Cseh kisüzemi sörfőzdék 2. – Kelet-Morvaországi kerület

Dél-Csehország után Kelet-Morvaországban folytatjuk a csehországi kisüzemi sörfőzdék, minipivovarok számbavételét, rövid bemutatását. A kerületben friss információk szerint az egyetlen nagyobb sörgyár (az uherský brodi Janáček) mellett további 11 kisebb sörfőzde működik. De még mielőtt hozzákezdenénk az ismertetésükhöz, kezdjük egy igen szomorú hírrel. Uhersky Brod városában megszűnt az általunk igen kedvelt, egy korábbi cikkünkben részletesebben is hirdetett sörfőzde, a Balkán. Sajnos nem tudunk részleteket, hogy mi is történhetett vele, és csak remélni tudjuk, hogy a hiánya csak átmeneti, mivel egyike volt a legjobb mini sörelőállító helyeknek. 

Akkor és most 20. - Sušice – főtér

Sušice városát a netmagazinunkban sűrűn emlegetett Šumava hegység kapujának is hívják, hiszen Nýrsko, Vimperk és Kašperské Hory mellett egyike a hegyvidéket körülvevő nagyobb településeknek. Ez az egykor aranyban gazdag medrű Otava folyó partján fekvő város a maga több mint 11 ezer lakosával, a környék egyik központja, és egyben a kerékpáros, bakancsos továbbá télen a síturisták kiinduló helye. Az Akkor és most sorozatunkban ezen csodás városka főterével foglalkozunk, miközben szokásunkhoz híven sok-sok képet mutatunk be.

Sušice – főtér a levegőből

Varázslatos Český Krumlov XVIII. - Kastélypark

Český Krumlovban nem csupán az építészeti örökség, a zegzugos utcákból áradó középkori hangulat, a gyönyörű templomok és az annál is varázslatosabb várkastély – palota, valamint a kanyargó Moldva okoz feledhetetlen élményt, de a nevezetességek közé tartoznak a szépen kialakított zöld felületek is. Nincs is kellemesebb érzés, mint amikor egy kiadós városnézés után egy kellemes park árnyékos padjára leülve megpihentetjük a kockaköveken lestrapált lábainkat. Krumlovban, ebből a célból szerencsére számos kisebb-nagyobb park fellelhető, amelyek közül méretében és jelentőségében kiemelkedik a Kastélypark, amely voltaképpen a hosszan elnyúló vár délnyugati „szárnya”, annak szerves folytatása.

A Kastélypark egy kicsike részlete

Vadászat Csehországban – egy kis betekintés

Az elmúlt napokban sorra jelentek meg cikkek arról, hogy Lázár János, a miniszterelnökséget vezető államtitkárunk 75 ezer eurós fácánvadászatot rendelt meg a Lesy České Republiky-tól, azaz a csehországi erdőterületek többségének kezelését végző állami tulajdonú vállalattól, amelynek nemrég kinevezett vezetője a magyaros nevű Daniel Szórád. Politikai véleménynyilvánítástól tartózkodó netmagazin lévén csak azt mondhatjuk, hogy ez a nem éppen olcsó mulatság legyen az ő gondja, vagy éppen élvezete. Nekünk mindenesetre egy remek apropót szolgáltatott ahhoz, hogy bepillantást nyújtsunk a Cseh Köztársaságban zajló vadászat rejtelmeibe.

A vadász munkában

Csapó 3,2,1 – Forgassunk filmet Csehországban!

Már számos korábbi cikkünkben, elsősorban a csodás cseh váraknál, kastélyoknál (pl. Bouzov) jegyeztük meg, hogy Csehország kiváló terep volt, és ma is az a filmek készítői számára. Akár szuperprodukciókról, akár csak B, C, D kategóriás filmekről van szó, a producerek-rendezők előszeretettel választják a cseh-morva földeket filmforgatási helyszínnek. Van amikor a filmet nézve rögtön rájövünk, hogy pl. a csodás Prágában járunk, máskor azonban csak utólag ismerjük fel a csodaszép díszletet. Most megpróbálunk egy kis ízelítőt adni az elmúlt harminc év mindazon nem cseh(szlovák) filmjeiből, amelyek teljes egészét, vagy egy-egy részét Csehországban vették fel, ezáltal is népszerűsítve a netmagazinunk állandó főszereplőjét.

Český Krumlov (A mágus)

Visszatért a vadmacska // Buszjegy gyűjtemény // Spórolási szokások // Ünnepi mise // Uherčice kastélya belső felújítása

• Pár hete adtuk hírül, hogy a farkasok visszatértek Csehországba. Most egy újabb, több mint 60 éve eltűnt állatfaj, a vadmacska felbukkanásáról számolhatunk be. Ugyan 2011-ben már látták egy pár példányát a Šumava hegységben, de tavaly a Beszkidekben is megjelent. A vadmacska egykor teljesen közönséges állatnak számított a cseh-morva vidéken, de állománya fokozatosan lecsökkent, utolsó példányát 1952-ben az Érchegységben lőtte le egy túlbuzgó vadász. Az alapvetően rejtőzködő életet folytató macskaféle végzetét nem csak a szőrméért folytatott vadászat, az emberi félelem, hanem az életterének átalakítása (a korábbi kevert erdők helyett erdő monokultúrák létrehozása) jelentette. A Nemzeti Parkok felelős területkezelése azonban esélyt adott arra, hogy ez a szép vadállat újra élhessen Csehországban, feltéve ha a lakosok és a vadászok is úgy akarják.

  

  Vadmacska a Beszkidekben

Hol csapolnak cseh sört Budapesten? - Egy kis segítség sörtúrák tervezéséhez!

2013. novemberében kétrészes cikkben írtunk a magyarországi cseh sörforgalmazás hazai helyzetéről és azokról a helyekről, ahol cseh csapolt sör kortyolhatunk. Azóta ugyan csak egy kósza félév telt el, mégis gomba módra szaporodtak az új cseh sörös helyek (sajnos egy-egy viszont megszűnt), ezért úgy gondoltuk, hogy megéri egy kis frissítést elkövetnünk. A lista és a térkép természetesen korántsem teljes, mert csak azok a helyekről vannak pontos információink, ahonnan a sörimportőröktől kaptunk választ, illetve saját magunk találkoztunk vele. És azért sem teljes, mert nem szerepelnek a Magyarországon gyártott Kozel és Staropramen, valamint a Pilsner Urquell forráshelyei, amelyeket a fővárosban igen sok vendéglátóhelyen vernek csapra, így kevéssé nevezhetők kuriózumnak.  

Főzzünk sörrel - Sörös marha knédlivel

Gasztronómiai cikk sorozatunkban „csehes” honlap lévén illik egy igazán sörös ételről is írnunk, amelyet sajnos az elmúlt több mint két év alatt mind ezidáig elmulasztottunk. Most azonban tisztességesen bepótoljuk ezt a hiányosságot, hiszen sörissza fogásunkhoz nem kevesebb mint fél liter finom sörre lesz szükség.

Idézet és pár kép XVIII. - Kopogtató hegyimanók - Alena Ježková: Cseh és morva regék és mondák

Sorozatunk most következő részét legutóbbi cikkünk ihlette, amelyet Kutná Hora ezüstbányászatáról írtunk. A kötetet, amelyből most kivételesen a monda teljes szövegét idézzük, korábban már bemutattuk olvasóinknak. Alena Ježková Cseh és morva regék és mondák című könyve Balázs Andrea tolmácsolásában sok érdekes és kedves történetet mond el a régi időkre emlékezve. Olvassák szeretettel ezt a kedves, ám sajnos nem éppen vidáman végződő történetet.

Kutná Hora ezüstbányászata és az Olasz udvar

Kutná Hora, ez a Prágától 70 kilométerre fekvő település manapság egy csendesnek mondható kisváros, azonban műemlékeinek sokasága és gazdagsága erősen sejteti, hogy ez nem volt mindig így a történelem során.

 

Kutná Hora az Olasz udvarral

Kost vára: a csont, amely megakadt az ellenség torkán

A Prágától északnyugatra elterülő Cseh Paradicsom vidéke a szél által varázslatos formákat öltő homokkősziklák rengetegeiről, a szépséges völgyeiben csordogáló, máskor vadul zúgó patakjairól, kis tavacskáiról és nem utolsósorban a gyönyörű várairól, kastélyairól híres. Ez utóbbiak többsége a sziklák tetejére épült (pl. a netmagazinunkban már bemutatott Trosky vára), ma is messziről hirdetve egykor volt dicsőségét. Van azonban egy, amely inkább a folyóvölgyet, a homokkő sziklák ölelését „választotta”. Ez a csodás építmény nem más, mint Kost vára, amelyet a Klenice és egy másik kisebb patak találkozásánál emeltek a XIV. században. 

 

Kost, időutazás a középkorba

A prágai Sztálin emlékmű és áldozatai

2014 május 1-ével kezdődően közel két héten át lehetősége nyílik a közönségnek, hogy betekintsen a cseh főváros kommunista múltjának egy kis szeletébe. Aki felkeresi az egykori Sztálin-szoborcsoport/emlékmű helyét, és kivárja hosszú sorát, az bejuthat a hajdani monumentális alkotás alatt, az alapzatban fennmaradt termekbe. Értő idegenvezetés mellett pedig hasznos többlet információkhoz is juthat a cseh történelem eme nem túl dicsőséges időszakáról. De hol, merre is állt ez a szoborcsoport, amely az emberi értelmetlenség tipikus példája volt? És mit tudunk a történetéről, rövid „fennállásáról”? A kérdések megválaszolásához a fellelhető történeti források mellett Mariusz Szczygiet lengyel író Gottland című művét is felhasználtuk.

A világ legnagyobb Sztálin szobra

110 éve hunyt el Dvořák! - Az „Újvilág” megalkotójának életútja

Ha megengedik, egy személyes jellegű történettel kezdeném az egyik leghíresebb, és számomra talán legkedvesebb cseh zeneszerzőre emlékező cikkünket. Megboldogult gyermekkoromban a pestszentlőrinci zeneiskolában koptattam a padokat és a szegény, jobb napokat, tehetségesebb tanulókat is látó zongora billentyűit. Mind a zongora órákon, mind a karének próbák, előadások során az amúgy kiváló zenetanáraink, a kor szocialista ízlésének megfelelően főként kortárs magyar, és szovjet „művekkel”, továbbá a nem éppen gyermekfülnek tetsző Bartók darabokkal ismertettek meg minket (na jó, időnként egy kis dallamosabb Haydn, Händel is a terítékre került). A nem éppen izgalmas repertoár mellett igazi „sokkhatásként” ért, amikor felfigyeltem egy addig számomra ismeretlen zeneszerző szimfóniájának kis részletére, ami első hallásra egy izgalmas, egzotikus, az általam addig a jugoszláv apacs filmekből ismert vadnyugatot idéző világba röpített el. Kis idővel később már szerencsém volt végigcsodálni a teljes művet is, immáron tudván, hogy ami szól az valóban egy másik világ zenéje, egy „új világé”. Most, vagy jó 35 évvel később - miközben írom a május elsején éppen 110 évvel ezelőtt elhunyt mesterről szóló soraimat – is ugyanolyan, vagy talán még nagyobb élvezettel hallgatom Dvořák IX., Újvilág szimfóniáját, egy alkotást, amely méltán szerepel minden idők legnagyszerűbb zeneművei között.

Farkas // Föld Barátai // Palackhajó // Mozgássérültek

• Több mint egy évszázad elteltével újból visszatért a farkas Csehországba. Április első napjaiban egy kamera rögzítette, amint az észak-csehországi Doksy településhez közeli erdős területen egy farkas baktat át egy tisztáson. A farkast a XIX. század végén teljesen kiirtották az ország területéről, de az elmúlt évtizedekben mind a határos Lengyelországban, illetve Németországban egyre nagyobb állomány él, így várható volt, hogy előbb-utóbb egy példány átruccan a határ túloldalára is. Sőt a szakértők szerint az egykori katonai gyakorló területeken, illetve a határszélen már néhány pár is élhet, de erre nincsenek közvetlen bizonyítékok. Jóllehet a farkasok nem tartoznak az igazán népszerű állatok körébe, mégis újbóli megjelenésük kifejezetten örömtelinek mondható. Ezek az értékes állatok egyrészt természetes vadállomány szabályozást végezhetnek, csökkentve a mezőgazdasági vadkár mértékét, másrészt igen sok turista keresheti fel azokat a területeket, ahol az ordasék lakoznak, így számottevő bevételhez juttathatják a terület lakosait. Persze csak akkor ha az indokolatlanul rettegő helybeliek, vagy a trófeára éhes orvvadászok le ne puffantják őket.

  

  Jön a farkas!
  

Akkor és most 19. - Písek – Főtér

Písekben, ebben a csodálatos kis dél-csehországi városban (amelynek történetéről már egy korábbi cikkünkben részletesen megemlékeztünk) járva számos impozáns téren gyönyörködhetünk a történelem viharait túlélő, vagy az idők során megváltozó épületekben. A terei közül a nevéhez méltóan a legnagyobb a Velké náměstí, a Nagy tér, amely számos meghatározó helyi esemény színtere. Az Akkor és most sorozatunkban ennek a szép térnek a változását követjük nyomon, miközben a képek által megismerkedhetünk a XX. század cseh városi hangulattal is.

