Ki az a bohunk?

Digó, tirpák, oláh, tót, ruszki, fricc, japcsi. A múltban és a jelenünkben sem nélkülözzük a tőlünk eltérő népcsoportokra használatos kifejezéseket, melyek korszakonként csúfnevekké, gúnyos megnevezésekké is változhatnak. Jogos vagy jogtalan félelmünkből, tehetetlenségünkből, irigységünkből vagy más emberi érzésünkből adódóan előszeretettel nyúlunk az általánosítás, kategorizálás fegyveréhez, mellyel gyakorta nemzeteket, etnikumokat vagy más embercsoportokat jellemzünk. Ugyan a mai Facebook világban a névtelenség vagy a távolság nyújtotta biztonságtudat mintha még inkább fokozná a hétköznapi gyűlöletünk gyakorlását, de ez a fajta gúnyolódás a múltban sem volt másképp. Ilyen általános, nem túl pozitív kicsengéssel használt nevet kaptak - kapnak anno és most az Amerikai Egyesült Államokba áttelepülő különféle népek is.

Bohunkok úton a munka felé

Schwarzenegger a cseh Terminátor!

Az elmúlt egy évben szinte más téma sincs a médiában, mint a koronavírus, így valóságos felüdítő bombaként ért minket a híradás, miszerint Arnold Schwarzenegger, a világszerte ismert színész, testépítő, politikus, a nagy betűs Terminátor, vagy Conan a barbár (kinek, hogy tetszik) nem is annyira osztrák, mint inkább cseh. 😊

Schwarzenegger, a bohém (F: Prague reporter)

Ékszer Beyoncének Anna Škarda frýdlanti műhelyéből

 Az észak-csehországi Frýdlant városa aránylag ritkán kerül a nemzetközi figyelem célkeresztjébe. Az impozáns várkastélya, a gazdag történelmi múltját szórványosan megőrző műemlékei mellett ritkán említenek meg vele kapcsolatban fontosabbat. Ám ez az álmos városka szó szerint ékszereket is rejt.

Fejdísz Beyoncének

Orlík kastélya

Elhelyezkedés: Dél-Csehországi kerület, Písektől északra, Orlík nad Vltavou településtől ÉNY-i irányban fél kilométerre.

Az Orlíki Schwarzenberg kastély

Az Orlíki kastély egyike a szívünknek legkedvesebb cseh műemlékeknek. A cseh vidék bejárását célzó első túránk során „fedeztük fel”, és persze rögtön bele is szerettünk. A mai napig élénken felrémlik bennünk az a sok-sok évvel ezelőtti pillanat, mikor a kastélyparkon át haladva feltárult előttünk a vízparti kastély épülete, a maga csodás mivoltában. A napjainkban Orlíki tóként nevezett 126 km2 vízfelületű tározó (valójában a Vltava folyó egy szakasza) szélén, egy kis hajókikötőtől nem messze álló kastély egykor egy magas, 70-75 méterre nyúló kőszikláról nézett le az alant sebesen hömpölygő Moldva folyóra. Ez az ideális, igen romantikus elhelyezkedése - amint ezt látni fogjuk - a múlt század közepe táján gyökeresen megváltozott. Nézzük hát milyen érdekes múltja is volt eme szépségnek és milyen is a jelene.

Az első cseh karácsonyfa

Hamarosan újra itt a karácsony, a várva várt ünnep, melyet hívő és nem hívő embertársaink egyformán szentnek és sérthetetlennek tartanak. Két nap (és persze a Szenteste), mikor idén talán még a távolba szakadt családtagjainkkal is találkozhatunk, mikor kiélvezhetjük a kalóriában nem szűkölködő karácsonyi ebédeket-vacsorákat. Két nap, mikor a szeretet minden erejét latba veti, hogy még a végletekig megosztott társadalmak, családok, amúgy egymás torkának ugró tagjai is elviseljék, adj isten újra kedveljék egymást. A karácsony a keresztény kultúrvilág egyetemes ünnepe, melynek legáltalánosabb szimbóluma egy növény. Pontosabban egy örökzöld fa, melyet éveken át lényegében csak ezért a két napért nevelnek, majd felállítását követően Vízkeresztig, azaz január 6-ig még egyre bosszúsabban kerülgetjük a lakásban. Elszóródott tűleveleit zoknijainkkal gyűjtögetjük, spregetünk körülötte, majd többnyire nagy örömmel szabadulunk meg tőle. Ez a fa a fenyőfa, pontosabban a világszerte közkedvelt karácsonyfa.

