Cseh hivatalos ünnepnapok és más nevezetes dátumok - 2021.

Mindenekelőtt leszögezzük, elképesztő módon örülünk, hogy koronavírus védettségük igazolása birtokában honfitársaink többsége ismét utazhat Csehországba. Eme remek hír után immáron újból bővebb értelmet nyer a hagyományosan év elején közölt cikkünk megjelentetése, melyben az adott év cseh állami ünnepnapjait vesszük számba. A neves napok egy jelentős része már ugyan elmúlt, de csehországi utazásaink során hasznos információ a maradék ünnepnapok, munkaszüneti napok ismerete is, mind a nyitva tartások, mind a menetrendek szempontjából. 2021-ben a 13 ünnep során 9 szabad nap adódik, melyből 5 péntekre vagy hétfőre esik. Lássuk hát a nevezetes napokat. 2016 óta egyes ünnepnapokon a 200 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzletek nem nyithatnak ki. Ezeket a napokat a felsorolásban egy SZ (szünet) betűvel külön jelezzük. 

 

Január 1. szerda (SZ): Újév (Nový rok), illetve a cseh függetlenség napja (Den obnovy samostatného českého státu)
Április 2. péntek: Nagypéntek (Velký Pátek)

Április 5. hétfő (SZ): Húsvét hétfő (Velikonoční pondělí)

Május 1. szombat: a munka ünnepe (Svátek práce)

Május 8. szombat (SZ): a felszabadulás napja (Den osvobození)

 

Karel Kuttelwascher, a legsikeresebb cseh vadászpilóta

1916. szeptember 23-án, a mai Havlíčkův Brod, akkortájt többségében németek lakta Německý Brod nevezetű város közelében fekvő piciny falucskában, Svatý Křížen, azaz Szentkereszten látta meg a napvilágot Karel Kuttelwascher. A német származású úriember szülei Bajorországból költöztek az Osztrák-Magyar Monarchiából időközben Csehszlovákia részévé vált településre. Családja korábban generációkon át sörfőzéssel foglalkozott, de Karel szülei (Josef és Kristina) új hazájukban már nem folytatták tovább eme családi hagyományt. Apja a vasútnál dolgozott, mint jegyellenőr, míg édesanyja a gyarapodó családot nevelte. A megszületett hat testvér között Karel a harmadik legidősebb lett. Tanulmányait 17 évesen hagyta abba, mikor Kladnóba költözve egy malomban kapott adminisztratív állást. 

Karel Kuttelwascher

Cseh (Online) Filmkarnevál 2021 - április 14–18.

A budapesti Cseh Centrum idén 2021. április 14 – 18. között rendezi meg a mára már hagyományossá vált Cseh Filmkarnevált, amelyre ezúttal az online térben várják a minőségi cseh filmek szerelmeseit. Az érdeklődők a jegyvásárlást követően a Toldi TÁVmozi oldalán 20.00 órai kezdettel tekinthetik meg az aznapi filmet, amely az egész ország területén elérhető. Az esemény szakmai partnere a Budapest Film. A Cseh Filmkarnevál főtámogatója ezúttal is a Staropramen.

Filmkarnevál idén is!

Szörny a cseh majorban, avagy egy kis „kattintásvadászat” a XIX. századból.

Egy „csudálatos” hír a Vasárnapi újság egyik 1854. évi számából: „Természet játéka. Egy csehországi majorban nem régiben egy nevezetes szörny jött világra. Egy tehén ugyanis egy roppant borjút ellett, mellynek púpja volt, mint egy dromedárnak, hátulsó része majomhoz hasonlított, a többire nézve pedig egészen medve formája volt. Ezen csodálatos természeti tüneményt úgy magyarázzák, hogy a tehenet, borjas korában, egy cseh városon hajtották keresztül, mellyben épen akkor egy dromedár, medve és majom produkálta magát. Megcsudálta őket. Egyébiránt az új borjú 3—4-szer nagyobb volt a rendes borjúnál, s a tehén belehalt.”

Egy bika-bari :)

Nos félő, hogy eme szegény pára megszületéséhez több kellett, mint a nevezett állatok „produkciója”, de a híradás korabeli álhírnek tökéletesen elment. („Sajnos” a leírt állatra még csak nyomokban emlékeztető grafikát vagy fényképet sem találtunk ezért álljon itt egy jóval szerényebb, elképzelt hibrid élőlény képe.)

