Az
elmúlt évszázadok során Európa országaiban (köztük
Csehországban is) számos alkalommal következett be politikai
korszakváltás, gyökeres fordulat, amelynek során az addig meredeken másképp vélekedők kerültek az élre, és
vezették tovább az országot. A cseh földek történetében az
Osztrák-Magyar Monarchiához tartozás után jött az első
Csehszlovák Köztársaság, majd a náci megszállás alatt a
Cseh-Morva Protektorátus. Ezt a II. világháborút követően a
kommunista-szocialista eszméket vallók Csehszlovákiája követte,
a Bársonyos Forradalmat követően pedig az irányítást a
kapitalista alapokon nyugvó demokrácia politikai letéteményesei
vették át.
Valamennyi korszak egyik jellegzetessége egyes földrajzi nevek (városok, utcák, terek, stb.) megváltoztatása (pl. Zlín városa, amelyet a szocializmusban Gottwaldovnak hívtak), mindig az adott időszakban uralkodó népcsoport, politikusi gárda vagy uralkodó igénye szerint. Akik valamirevaló „korszakalkotó politikusnak” vélik magukat azok egyik első, de mindenképpen fontos feladatuknak érzik az előző hatalomra emlékeztető nevek megváltoztatását. Ennek az átnevezési küldetéstudatnak a néha tragikomikumba hajló megnyilvánulásai Magyarországon még a mai napig is tetten érhetők, nem kis (sokak szemében tökéletesen fölösleges) vitát gerjesztve.
A prágai metróhálózat és a villamosvonalak egy része |
A
régi csehországi térképeket, képeslapokat böngészve is sok-sok
ilyen átnevezéssel találkozhatunk, de a névváltoztatásokra
ugyancsak jó példa Prága metróállomásainak nevének
átalakításai is. A prágai metró - ugyan csak ez év
májusában ünnepelte fennállásának negyvenedik évfordulóját-,
de már számos megállóját keresztelték újra az idők folyamán.
Régi metró állomás nevek a korabeli kiadványban |
A
mai Dejvícka
állomás egykor a Leninova
nevet viselte, természetesen nem másról mint a Vlagyimir Iljics
Uljanovról, a Szovjetunió első vezetőjéről elnevezve. A mai
Nové
Butovicét
a rendszerváltás előtt Dukelskának
hívták, ugyanis a Duklai-hágó, ez a Szlovákia és Lengyelország
közötti határátkelő volt az egyik nevezetes II. világháborús
ütközet színhelye. A felszabadító Vörös Hadsereg csapatai
először itt törtek be 1944 novemberében a volt Csehszlovákia
területére.
Josef Haken és Antonín Zápotocký |
A
mai Jinonice
állomás
korábbi neve Švermova
volt. Jan Šverma 1936 és 38 között a kommunisták lapjának a
híres Rudé Právónak volt a főszerkesztője. Róla nevezték el a
cseh főváros egyik hídját is, amelyet 1997-ben egy Masaryk
elnökkel az önálló Csehszlovákia megteremtésén ügyködő
szlovák hősre emlékezvén Štefánik-ra kereszteltek át. Az
1985-ben megnyitott mai Anděl
nevet viselő megálló egykor a Szovjetunió fővárosáról
Moszkváról
kapta a nevét. Cserében a „szovjet testvérek” Moszkvában
Prágáról neveztek el egy megállót. De
volt a B vonalon Hakenova
és Zápotockého
megálló is (ma Invalidovna
és Českomoravská),
amelyek Josef Haken-ről (a 20-as, 30-as évek politikusa), és
Antonín Zápotocký-ról (Csehszlovákia második kommunista elnöke)
lettek elnevezve.
A
prágai metró C vonala is bővelkedik újrakeresztelt megállókban.
A sort kezdjük a déli végállomásával a Háje-vel,
ami egykor az űrkutatásban való csehszlovák részvételről
Kosmonautů-nak
neveztek el. Ahogy nálunk Farkas Bertalan, úgy akkor még északi
szomszédainknál Vladimír Remek járt szovjet expedícióval az
űrben.
A
következő megálló a mai Opatov,
amely a Družby
nevet kapta. Aki kellően vén (mint mi is) annak még igen ismerős
a mély filozófiai értelemtől is áthatott Druzsba azaz orosz
Barátság kifejezés. A mai Chodovot
egykor a metró építőinek tiszteletére Budovatelů-ra
keresztelték, a Roztylyt
a rendszerváltás előtt pedig Primátora
Vácka-ként
ismerték, az 1945 és 54 között regnáló prágai polgármester
után. Vajon lesz-e nálunk valaha Demszky vagy Tarlós megálló az
5-ös vagy hatos metrón?
Roztyly, régebbi nevén Primátor Vácka megálló |
Pankrác
állomása korábban a Mládežnická,
azaz Fiatalság nevet viselte, amely megint gyakorta szerepelt a
szocialista éra névadó bizottságainak szótárában. A
Vyšehrad
megálló pedig Zlínhez hasonlóan Klement Gottwald,
az első kommunista elnökről nyerte el dicső nevét, még anno
1974-ben. A Florenc
egykor még a Sokolovská
nevet
viselte, míg a Nádraží
Holešovice
azaz a pályaudvar metrómegállója Fučíkovaként
látta meg a „napvilágot”. Julius Fučík a cseh újságíró,
aki 1920-tól kezdve a haláláig a Csehszlovák Kommunista Párt
tagja volt. 1943-ban a nácik börtönbe vetették, majd kínzásokat
követően kivégezték. Egy kis túlzással a cseh Ságvári
Endrének is hívhatnánk. Neve és alakja nem keverendő össze
nagybátyjával a híres cseh zeneszerzővel, katona zenekari
karnaggyal, és akit szintén Julius Fučíknak hívtak.
Nádraží Holešovice |
Nos
amint láthatjuk az újrakeresztelési hullám a prágai metrón is
végigfutott a 90-es évek folyamán, de talán egy időre most
minden állandósult. No persze az idő változik, újabb keresztapa,
keresztanya jelöltek jöhetnek, ki tudja mivé nevezve a jól
megszokott, de ideológiai szempontból sértővé, vagy egyszerűen
aktualitását vesztetté váló állomásneveket, utcákat, tereket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése