Aki megfordult már Prágában a
Strahovi kolostor csodás Szűz Mária mennybemenetele-templománál,
illetve a Loretánál, az talán nem is sejtette, hogy egyben egy
régi zarándokút kezdő állomásánál áll. Egy olyan
zarándokútnál, amelynek 20 megállóját egykoron egyforma
kialakítású, magas kőstáció, s egyben képfülke jelezte. Ez a
Poutní cesta Hájek, azaz a Hájek zarándokút, amely a
közép-csehországi kerületben fennmaradt három egykori barokk
zarándokútvonal közül a legfiatalabb, de a stációk méreteit
tekintve a legimpozánsabb.
A fehérhegyi stáció |
A zarándokút 1720 és 1723 között épült, és egészen 1734-ig készítették el a díszítő képeket, dekorációkat. A kőfülkék belsejében pompázó festmények, pontosabban képpárok Szűz Mária, valamint Szent Ferenc életének legfontosabb pillanatait mutatták be. Az egyes képpárok témájukat illetően megegyeztek, az elsők a születést, az utolsók az elhalálozást ábrázolták. A 20 stáció által jelzett útvonal mai szemmel nézve nem annyira értelmezhető, hiszen a modern kori útépítések már nem erre történtek, de egykoron ezen a nyomvonalon haladt a Prágából a német területek felé vezető fő kereskedelmi út. Az egykori út már csak nyomokban maradt fenn, és ugyanez igaz a képfülkékre is. Az említett 20 stációból jelenleg már csak 11 áll, és elsősorban a két végállomáshoz közeliek maradtak fenn.
A teljes zarándokút (kattints rá!) |
De hova is
vezet ez a 14 kilométer hosszú zarándokút, és miért is? Nos,
valamikor 1623 környékén ferences rendi szerzetesek a ma Červený
Újezd településhez tartozó Hájeken, az egykori fácános kert
területén egy bizonyos Gothard Florian Žďárský
báró azért, hogy hálát adjon az Úrnak és az uralkodónak
birtokai visszaszerzéséért, egy kőkápolnát építtetett. A
kápolna hamar népszerű zarándokhellyé vált, kivált, hogy némi
csodatételt is kezdtek vele kapcsolatban emlegetni. Az egyre többek
által látogatott káponát ezért 1630-ban nem csupán
helyreállították, de egyben alaposan ki is bővítették. Alig
harminc évvel később pedig már egy ferences monostort is
alapítottak itt, melyben négy szerzetes kezdte meg működését. A
Hájek zarándokhely népszerűsége továbbra sem csökkent, és a
korabeli feljegyzések szerint 1723-ban mintegy 60 ezer hívő
látogatott el erre a szent helyre, amely ebben a korban óriási
számnak mondható.
A Hájeki monostor |
Ez a felkapottság
vezetett a Prágából egészen a Hájekig tartó zarándokút
kijelöléséig, illetve az említett kőstációk megépítéséig.
Az építési költséget Prága Óvárosa, a Lobkowitz herceg és
számos más nemes úr adta össze. Az egyes képfülkék egyenként
8,5 méter magasak (a tetején álló kereszt csúcsáig mérve) és
terjedelmes, 3,8 méter x 1,3 méteres alappal bírnak. A stációkat
előbb 1751 és 1752 között, majd 1773-1774-ben felújították, de
mikor II. József 1782-ben feloszlatta a rendek nagy többségét, a
Hájeki monostor és a kőstációk is enyészetnek indultak.
1899-90-ben már csupán 14 képfülke maradt fenn, ezek felújítása
során az eredeti képek helyett Josef Scheiwl prágai művész
alkotásai kerültek.
Információs tábla a monostor kőkerítésén |
A XX. században
azonban a zarándokút tovább pusztult, és az 1990-es évek végére
már csak 9 Prágán belüli és kettő Hájek közeli állt. Ekkor
azonban szerencsére elkezdődött a felújításuk és a fennmaradt
11 többsége ma már újra jó állapotban tekinthető meg. A Hájeki
monostor restaurációja is elkezdődött, ma még ugyan csak egyes
egyházi ünnepek során látogatható, de van rá remény, hogy
hamarosan a nagyközönség is megtekinthesse ezt a csodás
épületegyüttest. Aki további képi és szöveges információkra
kíváncsi, annak ajánljuk a http://poutnicestahajek.cz
honlap felkeresést, ahol a további helyreállításra vonatkozó
ötletektől, a képfülkék részletesebb bemutatásáig mindenféle
hasznos és látványos információt megtalálhatunk. Végül következzék néhány kép a stációkról.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése