Prága, a parkok fővárosa

A mai urbanizált világunkban kulcsfontosságú a városok élhetőségének megőrzése. Ez azonban egyáltalán nem csak az infrastruktúra megteremtését, fenntartását jelenti, hanem a városban alapban halmozottan hátrányos helyzetben lévő természeti környezetét is. A városi levegő minőségének jobbítását nem csupán a közlekedési eszközök modernizálásával, a dízel (és benzin) üzemű gépjárművek korlátozásával, a fűtési rendszerek korszerűsítésével stb. érhetjük el, de kiemelten fontos a zöldfelületek megőrzése, sőt kiterjedésének jelentős növelése is. Az évente több ezer, sőt nem túlzás azt állítani, hogy tízezer budapesti ember halálát okozó szálló porterhelés csökkenthető a por számottevő részét felfogó fák ültetésével, parkok és egyéb zöldfelületek kialakításával. Persze tudjuk, a fákkal, a fűvel csak a macera van szemben az egyszer lerakott térkővel és aszfalttal-betonnal. A fáknak a tél közeledtével lehull a lombjuk és ezzel bizony kezdeni kell valamit, gyakorta kényelmetlenül besötétítik a sok tízmillió forint értékűre duzzadt lakásunkat, házunkat, időnként le kell vágni róluk a nem megfelelő irányba növő, vagy éppen elszáradt ágakat. A füves területeket időnként nyírni kell, a virágos parkok pedig ennél még több gondozást is igényelnek. Csupa nyűgös feladat az önkormányzat, a gondnok vagy éppen a háztulajdonos számára. Ám mindazon felelős vagy éppen felelőtlen döntéshozótól csak annyit kérnénk: miután távozik a légkondis munkahelyéről, s mielőtt beülne a szintén klímás kocsijába, hogy a légkondis házához megérkezzen, legyen olyan kedves és sétáljon egyet a főváros napsütötte, árnyék és olykor levegőmentes beton-térkő-aszfaltdzsungelében, és így talán ráeszmél a városi zöldfelületek fontosságára. 

Tíz a több, mint száz prágai park közül. (Kafkadesk)

Borozzunk Csehországban!

Szerte Csehországban egyre népszerűbb a borfogyasztás. Erről nem csupán a statisztikák árulkodnak, hanem a vendéglátóhelyek egyre kifinomultabb borválasztéka, valamint a sorra nyíló „vinotékák”, azaz borszaküzletek növekvő száma is. A sörök hazájában bizony terjed a borivás, és az elkortyolt bor túlnyomó többsége a cseh borászatok terméke. Ugyan Csehországba ezer tonnaszám importálják a szőlőt, hiszen az igényeket kielégítő mértékű hazai bortermeléshez nem áll rendelkezésre elegendő alapanyag, ám a nevesebb és a minőségre kicsit is igényesebb borászatok természetesen a saját maguk által termesztett szőlőt használják fel a gyakran tájjellegű, speciális szőlőfajtából nyert boraik elkészítéséhez. A szólás szerint a morva, s leginkább a délmorva lélek megértéséhez le kell menni a borospincékbe, meg kell kóstolni a műveikre méltán vagy éppen nem annyira méltán büszke borászok italait. Ha nem akarjuk a torkunkat valami lőrével bombázni, érdemes a vásárlás előtt a borminősítő márkajelzéseket keresni a palackon. Ilyen például a VOC címke, amely garantálja, hogy minőségi borhoz juthatunk.

Cseh (morva) borok

A brünni fallosz, avagy a brnói csillagászati óra

Most induló sorozatunkban a szívünkhöz oly közel álló, ám a külföldi turisták által méltatlanul hanyagolt cseh, pontosabban morva nagyváros, az egykor főként csak a füstös gyárkéményeiről, zajos ipartelepeiről híres Brno (németül Brünn) főbb nevezetességeit mutatjuk be, de csak úgy dióhéjban. Ha valaki részletesebb információkra vágyik úgyis felkeresi eme látványosságokat, és helyben további ismeretanyagot kaphat róluk.

A csillagászati óra

Cseh búvárokról a magyar sajtóban

Pár nappal ezelőtt, május 29-én este tragikus hajószerencsétlenség áldozata lett a „Hableány” nevű sétahajó, a két fős magyar személyzet mellett 33 dél-koreai turistával a fedélzetén. A nála sokkal hatalmasabb MV Viking Sigyn nevű szállodahajó a kis személyhajót az ütközést követően maga alá gyűrte, amely ezt követően pár másodperc alatt elsüllyedt. A hajószerencsétlenséget mindössze 7 fő élte túl, az áldozatok többségét még a Duna, sokakat pedig az elsüllyedt Hableány rejtheti. A hajó kiemelése a megáradt folyóból és a hajóban rekedt áldozatok felszínre hozatala nemzetközi összefogással zajlik. A magyar búvárok, katonák, rendőrség és műszaki szakemberek csapatához csatlakozott osztrák Cobra egység, koreai búvárok és más szakemberek, valamint 4 cseh búvár is. Ez nem az első alkalom, amikor cseh búvárokról adnak hírt a magyar sajtóban. Lássunk néhány további példát, köztük magyar vonatkozásúakat is.

Bohuslav Koutecky

Lešná festői kastélya - Látogatás a Zlíni Állatkertben 2.

A Zlíni Állatkertet bemutató cikkünkben jeleztük: egyik legfőbb nevezetességet, a szépséges Lešná kastélyát épp csak, hogy megemlítjük, hiszen bemutatása sokkal nagyobb figyelmet, egy önálló cikket érdemel. Maga a kastély, ahogyan arról már írtunk az állatkerten belül, annak főbejáratához közel található. A kastély Csehországi viszonylatban kifejezetten fiatalnak mondható, hiszen birtokosai, az osztrák Seilern grófi család a XIX. század végén építtetett át egy korábbi egyszerű kastélyépületet. 

Lešná kastélya

Unatkozik? Simogasson ráját! Látogatás a Zlíni Állatkertben 1.

Csehország turisták által leglátogatottabb attrakciói között előkelő helyeken szerepelnek a nagyvárosi állatkertek. A látványosságokban nem szűkölködő ország turista célpontjainak 2017. évi TOP 50 látogatottsági listáján a legelőkelőbb tíz között négy helyen is állatkertek álltak, a teljes félszázas listán pedig még további hat szerepelt. (Csehországban összesen 15 állatkert található.) Bizony, a csehek, s főként a cseh családok előszeretettel töltik szabadidejüket az állatkertekben, melyek közül természetesen a legnagyobb és a legtöbbek által felkeresett a Prágai Állatkert. Évente csaknem 1,5 millió látogató lép be a fővárosi ZOO kapuján, de az állatkertek közül a listában közvetlenül utána a külföldi turisták által kevésbé ismert, ám a belföldi élménykeresők által oly annyira kedvelt Zlíni Állatkert következik. 

A Zlíni Állatkert (Lešná) főbejárata

Húsvétkor Prágába vagy Česky Krumlovba utazik? Játszon velünk!

Minden évben egyre több honfitársunk dönt úgy, hogy a márciusi nemzeti ünnepünket összeköti egy kis csehországi, prágai vagy akár česky krumlovi utazással. Ezúttal a számukra szeretnénk az ott tartózkodásukat tovább színesíteni egy kis játékkal. A játék fő célja, hogy minél több Prágába vagy Krumlovba látogatót bírjunk rá arra, hogy ha csak kicsit is, de elhagyják a hagyományos turista útvonalakat, és fedezzenek fel új helyeket is. Ezek sok esetben csupán egy utcányira vannak a turista "autópályáktól", mégis teljesen új világ mutatkozik meg az arra járók előtt. Számos olyan látványosság, látogatni való hely található Prágában, amit mindenki láthat akár a Károly-hídról, akár a várból a városra tekintve. Ilyen például Vyšehrad, ami látszik a várból is, ám mégis csak kevesen látogatják meg, jóllehet villamossal alig 15 perc alatt elérhető. De ilyen kevéssé látogatott látnivaló a žižkovi TV torony is, mely jóformán szintén minden magasabb pontról látszik, ám mégis csak kevesen keresik fel. És Česky Krumlovban is vannak olyan helyek, melyeket alap esetben nem keresnek fel a turisták.

Hétévesek lettünk, egy kis örvendezés!

A hetes szám nevezetes az ember életében (na jó azért a többi is). Egyes értelmezések szerint a hetes szám a teljességet szimbolizálja, más vélemények szerint hét évenként változik át az ember szervezete, vagy éppen a sorsának alakulása. Egy hét természetesen hét napból áll, a mesében hét törpe, hét krajcár, hétfejű sárkány szerepel, hét mesterlövész menti meg a kisváros lakosságát a gonosztól, hét vezér kelt át anno a hágón, hét főbűntől kellene tartózkodnunk, hét szűk után hét bő esztendő vár ránk. Heten vannak mint a gonoszok, hét lakat alatt őrizzük a hétpecsétes titkainkat s hetedhét országban hétszilvafás nemesek mondják azt mérgükben, hogy hétszentségit. És bizony a hetes szám a Csehország nem csak Prága blog/magazin szerzőinek életében is fontos, hiszen most lettünk hétévesek!

Hét évesek lettünk!

A XXIX. Arany Sörpecsét verseny – kisebb-nagyobb meglepetések!

Az elmúlt héten 29. alkalommal rendezték meg a Pivní pečeť (Sörpecsét) nevezetű nemzetközi sörminősítő versenyt. A helyszín, immáron szokás szerint České Budějovice városa volt. A résztvevők száma meghaladta a 200 sörgyárat/sörfőzdét és a viadalon ezernél is több üvegpalack/PET sör került megkóstolásra. A sörműhelyek többségét Csehország adta, de ezúttal is a világ számos országának főzdéje (spanyol, orosz, szlovák, német, ukrán, horvát, magyar, stb.) képviseltette magát az eseményen. A zsűritagok szokás szerint több napon át, egymást követő számos fordulóban kóstolgathatták a söröket, illetve a cidereket, pontozva a színüket, ízüket, illatukat és megannyi más jellemzőjüket. Ezen pontokat összesítve hirdettek kategóriánként győzteseket és helyezetteket. A tavalyi évhez képest tovább bővült a kategóriák száma. Idén 34 különböző kategóriában állapították meg a sorrendet, melyek közül nyolcat kizárólag a kisüzemi sörfőzdék számára hirdették meg. A többi kategória is nyitott volt a kicsik számára, és még az elmúlt évhez képest is több alkalommal értek el remek helyezést a multi társaikkal szemben. A verseny utolsó lépéseként a különféle kategóriák érmeseit vetették össze, és kihirdették az összetett bajnokot, a Világ Sörpecsét díj nyertesét.

A 29. Sörpecsét verseny egy-két résztvevője

10 egyszerű cseh recept: I. Kapří hranolky – Ponty chips vagy ropogós

Most induló sorozatunkban gyorsan és egyszerűen elkészíthető cseh ételeket szeretnénk bemutatni. Az első részben egy finom ponty chips, a kapří hranolky elkészítésére biztatunk mindenkit, amely egy igazi dél-cseh csemege. Mi először Třeboň városában, a cseh halastóvidék központjában kóstoltuk meg, ott ahol a haltenyésztés kezdete egészen az 1350-es évekig nyúlik vissza, és a halastavak száma szinte megszámlálhatatlan. Ez a pontytermelő vidék Csehország, sőt mondhatni Európa legnagyobb, majdnem összefüggő haltermelő területének számít, így nem csoda, hogy jobbnál jobb halétkek között válogathatunk a környéken. 

Kapří hranolky

Cseh Filmkarnevál 2019 a Toldi moziban

A Staropramen támogatásával a Cseh Centrum szervezésében idén már hatodik alkalommal kerül megrendezésre a Cseh Filmkarnevál, melyen ezúttal a 2018-as év legjobb cseh filmjeiből csemegézhetünk. Időpontja: 2019. február 13-17., helye a megszokott: a budapesti Toldi mozi. Ahogyan a szervezők jelezték, idén az új arcok éve lesz, így a filmes debütálások és műfaji kísérletezés kerül az előtérbe. A filmekben a család témája kap hangsúlyt, és azt vizsgálja humoros, vagy éppen tragikus módon. 

Rémisztő Csehország I.: A szellemlakta Szent György-templom

Most induló sorozatunkban Csehország felettébb „rémisztő” oldalát szeretnénk olvasóinknak bemutatni. Itt persze nem arra a pillanatra gondolunk, amikor a helyi sörözőben a kiszolgáló közeg bejelenti a zárórát, nem is a soha el nem készülő Prága-Brno autópálya szakaszról szeretnénk értekezni. A sorozatunkban inkább azokat a helyeket kívánjuk bemutatni melyek valamiféle „sötét” titokkal bírnak, egy-egy rémisztő történet áll a múltjukban vagy megtekintésük közben óhatatlanul is valamiféle borzongás fut végig a hátunkon. Lesz szó szellemekről, gyilkosságokról, kínzásokról, vérről, halálról, elhagyott városokról, boszorkányokról, mindenről mi rémületes, ijesztő. Persze mindezeket csak mértékletesen, nehogy valaki a végén ne akarná megtekinteni őket.

Szellemek a templomban

Siketek szépségversenye Prágában- Miss and Mister Deaf World, Europe, Asian

A napokban jó szokásomhoz híven bőszen nyomozgattam a Youtube-on, mindenféle cseh zenéket, videókat kutatva, mikor rábukkantam Csehország egyik legnépszerűbb zenekara az 1995-ben alapított Traband egyik régi, Vlastovky (Fecskék) címet viselő 2007-es számára. A videóban nem is elsősorban a kellemesen dallamos, erős folk beütésű zene ragadott meg, hanem a zenét „kísérő” kétszemélyes színpadi előadás, melyről persze rögtön meg lehetett állapítani, hogy a dal szövegének cseh jeleléssel, azaz a jelnyelvvel való közvetítése. Marie Basovníková és Jindřich Mareš a két, jelnyelv tanítás mellett többek között költészettel, előadásokkal is foglalkozó művész olyannyira lenyűgözött, hogy nyomban utánuk kutattam. A felbukkanó cikkek között meglepetésemre az egyik egy Marie Basovníkovával, mint a 2006-os Miss Deaf Czech Republic győztesével készült interjú volt. Miss and Mister Deaf World and Europe and Asia? Csak nem egy szépségverseny siketek számára? Úgy ám! 

MMDW

Hivatalos ünnepnapok Csehországban – 2019

Mindenekelőtt nagyon boldog új esztendőt kívánunk minden kedves olvasónknak! Ahogyan azt már megszokhatták, új évi első cikkünkben számba vesszük az adott év cseh állami ünnepnapjait. Ennek ismerete alapvető lehet, hiszen néhány egyezőség kivételével Magyarországon és Csehországban más-más napon tartanak munkaszünetet, így az utazásunkra előkészülve érdemes ezekkel tisztában lennünk. Nem mindegy, hogy milyen menetrendet kell néznünk, nyitva van-e a kedvenc boltunk stb. Idén Csehországban összesen 251 munkanap lesz (egyel több, mint tavaly), azaz a ledolgozandó munkaórák számra is 8-al több (2008). Tíz ünnepnap hétköznapra, míg három hétvégére esik. Minden további helyett lássuk a nevezetes napokat. 2016 óta egyes ünnepnapokon a 200 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzletek nem nyithatnak ki. Ezeket a napokat a felsorolásban egy SZ (szünet) betűvel külön jelezzük.

