Vilém 1565-ben úgy döntött,
hogy függetlenedni kíván testvérétől Petr Voktól, ezért
áttette székhelyét és az öccsére bízta a birtokok irányítását.
Ő maga az uralkodó felhívására egy háromezer fős csapattal a
Magyar Királyság területére vonult, hogy csatlakozzon a török
elleni küzdelemhez. Ekkor került sor a híres szigetvári ostromra,
ahol Zrínyi Miklós önfeláldozása révén a rendkívüli
túlerőben felvonuló török csapatoknak sikerült olyan jelentős
veszteséget okozni (emellett még maga Szulejmán szultán is
meghalt), hogy azok inkább feladták a hadjáratukat. Mindeközben a
konfliktuskerülő Habsburg Miksa (németül Maximilian)
cseh-magyar király Győr mellett állomásozott nagy seregével. De
pusztán csak várt. Nem kelt a szigetváriak megsegítéségére, és
nem használta ki helyzeti előnyét a meggyengült török csapat
üldözésében. Gyengekezűségét jól mutatja, hogy két évvel
később, 1568-ban egy a törökök számára kedvező békeszerződést
(Drinápolyi-) kötött.
Zrínyi kirohanása |
De térjünk vissza Vilémhez, aki látva királya tehetségtelenségét, inkább úgy döntött, hogy a jövőben az energiáit a háborúzás helyett a saját politikai karrierjének építésére összpontosítja. Olyannyira sikerült is neki, hogy komoly szerepet játszott Miksa királynak a lengyel korona megszerzéséért (1572-ben a Jagelló-ág férfiágának kihalásakor) folytatott tárgyalásaiban. Sőt, amikor Valois Henrik, az új lengyel király lemondott a trónról, hogy elfoglalja helyette a franciait, Vilém neve Miksa mellett felmerült a potenciális lengyel uralkodók sorában. Ugyan a végén egyikőjük sem nyert, a trónt Báthory István erdélyi fejedelem szerezte meg, de ez a király és főúr közti rivalizálás bizony nem tett jót a kapcsolatuknak. Miksa halálát követően a trónra ülő II. Rudolf király mellett Vilém továbbra is számos diplomáciai akcióban vett részt.
Báthory István |
1578-ban Vilém
immáron harmadszor is megnősült, de a magánéleti szerencse
továbbra is messzire elkerülte. Harmadik felesége alig 21 évesen,
1583-ban hunyt el. Ekkora Vilém már mérsékeltből radikális
katolikussá változott, sőt sorrendben harmadik cseh nemesként a
híres Aranygyapjas rend lovagjává is megválasztották. Emellett
egyre jobban kezdte foglalkoztatni az okkultizmus, mintha ezzel is
követni szerette volna példaképét, II. Fülöp spanyol
királyt. Český Krumlov ekkortájt az
okkult tudósok mekkájává változott, mondhatni számos élet
vizét, bölcsek kövét kereső sarlatán élősködött Vilém
nyakán. Mellettük zenészek, festők és más (élet)művészek
seregei is keresték a kegyeit. Körbevették egy kisebb vagy
nagyobbacska támogatás reményében, nem is mindig hiába.
Polyxena |
1587-ben Vilém ismételten kísérletet
tett arra, hogy örököse lehessen, ezért nőül vette negyedik
feleségét, a szintén erősen katolikus Pernštejn
nagybirtokos családból származó Polyxenát. A már 50 fölött
járó Rosenberg ekkortájt vállalt utoljára komoly diplomáciai
feladatot. Az időközben ismét király nélkül maradt lengyel
trónért a Habsburgok újfent hadba szálltak, és ez megrontotta a
cseh-lengyel kapcsolatokat is. A király kérésére Vilém vezette
azt a békedelegációt, amelynek feladata a viszonyok rendezése
volt. A lengyelek nagy barátja hírében álló Rosenberg ugyan
sikerrel teljesítette küldetését, de útjáról már súlyosan
megbetegedve tért haza. Élete utolsó éveiben még igen
nagylelkűen támogatta a jezsuita rendet, a krumlovi után többek
között Chomutovban is kollégiumot alapítva.
Vilém idősebben |
Végül
Vilém, 57 éves korában, 1592-ben hunyt el prágai palotájában.
Halála oka tuberkulózis és hasvízkór volt. Mind Prágában, mind
Dél-Csehországban nagy tisztességgel búcsúztak el tőle. Testét
a családi fészekbe, Český
Krumlovba
szállították, porhüvelyét a krumlovi Szent Vitus-templomban
helyezték el. A szertartáson sem a testvére, sem a negyedik
felesége - akivel időközben igencsak megromlott a viszonya - nem
vett részt. Így nem csoda, hogy Vilém maradványai ma is a
harmadik felesége mellett pihennek. Mivel
négy házasságából egyetlen gyermek sem született, így a
Rosenberg család birtokai testvéréhez, Petr Vokhoz kerültek, aki
bizony teljesen más karakter volt. Vele, az utolsó Rosenberggel
foglalkozik cikksorozatunk következő része.
Végezetül még egy pár mondat. Vilém a Rosenberg családi birtokokat, mint ahogyan az sejthető volt, számos egyéb feladata mellett nem saját maga igazgatta. Így feltétlenül meg kell emlékeznünk Jelčani - Sedlčani Jakub Krčínről, aki 1561-től kezdve Vilém régenseként hihetetlenül professzionálisan vezette és fejlesztette ura gazdaságát. Róla és a munkásságáról egy külön cikkben szólunk.
Végezetül még egy pár mondat. Vilém a Rosenberg családi birtokokat, mint ahogyan az sejthető volt, számos egyéb feladata mellett nem saját maga igazgatta. Így feltétlenül meg kell emlékeznünk Jelčani - Sedlčani Jakub Krčínről, aki 1561-től kezdve Vilém régenseként hihetetlenül professzionálisan vezette és fejlesztette ura gazdaságát. Róla és a munkásságáról egy külön cikkben szólunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése