkodókat támogatták.
Vilém maga még rokoni kapcsolatokat is ápolt Albrecht von
Wallensteinnel, a cseh királyságot akkortájt csaknem teljesen
uraló hadvezérrel, így nem csoda, hogy 1628-ban már grófi címre
is szert tett. Az időközben a nevüket Kinský von Wchinitz und
Tettau-ra csinosító nemesek 1747-ben Márai Teréziától még
hercegi rangot is kaptak, de talán még ne szaladjunk ennyire előre.
 |
| František
Ferdinand Kinský |
 |
| Kastély hátsó |
A lényeg, hogy a Kinský-család sikeresen hozzájutott Chlumec nad
Cidlinou-hoz, amit családi központként igyekezett igazgatni. Az
alaposan leharcolt, az átvonuló csapatok által lepusztított régi
kastély azonban nem volt éppen kényelmes vagy túlságosan
reprezentatív. Ezért 1721-ben František
Ferdinand Kinský gróf, VI.
Károly német-római császár (II. Károly cseh és III. Károly
magyar király) 10 évvel korábbi megkoronázásának tiszteletére
egy impozáns nyári rezidencia megépítését rendelte el a város
felett magasodó erdővel borított kis domb tetején. A különleges
alakú kastély terveit a híres-neves olasz származású barokk
építész Jan Santini Aichel készítette el. A „fény mestere”
valóban izgalmas építményt álmodott meg, hiszen a középső,
hengerszerű maghoz mintegy csillagszerűen csatlakoznak a
szárnyépületek, szám szerint három. A csodás, három szintes
kastélyt a király személyesen is felkereste, és innentől
számítva nevezik Károly koronájának, azaz Karlova Koruna-nak.
 |
| A csodás Santini mű |
A Korona ugyan
1723-ban már állt, mégis a család egészen az 1745-ben
bekövetkezett nagy tűzvészig a folyó menti régi épületben élt,
hiszen a pompás, ámde nem túl komfortos kastély mellett még be
kellett fejezni a többi épületet is. A fő tömb mellé lovardát
(a Kinský-család az 1700-as évektől híres volt a
lótenyésztésről) és több más, a családnak nagyobb kényelmet
biztosító lakó (Liechenstein- és Terézia-palota) valamint
gazdasági épületet is emeltek. Maga a kastély, csodás
báltermeivel, halljaival elsősorban a családi relikviáknak,
értékes festményeknek, egyéb kiállításoknak, fogadásoknak
továbbá más rendezvényeknek (pl. esküvő) adott és ad ma is
helyet.
 |
| A lakó palota épületek |
Tekintettel az egyre szépülő város
számos, nagy zöldfelületére, parkjaira Chlumec nad Cidlinou-t
egykoron a Kertek Városa címmel is illették. A parkok közül
kiemelkedik a kastélyt körülölelő negyven hektáros barokk
részben angol, részben francia park, amelyben ma tanösvény is
várja a gyermekeket. A park igazi növény ritkaságok tárháza, de
emellett itt áll a szép kis Szűz Mária-kápolna is és a
Narancskert is.
 |
| Chlumec 1915-ben |
Zdenko
Radslav Kinský aki
kiemelt szerepet játszott a cseh függetlenség megteremtésében
1936-ban felújította a kastélyt, de sokáig nem élvezhette.
1943-ban az épület kigyulladt és súlyosan megrongálódott, majd
a második világháborút követően államosításra került. A
helyreállítási munkák után barokk művészeti kiállításnak
adott helyet, valamint itt lehetett megtekinteni az 1775-ös
parasztfelkelés továbbá Chlumec nad Cidlinou nagy szülötte
Václav Kliment Klicpera színműíró emlékeit. A kastély a
kommunista éra bukásával visszakerült az ekkor már olasz ággal
is rendelkező Kinský dal Borgo családhoz, akik a mai napig is
hasznosítják.
 |
| Főtéri házak |
 |
| A Szent Orsolya (Ursula)-templom |
Mindeközben a városka hol szebb, hol
kevésbé szép időket élt meg. A napóleoni harcok, a poroszok
elleni küzdelmek pusztítást, a békésebb korszakok fejlődést
hoztak. A már említett halgazdálkodás mellett időről időre
működött itt szeszfőzde, sörfőzde, fűrészmalom, malom,
kertészet és komoly kézműves ipar is. Az 1870-es években kiépült
a vasút, a távközlés, megépült az akkortájt híres, ma
romokban álló Liverpool szálloda. Később új iskola és más
közintézmények is gazdagították a települést. Most nem is
sorolnánk Chlumec nad Cidlinou további érdekességeit, inkább
majd későbbi cikkeinkben is vissza-visszatérünk ebbe az otthonos
cseh városkába.
 |
| Kastélykép (Foto: Martin Kučera) |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése