A JAWA motorok atyja: František Janeček

2013 júniusában rendezték meg Cegléden az izgalmas nevű Furfangos Járművek Fesztiválját, ahol számos valóban fifikásan különleges, egyedileg épített vagy éppen veterán gépjármű versenyzett egymással a különféle kategóriákban. A szakavatott zsűri a sok érdekes és szép járgány között külön értékelte a legszebb Jawa motorokat is. Az egykori cseh (szlovák) motor márka iránti megkülönböztetett figyelem az esemény fővédnökének, Dr. Leitner Józsefnek volt köszönhető, aki nyugdíjas korában a Jawa szerelmeseként és gyűjtőjeként éveken át a csemői Jawa Fesztivál főszervezőjeként tevékenykedett. De mit rejt a mozaikszó mögötti négy betű, ki volt a Jawa motorok atyja, és mit is tudunk a Csehországban ma is működő gyár történetéről?

František Janeček

1878. január 23-án egy kis kelet-csehországi faluban, nevezetesen Klášter nad Dědinou-ban született František Janeček, akit a technikai dolgok iránt vonzódó édesapja (Josef) a testvéreivel egyetemben a műszaki pálya felé terelt. A prágai Műszaki Főiskola és Technológiai Egyetem elvégzését követően egy évig elektromérnöki tanulmányokat folytatott a Berlini Egyetemen. Prágába visszatérve mint mérnök egy darabig a Schukertnél gyakornokoskodott, de csakhamar áthívták a Vysočany székhelyű Kolben & Co-hoz, a kor egyik legtekintélyesebb vállalathoz. A fiatalember tehetségét már igen korán felismerték mivel mindössze 23 évesen kinevezték egy hollandiai dinamó gyár vezetőjévé. Itt ismerkedett meg későbbi feleségével (az elsővel, de nem az utolsóval). A történet szerint egy nap a munkába igyekvő Františeket elgázolta egy kocsi és a vétkes sofőr lánya oly sikeres volt az ápolásban, hogy nem sokkal később már össze is házasodtak. 

Akkor és most 15. - Lőportorony és Reprezentációs Ház (Vigadó) - Prága

Prága Óvárosát a X. században több kis falu alkotta, amelyek az idők során fokozatosan összeolvadtak. Az így kialakult várost, későbbi városnegyedet védelmi célból kőfallal vették körül. Mára az egykori városkapukkal tarkított kőfalnak csak a nyomai maradtak meg, és a valaha volt 13 kaputorony közül is mindössze egyetlen egy áll. Ez az egyke a Prasná Brána azaz a Lőportorony, Prága egyik fő jelképe, a cseh főváros „kötelezően” megtekintendő látványosságainak egyike.

A Lőportorony 1842-ben

Vrtbovský palota // České Budějovice egykori zsinagógája // Modern rabszolgaság // PU áremelés // 11 éves kitüntetett // Több a dobozos, mint a csapolt sör

• A Prága Kisoldal városrészében már évtizedek óta üresen álló Vrtbovský palota sorsa ismét jobbra fordul. A kerületi Önkormányzat közel 143 millió cseh koronát (több mint 1,7 milliárd Ft !) fektet be az épület átépítésébe, amelyet ezt követően a környéken már jó néhány épületet is bérbe vevő Angol-Amerikai Egyetem vesz ki. Az egykori Thurn-Taxis vagy más néven Vrtbovský palota a 17-ik század végén épült, majd ezt követően számos neves nemesi család birtokában állt.

• 

  Vrtbovský palota

Idézet és pár kép XIII. - Zelnik József - A magyar kultúra selyemövezetei

Mostani idézetünkkel még maradnánk egy kicsit Strakonice városában, a cseh dudások fővárosában. Zelník József magyar etnográfus, író így emlékezik vissza a cseh városka fesztiválján tett egykori látogatására az „Éljenek a magyar dudások” című írásában:

A 70-es évek elején egy "ázott" kis dudáscsapattal részt vettem a strakonicei nemzetközi dudafesztiválon. A dél-csehországi városka várkastélyának az udvarán lévő négy toronyból kellett a különböző országok dudásainak megmutatni, mit tudnak. A meghívók ezt előre nem jelezték, így naivan egy jó tánccsoporttal és mindössze két dudással mentünk ki. Nem csoda, hogy lélegzetünk is elállt az "ellenünk irányuló" toronyzenés merénylettől. Nem volt mit tenni, elkezdődött az előadás. Több ezer néző tekintete szegeződött az első toronyra, ahol a reflektorfényben felharsant húsz bretagne-i duda, majd a másik toronyban a skótok kezdték rá, "majd mi megmutatjuk ezeknek a franciáknak" jelszóval. Azután a bolgárok. Talán a törökök csaptak hasonló zajt a mohácsi vész idején. Végül mi... 

Csehországi Sörfőzdék XIV. - Dudák Sörgyár - Strakonice

A dél-csehországi Strakonice nem csupán csodás várkastélyáról, főteréről, szépséges házairól vagy éppen templomairól híres. Az Otava folyó mentén elterülő város a cseh dudazene fővárosa. Dudával, dudaszóval, egykori híres dudások emlékeivel, dudás szoborral és még sok-sok más duda vonatkozású eseménnyel, köztük a messze földön híres nemzetközi dudás fesztivállal is „találkozhatunk” itt ebben a kedves városkában.

Cseh foci // Kerry Csehországban // Drága a krumpli // Zeman a Philip Morrisnál // Gettó Múzeum // Javul a környezet állapota

• Magyarországhoz hasonlóan Csehország futball válogatottja sem vesz részt a jövő évi brazíliai világbajnokságon. Hiába nyertek Málta, majd az utolsó selejtező mérkőzésen Bulgária ellen, a csoportjukban – akárcsak mi – a harmadik helyet szerezték meg Olaszország és Dánia mögött. De legalább nekik nem volt nyolc.

  

  Nekik sem sikerült, pedig még a nyelvük is kilógott

A legvonzóbb "könyök" - Loket vára

A varázslatos Ohře folyó völgyében, Karlovy Varytól alig több mint 12 km-re fekvő azonos nevű városkában áll Loket vára. Loket (régi német nevén Stein-Elbogen), azaz Könyök. Arany János a nevét nemes egyszerűséggel Könyökvárnak fordította. A névadást könnyű megérteni, hisz a várnak és a történelmi városrésznek helyet adó gránit hegyet csaknem teljesen körülölelő folyó, éppen itt, a vár tövében vesz egy igen éles fordulatot.

Az Ohře "könyök" és a vár

Csehország természet-, tájvédelmi területei III. – Óriás-hegység (Krkonoše) Nemzeti Park

Észak-kelet Csehország szélén, a lengyel határon átnyúlva terül el az Óriás-hegység. Nevéhez hűen Csehország legmagasabb, 1500 méter feletti hegycsúcsait magába foglaló hegyvidéki terület kétharmada Csehországhoz, míg közel egyharmada Lengyelországhoz tartozik. A lengyel oldal a markánsan meredekebb, veszélyesebb, sziklafalakkal határoltabb, míg a cseh oldal inkább lankásabb, felszabdaltabb, mondhatni barátságosabb.

Az Óriás-hegység és a főbb csúcsok

Jíři Fiala // PU csapos bajnokság // Václav Klaus // Primátor a Világ söre //Jágr // Don Juan Menzel opera // Csehország drogtérképe

• 2013. október 5-én, a néhai cseh elnök Václav Havel születésnapján az általa és a felesége (Dagmar) által létrehozott Alapítvány a működése során először díjazott egy már nem élő személyt, nevezetesen Jiří Fiala-t. Fiala egyszerre volt kiváló matematikus és filozófus, ugyanakkor a kommunista rezsim alatt igen aktívan vett részt a szamizdat irodalmak szerkesztésében, terjesztésében és más ellenállási megmozdulásokban.

A 2012-ben elhunyt Jiří Fiala

• A felmérések szerint a csehek 55%-a véli úgy, hogy az EU fenyegeti a nemzeti érdekeket. Csupán 41%-uk elégedett az ország uniós tagságával, ami 2004, a belépés éve óta a legalacsonyabb érték.

• František Štastka, a cseh származású New York-i úriember nyerte idén a Nemzetközi Pilsner Urquell Csapos (Bartender) Bajnokságot. A versenyt minden én október 5-én rendezik meg, azon a napon amikor 1842-ben az első Pilsnert elkészítették. A vetélkedés második helyezettje a cseh, míg a bronzérmes egy olasz versenyző lett. A résztvevőknek mind elméleti területen (Pilsner sörtörténelem, főzési technológia) mind a gyakorlatban (sörcsapolás, felszolgálás, stb.) igazolniuk kellett tudásukat, rátermettségüket.

Václac Klaus, a legfőbb cseh euroszkeptikus

• A volt cseh elnök Václac Klaus 2013. október 7-én, hétfőn mutatta be új könyvét, amely a Csehország keresztúton címet viseli. Az euroszkepticizmusáról híres-hírhedt politikus ezúttal sem tagadta meg magát. Véleménye szerint vagy megreformálódik az EU vagy ki kell lépni belőle. És ez utóbbitól sem kell félni, hiszen Csehszlovákia felbomlása után is sütött tovább a nap, jártak a vasutak, és a vízfolyások sem álltak meg.

• 2013-ban a londoni Világ Söre (World Beer Award) versenyen meglepetésre a náchodi Primator sörgyár búzasöre nyerte nem csupán a saját kategóriáját, hanem mind a 600 bírált sör közül a legjobbnak választották.

A bajnok búzasör

• Október 7-én, pontosan 23 évvel az észak-amerikai profi hokiligában való debütálását követően lőtte Jaromír Jágr, a korunk egy legnevesebb cseh jégkorongozója első gólját új csapatában a New Yersey Devils-ben.

• A 2014-es Oscar Díjért folyó versenybe (legjobb külföldi film kategória) Jiří Menzel Donšajni azaz Don Juan című operafilmjét nevezte a Cseh Filmakadémia. A döntés meglepte a cseheket, hiszen a közvélemény Agnieska Holland lengyel filmrendező filmjét, a Jan Pallach 1968-as önégetését és az azt követő időszak eseményeit feldolgozó három részes film sorozat, az Olthatatlan (Hořící keř - Égő csipkebokor) nevezését várták.
  

• A szennyvizekből kimutatható drogszármazékok meglepően világos eredményre vezető vizsgálata alapján elkészült Csehország drogtérképe. Plzeň városában elsősorban a heroint használják, Prágában a kokain a divat, Brno extasy fogyasztásban „vitézkedik”, míg a munkás városok, Ústi nad Labem és Ostrava legkeresettebb kábítószere a kristályos amfetamin.

Gombaszedés, az össznépi cseh sport

Itt van az ősz, itt van újra, az időjárás csapadékosabbá és hűvösebbé változott, aminek köszönhetően a hagyományos őszi gombász idény is kezdetét vette, kitartva az első október végi - novemberi komolyabb fagyokig. Csehországban járva az erdők melletti utakon a forró nyár után ismét „gombamódra” megszaporodtak a parkoló autók, amelyek csomagtartója a gazdáik zsákmányára vár, egyre több ember keresi fel fonott kosarával az erdőket. Amíg Magyarországon inkább csak a megélhetési problémák miatt szedik a természet ezen csodáját, addig Csehországban az évszázadok alatt valóságos nemzeti sporttá nőtte ki magát a gombák utáni vadászat. Régebben a gombát a szegény ember húsának is hívták, hiszen a természet bőséggel biztosította ezt a kiváló „húspótlót”. Ma már azonban nem csak emiatt szedik, hanem egyben kiváló családi programot is jelent a természetjárással összekapcsolt gombászás. Sokkal jobb és egészségesebb program, mint a számítógép vagy a TV monitorját bámulni.

Gombaszedéssel összekötött természetjárás

Varázslatos Česky Krumlov XIII. - Főtéri pestisoszlop és díszkút

Český Krumlov óvárosában, az omega alakú kanyart leíró Moldva által csaknem szigetté formált Parkán városrész közepén található a régi piactér (német nevén 1917-ig Ringplatz), amely ma a Svornosti nevet viseli. Ezen főtér egyik legnevesebb látványossága, persze a pompás épületeken túl a város Pestisoszlopa és egyben díszkútja, amelyek habár nem egyszerre születtek, ma mégis egy egységet mutatnak.

Pestisoszlop és díszkút a főtéren

Sumplat, azaz krumplis lepény Dél-Csehországból

A burgonyás ételek a cseh konyhában nagy népszerűségnek örvendtek a régi időkben és manapság is. Ez szinte természetesnek mondható, hiszen az éghajlati viszonyok (kivált a Cseh Magasföldön – Vysocina) bőséges és kiváló minőségű burgonyatermést biztosítanak. A burgonyából készült fogásokat (akárcsak nálunk is) régen nagyobb mennyiségben elsősorban a szegényebb rétegek fogyasztották, és amennyire lehetett, törekedtek az egyszerű, mondhatni egysíkú alapanyag változatos felhasználására. Ezért is találhatunk a cseh konyhában oly sokféle krumplis ételt.

Krumplis ételek szakácskönyve

A cseh háziasszonyok a burgonya kérdésben általában véve tájékozottabbak mint a magyar társaik, jóval inkább tisztában vannak az egyes burgonya fajtákkal és tudják, hogy melyiket milyen ételekhez a legjobb felhasználni. Hazánkban sajnos nem igazán alakult ki a fogyasztásnak ez a kultúrája, hiszen a közelmúltig nagyjából maximum két fajta burgonyát ismertünk. A főzésre és a sütésre alkalmasat. Piaci nevezéktan szerint: Ella és Rózsa a két bűvös fajta. Igaz, hogy az Ella mint burgonyafajta már régen kipusztult és a Rózsa is csak egy gyűjtőnévnek tekinthető, de az árusok még ma is sokszor így hirdetik a krumplijaikat. Esetenként Desirée-t emlegetnek, ami szerencsére már tényleg egy létező főznivaló fajta. A cseh üzletekben viszont láss csodát, igen gyakran fel van tüntetve, hogy melyik fajta is az adott burgonya, és milyen ételhez a legideálisabb.

Akkor és most 14. - Špalíček - Cheb

Cheb városa Csehország észak-nyugati szegletében, a cseh-német határól alig pár kilométerre fekszik. A határvidék egyik őrzőjeként a város igen gazdag múltra tekinthet vissza. Ennek megfelelően a település első írásos említése már igen korán, 1061-ben történt, 1203-ban pedig már a kitüntető város címet viselte. Akik olvasták az Albrecht von Wallenstein életéről és legfőképp haláláról készített cikkünket, azok tudják, hogy Cheb (régi, német nevén Eger) többek között a XVII. században is történelem formáló tettek helyszíne volt. Az elmúlt évszázadok viszontagságai, a gyakori tűzvészek ellenére is megmaradt a város történelminek mondható magja, amely a napjainkban Pogyebrád György király nevét viselő főtér (náměstí Krále Jiřího z Poděbrad) köré épült.

Špalíček, sziget a téren

Szent Vencel, a legendás államalapító fejedelem

Pár nap múlva, szeptember 28-án ünneplik a Cseh Köztársaságban a cseh államalapítás napját. Ezen a napon halt meg ugyanis I. (Szent) Vencel (Václav) fejedelem, aki a modern Csehország megbecsült fő védőszentjének tekinthető.

Vencel fejedelem, aki nem volt koronázott király valamikor 907 környékén születhetett, a Přemysl családban. Ez a dinasztia már hosszú ideje a csehek legmeghatározóbb törzsének élén állt Közép-Csehországban, Prága környékén. Apja I. Vratiszláv (Vratislav) fejedelem, édesanyja pedig Drahomíra, egy törzsi főnök leánya volt. Cirill és Metód hittérítők korábbi tevékenységének köszönhetően a család már áttért a keresztény hitre, még ha az alattvalók többsége ebben az időben továbbra is a pogány isteneknek hódolt.

Szent Vencel, és édesanyja Szent Ludmila

Idézet és pár kép XII. - Alena Ježková – Cseh és morva regék és mondák

Mostani idézetünk Alena Ježková korábbi műveinek válogatásaként 2013-ban megjelent Cseh és morva regék és mondák című könyvből származik. A kötetben szereplő időnként izgalmas, máskor megmosolyogtató, de minden esetben érdekes történetek válogatását, szerkesztését és fordítását Balázs Andrea végezte.

Alena Ježková

Csehországi Sörfőzdék XIII. - Glokner minisörfőzde - Svachova Lhotka

Csehországban napjainkban valóságos minisörfőzde forradalom zajlik. Szinte minden hónapban nyílik egy újabb, kis mennyiségben termelő sörfőzde, a sörszerető közönség nem kis örömére. Az idei évben az egyik nagy „felfedezettünk” a Glokner sörfőzde, amely mindössze a nyár elején kezdte meg folyékony kenyér főző tevékenységét, így valószínűleg az egyik első (ha nem az első) magyar vendégek között kóstolhattuk meg a műveiket.

Albrecht von Wallenstein élete 2. – Bukás és utóélet

Wallenstein (Valdštejn) szobra

Ígéretünkhöz híven folytatjuk Albrecht von Wallenstein (Valdštejn) életéről szóló cikkünket. A herceg 1629-re elért mindent amit elérhetett, hatalmas birtokai voltak Csehországon innen és túl, többszörös hercegi címmel rendelkezett, a császári hadsereg főparancsnokaként számos sikert aratott. Mindezen sikerek Wallensteint nem kevéssé tették magabiztossá, sőt túlontúl törekvővé. A hercegnek elege lett a Habsburgok kiszolgálásából, elkezdett önálló politizálást folytatni, és számos kérdésben kifejezte egyet nem értését II. Ferdinánd elképzeléseivel. Jóllehet annak idején áttért a katolikus hitre, és a katolikus egyházat élete végéig teljes meggyőződéssel támogatta, mégsem volt híve a császár erőszakos rekatolicizáló terveinek. Emellett békekötést javasolt II. Ferdinándnak Dániával és gazdasági-politikai tárgyalásokat kezdett a protestáns ellenlábasokkal.

Albrecht von Wallenstein élete 1. – Út a csúcsra

A korábbi cikkeinkből már ismert Kuksi Kastély-Kórház és Josefov erődje között fél úton fekszik egy piciny falu, Heřmanice, amely ugyan nem bővelkedik kiemelkedő építészeti emlékekben mégis jelentősen hozzájárult Európa történelmének alakulásához. Itt született ugyanis (alig két hét híján 420 évvel ezelőtt) Albrecht von Wallenstein a XVII. századi Csehország megkérdőjelezhetetlenül legfontosabb személyisége, a legendás „generalisszimusz”, a Habsburg birodalom első számú hadvezére. Cseh nemesember aki ki nem állta a cseh nemességet, zseniális hadvezér, a művészetek lelkes pártfogója, mecénása, a császár katonai jobb keze, majd elárulója. Alakjával, egykori váraival, kastélyaival, tette nyomaival szerte Csehországban találkozhatunk, így érdemes egy kicsit többet elárulni erről a nagy kaliberű személyiségről.

Albrecht von Wallenstein (1583-1634)

Csehország természet-, tájvédelmi területei II. - Cseh Svájc (České Švýcarsko) Nemzeti Park

Július elején elkezdett sorozatunk folytatásaként mostani cikkünkben Csehország négy Nemzeti Parkja közül elsőként a legfiatalabbat igyekszünk olvasóinkkal megismertetni. 

Pravčická brána

Csehország északi részén a német határ mentén terül el a Cseh Svájc (České Švýcarsko) nevet viselő Nemzeti Park. A 2000. január elsején 80 km²-es területen megalapított Nemzeti Park elsősorban csodálatos geomorfológiai értékeiről ismert. A természet erői, a víz (eső-folyók-jég) és a szél pusztító munkája varázslatos formagazdagságú sziklákat faragott az egykor egybefüggő, tenger fenéki homokkő (elbai homokkő) üledékből, amely az idők során előbb hatalmas blokkokra, majd kisebb alakzatokra bomlott. Sziklaoszlopok, őrtornyok, szűk folyosók, hidak, valóságos várak alakultak ki az évszázadok során, és a kőzet formálás ma is újabb és újabb alakzatokat hoz létre. A Park legismertebb része a Pravčická brána nevű kőhíd, amely impozáns méretével egész Európában egyedülálló ritkaságnak számít.

Svatý Kopeček, Bazilika a Szent Dombon

Van egy település Csehországban ahol a naplementét farkasok üvöltése kíséri, napfelkeltekor egzotikus állathangok ébresztenek, egy falu amelynek helye több tíz kilométer távolságból is látható. Ez Svatý Kopeček, az Olomouc (egykor: Olmütz) város szomszédságában fekvő kis település, ahol számtalan kiváló vendéglátóhelyet, ám meglepetésre egyetlen boltot sem talál az idelátogató turista. A különleges ébresztő és altatódalok forrása könnyen kitalálható, hiszen a falu határában fekvő völgyben terül el az Olomouci Állatkert, amelyet felettébb ízlésesen és izgalmasan alakítottak ki. Ugyan kellemes kikapcsolódást jelent a családoknak, mégis Svatý Kopeček legnagyobb látványosságát nem az Állatkert és még csak nem is a kis helyi mini sörfőzde, hanem az olomouci síkság fölött emelt impozáns méretű és fenséges látványt nyújtó Szűz Mária Látogatása-templom, más néven a Bazilika, azaz a népszerű búcsújáróhely jelenti.

A távoli Szent Dombon álló Bazilika látványa az olomouci városháza tornyából (az ikertornyok mellett balra)

Varázslatos Česky Krumlov XII. - Krumlovi újdonságok (2013)

Hipp-hopp lassan elrepül a nyár, és mi is visszatértünk a monitorjaink mögé, hogy folytassuk Csehországgal kapcsolatos cikkeink, híreink sorát. Ahogyan az már lenni szokott, a hosszú szünet utáni első bejegyzésünkben számba vesszük a magyarok egyik legnépszerűbb úti céljának számító gyönyörű városban, Česky Krumlovban tapasztalt változásokat, újdonságokat.

Krumlov a toronyból

Nyári szünetelő 2013

Ismét eljött az idő, hogy a Csehország, nem csak Prága, illetve az Irány, Csehország szerkesztői egy kis nyári szünetet tartsanak. Augusztus utolsó hetéig ugyan nem jelenik meg újabb cikkünk, de a Facebook oldalunkon (https://www.facebook.com/nemcsakpraga) továbbra is rendszeresen közlünk Csehországgal kapcsolatos új információkat, szép felvételeket. Tessék időnként ránézni, és ha valami tetszik akkor csak bátran osszák meg másoknak is!

Sgraffito – Csodálatos homlokzat festmények Csehországban

Csehországot járva lépten-nyomon különböző építészeti korszakokból származó és eltérő stílusokban megalkotott lakóházakkal, középületekkel, kastélyokkal, sőt még várakkal is találkozunk, amelyeket gyakran ékesítenek homlokzati sgraffito díszítések. A sgraffitók néha egyszerű geometriai mintái vagy a máshol gondos részletességgel kidolgozott jelenetei, növényeket mintázó díszítései gyönyörködésre adnak okot, és szinte évszázadokkal repítenek vissza bennünket az időben. De nézzük meg mi is ez a – remélhetőleg mások érdeklődését is felkeltő – sgraffito, és miért találkozunk vele oly sok helyen Csehországban?

Sgraffito minta

Nap, széna és Hoštice u Volyně – avagy Szodoma és Gomora!

„A kis dél-csehországi falu élete hirtelen felbolydul, amikor megérkezik a főiskolás Simon, aki forradalmi újításokat készül bevezetni a tejgazdálkodásban” – írja egy kulturális program magazin egymondatos film recenziója az 1984-ben készült Nap, széna, eper című kiváló cseh(szlovák) filmről. Nem túl izgalmas egy téma – mondhatnánk ezt botor módon - ha korábban már nem találkoztunk volna a szocialista éra zseniális cseh forgatókönyvíróinak, filmkészítőinek munkáival. De aki csak egyszer is látta már a Sörgyári Capriccio-ot, vagy éppen az Én kis falum című műalkotást, az már ösztönösen sejtheti, hogy itt is egy fergeteges, hétköznapinak és unalmasnak egyáltalán nem nevezhető történet bontakozik ki előttünk.

A film logója

Főzzünk magunknak knédlit!

Az előző cikkünkben szinte egy teljes menüt állítottunk össze knédliből, így itt az ideje, hogy átadjuk a főzés szerelmeseinek a terepet! Tessék bátran próbálkozni a knédli elkészítésével, hiszen a knédlit, mint igazi házi tésztát, a cseh háziasszonyok manapság is gyakran otthon készítik el. Idő hiányában persze rendelkezésre áll náluk a szupermarketek polcain a friss, félkész változatok minden formája, de azért az otthon készített az igazi! Természetesen kaphatóak boltokban instant knédli porok is, de az igazi cseh háziasszonyok szemében elég alantas cselekedet ilyen knédlit az asztalra tenni.

A monda szerint ugyan csak Csehországban lehet igazán jó knédlit készíteni, az idegen földön tett próbálkozások ugyanis nem biztos, hogy elsőre sikeresek lesznek, de mi azért mindenkit biztatunk, hátha Önök lesznek az első kivételek és már elsőre is ehetnek a finom saját készítésű knédlijükből.

A főzéshez álljanak itt segítségül a legfontosabb alap receptek. Amennyiben további knédli specialitásokra kíváncsiak írjanak nekünk bátran! 

Kenyér knédli – Morvaországi családi recept

Hozzávalók:1 kg rétesliszt, 2 db tojás, kb. 5 dl tej, 2,5 dkg élesztő, só, kevés cukor, 5 db zsemle

Elkészítés: Tegyük az átszitált lisztet egy nagy tálba, adjuk hozzá a tojásokat és a sót. Kisebb méretű edénybe melegítsünk meg egy kevés tejet, adjuk hozzá a cukrot és morzsoljuk bele az élesztőt. Ezalatt vágjuk kockára a 2-3 napos szikkadt zsemléket. Miután feljött az élesztő, öntsük a tálban levő liszthez, és dolgozzuk össze a tésztát a maradék langyos tejjel. Dagasszuk amíg kicsit levegősebb lesz, majd a zsemlekockákat is adjuk hozzá, és így is dagasszuk még további 3-5 percig. Meleg helyen kb. egy órát hagyjuk megkelni. 

Kelesztés után formázzunk belőle rudakat. Ebből a mennyiségből 4-5 rudat készíthetünk. Kis pihentetés után lobogó forró vízbe téve főzzük 14-15 percig. Ez alatt legalább egyszer fordítsuk meg őket. Miután a vízből kivettük, azonnal szurkáljuk meg pár helyen villával, hogy a gőzök távozni tudjanak belőle és ezzel még könnyebb legyen a knédlink, és kenjük meg vékonyan olajjal. Éles vékony késsel, de inkább cérnával vagy selyem szállal vágjuk szeletekre. 

Burgonyás knédli 

Hozzávalók: 90 dkg burgonya, 4dkg vaj, 12 dkg rétesliszt vagy búzadara, 10 gramm só, 2 tojás

www.selkabasta.cz

Elkészítés: A burgonyát sós vízben megfőzzük, meghámozzuk és még melegen egy nagyobb tálba reszeljük. Adjuk hozzá a réteslisztet vagy búzadarát, a sót és a vajat. Alaposan dolgozzuk össze a tésztát, és nyújtódeszkán alakítsunk belőle 3 db rudat. Forrásban lévő sós vízben főzzük 15-20 percig, közben legalább egyszer fordítsuk meg. Ha elkészült, még melegen cérnával szeleteljük fel. Azonnal tálaljuk. 

Karlsbadi knédli – klasszikus változat Václav Malovický: Švejk, útleíró szakácskönyvéből 

Hozzávalók: 7 dkg vaj, 6 tojás, 50 dkg liszt, 3-4 db zsemle, só

www.m-recepty.cz

Elkészítés: A vajat a sóval keverjük habosra, majd fokozatosan adjuk hozzá a 6 tojás sárgáját és a lisztet. Gyúrjuk tésztává, és ezt követően adjuk hozzá a kockára vágott és vajon megpirított zsemléket és a habbá felvert tojásfehérjéket. Egy vászon anyagot vagy tiszta, csak erre a célra használt konyharuhát vajjal kenjünk ki, és öntsük rá a tésztát. Tekerjük össze úgy, hogy rúd formájú knédlit kapjunk. Kötözzük össze az összecsavart, konyharuhába zárt knédlit, hogy tömör legyen, és forrásban levő sós vízbe téve kb. 1 órán át főzzük. 

Gyümölcsös knédli

Hozzávalók: 30 dkg liszt, 2 dl tej, 1 tojás, 20 g élesztő, 2 evőkanál cukor, 1 csipet só, kb. 70 dkg gyümölcs (félbevágott sárgabarack v nagyobb eper v friss áfonya v felezett szilva) 

A tálaláshoz: 10 dkg porcukor, 15 dkg kemény sajt, 10 dkg olvasztott vaj

www.prodejknedliku.cz

Elkészítés: A lisztet szitáljuk egy tálba, közepébe készítsünk egy mélyedést. Morzsoljuk bele az élesztőt, adjuk hozzá a cukrot és öntsük le kevés langyos tejjel. Hagyjuk meleg helyen felemelkedni. Ha feljött az élesztő, adjuk hozzá a maradék tejet, a sót, a tojást és dolgozzuk össze sima tésztává. Fél óráig tartsuk meleg helyen, hogy megkeljen. A tésztát lisztezett gyúródeszkán nyújtsuk ki ujjnyi vastagságúra (ne túl vékonyra). Kerek kivágó eszközzel szaggassunk belőle 7-8 cm átmérőjű tészta köröket. Ezeknek a közepére helyezzük a gyümölcsöket, és gondosan zárjuk be őket a gombócokba. Ügyeljünk arra, hogy ne maradjanak lyukasak, mert akkor főzés közben kijön a gyümölcs belőlük.

www.zelpage.cz

A gombócokat forrásban lévő, enyhén sós vízben főzzük addig, amíg feljönnek a víz tetejére. Egynél ellenőrizzük, hogy megfőtt-e a tészta. Érdemes nagy edényben főzni a gombócokat, hogy legyen helyük úszkálni főzés közben. Ha megfőtt, szűrőkanállal szedjük ki a vízből és tegyük egy nagy tálba. Kisebb adagokban díszítsük, szórjuk meg porcukorral és locsoljuk meg olvasztott vajjal. Cseh specialitásként reszelhetünk a tetejére kemény túrót, majd ezt öntsük le az olvasztott vajjal. Tálalhatjuk még gyümölcs öntetekkel, esetleg vanília mártással, amit megszórunk mákkal. Rengeteg variációt kipróbálhatunk. 

Sikeres próbálkozásokat és jó étvágyat kívánunk!

Knédli, knédli, knédli! - Bevezetés a cseh „gombóc” világába

Néhány évvel ezelőtt elkészült a csehek kedvenc ételeinek ranglistája, amely elsőre talán meglepő módon nem tartalmazta a knédlit. De ez nem is csoda, hiszen a knédli számukra nem egy külön étel, hanem mindennek az alapja, körete, alfája – ómegája. Ennek köszönhetően a knédli fogyasztása és elkészítése igazi kardinális kérdés a számukra. A knédlifőzésnek megvannak a maga fortélyai, és készítőjét (ha ismerik) a mennybe emelik vagy a pokolba küldik attól függően, hogy milyen alkotást hozott létre. Mivel talán nem mindenkinek tiszta, hogy mit is nevezünk knédlinek, hány fajtája van, vízben főzik-e vagy gőzben párolják stb., így mi most megpróbálunk egy kis rendet vágni a felmerülő kérdések rengetegében!

Sima, zsemlés knédli

Akkor és most 13. - Óvárosi tér – Prága

Az Akkor és most sorozatunk következő részében a prágai Óváros főterére (Staroměstské náměstí) ruccanunk ki. Megnézzük, hogy az elmúlt 150 év során miként is nyerte el a ma látható képét. Az Óvárosi tér Prága egyik történelmi központja. Magát a teret, annak alakját, méretét 1230 környékén határozta meg az Óvárost építtető I. Vencel király. A tér számos tragikus és ünnepi eseménynek adott helyet.

1621. június 21. - Kivégzések az Óváros főterén

Vimperki ostyacső, bécsi kávé, forró csoki, magyar szóval

Jó pár évvel ezelőtt, Dél-Csehország felfedezése során Vimperkfőterén parkoltuk le a kocsinkat. Páromnál éppen jelentkezett a megszokott koffein-éhség, ezért gyorsan körülnéztünk, hogy hol is vehetnénk a Magyarországon megszokott kávéhoz legalább egy kicsit hasonlító fekete nedűt. Ez bizony - ahogyan azt már többször is írtuk - Csehországban nem is olyan egyszerű feladat, hiszen a török, algír, hosszú lére eresztett egyéb kávéféleségek mellett csak elvétve lehet igazi, erőtől duzzadó presszó kávéhoz jutni. A vimperki főtér alacsonyabban fekvő részénél járva, a harangtoronytól nem messze egy kis cukrászda ajtaját pillantottuk meg. A remény hal meg utoljára, próbáljuk meg – gondoltuk.

Hívogató bejárat

Idézet és pár kép XI. - Miloš Urban – Santini nyelve (A fény regénye)

Sorozatunk legújabb részében újból (lásd Idézet és pár kép II.) Miloš Urbantól, az 1967-ben született cseh regényírótól idézünk. A 2005-ben megjelent Santini nyelve címet viselő történelmi thrillerje az író egyik legkiválóbb műve, főleg azok számára nyújt maradandó élményt, akik szeretnének megismerkedni Csehország gótikus építészeti remekműveivel, és többet szeretnének tudni „Jánoskáról”, azaz Nepomuki Szent Jánosról. A kis túlzással „művészettörténeti horror”-ként is jellemezhető izgalmas regényt olvasva bejárhatjuk Csehországot, meglátogathatjuk a híres cseh építész Santini zseniális építményeit, és a regény főhősével együtt kereshetjük a világról mindent elmondó titokzatos univerzális mondatot. Az alábbi idézetünkben a főhősünk éppen Santini egyik alkotását látogatja meg:

A templom és mellette a Szent Anna-kápolna

Csontcímer, csontcsillár, csont hátán csont: Csontkápolna - Sedlec

„Emberi csontokat találtak az erdőben”, „emberi csontok kerültek elő a földből”, „emberi csontok a Dunában”. Ilyen és ezekhez hasonló híradások jelennek meg évről évre a különféle médiumokban, bizton számítva arra, hogy a mezei olvasó, néző érdeklődését már az emberi csont említése is kellőképpen felcsigázza. Még mielőtt tudatosulna bennünk, hogy a csont, egykor egy élő, érző embertársunkhoz tartozott, többségünkön már az említésekor valamiféle ösztönös borzongás, félelem vagy más riasztó elemi érzés fut át. Ugyanakkor valami ősi kíváncsiság is erőre kap, ki is lehetett a csont egykori gazdája, hogyan is halt meg? De miért is van bennünk ez a furcsa, bizarr vonzódás embertársaink maradványai iránt, miért van az, hogy egy koponya látványa egyszerre riasztó, és mégis vonzó? Erre talán egy sereg antropológus, pszichológus tudna pontos választ adni, mi ezt, itt és most meg sem kíséreljük. 

A temetőkert kapuja