Elhunyt Hana Hegerová

89 éves korában elhunyt Hana Hegerová, a Pozsonyban Carmen Farkašová néven született (1931. október 20.), magyar gyökerekkel rendelkező híres sanzon énekesnő. Hegerová 1958-ban költözött át a cseh fővárosba és az 1960-as években, a prágai Semafor színház színpadán vált híressé. Neve egybefonódott az Edit Piaf dalok előadásával és más cseh, illetve szlovák dalszerzők sanzonjainak eléneklésével. Számos sikeres filmben is játszotta el a női főszerepet. Utolsó albuma 2010-ben jelent meg. Nyugodjon békében!

Hegerová az 1960-as években...

...és a 90-es években

Felsőről alsóra, avagy a nagy cseh sörváltás

Az elmúlt évtizedekben nem csupán hazánkban, de szerte a világban is jelentős változások zajlottak le a sörgyártás és sörfogyasztás területén. A sokak által „sörforradalomnak” hívott lépések során a korábban leginkább csak a hagyományos láger sörökhöz szokott közönség - elsősorban a kisüzemi sörfőzdéknek köszönhetően -, megismerkedhetett a sörtípusok egyre szélesedő választékával. Így megkóstolhatták azokat a sörtípusokat is, melyeket korábban jobbára csak az angolszász országokban ihattak. A felsőerjesztésű ale sörök, köztük az IPA, APA, Pale ale stb. sörök egyre nagyobb rétegeket vonzottak be rajongó táborukba, így a közönség igényeinek kielégítéséről és persze sörre szánt pénzének begyűjtéséről lemondani nem szándékozó nagyobb sörgyárak is bővítették ez irányba a választékukat. A változásokat persze nem mindenki fogadja kitörő örömmel és érdeklődéssel. Az alsóerjesztésű sörivók egy jelentős tábora elszántan állítja, hogy csak a láger sörök nevezhetők sörnek, ezek tekinthetők tradicionálisnak, Maguk részéről alapvetően elutasítják az “új” sörtípusokat és pl. a cseh sörbarátok sokasága is “igazi” cseh sörnek csak a cseh lágereket tartják. Eme állítások azonban csak részben állják meg a helyüket. Az “újdonság”, ősiség tekintetében jelentős a tévedés, ám a “csehesség” kérdésére már bonyolultabb a válasz. Hogy miért is? Álljon itt egy kis összefoglaló a cseh sörgyártás történetének egyik legsorsdöntőbb korszakáról.

Václav Berka a PU sörfőző mestere

Magyar földre magyar miskárolót! Egy elfeledett szakma rövid története.

A nem is olyan távoli múltban még nem feltétlen kellettek bonyolult eszközök ahhoz, hogy egy-egy keresett mesterség szakavatott művelői legyünk. Ha beszereztünk például egy borotváló kést, egy metszőkést, egy csípő ollót, valamint pár erős tűt s strapabíró cérnát, máris nekiláthattunk mondjuk a…miskárolásnak. Úgy ám, ez a ma már sokszor tévesen a herélés szinonimájaként használt szó egy olyan mesterséget takart, melyet komoly gyakorlati szaktudással bíró szakemberek űztek egészen a múlt század közepéig. De mi köze van a miskárolásnak a Csehország nem csak Prága netmagazinunkhoz? Mindjárt kiderül! 

A disznó már a hátán, jöhet a bevatkozás

Prága, a nagy túlélő

Prágában járva rögtön feltűnik, hogy Budapesthez képest mennyivel teljesebb állapotban maradtak fenn a különféle műemlékek, régi lakóházak, terek, maga az óvárosi környezet. Mindez nem csoda, hiszen a XX. század világháborúi Csehországban néhány kiemelt helyszínt kivéve közel sem okoztak annyi rombolást, mint a légicsapások, bombázások sújtotta európai nagyvárosokban, ipari területeken. Ez kivált igaz az 1944–45 telén embertelenül sokáig felesleges ellenállásra kényszerített s mindeközben rommá változtatott fővárosunkra. Ám hosszú történelme során Fortuna istennő Prágát sem támogatta mindig, a várost bizony az idők folyamán számtalan csapás sújtotta. Ezek közül idézünk fel röviden néhányat.

Egy a Prágát sújtó tűzesetek közül

Protivíni hátszín krumlovi knédlivel, egy dél-cseh finomság

Új étellel bővítjük a Csehország, nem csak Prága recepttárát, amelyben érdemes keresgélni, ha olyan tradicionális cseh fogásra vágynátok, amely még napjainkban is megtalálható a csehek mindennapi ételválasztékában vagy a vendéglőik étlapjain. Ám a közzétett receptjeink egy része azt követően születik, hogy egy-egy időnként rég elfeledett, vagy csak az adott tájegységre jellemző fogásra bukkanunk. Mivel rajongunk a cseh konyháért és fontos nekünk, hogy magazinunkban ezen a téren is hiteles információkat közöljünk, ezért közreadott receptjeinket magunk is kipróbáljuk otthoni boszorkány konyhánkban. A receptjeink között találtok leveseket, főételeket, pácolt finomságokat és süteményeket is. De térjünk rá legújabb cseh ételünkre.

Protivíni hátszín krumlovi knédlivel

Restaurace U Slona, avagy étterem az óriás elefántban

1908 még egyike volt az Osztrák-Magyar Monarchia boldog békeéveinek. A korosodó I. Ferenc József császár immáron uralkodásának 60. évfordulójába lépett, mely neves alkalmat szerte a birodalmában megünnepelték. Nem volt ez másképp a cseh földeken sem, ahol a mai cseh főváros Prága, Holešovice kerületében található kiállító téren a Kereskedelmi Kamara rendhagyó ünnepi kiállítást szervezett. Az idelátogató népek figyelmét elsősorban egy óriási söröshordókat a hátán cipelő hatalmas elefánt alakja ragadta meg, melyet betonból emeltek és belsejében egy kisebb étterem üzemelt. Az elefántot egy prágai sörfőzde építtette, a hordók a sörfőzés szentjeinek tisztelegtek. 

Az óriás elefáni

Ki az a bohunk?

Digó, tirpák, oláh, tót, ruszki, fricc, japcsi. A múltban és a jelenünkben sem nélkülözzük a tőlünk eltérő népcsoportokra használatos kifejezéseket, melyek korszakonként csúfnevekké, gúnyos megnevezésekké is változhatnak. Jogos vagy jogtalan félelmünkből, tehetetlenségünkből, irigységünkből vagy más emberi érzésünkből adódóan előszeretettel nyúlunk az általánosítás, kategorizálás fegyveréhez, mellyel gyakorta nemzeteket, etnikumokat vagy más embercsoportokat jellemzünk. Ugyan a mai Facebook világban a névtelenség vagy a távolság nyújtotta biztonságtudat mintha még inkább fokozná a hétköznapi gyűlöletünk gyakorlását, de ez a fajta gúnyolódás a múltban sem volt másképp. Ilyen általános, nem túl pozitív kicsengéssel használt nevet kaptak - kapnak anno és most az Amerikai Egyesült Államokba áttelepülő különféle népek is.

Bohunkok úton a munka felé

Schwarzenegger a cseh Terminátor!

Az elmúlt egy évben szinte más téma sincs a médiában, mint a koronavírus, így valóságos felüdítő bombaként ért minket a híradás, miszerint Arnold Schwarzenegger, a világszerte ismert színész, testépítő, politikus, a nagy betűs Terminátor, vagy Conan a barbár (kinek, hogy tetszik) nem is annyira osztrák, mint inkább cseh. 😊

Schwarzenegger, a bohém (F: Prague reporter)

Ékszer Beyoncének Anna Škarda frýdlanti műhelyéből

 Az észak-csehországi Frýdlant városa aránylag ritkán kerül a nemzetközi figyelem célkeresztjébe. Az impozáns várkastélya, a gazdag történelmi múltját szórványosan megőrző műemlékei mellett ritkán említenek meg vele kapcsolatban fontosabbat. Ám ez az álmos városka szó szerint ékszereket is rejt.

Fejdísz Beyoncének

Orlík kastélya

Elhelyezkedés: Dél-Csehországi kerület, Písektől északra, Orlík nad Vltavou településtől ÉNY-i irányban fél kilométerre.

Az Orlíki Schwarzenberg kastély

Az Orlíki kastély egyike a szívünknek legkedvesebb cseh műemlékeknek. A cseh vidék bejárását célzó első túránk során „fedeztük fel”, és persze rögtön bele is szerettünk. A mai napig élénken felrémlik bennünk az a sok-sok évvel ezelőtti pillanat, mikor a kastélyparkon át haladva feltárult előttünk a vízparti kastély épülete, a maga csodás mivoltában. A napjainkban Orlíki tóként nevezett 126 km2 vízfelületű tározó (valójában a Vltava folyó egy szakasza) szélén, egy kis hajókikötőtől nem messze álló kastély egykor egy magas, 70-75 méterre nyúló kőszikláról nézett le az alant sebesen hömpölygő Moldva folyóra. Ez az ideális, igen romantikus elhelyezkedése - amint ezt látni fogjuk - a múlt század közepe táján gyökeresen megváltozott. Nézzük hát milyen érdekes múltja is volt eme szépségnek és milyen is a jelene.

Az első cseh karácsonyfa

Hamarosan újra itt a karácsony, a várva várt ünnep, melyet hívő és nem hívő embertársaink egyformán szentnek és sérthetetlennek tartanak. Két nap (és persze a Szenteste), mikor idén talán még a távolba szakadt családtagjainkkal is találkozhatunk, mikor kiélvezhetjük a kalóriában nem szűkölködő karácsonyi ebédeket-vacsorákat. Két nap, mikor a szeretet minden erejét latba veti, hogy még a végletekig megosztott társadalmak, családok, amúgy egymás torkának ugró tagjai is elviseljék, adj isten újra kedveljék egymást. A karácsony a keresztény kultúrvilág egyetemes ünnepe, melynek legáltalánosabb szimbóluma egy növény. Pontosabban egy örökzöld fa, melyet éveken át lényegében csak ezért a két napért nevelnek, majd felállítását követően Vízkeresztig, azaz január 6-ig még egyre bosszúsabban kerülgetjük a lakásban. Elszóródott tűleveleit zoknijainkkal gyűjtögetjük, spregetünk körülötte, majd többnyire nagy örömmel szabadulunk meg tőle. Ez a fa a fenyőfa, pontosabban a világszerte közkedvelt karácsonyfa.

Karácsonyfa a város főterén

A konopištěi JAWA múzeum

A számtalan csehországi múzeum között szép számban találhatunk gépjárműveket bemutató kisebb nagyobb múzeumokat, kiállításokat. Ezek közül íme a konopištei, mely elsősorban a veterán motorkerékpárok híveit hozhatja lázba. A múzeum Prága közelségében fekszik, így a főváros felé haladva, vagy onnan hazafelé térve is beugorhatunk egy kis kikapcsolódásra. A múzeum elsősorban a cseh motorgyártás egykor volt dicső napjainak állít emléket, s ennek szellemében aránylag gazdag gyűjteményt mutat be. Egyes kiállítási darabokat csak itt tekinthetünk meg, más múzeumi példányuk már nem is létezik.

A JAWA kiállítás

A Konopištěi Motorkerékpár Múzeum egyben hivatalos Jawa márkamúzeumnak is nevezhető. A kiállítás nem titkolt célja a Jawa járműgyártás reprezentatív bemutatása. A komoly motorgyűjtemény megcsodálása mellett más történelmi emlékek és különböző videó filmek is megtekinthetőek. A múzeum másik kiemelt témája az egykori cseh verseny motorkerékpárok eredményeinek bemutatása (trófeák, történelmi dokumentumok).

Egy szép hófehérke...

A Konopištěi Motorkerékpár Múzeum egész évben nyitva tart: Főszezon (július szeptemberig): 9:00-18:00, tárlatvezetés a főbejárattól Az év hátralévő részében: 10.00-18.00 érdeklődni a Konopiště Panzió recepciójánál.

...és egy szép vöröske.

400 éve történt: A fehérhegyi csata III. / Az ütközet és utóélete

Eljött 1620. november 8-a, a cikksorozatunk előző két részében beharangozott mindent eldöntő összecsapás napja. Mind V. Frigyes protestáns védői, mind a támadó bajor Miksa hadserege végső összecsapásra készülődött. Az előbbiek a Prága határában „magasodó” Fehér hegyen és annak dél felé lankásodó lábánál várakoztak. A hegy északi részét, ott, ahol egy királyi vadaspark (ún. csillag kastély, ma csillagvizsgáló) állt egy meredély védte, így ebből az irányból nem érhette őket közvetlen támadás. A hátuk mögött Prága városfalai álltak, míg a várható nyugati támadási irányból egy patak (vélhetően a mai Litovicky patak egy ága) támogatta őket. Így bármennyire is tikkadt volt a cseh hadsereg, a helyzet nem volt, pontosabban nem lett volna a számukra teljesen reménytelen. Ehhez azonban el kellett volna végezni a sikeres védekezéshez szükséges földmunkákat, melyre azonban nem került sor. A fáradt katonák se nem voltak kellően lelkesek, se nem érezték magukat túl fittnek az efféle extra sáncásáshoz.

Ádáz küzdelem

400 éve történt: A fehérhegyi csata II. / Menetelés a Fehér hegyhez

A fehérhegyi ütközet előtti hónapokban a császári csapatokhoz támogatásul érkező bajor Miksa vezette Katolikus liga hadsereg (több, mint 30 ezer fő) könnyedén meggyőzte az átállásról az addig lázadáspárti protestáns osztrák tartományokat. Ezt követően az önmagában is óriási haderő továbbmasírozva egyesült a Bucquoy vezetések alatt álló olasz segédcsapatokkal megerősített osztrák császári hadsereggel. Mindeközben a cseh lázadók és szövetségeseik is próbáltak minél nagyobb hadsereget összehozni, amely ugyan számban közel elérte a Habsburg-párti szövetség erejét, ám összetételében már nem lehetett ideálisnak nevezni. A lázadók támogatása tekintetében politikai, gazdasági okok miatt bizonytalankodó, majd a későbbiekben késlekedő Bethlen Gábor erdélyi fejedelem a vártnál kisebb számú erdélyi-magyar kontingenst küldött a protestáns haderő segítségére. A Bornemissza János vezette többségében könnyűlovasok gyengébb erőt képviseltek, mint a katolikus hadsereg egy részét alkotó vértesek, azaz nehézlovasok.

Csata, újrajátszva

400 éve történt: A fehérhegyi csata I. / Előzmények

1620. november 8-án Prága lakosai nem egy átlagos napra ébredtek. A testet-lelket megviselő sűrű ködös reggelen a városfalak mögött megbújó várost várakozással teli feszültség járta át. Tudták, aznap a közeli Fehér hegyen (Bilá hora) véres csata veszi kezdetét, amely sorsdöntő lehet nem a csak a saját életükre, hanem az egész cseh nemzet számára. Néhány órával később már az ágyúdörrenésekből, lópaták dübörgéséből, hangos jajveszékelésekkel és diadalmas üvöltésekből összeálló vad csatazaj hallatszott a távolból, jelezvén: az ütközet elkezdődött. A borzalmas hangzavar azonban nem tartott sokáig, és a mindössze pár órás harc évszázadokra döntötte el az egykor dicső napokat látott cseh nemzet sorsát. 400 év elteltével mi itt a Csehország nem csak Prágán megpróbálunk emléket állítani a fehérhegyi-csatának, vagy ahogy mi magyarok hívhatjuk: a „csehek Mohácsának”.

A fehérhegyi csata

Varázslatos Český Krumlov XXIX. : Moldavit múzeum

Český Krumlov történelmi belvárosában (Parkán) a Panská nevet viselő rövidke utcában 2013 nyarán egy új Múzeum nyitotta meg kapuit, amelyet a Dél-Csehország (99%) illetve Dél-Morvaország (1%) egyes tájain fellelhető csodásan szép zöld színű ásvány, a moldavit bemutatásának szenteltek. A kiállítást a helyreállított középkori házacska két szintjén rendezték be.

Moldavit múzeum

Nem csak Prága a Facebookon I.

Olvasóink közül sokan tudják, hogy a Csehország nem csak Prága nem kizárólag blogként / magazinként üzemel, hanem sok-sok éve a Facebookon is jelen van. Sőt, a Facebook oldalon rövid hírekkel, színes bejegyzésekkel, képekkel, eseményekről való megemlékezésekkel sokkal sűrűbben tudunk megjelenni, mint a blog oldal hosszabb cikkeivel. Az FB oldalon minden egyes alkalommal beszámolunk, ha egy cikket jelentetünk meg a blog oldalon, de eddig még nem került sor arra, hogy az FB oldal sikeresebb bejegyzéseit itt a blogon is megmutassuk. De csak eddig, mert most adunk egy kis csokrot az elmúlt fél év sikeresebb képeiből, bejegyzéseiből. Így legalább az FB oldalakon az idővel egyre háttérbe szorulva folyton elmúló bejegyzéseiből egy-egy tartósabban is megmarad. A cím mögötti római szám arra utal, hogy a jövőben szeretnénk majd ebből az FB bejegyzés után közlésből sorozatot alkotnunk. De lássuk hát a sikeresebb FB bejegyzéseink első gyűjteményét. 

Kezdjük a sort 2018. november 29-ével, mikor hírt adtunk a frissen megjelent könyvünk, a Varázslatos Csehország egyik dedikálásáról.

A Brnói Vásárvállalat szeptembertől folytatni akarja a megszakadt szezont

"Remélem, hogy az elkövetkező hónapokban a Cseh Köztársaságban és egész Európában rendeződik a helyzet, és augusztus végétől újraindíthatjuk a vásári szezont. Megváltoztattuk legfontosabb ipari vásárunk előkészítési terveit, hogy a kiállítók biztosak lehessenek a rendezvény megvalósulásában. A lehető legszorosabb együttműködésben vagyunk a cseh kormánnyal "- mondja Jiří Kuliš ügyvezető igazgató a Brnói Vásárvállalat jelenlegi helyzetéről.

Lóvasútra fel!

1828 szeptember 30-a nevezetes napként vonult be Dél-Csehország fővárosa, a sörgyárairól, csodás főteréről, Sámson kútjáról, Fekete-tornyáról vagy akár KOH-I-NOOR Hardtmuth ceruzagyáráról is híres České Budějovice történelmébe. Sőt, ami a „Zöld ág” vendéglő szomszédságában kezdetét vette az akár mérföldkőnek is nevezhető a kontinentális Európa közlekedésének históriájában. Ekkor indult útjára az első vágányon közlekedő lóvasút, mely a városból dél felé elindulva előbb áthaladt a Šumava hegység hegy-völgyein, majd útja osztrák területekre vezetett. A vonal első szakasza Kerschbaumig tartott, de pár évvel később, 1832 május elsején I. Ferenc császár és becses neje jelenlétében átadták az immáron Linzig kiépített vasutat.

Burianosaurus augustai

Prágától keletre fekszik az UNESCO Világörökségi listán szereplő Szent Borbála-katedrálisáról, Olasz udvaráról, impozáns templomairól és történelmi központjának megannyi nevezetességéről híres Kutná Hora városka. A középkori Bohemia ezüstbányászati központját ma sokan a Sedlec városrészében található, faragott, dísznek használt vagy éppen gúlába halmozott emberi csontjairól híres Csontkápolnája miatt keresik fel. A szívünknek oly kedves település azonban 2003 novemberében ezúttal nem humanoid csont miatt került az újságok oldalaira.

Burianosaurus augustai

Rémisztő Csehország II.: Boži Dar, a kísértetváros

Prágától 40 km-re északkeletre, Milovice repterének szomszédságában fekszik Boži dar, azaz Isten ajándéka, mely látványa mindenre emlékeztet, csak éppen a nevére nem. Vagy ha ez egy ajándék, akkor felettébb furcsa elképzelései van a szuvenírekről Istennek. Boži dar ugyanis a maga rondaságában egyike Csehország legkísértetiesebb helyeinek. Egy kísértetváros, amely több, mint három évtizede magára hagyottan áll. Aki korából és/vagy történelmi ismereteiből adódóan a történet mögött a szovjeteket, pontosabban a Csehszlovákiát is „ideiglenesen” megszálló szovjet katonákat sejti az felettébb jó nyomon jár. Ez a városka bizony egyike volt a Vörös Hadsereg dicstelen tagjait elszállásoló laktanyáknak, de ami megkülönbözteti a mezei pár épületes kaszárnyáktól, az a mérete.

"Isten ajándéka" akkor és most

Hluboká csodás kastélya II.

Folytassuk Dél-Csehország egyik legszebb kastélyának a bemutatását. Előző cikkünkben elérkeztünk a második világháború végéig, mikor újból jelentős változások álltak be a kastély sorsának alakulásában.

A kastély felülnézetből

Hluboká csodás kastélya I.

Már több mint 8 éve írjuk blogunkat, netmagazinunkat ám csodák csodájára Csehország számos olyan nevezetességének bemutatására nem került eddig sor, melyeket joggal hívhatnánk kihagyhatatlanoknak. Az eddig még részletesen be nem mutatott, de mindenképpen felkeresendő nevezetességek egyike a dél-csehországi Hluboká nad Vltavou csodálatos neogótikus kastélya. A České Budějovicétől alig tíz kilométerre északra, a környező tóvidék határán, egy kisebb dombvidék déli oldalán fekvő városka pompás fő látványossága már sok kilométer távolságból hívogatja a környéken járókat. A települést évente turisták tömegei keresik fel, mint majd látni fogjuk nem véletlenül.

Az egyik legcsodálatosabb cseh kastély

2020-ban irány Olomouc! - Programok

A 2020. évi Utazás kiállításon cseh oldalról Olomouc városa képviseltette magát. A következőkben szeretnénk az olvasóinkkal megosztani az UNESCO Világörökségi művel is ékesített város idei turisztikai programját, bízva abban, hogy idén minél több honfitársunk keresi fel a csodás Olomoucot. 

A XXX. Sörpecsét verseny eredményei!

2020. február 17–22. között jubileumi 30. alkalommal rendezték meg a Pivní pečeť (Sörpecsét) nevezetű nemzetközi sörminősítő versenyt. A helyszín természetesen idén is České Budějovice, annak is a Vásárvárosa (Výstaviště) volt. Idén a résztvevők száma elérte a 260 sörgyárat/sörfőzdét és az eseményen rekord számú, mintegy 1300 PET-be vagy üvegbe palackozott sör került megkóstolásra. A sörműhelyek többségét természetesen a hazai ország azaz Csehország adta, de ezúttal is a világ számos más országának főzdéje képviseltette magát az eseményen. A 17 szlovák, 12 német, 8 orosz, 6 ukrán főzde mellett 5 magyar sörfőző műhely is szerepelt a rangos eseményen. De szép sikerrel szerepelt egy-két lengyel, brazil, svájci, belga, fehérorosz, kazah, brit sőt taiwani sör is.

Idézet és pár kép XXXVIII. - Božena Němcova: Nagyanyó

Kereken 200 évvel ezelőtt, 1820. február 4-én született Božena Němcova, leánynevén Barbora Panklová, akit méltán a cseh próza egyik megteremtőjének tartanak. A napvilágot Bécsben meglátó, majd gyermekkorát anyai ági nagyanyjával Ratibořicén töltve felcseperedő hölgy igazi cseh szellemben nevelkedett. 17 éves korában feleségül adták a nála jóval idősebb Josef Nemec pénzügyőrhöz. Férjét később a markáns politikai nézetei, renitens magatartása miatt gyakorta vezényelték át egyik helyről a másikra. Mikor 1850-ben Miskolcra, majd Balassagyarmatra küldték, Božena már nem követte, helyette gyermekeivel Prágában maradt, ahol az írásai után kapott szerény tiszteletdíjakból próbált megélni. A férjét azonban még így is számos alkalommal meglátogatta, mely utazásait írásokban is megörökítette. Božena igazi mesélő volt, így nem csoda, hogy első műveiben a gyermekkorában, a vidéki Csehországban hallott meséket dolgozta fel (Népi mesék és mondák, 1845-47). Az írónőnek nem adatott meg a hosszú élet, főként a nélkülözésnek, a nyomorgásnak köszönhetőn 1862-ben, mindössze 42 éves korában elragadta a korai halál. Most fő művéből, az 1855-ben megjelent Nagyanyó (Babička) című műből mutatunk be néhány idézetet. A regény hűen mutatja be a XIX. század eleji cseh vidéki életet, a falusi, családi szokásokat, a cseh gondolkodásmódot.

Božena Němcova (1820-1862)