Pár nappal ezelőtt, május 29-én este tragikus
hajószerencsétlenség áldozata lett a „Hableány” nevű sétahajó, a két fős magyar
személyzet mellett 33 dél-koreai turistával a fedélzetén. A nála sokkal
hatalmasabb MV Viking Sigyn nevű szállodahajó a kis személyhajót az ütközést követően
maga alá gyűrte, amely ezt követően pár másodperc alatt elsüllyedt. A
hajószerencsétlenséget mindössze 7 fő élte túl, az áldozatok többségét még a
Duna, sokakat pedig az elsüllyedt Hableány rejtheti. A hajó kiemelése a
megáradt folyóból és a hajóban rekedt áldozatok felszínre hozatala nemzetközi
összefogással zajlik. A magyar búvárok, katonák, rendőrség és műszaki
szakemberek csapatához csatlakozott osztrák Cobra egység, koreai búvárok és más
szakemberek, valamint 4 cseh búvár is. Ez nem az első alkalom, amikor cseh
búvárokról adnak hírt a magyar sajtóban. Lássunk néhány további példát, köztük magyar vonatkozásúakat is.
 |
| Bohuslav Koutecky |
2002 januárjában zajlott le az egyik legnagyobb
magyarországi barlangi mentési akció. Az Aggteleki Nemzeti Park területén fekvő
Esztramos-hegy belsejében található Rákóczi 1. sz. barlangban rekedt Szilágyi
Zsolt mentése érdekében a magyar, szlovák és cseh búvárokból álló mentőcsapat
összesen 286 merülést hajtott végre, majd 120 óra elteltével sikeresen
kimentették a bajba került az alig több, mint két méter hosszú és 1 méter
széles üreg párkányára szorult társukat. A mentés során felmerült a
sziklarobbantás esélye is, melyhez Bohuslav Koutecky szpeleológus, erdészmérnök
segítségét vették volna igénybe.
 |
| Merülés a Ko'ox Baal barlangrendszerbe |
Cseh búvárokról szerencsére nem csak katasztrófák, balesetek
során kapunk hírt, hanem felfedezéseknél is. 2012 januárjában az akkor már 9
éve a Yucatán-félsziget barlangjaiban kutató cseh és szlovák búvárok a Ko’ox
Baal rendszert tárták fel teljesen. A munkálatok során megállapították, hogy a
barlang nem kevesebb, mint 56,5 kilométer hosszú, azaz a Föld negyedik
leghosszabb víz alatti barlangrendszere.
 |
| A Szent István csatahajó a találatok után |
2006-ban cseh búvárok kutatták át a 151 méter hosszú és 20
ezer tonnás Szent István csatahajót. Az I. Világháború során, 1918. június
10-én olasz gyorsnaszádok torpedói által elsüllyesztett hadihajó éppen az első
bevetésének gyülekezőhelyére igyekezett, mikor utolérte a végzete. A hajó nem
csak a magyar, hanem a cseh történelem egy darabja is, hiszen a fegyverzetét a
pilseni Škoda gyárban készítették, a páncélzatát pedig a vítkovicei (Ostrava) vasműben
állították elő. Az hadihajó tragédiája során 41 magyar tengerészen túl számos más
nemzet, így cseh tengerész is az életét vesztette (46 fő). A csatahajót
2018-ban is kutatta egy magyar vezetésű búvárexpedíció, melyben cseh búvárok, -
köztük az egykor a hajón szolgáló cseh tengerész dédunokája - is részt vettek.
 |
| Az U16-os tengeralattjáró |
2017-ben a dél-albániai tengerpart közelében kutató cseh
búvárok találtak rá az egykori osztrák-magyar monarchia haditengerészete U16-os
tengeralattjáró roncsaira. A cseh búvároknak sikerült lemerülniük elsőként a
Jón-tenger fenekén fekvő hajóhoz, mely 1916 októberében az olasz hadihajókkal
való csatározás során süllyedt el. A cseh búvárok, kutatók érzelmi kötődése az
elsüllyedt I. világháborús hajókhoz, hiszen a háborúban az osztrák-magyar
tengerészetnél több, mint 5000 cseh is szolgált.
 |
| Cseh búvárok a tengeralattjáró roncsainál |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése