Akkor és most 21. - Lidice

Akkor és most sorozatunk mostani része egy kicsit rendhagyónak nevezhető. Egy teljes településről írunk, amely egyszer volt, majd nem volt, hiszen esztelen módon lakosaival együtt alig több mint 72 évvel ezelőtt elpusztították, de hamarosan újból feléledt hamvaiból. A cikkünkben most elsősorban nem a sokak által jól ismert végzetes történelmi eseményre és a település lakosainak sorsára koncentrálunk, csupán azt mutatjuk be, hogy miként is változott meg az itteni tájkép a világ ezen őrült korszakában.

Liditz a XIX. század közepén

Újrakeresztelt állomások azaz névváltoztatások a prágai metrón

Az elmúlt évszázadok során Európa országaiban (köztük Csehországban is) számos alkalommal következett be politikai korszakváltás, gyökeres fordulat, amelynek során az addig meredeken másképp vélekedők kerültek az élre, és vezették tovább az országot. A cseh földek történetében az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozás után jött az első Csehszlovák Köztársaság, majd a náci megszállás alatt a Cseh-Morva Protektorátus. Ezt a II. világháborút követően a kommunista-szocialista eszméket vallók Csehszlovákiája követte, a Bársonyos Forradalmat követően pedig az irányítást a kapitalista alapokon nyugvó demokrácia politikai letéteményesei vették át.

Csehország természet-, tájvédelmi területei VIII. - Blaník

Csehország legkisebb alapterületű, de értékekben igen gazdag természetvédelmi területe az ország középső részén helyezkedik el, Prágától dél-keletre. A Blaník nevet viselő ha nem is zsebkendőnyi, de alakjában arra hasonlító 41 km2-es tájvédelmi terület 1981 óta élvez védettséget. Önmagában megtestesíti a közép-csehországi térség harmonikus, biológiai szempontból kiegyensúlyozott, jellegzetes tájképét. Alapvetően három kisebb természetvédelmi terület (Velký Blaník, Malý Blaník és a Podlesí), valamint két kisebb természeti emlék (Částrovické-i tó, Louňov-i tó) alkotja. 

 

Áttekintő térkép

Varázslatos Český Krumlov XIX. - Szent Vitus-templom

A csodás Český Krumlov óvárosának egyik legmeghatározóbb látványossága a középkori belváros Parkán nevezetű részének magaslatán álló Szent Vitus–templom impozáns épülete, magasba szökő keskeny tornya. De mielőtt magáról az épületéről beszélnénk, ejtsünk néhány szót a névadó Szent Vitusról, akit nem biztos, hogy oly sokan ismerünk.

Az Óváros fölé magasodó Szent Vitus-templom

Kihagyhatatlan helyek és programok – A Csehország nem csak Prága szerkesztőinek „csúcs húszas” listája

Az előző cikkünkben a hivatalos a csehországi turisztikai látványosságok TOP 20-as listáját mutattuk be, de vajon mi szerkesztők, turisztikai tanácsadók mit is ajánlanánk, mint valóban „kihagyhatatlan” turisztikai célpontokat, programokat? A kérdés több mint nehéz. A várak-kastélyok rajongóinak több száz „ezt látni kell” célpontot is tudnánk ajánlani, akárcsak a cseh sör, a gyönyörű természet, a haditechnika és történelem, vagy éppen a szabadtéri sportok kedvelőinek. De, hogy ne kerüljük meg mégse az Önmagunk felé feltett kérdést, álljon itt a saját, teljesen szubjektív TOP 20-as, ha nem is célpont de program listánk.

Český Krumlov

Csehországi TOP 20 – A 2012-es év leglátogatottabb turisztikai célpontjai

A CzechTourism, azaz a cseh turizmus szervezéséért felelős hivatalos idegenforgalmi szervezet utoljára 2012-ben adta ki a TOP 20-as listát mindazon turisztikai célpontokról amelyeket a legnagyobb számban keresnek fel az érdeklődők. Most ezt a listát böngészgetve mélázunk el, hogy vajon miként is értelmezzük az ott olvashatókat, továbbá valóban ezeket a szép helyeket, kastélyokat stb. ajánlanánk-e mi is a mezei magyar halandó részére, mint kihagyhatatlan cseh látnivalókat.

A prágai Vár

Zombi séta // Valtice // Állatkertek // Átlagbér // Šumava Nemzeti Park // Repüléstörténeti Múzeum

• Május 25-én Prágában megtartották az immár hagyományosnak számító Zombi Sétát, a cseh élőhalottak éves seregszemléjét. Az idén hetedik alkalommal megrendezett eseményen rendkívül fantáziadús kosztümökben, maszkokban sok száz helybéli és külföldi zombi vett részt, akik a Köztársaság tértől a Vencel térig vonultak a szerepükhöz méltó lassúsággal. Az első Zombi Sétát hol máshol, mint az Egyesült Államokban, pontosabban az Élőhalottak éjszakája című kultikus horror mű szülővárosában, Pennsylvania-ban szervezték még 2006-ban, és ez a bizarr esemény Európa számos városában, így Prágában is meghonosodott. Az egyedileg tervezett, nem kevés művérrel, vörös festékkel, vagy éppen szörppel dekorált jelmezek egy része szinte gyomorforgatóan valósághűre sikeredett, a horror film rajongók nagy örömére. A fura, jókedvűen hörgő, sikoltozó emberekből álló felvonulás nem csak a résztvevők, hanem a nézők számára is élményt jelentett, és még csak fel sem falták őket a zombivá vált fiatalok.

  

  
  

A leghíresebb cseh szupermodellek

Csehország teljes képéhez nem csak a gyönyörű természet, a várak, a kastélyok, stb. tartoznak, hanem értelemszerűen a cseh emberek, jelen cikkünk esetében a csinos hölgyek is. A magyar lányok – asszonyok a legszebbek, ezen szinte vitatkozni sem lehet, de nem is érdemes. Ugyanakkor el kell ismernünk, hogy Csehországban is bőséggel akadnak olyan hölgyek, akik elsősorban a külső, de nem elhanyagolható mértékben a belső adottságaiknak köszönhetően nemzetközi hírnévre tettek szert a világ legelismertebb divat modelljei között. Sokan közülük a divatszakmában befutott karrier mellett az élet más területein is komoly befolyásra tettek szert, vagy a jótékonysági cselekedeteik révén, vagy pusztán azáltal, hogy egy vagy több (mármint egymás után) neves úriemberhez mentek nőül. Most mi a teljesség igénye nélkül próbáljuk meg röviden számba venni a napjaink és a közelmúlt legnépszerűbb cseh szupermodelljeit, bízva benne, hogy egyetlen, a felsorolásból kimaradt hölgy sem sértődik meg. No persze a nehéz magyar nyelv ebből a szempontból erős védelmet biztosít a számunkra.

Eva Herzigová

Idézet és pár kép XIX. - Kateřina Tučková: Gerta Schnirch meghurcoltatása

Csehországban az elmúlt években egyre inkább kezdenek szembenézni a múlt árnyékos oldalaival, a történelem sötét, feldolgozatlan történéseivel, amelyek közé tartozik a szudétanémet lakosság kollektív bűnössé nyilvánítása, majd áldozatoktól sem mentes kitelepítése is a második világháborút követően. Kateřina Tučková, a cseh ifjú író generáció egyik kiemelkedő tagja a 2009-ben megjelent Gerta Schnirch meghurcoltatása című regényében a hírhedt brünni halálmenet (20-30 ezer brünni német kiüldözése a városból) egyik túlélőjének történetét, életét beszéli el. Egy felemelő, érzelemben gazdag történet a cseh-német viszályról, a háború és az azt követő időszak kegyetlenségéről, a huszadik század történelmi viharairól, a bűnről, a bosszúról és a megbocsátásról. Idézetünk Brno (Brünn) szovjet csapatok általi „felszabadításának” napjairól szól. 

Kozel kastélya, avagy kecske a dombtetőn

A középkor többnyire magas sziklaoromra épített, de mindenesetre vaskos kőfalakkal, vizesárkokkal, barbakánokkal védett várépítési szokása a lőfegyverek fejlődésének köszönhetően a XVII. századtól kezdve fokozatosan lehanyatlott. Az uralkodók, főurak és más nemesi birtokosok a védekezés helyett egyre inkább olyan lakok, vadászkastélyok építését kezdték preferálni, ahol teljes kényelemben tölthették el idejüket. A Pilsen (Plzeň) városától alig egy kőhajításnyira álló Kozel kastélya is egyike ezeknek az alapvetően kényelmi célból megépített helyeknek, egy épületegyüttes, ahol minden adott a pihenéshez, feltöltődéshez.

A kastély bejárati szárnya

Nincs esküvő kalács nélkül! – Morva esküvői kalácskák (Svatební koláčky)

Mostani cikkünket az ismét beköszöntött „esküvői szezon” és egy, a brnoi utazás kiállításon a Kelet-Morva vagyis Zlíni régió standján kínált finom esküvői sütemény ihlette. Ahogy nálunk, úgy Csehországban is jellemző, hogy egyre kisebb számban és főként egyre szűkebben ünneplő közönség körében zajlanak az esküvők. A régi szokásokat újak váltják fel, és meglehet, hogy a boldogító igen kimondására már limuzin szállítja az ifjú párt valamelyik csodás cseh kastély kertjébe, De azért szerencsére van még olyan szokás, ami ellenáll a modern időknek, és nem változik. Ilyen az esküvői sütemény, egészen pontosan ez a kelt tésztából készült, túróval töltött és lekvárral ízesített fenséges csemege, a Svatební koláčky is.

Svatební koláčky

Čezeta – a robogó kisdisznó

Strakonice nem csupán a duda zenei hagyományairól, a gyönyörű várkastélyáról és persze a kiváló italokat előállító Dudák sörgyáráról híres, de egykor fontos szerepet töltött be a csehszlovák járműipar életében is. Itt üzemelt ugyanis az 1919-ben alapított Česká zbrojovka Strakonice (ČZ) nevet viselő gyár (a Škoda egyik ága). A vállalat, amely hamarosan kiegészült prágai és más gyáregységekkel is alapvetően fegyvergyártásra szakosodott.

Čezeta

Cseh kisüzemi sörfőzdék 2. – Kelet-Morvaországi kerület

Dél-Csehország után Kelet-Morvaországban folytatjuk a csehországi kisüzemi sörfőzdék, minipivovarok számbavételét, rövid bemutatását. A kerületben friss információk szerint az egyetlen nagyobb sörgyár (az uherský brodi Janáček) mellett további 11 kisebb sörfőzde működik. De még mielőtt hozzákezdenénk az ismertetésükhöz, kezdjük egy igen szomorú hírrel. Uhersky Brod városában megszűnt az általunk igen kedvelt, egy korábbi cikkünkben részletesebben is hirdetett sörfőzde, a Balkán. Sajnos nem tudunk részleteket, hogy mi is történhetett vele, és csak remélni tudjuk, hogy a hiánya csak átmeneti, mivel egyike volt a legjobb mini sörelőállító helyeknek. 

Akkor és most 20. - Sušice – főtér

Sušice városát a netmagazinunkban sűrűn emlegetett Šumava hegység kapujának is hívják, hiszen Nýrsko, Vimperk és Kašperské Hory mellett egyike a hegyvidéket körülvevő nagyobb településeknek. Ez az egykor aranyban gazdag medrű Otava folyó partján fekvő város a maga több mint 11 ezer lakosával, a környék egyik központja, és egyben a kerékpáros, bakancsos továbbá télen a síturisták kiinduló helye. Az Akkor és most sorozatunkban ezen csodás városka főterével foglalkozunk, miközben szokásunkhoz híven sok-sok képet mutatunk be.

Sušice – főtér a levegőből

Varázslatos Český Krumlov XVIII. - Kastélypark

Český Krumlovban nem csupán az építészeti örökség, a zegzugos utcákból áradó középkori hangulat, a gyönyörű templomok és az annál is varázslatosabb várkastély – palota, valamint a kanyargó Moldva okoz feledhetetlen élményt, de a nevezetességek közé tartoznak a szépen kialakított zöld felületek is. Nincs is kellemesebb érzés, mint amikor egy kiadós városnézés után egy kellemes park árnyékos padjára leülve megpihentetjük a kockaköveken lestrapált lábainkat. Krumlovban, ebből a célból szerencsére számos kisebb-nagyobb park fellelhető, amelyek közül méretében és jelentőségében kiemelkedik a Kastélypark, amely voltaképpen a hosszan elnyúló vár délnyugati „szárnya”, annak szerves folytatása.

A Kastélypark egy kicsike részlete

Vadászat Csehországban – egy kis betekintés

Az elmúlt napokban sorra jelentek meg cikkek arról, hogy Lázár János, a miniszterelnökséget vezető államtitkárunk 75 ezer eurós fácánvadászatot rendelt meg a Lesy České Republiky-tól, azaz a csehországi erdőterületek többségének kezelését végző állami tulajdonú vállalattól, amelynek nemrég kinevezett vezetője a magyaros nevű Daniel Szórád. Politikai véleménynyilvánítástól tartózkodó netmagazin lévén csak azt mondhatjuk, hogy ez a nem éppen olcsó mulatság legyen az ő gondja, vagy éppen élvezete. Nekünk mindenesetre egy remek apropót szolgáltatott ahhoz, hogy bepillantást nyújtsunk a Cseh Köztársaságban zajló vadászat rejtelmeibe.

A vadász munkában

Csapó 3,2,1 – Forgassunk filmet Csehországban!

Már számos korábbi cikkünkben, elsősorban a csodás cseh váraknál, kastélyoknál (pl. Bouzov) jegyeztük meg, hogy Csehország kiváló terep volt, és ma is az a filmek készítői számára. Akár szuperprodukciókról, akár csak B, C, D kategóriás filmekről van szó, a producerek-rendezők előszeretettel választják a cseh-morva földeket filmforgatási helyszínnek. Van amikor a filmet nézve rögtön rájövünk, hogy pl. a csodás Prágában járunk, máskor azonban csak utólag ismerjük fel a csodaszép díszletet. Most megpróbálunk egy kis ízelítőt adni az elmúlt harminc év mindazon nem cseh(szlovák) filmjeiből, amelyek teljes egészét, vagy egy-egy részét Csehországban vették fel, ezáltal is népszerűsítve a netmagazinunk állandó főszereplőjét.

Český Krumlov (A mágus)

Visszatért a vadmacska // Buszjegy gyűjtemény // Spórolási szokások // Ünnepi mise // Uherčice kastélya belső felújítása

• Pár hete adtuk hírül, hogy a farkasok visszatértek Csehországba. Most egy újabb, több mint 60 éve eltűnt állatfaj, a vadmacska felbukkanásáról számolhatunk be. Ugyan 2011-ben már látták egy pár példányát a Šumava hegységben, de tavaly a Beszkidekben is megjelent. A vadmacska egykor teljesen közönséges állatnak számított a cseh-morva vidéken, de állománya fokozatosan lecsökkent, utolsó példányát 1952-ben az Érchegységben lőtte le egy túlbuzgó vadász. Az alapvetően rejtőzködő életet folytató macskaféle végzetét nem csak a szőrméért folytatott vadászat, az emberi félelem, hanem az életterének átalakítása (a korábbi kevert erdők helyett erdő monokultúrák létrehozása) jelentette. A Nemzeti Parkok felelős területkezelése azonban esélyt adott arra, hogy ez a szép vadállat újra élhessen Csehországban, feltéve ha a lakosok és a vadászok is úgy akarják.

  

  Vadmacska a Beszkidekben

Hol csapolnak cseh sört Budapesten? - Egy kis segítség sörtúrák tervezéséhez!

2013. novemberében kétrészes cikkben írtunk a magyarországi cseh sörforgalmazás hazai helyzetéről és azokról a helyekről, ahol cseh csapolt sör kortyolhatunk. Azóta ugyan csak egy kósza félév telt el, mégis gomba módra szaporodtak az új cseh sörös helyek (sajnos egy-egy viszont megszűnt), ezért úgy gondoltuk, hogy megéri egy kis frissítést elkövetnünk. A lista és a térkép természetesen korántsem teljes, mert csak azok a helyekről vannak pontos információink, ahonnan a sörimportőröktől kaptunk választ, illetve saját magunk találkoztunk vele. És azért sem teljes, mert nem szerepelnek a Magyarországon gyártott Kozel és Staropramen, valamint a Pilsner Urquell forráshelyei, amelyeket a fővárosban igen sok vendéglátóhelyen vernek csapra, így kevéssé nevezhetők kuriózumnak.  

Főzzünk sörrel - Sörös marha knédlivel

Gasztronómiai cikk sorozatunkban „csehes” honlap lévén illik egy igazán sörös ételről is írnunk, amelyet sajnos az elmúlt több mint két év alatt mind ezidáig elmulasztottunk. Most azonban tisztességesen bepótoljuk ezt a hiányosságot, hiszen sörissza fogásunkhoz nem kevesebb mint fél liter finom sörre lesz szükség.

Idézet és pár kép XVIII. - Kopogtató hegyimanók - Alena Ježková: Cseh és morva regék és mondák

Sorozatunk most következő részét legutóbbi cikkünk ihlette, amelyet Kutná Hora ezüstbányászatáról írtunk. A kötetet, amelyből most kivételesen a monda teljes szövegét idézzük, korábban már bemutattuk olvasóinknak. Alena Ježková Cseh és morva regék és mondák című könyve Balázs Andrea tolmácsolásában sok érdekes és kedves történetet mond el a régi időkre emlékezve. Olvassák szeretettel ezt a kedves, ám sajnos nem éppen vidáman végződő történetet.

Kutná Hora ezüstbányászata és az Olasz udvar

Kutná Hora, ez a Prágától 70 kilométerre fekvő település manapság egy csendesnek mondható kisváros, azonban műemlékeinek sokasága és gazdagsága erősen sejteti, hogy ez nem volt mindig így a történelem során.

 

Kutná Hora az Olasz udvarral

Kost vára: a csont, amely megakadt az ellenség torkán

A Prágától északnyugatra elterülő Cseh Paradicsom vidéke a szél által varázslatos formákat öltő homokkősziklák rengetegeiről, a szépséges völgyeiben csordogáló, máskor vadul zúgó patakjairól, kis tavacskáiról és nem utolsósorban a gyönyörű várairól, kastélyairól híres. Ez utóbbiak többsége a sziklák tetejére épült (pl. a netmagazinunkban már bemutatott Trosky vára), ma is messziről hirdetve egykor volt dicsőségét. Van azonban egy, amely inkább a folyóvölgyet, a homokkő sziklák ölelését „választotta”. Ez a csodás építmény nem más, mint Kost vára, amelyet a Klenice és egy másik kisebb patak találkozásánál emeltek a XIV. században. 

 

Kost, időutazás a középkorba

A prágai Sztálin emlékmű és áldozatai

2014 május 1-ével kezdődően közel két héten át lehetősége nyílik a közönségnek, hogy betekintsen a cseh főváros kommunista múltjának egy kis szeletébe. Aki felkeresi az egykori Sztálin-szoborcsoport/emlékmű helyét, és kivárja hosszú sorát, az bejuthat a hajdani monumentális alkotás alatt, az alapzatban fennmaradt termekbe. Értő idegenvezetés mellett pedig hasznos többlet információkhoz is juthat a cseh történelem eme nem túl dicsőséges időszakáról. De hol, merre is állt ez a szoborcsoport, amely az emberi értelmetlenség tipikus példája volt? És mit tudunk a történetéről, rövid „fennállásáról”? A kérdések megválaszolásához a fellelhető történeti források mellett Mariusz Szczygiet lengyel író Gottland című művét is felhasználtuk.

A világ legnagyobb Sztálin szobra

110 éve hunyt el Dvořák! - Az „Újvilág” megalkotójának életútja

Ha megengedik, egy személyes jellegű történettel kezdeném az egyik leghíresebb, és számomra talán legkedvesebb cseh zeneszerzőre emlékező cikkünket. Megboldogult gyermekkoromban a pestszentlőrinci zeneiskolában koptattam a padokat és a szegény, jobb napokat, tehetségesebb tanulókat is látó zongora billentyűit. Mind a zongora órákon, mind a karének próbák, előadások során az amúgy kiváló zenetanáraink, a kor szocialista ízlésének megfelelően főként kortárs magyar, és szovjet „művekkel”, továbbá a nem éppen gyermekfülnek tetsző Bartók darabokkal ismertettek meg minket (na jó, időnként egy kis dallamosabb Haydn, Händel is a terítékre került). A nem éppen izgalmas repertoár mellett igazi „sokkhatásként” ért, amikor felfigyeltem egy addig számomra ismeretlen zeneszerző szimfóniájának kis részletére, ami első hallásra egy izgalmas, egzotikus, az általam addig a jugoszláv apacs filmekből ismert vadnyugatot idéző világba röpített el. Kis idővel később már szerencsém volt végigcsodálni a teljes művet is, immáron tudván, hogy ami szól az valóban egy másik világ zenéje, egy „új világé”. Most, vagy jó 35 évvel később - miközben írom a május elsején éppen 110 évvel ezelőtt elhunyt mesterről szóló soraimat – is ugyanolyan, vagy talán még nagyobb élvezettel hallgatom Dvořák IX., Újvilág szimfóniáját, egy alkotást, amely méltán szerepel minden idők legnagyszerűbb zeneművei között.

Farkas // Föld Barátai // Palackhajó // Mozgássérültek

• Több mint egy évszázad elteltével újból visszatért a farkas Csehországba. Április első napjaiban egy kamera rögzítette, amint az észak-csehországi Doksy településhez közeli erdős területen egy farkas baktat át egy tisztáson. A farkast a XIX. század végén teljesen kiirtották az ország területéről, de az elmúlt évtizedekben mind a határos Lengyelországban, illetve Németországban egyre nagyobb állomány él, így várható volt, hogy előbb-utóbb egy példány átruccan a határ túloldalára is. Sőt a szakértők szerint az egykori katonai gyakorló területeken, illetve a határszélen már néhány pár is élhet, de erre nincsenek közvetlen bizonyítékok. Jóllehet a farkasok nem tartoznak az igazán népszerű állatok körébe, mégis újbóli megjelenésük kifejezetten örömtelinek mondható. Ezek az értékes állatok egyrészt természetes vadállomány szabályozást végezhetnek, csökkentve a mezőgazdasági vadkár mértékét, másrészt igen sok turista keresheti fel azokat a területeket, ahol az ordasék lakoznak, így számottevő bevételhez juttathatják a terület lakosait. Persze csak akkor ha az indokolatlanul rettegő helybeliek, vagy a trófeára éhes orvvadászok le ne puffantják őket.

  

  Jön a farkas!
  

Akkor és most 19. - Písek – Főtér

Písekben, ebben a csodálatos kis dél-csehországi városban (amelynek történetéről már egy korábbi cikkünkben részletesen megemlékeztünk) járva számos impozáns téren gyönyörködhetünk a történelem viharait túlélő, vagy az idők során megváltozó épületekben. A terei közül a nevéhez méltóan a legnagyobb a Velké náměstí, a Nagy tér, amely számos meghatározó helyi esemény színtere. Az Akkor és most sorozatunkban ennek a szép térnek a változását követjük nyomon, miközben a képek által megismerkedhetünk a XX. század cseh városi hangulattal is.

Velké náměstí, a Nagy tér

Csehország természet-, tájvédelmi területei VII. - Slavkovský les

A híres-neves északnyugat-csehországi fürdővárosok (Karlovy Vary, Mariánské Lázně) valamint Kynšperk nad Ohří városa között terül el az ország egyik nagy kiterjedésű, 606 km2 területű tájvédelmi területe, a Slavkovský les, vagyis a Szlavkovi erdő.

A tojás és a kis bárány – két húsvéti szimbólum Csehországból

Húsvétkor az élet megújulását ünnepeljük, és az ilyenkor használt jelképeink, és szertartásaink is mind erre tesznek utalást. Szinte mindegyik szimbólumra igaz, hogy eredete réges-régi időkre nyúlik vissza. Az eredetnyomozás során hol Egyiptom neve bukkan fel, vagy a kereszténység kezdetének kora, más esetben a 11. század, és sorolhatnánk így tovább.

Štybar, Kreuziger és társaik, napjaink legjobb cseh országúti kerékpárosai

Az elmúlt vasárnap tartották az egy napos profi országúti kerékpárversenyek egyik legrangosabb és egyben legnehezebb eseményét a Paris – Roubaix-t. A mind a kerékpárt, mind a lovasát különlegesen megterhelő terepen, macskaköves szakaszokkal tarkított útvonalon rendezett viadalt ezúttal Niki Terpstra, egy holland versenyző nyerte, de az ötödik helyen a cseh Zdeněk Štybar végzett, éles küzdelmet vívva a második helyért. Az ő sikere sarkalt minket arra, hogy egy kis körképet vázoljunk fel a legjobb cseh országúti kerékpárosokról. Ugyanakkor tesszük ezt azért is, mert a 2014. évi versenykerékpáros szezon még épp hogy csak kezdetét vette, és magyar kerékpárversenyző hiányában érdemes a cseh drótszamarasoknak szurkolni a soron következő Giro-n, Tour-on, Vuelta-n vagy más egy vagy többnapos viadalon.