Karácsonyvárás Znojmóban - 2018

Ahogyan Csehország majd minden nagy városa, úgy advent idején a dél-morvaországi Znojmo is díszbe öltözik, és a harminc ezer fős város lakossága együtt ünnepli a közelgő karácsonyt, amelyhez idén egy rövid időre nekünk is volt szerencsénk csatlakozni. Advent első vasárnapján, azaz december 2-án gazdag programsorozat kezdődött a városban, amely segíti az ott élőket az ünnepekre való fokozatos ráhangolódásban. A programok nem csak a vasárnapokra korlátozódnak, hanem hétköznapokon is zajlanak, így bőségesen lehet válogatni belőlük. A klasszikus karácsonyfa állításon és a betlehem csodáláson túl kórusok, zenekarok, énekesek, népzenészek lépnek fel, maszkos alakok szórakoztatják a kis- és nagykorú nagyérdemű közönséget. Máskor iskolás gyerekek adják elő karácsonyi műsoraikat, így megtudhatjuk, hogyan is látják ők a karácsonyi misztériumokat. A városi intézményekben színházi előadások, jazz és rock koncertek, karácsonyi zenei előadások kerülnek megrendezésre. A templomok az istentiszteleteken túl helyet adnak egy-egy koncertnek, élő betlehemi játéknak is. Ezeken túl pedig számos karácsonyi kiállítás tekinthető meg a városi Dél-morva Múzeumban. Egyszóval külső és belső tereken egyaránt zajlanak a közösségi programok.

Adventi vásár Znojmóban

Mit ajánl...az Opavai Szilézia kistérség?

Amint azt olvasóink tudják a Csehország nem csak Prága írói-szerkesztőiként, a BD Expo jóvoltából rendszeren részt veszünk a RegionTouron, Csehország egyik legnagyobb turisztikai fesztiválján és vásárán. Így volt ez idén januárban is, ahol ezúttal többeket kérdőív segítségével interjúvoltunk meg az általuk képviselt turisztikai térséggel kapcsolatban. Azt szerettük volna megtudni, hogy ők személy szerint mit is tartanak a közvetlen környezetükben a legfontosabb látnivalóknak, amit egy turistának fel kell keresnie, meg kell néznie. A soron következő cikkeikben a kérdőívre adott válaszok segítségével, képekkel és rövid szöveggel mutatjuk be Csehország négy kisebb térségét. A Mit ajánlanak... sorozat első részében Csehország keleti határához, az Opavai Szilézia kistérségbe látogatunk el. A térség főbb felkeresendő látnivalóit Matouš Vajda a helyi turisztikai iroda részidős munkatársa ajánlotta a számunkra.

Opavai Szilézia kistérség

A térség és látnivalói

Dr. Jaroslav Skála, a detox atyja

Csehország köztudottan a sörök hazája, a csehek világvezetők az egy főre jutó sörfogyasztásban, és az erősebb italok kortyolását sem vetik meg. Szépen fogy náluk a rumszerű tuzemák, a Fernet, a Becherovka, a különféle pálinkaszerűségek (pl. slivovice), a mentalikőr vagy éppen a meggylikőr (griotka). Ezért nem csoda, hogy az elfogyasztott alkohol negatív hatásával, az alkoholizmus okozta egészségügyi és egyéb problémákkal is már jó ideje meg kell küzdenie a cseh társadalomnak. Nem volt ez másként a II. világháború utáni időszakban sem, sőt a kommunista rendszer egy-egy periódusában is több hamvába holt kísérletet tettek a nép alkoholfogyasztásának visszaszorítására. Ám az alkoholizmus elleni küzdelem találmányokhoz, új módszerek kitalálásához is vezetett, és a cseh „inventorok” sorából kiemelkedik a 11 évvel ezelőtt, november 26-án elhunyt Dr. Jaroslav Skála alakja.

Dr. Jaroslav Skála

Irány Pozsony, irány a „majdnem Csehország”

Idén ünneplik Csehország és Szlovákia egykori közös állama, Csehszlovákia alakulásának 100. évfordulóját. A neves eseményről mindkét országban különleges rendezvényekkel, kiállításokkal, változatos programok sorával emlékeznek meg. Mi pedig az évforduló alkalmából teljesen rendhagyó módon egy barátunk Szlovákia fővárosában, Pozsonyban tett túrájáról szóló cikkét osztjuk meg olvasóinkkal.

Pozsony és a Duna

Varázslatos Csehország, avagy könyvvel tértünk vissza!

Kedves olvasóink! Ahogyan azt láthatják, igen hosszúra nyúlt szünet után kezdi el újbóli működését a Csehország nem csak Prága nevet viselő blog alapú netmagazinunk. A kényszerű leállás hátterében nem a lustaságunk rejlett, s még csak Csehország sem tűnt el a világ színpadáról. Az eltűnésünk oka az elmúlt pár hónap más munkát (erőben és időben) nem „engedélyező” bősz munkálkodása volt, melynek gyümölcsét a napokban arathatjuk le. De ne beszéljünk tovább rébuszokban, jöjjön maga a bejelentés: Varázslatos Csehország címmel jelenik meg az az útikönyv, melynek a Csehország nem csak Prága írói is a társzerzői lehettek!

Rendeld meg a Manka spájzából (www.mankaspajza.hu), ára: 4290 Ft

Nyárvégi, őszeleji csehországi sörfesztiválok – 2018

Itthon kitört a totális kánikula, melyet jobbára csak vízben, vízparton vagy a nem túl energiatakarékos és környezetbarát légkondi használatával lehet csak elviselni. No és persze finom hűvös sörök bevitelével, melyeket nem csupán vendéglátóhelyeken vagy otthon tudunk elfogyasztani, hanem akár hangulatos sörfesztiválokon is. Ugyan Magyarországon is akadnak még szép számmal sörfesztiválok, ám mi a profilunkhoz hűen az augusztusi-szeptemberi csehországi sörfesztiválokhoz szeretnénk egy kis kedvet gerjeszteni. Tesszük ezt azért is, mert egy igazi cseh sörfesztivál, a cseh regionális vagy éppen kisüzemi (kézműves) sörök széles választékával, s a változatos zenei és más kulturális programokkal életre szóló élmény a fesztiválon résztvevők számára.

Svijany Sörfesztivál

Bérek és árak Csehországban (2018)

Mindazok akik 10-20 év elteltével keresik fel újból Csehországot, gyakorta fejezik ki csalódottságukat, mondván: már Csehország sem olcsó. És valóban, a mai Csehország szolgáltatásainak, termékeinek árszínvonala magyar forintban kifejezve immáron csak némileg emlékeztet akárcsak a 2000-es évek végén tapasztaltakra. Ám eme érzékelhető drágulás mögött számos tényező rejlik, melyek közül az egyik a magyar gazdaság helyzetében, illetve a magyar monetáris politikában rejlik. Azaz nem mindegy, hogy mennyi is az annyi, jelen esetben a forint/cseh korona árfolyam. Amíg mondjuk mindössze 11 évvel ezelőtt 100 cseh korona (továbbiakban CZK) megvásárlásáért 94 forintot (Ft) kellett fizetnünk, addig ezt az összeget jelenleg már a legolcsóbb pénzváltó helyeken sem adják 126 Ft alatt (jellemzően inkább 130 Ft), ami nem kevesebb mint 34%-os drágulást jelent. Ez természetesen csak az érme egyik oldala, hiszen a teljes képhez nem csak az árak, hanem a bérek alakulását is figyelembe kell vennünk. Az elmúlt 10 év során a magyar bruttó átlagkereset megduplázódott (ez a jó hír), ám ezalatt az idő alatt Csehországban is hasonló bérnövekedés következett be. De valójában mekkora fizetés kapnak a cseh dolgozók a különböző pozíciókban, és mennyibe is kerül az élet Csehországban? Ennek jártunk utána az expats.cz honlap és különböző cseh állásportálokon fellelhető adatok segítségével.

Peníze, peníze, peníze

Az elmúlt 100 év legjobb cseh könyvei

Mi ugyan általában kerülni szoktuk a legekkel kezdődő szavakat (lásd legjobb, legszebb), ám ezúttal kénytelenek voltunk a cikkünknek az elmúlt 100 év legjobb cseh könyvei címet adni. Tesszük ezt azért, mert az idén 17. alkalommal megrendezett cseh irodalmi díjkiosztó gála, a Magnesia Litera az első Csehszlovák Köztársaság kerek egy évszázaddal ezelőtti kikiáltásának tiszteletére felkért számos cseh irodalomhoz értő ítészt, hogy az elmúlt száz esztendő valamennyi évéhez szavazzák meg a „legjobb cseh könyveket”. A Magnesia Litera díjat évről évre számos, idén már összesen tizenegy kategóriában adják át nagyrészt szakmai döntések alapján, de az olvasók is megszavazhatják a nekik legjobban tetsző alkotásokat. A szakmai döntések valóban szakmaiak, hiszen a díjat egy olyan független irodalmi szövetség adja át, mely magába tömöríti a cseh irodalmi élet jeles képviselőit, intézményeit, és a könyvpiac szervezeteit, úgy mint a Cseh Köztársaság Tudományos Akadémiája, a Cseh Könyvkiadók Szövetsége, a Nemzetközi PEN csehországi központja, Cseh Írók Társasága, Cseh Fordítók Egyesülete.

Harc a szalamandrákkal

Baromfizúza gombócokkal

Imádjuk az egytálételeket, amikor egyben van a hús és a köret és mindez finom szaftos környezetben gőzölög. A cseh gulyás már majdnem ebbe a kategóriába tartozik, de azért a kenyér knédli szeleteket mégsem lehet a szaftba belekeverni és vele együtt kikanalazni. Ezért nagy keresésbe fogtunk, és rábukkantunk erre a nem annyira tradicionális, hanem már inkább városias ételre, amely baromfi zúzából készül.

Hozzávalók 4 személyre:
500 g baromfi zúza
30 g vaj
100 g gyökérzöldség (sárgarépa, fehérrépa)
fél hagyma
50 g zsír
50 g sima liszt
tyúkhúsleves igény szerint
só
petrezselyem

A gombóc hozzávalói:
5 zsemle
kb. 2,5 dl tej
2 evőkanál zsír
2 tojás
1 kanálka őrölt majoránna
kenyérmorzsa

Elkészítése:

A zúzát alaposan megtisztítjuk, megpároljuk, majd a kemény bőrét levágjuk róla. A megtisztított és felkockázott zöldségeket a kockára vágott hagymával együtt a vajban megpirítjuk, felöntjük a húslevessel, és hozzáadjuk a zúzát is. Az egészet addig főzzük amíg a zúza puha lesz.

Hustopeče, a mandula városa

A Csehországba gépkocsival utazó magyar honfitársaink Brnóba, Prágába vagy éppen Olomoucba igyekezvén csak igen ritkán térnek le a D2-es autópályáról. Talán nem is sejtik, hogy Brno és a cseh-szlovák határ között mintegy félúton, a sztráda közvetlen közelében fekvő Hustopeče városkája mennyi érdekességet is rejt, melyekért érdemes akár csak egy rövidke kis kitérőt is tenni. A város egyike Dél-Morvaország legöregebb településeinek, hiszen az első írásos emlékek szerint a XIII. században alapították. Birtokosa a kora XIV. századtól a XVI. század második feléig a brnói Králová kolostor volt, majd 1572-ben jött el a várva várt pillanat, a település II. Miksa német-római császártól (I. Miksa magyar király) városi rangot kapott. Az ekkortájt megalkotott címere a mai napig fennmaradt. A város egészen 1848-ig a híres-neves Liechtenstein család birtokában állt, majd ezt követően vált a térség egyik alközpontjává.

Hustopeče főtere a Városházával

Cseh városnevek az USA-ban

„Prágába utazok”, halljuk számtalan alkalommal, s a szemünk előtt természetesen rögtön a gyönyörű cseh főváros jelenik meg a szépséges várával, óvárosával, a történelmi épületek sokaságával, a hívogató sörözők garmadával. Ám ha az Amerikai Egyesült Államokban élnénk, akkor ez a kép már nem lenne ennyire egyértelmű: Prágába, de melyik Prágába? 

Prágai hagyományőrző felvonulás

Milyen egy ideális csehországi hosszú hétvége? Túra ajánlatok.

Magyarország a közelmúltban az országgyűlési választások lázában égett, s úgy tűnik a kedélyek csak igen lassan csillapodnak le. Mi itt a Csehország nem csak Prágán, szintén egyfajta választásra buzdítjuk az olvasóinkat, ám ezúttal egy jóval békésebb téma kapcsán szeretnénk a véleményüket megtudni. Az év folyamán, a hivatalos ünnepek szerencsére sok esetben esnek hétköznapokra, így számos alkalommal fordult, és fordul még elő (akár a soron következő április végi-május eleji hétvégén), mikor egy huzamban akár négy napot is távol tölthetünk hőn szeretett munkahelyünktől. Ezek a hosszú hétvégék kiváló lehetőséget jelenthetnek egy hosszabb-rövidebb út megtételére Csehországban. Három-négy napba természetesen nem férhet bele minden, a programok számát és féleségét muszáj valahogy lecsökkentenünk. Mi most összeállítottunk néhány programféleséget és szeretnénk megtudni, hogy az olvasóink legszívesebben mit is választanának!?

Hát nem csodálatos?

Magyarosan – angolosan hangzó cseh településnevek

A minap az egyik ismert felnőtt szórakozást (magyarul pornó filmeket) nyújtó oldal világszerte félszáz olyan település felnőtt lakosainak biztosított élethosszig tartó (!) prémium, azaz minden extrát (reklámmentesség, 4K felbontás, VR stb.) biztosító tagságot, mely falvak, városkák neve angolul valamiféle szexuális vagy más hasonló, alap esetben nem éppen úri szalonban használható jelentéssel bírnak. A nevek között szerepel a Tit nevű algériai városka, a brit Penistone, az amerikai Fort Dick, vagy éppen a német Petting, a francia Breast, illetve az orosz Gay is, szinte mondani sem kell, hogy miért. 

Horní Police, a kedvezményezett település

Húsvétolás Csehországban

Netmagazinunk hat éves fennállása óta minden évben írunk a Húsvétról, és ahogy tapasztalhatták, az eddigi években főként a tradíciókat, az ünnephez kapcsolódó szimbólumokat, a pogány és a keresztény szokásokat mutattuk be. Most úgy gondoltuk, hogy inkább azokat a programlehetőségeket mutatjuk be, amelyek tárt karokkal várják az ünneplő cseheket és Csehországba látogatókat.

Húsvéti hangulat

Sós aprósütemény olomouci kvargliból!

Az olomouci kvargliról, erről a nagyon karakteres ízű és illatú szagos sajtról többször írtunk már oldalainkon, és mindenkit buzdítottunk a megkóstolására, sőt belőle valami finomság elkészítésére is. Aki még nem olvasta korábbi, róla szóló cikkeinket, annak néhány szóban bemutatjuk a tvarůžky néven is ismert, alacsony zsírtartalmú, érlelt sajtot, amely már a XVIII. században is igen nagy népszerűségnek örvendett nemcsak szülőhelyén a Morva vidéken, hanem onnét jóval távolabbi helyeken is. Ezt az eredet védett cseh sajtot itthon Magyarországon is meg lehet vásárolni, bár lehet, hogy ez egy kis utánajárást igényelni fog.

Kvargli kenyérrel

Emléktábla avatás Dobřanyban Ormai Norbert az első aradi vértanú szülőhelyén

2018. március 12-én a cseh sörfőváros. Plzeň közvetlen szomszédságában fekvő Dobřany városában egy magyar szempontból is fontos eseményre került sor. Martin Sobotka, a városka polgármestere és Balogh Csaba, a külgazdasági és külügyminisztérium államtitkára leplezte le Ormai (Auffenberg) Norbert honvéd ezredes, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc mártírjának emléktábláját. Az iskolai történelemkönyvekből jól tudjuk, hogy Julius Jacob von Haynau osztrák császári tábornok, a magyar forradalom és szabadságharc leverésének fővezére, a bécsi kormány magyarországi teljhatalmú megbízotta 1849. október 6-án 13 vértanút végeztetett ki Aradon. Ám azt csak kevesen tudják, hogy eme tragikus nap előtt, és után további három honvédtiszt is a „véreskezű hóhér” áldozatává vált ugyancsak Arad városában. 

Emléktábla avatás