Karácsonyfa a város főterén

A konopištěi JAWA múzeum

A számtalan csehországi múzeum között szép számban találhatunk gépjárműveket bemutató kisebb nagyobb múzeumokat, kiállításokat. Ezek közül íme a konopištei, mely elsősorban a veterán motorkerékpárok híveit hozhatja lázba. A múzeum Prága közelségében fekszik, így a főváros felé haladva, vagy onnan hazafelé térve is beugorhatunk egy kis kikapcsolódásra. A múzeum elsősorban a cseh motorgyártás egykor volt dicső napjainak állít emléket, s ennek szellemében aránylag gazdag gyűjteményt mutat be. Egyes kiállítási darabokat csak itt tekinthetünk meg, más múzeumi példányuk már nem is létezik.

A JAWA kiállítás

A Konopištěi Motorkerékpár Múzeum egyben hivatalos Jawa márkamúzeumnak is nevezhető. A kiállítás nem titkolt célja a Jawa járműgyártás reprezentatív bemutatása. A komoly motorgyűjtemény megcsodálása mellett más történelmi emlékek és különböző videó filmek is megtekinthetőek. A múzeum másik kiemelt témája az egykori cseh verseny motorkerékpárok eredményeinek bemutatása (trófeák, történelmi dokumentumok).

Egy szép hófehérke...

A Konopištěi Motorkerékpár Múzeum egész évben nyitva tart: Főszezon (július szeptemberig): 9:00-18:00, tárlatvezetés a főbejárattól Az év hátralévő részében: 10.00-18.00 érdeklődni a Konopiště Panzió recepciójánál.

...és egy szép vöröske.

400 éve történt: A fehérhegyi csata III. / Az ütközet és utóélete

Eljött 1620. november 8-a, a cikksorozatunk előző két részében beharangozott mindent eldöntő összecsapás napja. Mind V. Frigyes protestáns védői, mind a támadó bajor Miksa hadserege végső összecsapásra készülődött. Az előbbiek a Prága határában „magasodó” Fehér hegyen és annak dél felé lankásodó lábánál várakoztak. A hegy északi részét, ott, ahol egy királyi vadaspark (ún. csillag kastély, ma csillagvizsgáló) állt egy meredély védte, így ebből az irányból nem érhette őket közvetlen támadás. A hátuk mögött Prága városfalai álltak, míg a várható nyugati támadási irányból egy patak (vélhetően a mai Litovicky patak egy ága) támogatta őket. Így bármennyire is tikkadt volt a cseh hadsereg, a helyzet nem volt, pontosabban nem lett volna a számukra teljesen reménytelen. Ehhez azonban el kellett volna végezni a sikeres védekezéshez szükséges földmunkákat, melyre azonban nem került sor. A fáradt katonák se nem voltak kellően lelkesek, se nem érezték magukat túl fittnek az efféle extra sáncásáshoz.

Ádáz küzdelem

400 éve történt: A fehérhegyi csata II. / Menetelés a Fehér hegyhez

A fehérhegyi ütközet előtti hónapokban a császári csapatokhoz támogatásul érkező bajor Miksa vezette Katolikus liga hadsereg (több, mint 30 ezer fő) könnyedén meggyőzte az átállásról az addig lázadáspárti protestáns osztrák tartományokat. Ezt követően az önmagában is óriási haderő továbbmasírozva egyesült a Bucquoy vezetések alatt álló olasz segédcsapatokkal megerősített osztrák császári hadsereggel. Mindeközben a cseh lázadók és szövetségeseik is próbáltak minél nagyobb hadsereget összehozni, amely ugyan számban közel elérte a Habsburg-párti szövetség erejét, ám összetételében már nem lehetett ideálisnak nevezni. A lázadók támogatása tekintetében politikai, gazdasági okok miatt bizonytalankodó, majd a későbbiekben késlekedő Bethlen Gábor erdélyi fejedelem a vártnál kisebb számú erdélyi-magyar kontingenst küldött a protestáns haderő segítségére. A Bornemissza János vezette többségében könnyűlovasok gyengébb erőt képviseltek, mint a katolikus hadsereg egy részét alkotó vértesek, azaz nehézlovasok.

Csata, újrajátszva

400 éve történt: A fehérhegyi csata I. / Előzmények

1620. november 8-án Prága lakosai nem egy átlagos napra ébredtek. A testet-lelket megviselő sűrű ködös reggelen a városfalak mögött megbújó várost várakozással teli feszültség járta át. Tudták, aznap a közeli Fehér hegyen (Bilá hora) véres csata veszi kezdetét, amely sorsdöntő lehet nem a csak a saját életükre, hanem az egész cseh nemzet számára. Néhány órával később már az ágyúdörrenésekből, lópaták dübörgéséből, hangos jajveszékelésekkel és diadalmas üvöltésekből összeálló vad csatazaj hallatszott a távolból, jelezvén: az ütközet elkezdődött. A borzalmas hangzavar azonban nem tartott sokáig, és a mindössze pár órás harc évszázadokra döntötte el az egykor dicső napokat látott cseh nemzet sorsát. 400 év elteltével mi itt a Csehország nem csak Prágán megpróbálunk emléket állítani a fehérhegyi-csatának, vagy ahogy mi magyarok hívhatjuk: a „csehek Mohácsának”.

A fehérhegyi csata

Varázslatos Český Krumlov XXIX. : Moldavit múzeum

Český Krumlov történelmi belvárosában (Parkán) a Panská nevet viselő rövidke utcában 2013 nyarán egy új Múzeum nyitotta meg kapuit, amelyet a Dél-Csehország (99%) illetve Dél-Morvaország (1%) egyes tájain fellelhető csodásan szép zöld színű ásvány, a moldavit bemutatásának szenteltek. A kiállítást a helyreállított középkori házacska két szintjén rendezték be.

Moldavit múzeum

Nem csak Prága a Facebookon I.

Olvasóink közül sokan tudják, hogy a Csehország nem csak Prága nem kizárólag blogként / magazinként üzemel, hanem sok-sok éve a Facebookon is jelen van. Sőt, a Facebook oldalon rövid hírekkel, színes bejegyzésekkel, képekkel, eseményekről való megemlékezésekkel sokkal sűrűbben tudunk megjelenni, mint a blog oldal hosszabb cikkeivel. Az FB oldalon minden egyes alkalommal beszámolunk, ha egy cikket jelentetünk meg a blog oldalon, de eddig még nem került sor arra, hogy az FB oldal sikeresebb bejegyzéseit itt a blogon is megmutassuk. De csak eddig, mert most adunk egy kis csokrot az elmúlt fél év sikeresebb képeiből, bejegyzéseiből. Így legalább az FB oldalakon az idővel egyre háttérbe szorulva folyton elmúló bejegyzéseiből egy-egy tartósabban is megmarad. A cím mögötti római szám arra utal, hogy a jövőben szeretnénk majd ebből az FB bejegyzés után közlésből sorozatot alkotnunk. De lássuk hát a sikeresebb FB bejegyzéseink első gyűjteményét. 

Kezdjük a sort 2018. november 29-ével, mikor hírt adtunk a frissen megjelent könyvünk, a Varázslatos Csehország egyik dedikálásáról.

A Brnói Vásárvállalat szeptembertől folytatni akarja a megszakadt szezont

"Remélem, hogy az elkövetkező hónapokban a Cseh Köztársaságban és egész Európában rendeződik a helyzet, és augusztus végétől újraindíthatjuk a vásári szezont. Megváltoztattuk legfontosabb ipari vásárunk előkészítési terveit, hogy a kiállítók biztosak lehessenek a rendezvény megvalósulásában. A lehető legszorosabb együttműködésben vagyunk a cseh kormánnyal "- mondja Jiří Kuliš ügyvezető igazgató a Brnói Vásárvállalat jelenlegi helyzetéről.

Lóvasútra fel!

1828 szeptember 30-a nevezetes napként vonult be Dél-Csehország fővárosa, a sörgyárairól, csodás főteréről, Sámson kútjáról, Fekete-tornyáról vagy akár KOH-I-NOOR Hardtmuth ceruzagyáráról is híres České Budějovice történelmébe. Sőt, ami a „Zöld ág” vendéglő szomszédságában kezdetét vette az akár mérföldkőnek is nevezhető a kontinentális Európa közlekedésének históriájában. Ekkor indult útjára az első vágányon közlekedő lóvasút, mely a városból dél felé elindulva előbb áthaladt a Šumava hegység hegy-völgyein, majd útja osztrák területekre vezetett. A vonal első szakasza Kerschbaumig tartott, de pár évvel később, 1832 május elsején I. Ferenc császár és becses neje jelenlétében átadták az immáron Linzig kiépített vasutat.

Burianosaurus augustai

Prágától keletre fekszik az UNESCO Világörökségi listán szereplő Szent Borbála-katedrálisáról, Olasz udvaráról, impozáns templomairól és történelmi központjának megannyi nevezetességéről híres Kutná Hora városka. A középkori Bohemia ezüstbányászati központját ma sokan a Sedlec városrészében található, faragott, dísznek használt vagy éppen gúlába halmozott emberi csontjairól híres Csontkápolnája miatt keresik fel. A szívünknek oly kedves település azonban 2003 novemberében ezúttal nem humanoid csont miatt került az újságok oldalaira.

Burianosaurus augustai

Rémisztő Csehország II.: Boži Dar, a kísértetváros

Prágától 40 km-re északkeletre, Milovice repterének szomszédságában fekszik Boži dar, azaz Isten ajándéka, mely látványa mindenre emlékeztet, csak éppen a nevére nem. Vagy ha ez egy ajándék, akkor felettébb furcsa elképzelései van a szuvenírekről Istennek. Boži dar ugyanis a maga rondaságában egyike Csehország legkísértetiesebb helyeinek. Egy kísértetváros, amely több, mint három évtizede magára hagyottan áll. Aki korából és/vagy történelmi ismereteiből adódóan a történet mögött a szovjeteket, pontosabban a Csehszlovákiát is „ideiglenesen” megszálló szovjet katonákat sejti az felettébb jó nyomon jár. Ez a városka bizony egyike volt a Vörös Hadsereg dicstelen tagjait elszállásoló laktanyáknak, de ami megkülönbözteti a mezei pár épületes kaszárnyáktól, az a mérete.

"Isten ajándéka" akkor és most

Hluboká csodás kastélya II.

Folytassuk Dél-Csehország egyik legszebb kastélyának a bemutatását. Előző cikkünkben elérkeztünk a második világháború végéig, mikor újból jelentős változások álltak be a kastély sorsának alakulásában.

A kastély felülnézetből

Hluboká csodás kastélya I.

Már több mint 8 éve írjuk blogunkat, netmagazinunkat ám csodák csodájára Csehország számos olyan nevezetességének bemutatására nem került eddig sor, melyeket joggal hívhatnánk kihagyhatatlanoknak. Az eddig még részletesen be nem mutatott, de mindenképpen felkeresendő nevezetességek egyike a dél-csehországi Hluboká nad Vltavou csodálatos neogótikus kastélya. A České Budějovicétől alig tíz kilométerre északra, a környező tóvidék határán, egy kisebb dombvidék déli oldalán fekvő városka pompás fő látványossága már sok kilométer távolságból hívogatja a környéken járókat. A települést évente turisták tömegei keresik fel, mint majd látni fogjuk nem véletlenül.

Az egyik legcsodálatosabb cseh kastély

2020-ban irány Olomouc! - Programok

A 2020. évi Utazás kiállításon cseh oldalról Olomouc városa képviseltette magát. A következőkben szeretnénk az olvasóinkkal megosztani az UNESCO Világörökségi művel is ékesített város idei turisztikai programját, bízva abban, hogy idén minél több honfitársunk keresi fel a csodás Olomoucot. 

A XXX. Sörpecsét verseny eredményei!

2020. február 17–22. között jubileumi 30. alkalommal rendezték meg a Pivní pečeť (Sörpecsét) nevezetű nemzetközi sörminősítő versenyt. A helyszín természetesen idén is České Budějovice, annak is a Vásárvárosa (Výstaviště) volt. Idén a résztvevők száma elérte a 260 sörgyárat/sörfőzdét és az eseményen rekord számú, mintegy 1300 PET-be vagy üvegbe palackozott sör került megkóstolásra. A sörműhelyek többségét természetesen a hazai ország azaz Csehország adta, de ezúttal is a világ számos más országának főzdéje képviseltette magát az eseményen. A 17 szlovák, 12 német, 8 orosz, 6 ukrán főzde mellett 5 magyar sörfőző műhely is szerepelt a rangos eseményen. De szép sikerrel szerepelt egy-két lengyel, brazil, svájci, belga, fehérorosz, kazah, brit sőt taiwani sör is.

Idézet és pár kép XXXVIII. - Božena Němcova: Nagyanyó

Kereken 200 évvel ezelőtt, 1820. február 4-én született Božena Němcova, leánynevén Barbora Panklová, akit méltán a cseh próza egyik megteremtőjének tartanak. A napvilágot Bécsben meglátó, majd gyermekkorát anyai ági nagyanyjával Ratibořicén töltve felcseperedő hölgy igazi cseh szellemben nevelkedett. 17 éves korában feleségül adták a nála jóval idősebb Josef Nemec pénzügyőrhöz. Férjét később a markáns politikai nézetei, renitens magatartása miatt gyakorta vezényelték át egyik helyről a másikra. Mikor 1850-ben Miskolcra, majd Balassagyarmatra küldték, Božena már nem követte, helyette gyermekeivel Prágában maradt, ahol az írásai után kapott szerény tiszteletdíjakból próbált megélni. A férjét azonban még így is számos alkalommal meglátogatta, mely utazásait írásokban is megörökítette. Božena igazi mesélő volt, így nem csoda, hogy első műveiben a gyermekkorában, a vidéki Csehországban hallott meséket dolgozta fel (Népi mesék és mondák, 1845-47). Az írónőnek nem adatott meg a hosszú élet, főként a nélkülözésnek, a nyomorgásnak köszönhetőn 1862-ben, mindössze 42 éves korában elragadta a korai halál. Most fő művéből, az 1855-ben megjelent Nagyanyó (Babička) című műből mutatunk be néhány idézetet. A regény hűen mutatja be a XIX. század eleji cseh vidéki életet, a falusi, családi szokásokat, a cseh gondolkodásmódot.

Božena Němcova (1820-1862)

A Bechyněi Szivárvány

A dél-csehországi Bechyně városa nem csupán a Csehország, nem csak Prága webmagazinban már régebben bemutatott fenséges kastélya miatt izgalmas település, számos további igen érdekes és értékes műemlékekkel is rendelkezik. Ezek közül az egyik a „Bechyněi szivárványnak” is nevezett híd, amely a Lužnice folyó által vájt festői szépségű völgy felett ível át.

Cseh hivatalos ünnepnapok és más nevezetes dátumok – 2020

Mindenekelőtt nagyon boldog új esztendőt kívánunk minden kedves olvasónknak! Ugyan kicsit későn kezdjük az évet, de a megszokott módon új évi első cikkünkben az adott év cseh állami ünnepnapjait vesszük számba. Nem csak hogy nem árt, de egyenesen hasznos az ünnepnapok, munkaszüneti napok ismerete a csehországi utazásaink tervezése során, hiszen nem mindegy hogy nyitva van egy bolt, vagy milyen menetrend is van érvényben stb. 2020-ban Csehországban örülnek a munkavállalók, hiszen csak két állami ünnep esik hétvégére, a többi a munkanapok számát csökkenti. A 13 munkaszüneti napok közül hét ráadásul péntekre vagy hétfőre esik, így összesen hat alkalommal lesz hosszú hétvége. Lássuk hát a nevezetes napokat. 2016 óta egyes ünnepnapokon a 200 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzletek nem nyithatnak ki. Ezeket a napokat a felsorolásban egy SZ (szünet) betűvel külön jelezzük.

Nyári ízek a télben – Pácolt sült cukkini cseh recept alapján

A csehek imádják az olajban vagy az olaj és ecet keverékében érlelt, hosszabb ideig eltartható ételeket, és szinte bármit képesek páclébe fojtani. Ily módon készített legnépszerűbb fogásuk a magyarok által is imádott, és akár házilag is elkészíthető nakládaný hermelín, amelyet camembert típusú sajtból készítenek, de bátran bánnak más sajtok pácolásával is. A kvarglit, a juh- és kecske sajtokat, a balkáni típusúakat, sőt a kimondottan büdös, érett romadur sajtot is képesek olajba tenni, amelyek közös tulajdonsága, hogy minél hosszabb ideje pihennek az üvegben, annál finomabbak.

Pácolt cukkini

A lednicei minaret

A Liechtenstein hercegek egykori dél-morvaországi, egészen pontosan lednicei birtokának gyönyörű parkjában egy felettébb meglepő épület, nevezetesen egy hatalmas minaret áll. A hét évnyi építkezést követően, 1804-re elkészült különleges építményt a látszat ellenére nem a hithű törökök és még csak nem is vallási célból építették. A megépítésének körülményeivel kapcsolatban több történet is ismert. Az izgalmasabb legenda szerint anno a lednicei elöljárók nem voltak hajlandóak egy megkívánt telket Alois Josef Liechtensteinnek, a környék urának eladni, jóllehet az uraság a kiszemelt földterületre egy új katolikus templomot szeretett volna építtetni. Ezen az ellenálláson Liechtenstein felmérgesedett és végül szimpla bosszúból, vagy mondhatni az általa pogányoknak kikiáltott helyi elöljáróknak szánt fricskaként nem templomot, hanem egy minaretet, azaz a ma is látható egy 60 méter magas, mozaikokkal és erkélyekkel díszített tornyot emeltette. 

A minaret

Hrubá Skála várkastélya

Észak-Csehország egyik legszebb térségében, nevezetesen a Cseh Paradicsomban, Turnov városától 8 km-re dél felé fekszik a homokkő sziklákra épült neogótikus stílusú Hrubá Skála várkastélya (Zámek Hrubá Skála). A mai kastély elődje egy XIV. században emelt gótikus vár volt, amelyet valószínűleg Wallenstein Hynek építtetett. A várat a XV. század végétől a XVI. század első negyedéig a morva Boskovic család Svojanovský ága tulajdonolta, és ebben az időszakban nagy birtokok, mintegy 54 falu és tanya tartozott hozzá. A vár ura, Jan Svojanovský eladósodása miatt kénytelen volt a birtokaikat, majd végül a várat is eladni.

Hrubá Skála

Nagykerekű velocipédfutam Prágában

Minden év november elején egy egészen különleges futamot rendeznek meg a prágai Letna parkban. A verseny résztvevőinek nem csupán a XIX. század végi stílusú öltözete meglepő, hanem az eszköz is, mellyel egymással vetélkednek. Ez a velocipéd, annak is a klasszikus, nagy első és pici hátsó kerekű változata.

Velocipédek a csodálatos Prágában

Csekkold 4.0 – Határátlépések a cseh színházban

Ezúttal a színházrajongók figyelmét szeretnénk felhívni az immár negyedik alkalommal megrendezésre kerülő Csekkold! fesztiválra, melyre november 8-10. között a Katona József Színházban kerül sor. A fesztivál során két színházi előadás és két kortárs darab felolvasószínházi bemutatása szerepel a kínálatban. 

Csekkold 4.0

Prága, a parkok fővárosa

A mai urbanizált világunkban kulcsfontosságú a városok élhetőségének megőrzése. Ez azonban egyáltalán nem csak az infrastruktúra megteremtését, fenntartását jelenti, hanem a városban alapban halmozottan hátrányos helyzetben lévő természeti környezetét is. A városi levegő minőségének jobbítását nem csupán a közlekedési eszközök modernizálásával, a dízel (és benzin) üzemű gépjárművek korlátozásával, a fűtési rendszerek korszerűsítésével stb. érhetjük el, de kiemelten fontos a zöldfelületek megőrzése, sőt kiterjedésének jelentős növelése is. Az évente több ezer, sőt nem túlzás azt állítani, hogy tízezer budapesti ember halálát okozó szálló porterhelés csökkenthető a por számottevő részét felfogó fák ültetésével, parkok és egyéb zöldfelületek kialakításával. Persze tudjuk, a fákkal, a fűvel csak a macera van szemben az egyszer lerakott térkővel és aszfalttal-betonnal. A fáknak a tél közeledtével lehull a lombjuk és ezzel bizony kezdeni kell valamit, gyakorta kényelmetlenül besötétítik a sok tízmillió forint értékűre duzzadt lakásunkat, házunkat, időnként le kell vágni róluk a nem megfelelő irányba növő, vagy éppen elszáradt ágakat. A füves területeket időnként nyírni kell, a virágos parkok pedig ennél még több gondozást is igényelnek. Csupa nyűgös feladat az önkormányzat, a gondnok vagy éppen a háztulajdonos számára. Ám mindazon felelős vagy éppen felelőtlen döntéshozótól csak annyit kérnénk: miután távozik a légkondis munkahelyéről, s mielőtt beülne a szintén klímás kocsijába, hogy a légkondis házához megérkezzen, legyen olyan kedves és sétáljon egyet a főváros napsütötte, árnyék és olykor levegőmentes beton-térkő-aszfaltdzsungelében, és így talán ráeszmél a városi zöldfelületek fontosságára. 

Tíz a több, mint száz prágai park közül. (Kafkadesk)

Borozzunk Csehországban!

Szerte Csehországban egyre népszerűbb a borfogyasztás. Erről nem csupán a statisztikák árulkodnak, hanem a vendéglátóhelyek egyre kifinomultabb borválasztéka, valamint a sorra nyíló „vinotékák”, azaz borszaküzletek növekvő száma is. A sörök hazájában bizony terjed a borivás, és az elkortyolt bor túlnyomó többsége a cseh borászatok terméke. Ugyan Csehországba ezer tonnaszám importálják a szőlőt, hiszen az igényeket kielégítő mértékű hazai bortermeléshez nem áll rendelkezésre elegendő alapanyag, ám a nevesebb és a minőségre kicsit is igényesebb borászatok természetesen a saját maguk által termesztett szőlőt használják fel a gyakran tájjellegű, speciális szőlőfajtából nyert boraik elkészítéséhez. A szólás szerint a morva, s leginkább a délmorva lélek megértéséhez le kell menni a borospincékbe, meg kell kóstolni a műveikre méltán vagy éppen nem annyira méltán büszke borászok italait. Ha nem akarjuk a torkunkat valami lőrével bombázni, érdemes a vásárlás előtt a borminősítő márkajelzéseket keresni a palackon. Ilyen például a VOC címke, amely garantálja, hogy minőségi borhoz juthatunk.

Cseh (morva) borok

A brünni fallosz, avagy a brnói csillagászati óra

Most induló sorozatunkban a szívünkhöz oly közel álló, ám a külföldi turisták által méltatlanul hanyagolt cseh, pontosabban morva nagyváros, az egykor főként csak a füstös gyárkéményeiről, zajos ipartelepeiről híres Brno (németül Brünn) főbb nevezetességeit mutatjuk be, de csak úgy dióhéjban. Ha valaki részletesebb információkra vágyik úgyis felkeresi eme látványosságokat, és helyben további ismeretanyagot kaphat róluk.

A csillagászati óra