Velké náměstí, a Nagy tér

Csehország természet-, tájvédelmi területei VII. - Slavkovský les

A híres-neves északnyugat-csehországi fürdővárosok (Karlovy Vary, Mariánské Lázně) valamint Kynšperk nad Ohří városa között terül el az ország egyik nagy kiterjedésű, 606 km2 területű tájvédelmi területe, a Slavkovský les, vagyis a Szlavkovi erdő.

A tojás és a kis bárány – két húsvéti szimbólum Csehországból

Húsvétkor az élet megújulását ünnepeljük, és az ilyenkor használt jelképeink, és szertartásaink is mind erre tesznek utalást. Szinte mindegyik szimbólumra igaz, hogy eredete réges-régi időkre nyúlik vissza. Az eredetnyomozás során hol Egyiptom neve bukkan fel, vagy a kereszténység kezdetének kora, más esetben a 11. század, és sorolhatnánk így tovább.

Štybar, Kreuziger és társaik, napjaink legjobb cseh országúti kerékpárosai

Az elmúlt vasárnap tartották az egy napos profi országúti kerékpárversenyek egyik legrangosabb és egyben legnehezebb eseményét a Paris – Roubaix-t. A mind a kerékpárt, mind a lovasát különlegesen megterhelő terepen, macskaköves szakaszokkal tarkított útvonalon rendezett viadalt ezúttal Niki Terpstra, egy holland versenyző nyerte, de az ötödik helyen a cseh Zdeněk Štybar végzett, éles küzdelmet vívva a második helyért. Az ő sikere sarkalt minket arra, hogy egy kis körképet vázoljunk fel a legjobb cseh országúti kerékpárosokról. Ugyanakkor tesszük ezt azért is, mert a 2014. évi versenykerékpáros szezon még épp hogy csak kezdetét vette, és magyar kerékpárversenyző hiányában érdemes a cseh drótszamarasoknak szurkolni a soron következő Giro-n, Tour-on, Vuelta-n vagy más egy vagy többnapos viadalon.

Idézet és pár kép XVII. - Jan Novák: Betonszívű nagyapám

A sorozatunk legújabb részében Jan Novák 2007-ben megjelent Betonszívű nagyapám (Děda) című regényéből idézünk, amelyet a Kalligram Könyvkiadó 2013-ban jelentett meg magyarul. Az 1953-ban, a Prágához közeli Kolin városában született cseh-amerikai író, színdarab szerző és forgatókönyv író 1969-ben még fiatal emberként emigrált a családjával az Egyesült Államokba. Az 1980-as évektől kezdve jelennek meg írásai és forgatókönyvei (többek között Milos Formannal is dolgozott) cseh, illetve angol nyelven. A 2000-es években többek között két dokumentum filmet is készített Václav Havelről. 

Jan Novák műveiben előszeretettel foglalkozik Csehországgal, az USA-ba menekült csehek sorsával. Azon könyvét olvasva, amelyből most egy kis ízelítőt adunk megismerkedhetünk mind a cseh(szlovák) 50-es évek nyomasztó légkörével, mind az író betonszívű nagyapjával, aki „fordított távcsövön” át tekintett az unokájára. 

Választott idézetünk is - amelynek olvastán szinte Hrabal és Hašek írásai jelennek meg lelki szemeink előtt -  ebbe az önmagából kifordult, tragikomikus világba vezet be minket.

Cseh kisüzemi sörfőzdék 1. – Dél-Csehországi kerület

A csehországi sörfőzdékről szóló sorozatunkon belül, - kép a képben jelleggel - egy másik minisorozatot indítunk, amelynek célja a Bohémiában és Morvaföldön évről évre gyarapodó számú kisüzemi sörfőzdék, közkeletű cseh néven minipivovarok rövid bemutatása. Miután ezek száma igen nagy, a kettőszázat is jócskán meghaladja, így a velük való ismerkedést több részletben, csehországi kerületenként (megyék) tesszük.

Varázslatos Český Krumlov XVII. - Horní 26. - Barbakán Panzió / Krčma

Barbakán. Egy szó aminek hallatán valami ősi, titokzatos, talán még egy kicsit misztikus kép is megjelenik a lelki szemeink előtt. Mindez különösen igaz ha a szót Český Krumlov zegzugos, középkori hangulatot árasztó kis utcácskáival társítjuk. De mi is tulajdonképpen a barbakán, hol is találhatunk rá az egyik legkedveltebb dél-cseh városkánkban, és mi érdekeset is tudunk elmesélni a történetéről, múltjáról és jelenéről?

