Zarándokút Prágából Hájekbe

Aki megfordult már Prágában a Strahovi kolostor csodás Szűz Mária mennybemenetele-templománál, illetve a Loretánál, az talán nem is sejtette, hogy egyben egy régi zarándokút kezdő állomásánál áll. Egy olyan zarándokútnál, amelynek 20 megállóját egykoron egyforma kialakítású, magas kőstáció, s egyben képfülke jelezte. Ez a Poutní cesta Hájek, azaz a Hájek zarándokút, amely a közép-csehországi kerületben fennmaradt három egykori barokk zarándokútvonal közül a legfiatalabb, de a stációk méreteit tekintve a legimpozánsabb.

A fehérhegyi stáció

A zarándokút 1720 és 1723 között épült, és egészen 1734-ig készítették el a díszítő képeket, dekorációkat. A kőfülkék belsejében pompázó festmények, pontosabban képpárok Szűz Mária, valamint Szent Ferenc életének legfontosabb pillanatait mutatták be. Az egyes képpárok témájukat illetően megegyeztek, az elsők a születést, az utolsók az elhalálozást ábrázolták. A 20 stáció által jelzett útvonal mai szemmel nézve nem annyira értelmezhető, hiszen a modern kori útépítések már nem erre történtek, de egykoron ezen a nyomvonalon haladt a Prágából a német területek felé vezető fő kereskedelmi út. Az egykori út már csak nyomokban maradt fenn, és ugyanez igaz a képfülkékre is. Az említett 20 stációból jelenleg már csak 11 áll, és elsősorban a két végállomáshoz közeliek maradtak fenn.

A teljes zarándokút (kattints rá!)

De hova is vezet ez a 14 kilométer hosszú zarándokút, és miért is? Nos, valamikor 1623 környékén ferences rendi szerzetesek a ma Červený Újezd településhez tartozó Hájeken, az egykori fácános kert területén egy bizonyos Gothard Florian Žďárský báró azért, hogy hálát adjon az Úrnak és az uralkodónak birtokai visszaszerzéséért, egy kőkápolnát építtetett. A kápolna hamar népszerű zarándokhellyé vált, kivált, hogy némi csodatételt is kezdtek vele kapcsolatban emlegetni. Az egyre többek által látogatott káponát ezért 1630-ban nem csupán helyreállították, de egyben alaposan ki is bővítették. Alig harminc évvel később pedig már egy ferences monostort is alapítottak itt, melyben négy szerzetes kezdte meg működését. A Hájek zarándokhely népszerűsége továbbra sem csökkent, és a korabeli feljegyzések szerint 1723-ban mintegy 60 ezer hívő látogatott el erre a szent helyre, amely ebben a korban óriási számnak mondható.

A Hájeki monostor

Ez a felkapottság vezetett a Prágából egészen a Hájekig tartó zarándokút kijelöléséig, illetve az említett kőstációk megépítéséig. Az építési költséget Prága Óvárosa, a Lobkowitz herceg és számos más nemes úr adta össze. Az egyes képfülkék egyenként 8,5 méter magasak (a tetején álló kereszt csúcsáig mérve) és terjedelmes, 3,8 méter x 1,3 méteres alappal bírnak. A stációkat előbb 1751 és 1752 között, majd 1773-1774-ben felújították, de mikor II. József 1782-ben feloszlatta a rendek nagy többségét, a Hájeki monostor és a kőstációk is enyészetnek indultak. 1899-90-ben már csupán 14 képfülke maradt fenn, ezek felújítása során az eredeti képek helyett Josef Scheiwl prágai művész alkotásai kerültek.

Információs tábla a monostor kőkerítésén

A XX. században azonban a zarándokút tovább pusztult, és az 1990-es évek végére már csak 9 Prágán belüli és kettő Hájek közeli állt. Ekkor azonban szerencsére elkezdődött a felújításuk és a fennmaradt 11 többsége ma már újra jó állapotban tekinthető meg. A Hájeki monostor restaurációja is elkezdődött, ma még ugyan csak egyes egyházi ünnepek során látogatható, de van rá remény, hogy hamarosan a nagyközönség is megtekinthesse ezt a csodás épületegyüttest. Aki további képi és szöveges információkra kíváncsi, annak ajánljuk a http://poutnicestahajek.cz honlap felkeresést, ahol a további helyreállításra vonatkozó ötletektől, a képfülkék részletesebb bemutatásáig mindenféle hasznos és látványos információt megtalálhatunk. Végül következzék néhány kép a stációkról.