A Rosenberg (Rožmberk) család története IV/2.: Vilém (Wilhelm)

Vilém 1565-ben úgy döntött, hogy függetlenedni kíván testvérétől Petr Voktól, ezért áttette székhelyét és az öccsére bízta a birtokok irányítását. Ő maga az uralkodó felhívására egy háromezer fős csapattal a Magyar Királyság területére vonult, hogy csatlakozzon a török elleni küzdelemhez. Ekkor került sor a híres szigetvári ostromra, ahol Zrínyi Miklós önfeláldozása révén a rendkívüli túlerőben felvonuló török csapatoknak sikerült olyan jelentős veszteséget okozni (emellett még maga Szulejmán szultán is meghalt), hogy azok inkább feladták a hadjáratukat. Mindeközben a konfliktuskerülő Habsburg Miksa (németül Maximilian) cseh-magyar király Győr mellett állomásozott nagy seregével. De pusztán csak várt. Nem kelt a szigetváriak megsegítéségére, és nem használta ki helyzeti előnyét a meggyengült török csapat üldözésében. Gyengekezűségét jól mutatja, hogy két évvel később, 1568-ban egy a törökök számára kedvező békeszerződést (Drinápolyi-) kötött.

Zrínyi kirohanása

De térjünk vissza Vilémhez, aki látva királya tehetségtelenségét, inkább úgy döntött, hogy a jövőben az energiáit a háborúzás helyett a saját politikai karrierjének építésére összpontosítja. Olyannyira sikerült is neki, hogy komoly szerepet játszott Miksa királynak a lengyel korona megszerzéséért (1572-ben a Jagelló-ág férfiágának kihalásakor) folytatott tárgyalásaiban. Sőt, amikor Valois Henrik, az új lengyel király lemondott a trónról, hogy elfoglalja helyette a franciait, Vilém neve Miksa mellett felmerült a potenciális lengyel uralkodók sorában. Ugyan a végén egyikőjük sem nyert, a trónt Báthory István erdélyi fejedelem szerezte meg, de ez a király és főúr közti rivalizálás bizony nem tett jót a kapcsolatuknak. Miksa halálát követően a trónra ülő II. Rudolf király mellett Vilém továbbra is számos diplomáciai akcióban vett részt.

Báthory István

1578-ban Vilém immáron harmadszor is megnősült, de a magánéleti szerencse továbbra is messzire elkerülte. Harmadik felesége alig 21 évesen, 1583-ban hunyt el. Ekkora Vilém már mérsékeltből radikális katolikussá változott, sőt sorrendben harmadik cseh nemesként a híres Aranygyapjas rend lovagjává is megválasztották. Emellett egyre jobban kezdte foglalkoztatni az okkultizmus, mintha ezzel is követni szerette volna példaképét, II. Fülöp spanyol királyt. Český Krumlov ekkortájt az okkult tudósok mekkájává változott, mondhatni számos élet vizét, bölcsek kövét kereső sarlatán élősködött Vilém nyakán. Mellettük zenészek, festők és más (élet)művészek seregei is keresték a kegyeit. Körbevették egy kisebb vagy nagyobbacska támogatás reményében, nem is mindig hiába.

Polyxena

1587-ben Vilém ismételten kísérletet tett arra, hogy örököse lehessen, ezért nőül vette negyedik feleségét, a szintén erősen katolikus Pernštejn nagybirtokos családból származó Polyxenát. A már 50 fölött járó Rosenberg ekkortájt vállalt utoljára komoly diplomáciai feladatot. Az időközben ismét király nélkül maradt lengyel trónért a Habsburgok újfent hadba szálltak, és ez megrontotta a cseh-lengyel kapcsolatokat is. A király kérésére Vilém vezette azt a békedelegációt, amelynek feladata a viszonyok rendezése volt. A lengyelek nagy barátja hírében álló Rosenberg ugyan sikerrel teljesítette küldetését, de útjáról már súlyosan megbetegedve tért haza. Élete utolsó éveiben még igen nagylelkűen támogatta a jezsuita rendet, a krumlovi után többek között Chomutovban is kollégiumot alapítva.

Vilém idősebben

Végül Vilém, 57 éves korában, 1592-ben hunyt el prágai palotájában. Halála oka tuberkulózis és hasvízkór volt. Mind Prágában, mind Dél-Csehországban nagy tisztességgel búcsúztak el tőle. Testét a családi fészekbe, Český Krumlovba szállították, porhüvelyét a krumlovi Szent Vitus-templomban helyezték el. A szertartáson sem a testvére, sem a negyedik felesége - akivel időközben igencsak megromlott a viszonya - nem vett részt. Így nem csoda, hogy Vilém maradványai ma is a harmadik felesége mellett pihennek. Mivel négy házasságából egyetlen gyermek sem született, így a Rosenberg család birtokai testvéréhez, Petr Vokhoz kerültek, aki bizony teljesen más karakter volt. Vele, az utolsó Rosenberggel foglalkozik cikksorozatunk következő része.

Végezetül még egy pár mondat. Vilém a Rosenberg családi birtokokat, mint ahogyan az sejthető volt, számos egyéb feladata mellett nem saját maga igazgatta. Így feltétlenül meg kell emlékeznünk Jelčani - Sedlčani Jakub Krčínről, aki 1561-től kezdve Vilém régenseként hihetetlenül professzionálisan vezette és fejlesztette ura gazdaságát. Róla és a munkásságáról egy külön cikkben szólunk.