A krumlovi Barbakán, a hídtól jobbra álló épület

Hiúz // Prágai Állatkert // Oláh romák // Miss Csehország // Žateci Sörgyár

• Egy nemzetközi természetvédelmi projekt felmérése szerint a Šumava Nemzeti Park területén él a legnagyobb csehországi hiúz (Lynx lynx) populáció. Az állomány mintegy 50 példányból áll, amely éppen hogy elegendő a hiúzok hosszabb távú fennmaradásához. A hiúz a múltban igen közönséges állatfaj volt Bohemiában, de a XIX. század végére az ember teljesen kiirtotta. Az 1970-es, 80-as években azonban elkezdték a hiúzok visszatelepítését, és azóta a populációjuk stabilan fennmaradt. Ezek a gyönyörű macskafélék ma már az ember lakta területeken is elő-előfordulnak alkalmazkodva az emberek életritmusához. A hiúzok alapvetően magányos életet élnek, egy-egy példány területe több száz négyzetkilométer is lehet.
  

A híres cseh üvegipar és a Papillon ékszerek találkozása

A cseh üvegipar és termékei messze földön híresek, így valószínűleg csak kevesen vannak, akik még nem hallottak a Bohém földön készült kristály poharakról, csillárokról és egyéb üveg dísztárgyakról. De vajon ugyanennyire ismertek-e a cseh kristály- és üveggyöngy ékszerek is? Valószínűleg nem, ezért most szeretnénk egy kis ízelítőt adni a cseh alapanyagokból készíthető ékszerekből, már csak azért is, mert az ékszerkészítés manapság reneszánszát éli hazánkban is. Cikkünk megírásához az alapötletet egy ihletett fiatal hölgy szépséges ékszerkollekciói adták, olyan ékszerek, amelyek elsősorban cseh alapanyagokból készülnek. De erről bővebben majd egy kicsit később szólunk, előbb következzék egy kis történelem. 

 

Alhambra - ékszer szépség a Papillontól, cseh üveggyöngyökből

Elba-Odera-Duna csatorna: Álom vagy rémálom?

Amióta világ a világ az ember folyamatosan próbálja megzabolázni a természetet, átalakítani azt a maga vélt vagy valós hasznára, sokszor nem törődve a várható következményekkel. A mindenkori hatalmasságok vagy magukat óriásinak tartó politikai vezetők, uralkodók előszeretettel álmodoznak egy jó nagyot, hogy későbbi éber-álmukban grandiózus, megalomán tervet kovácsoljanak a természeti környezet megváltoztatására. Fordítsuk vissza a folyók irányát, használjuk fel a sivatagok locsolására. építsünk a sivatagba egy „trendi” fedett sístadiont, emeljünk minél hatalmasabb épületeket, palotákat, stadionokat, gátoljunk el folyókat, építsünk minél nagyobb erőműveket és még napestig sorolhatnánk az évezredek során megvalósított óriás beruházásokat, amelyek sokszor csak egyetlen politikus önálló vagy érdekcsoport vezérelte ötletei, fantazmagóriái voltak. Talán csak a szakértő pszichológusok tudnák megmondani, hogy miért is érzik úgy a mindenkori politikai vezetők (tisztelet a kivételnek), hogy életük csak akkor lesz teljes ha valamiféle hatalmas építkezés kötődik a nevükhöz. Mindezen beruházások egy része később hasznosnak bizonyult, ugyanakkor mások ökológiai, társadalmi, gazdasági katasztrófához vezettek.

Három tenger összekötése...álom...vagy rémálom?

Staročeský Jáhelník, azaz egy könnyű gyümölcsös köles lepény

Itt a tavasz és a böjtölés ideje, ezért arra a nem egyszerű feladatra vállalkoztunk, hogy a hírhedten húsközpontú cseh konyha remekei között találjunk egy olyan hagyományos ételt, amely húsmentessége ellenére is finom és eléggé tápláló lehet. A feladat nem bizonyult túl egyszerűnek, de végül rátaláltunk egy kölesből készült gyümölcsös lepényre, amelyet egész Csehország szerte ismernek és készítenek a háziasszonyok. A recepteket böngészve megismertük a tájegységeknek megfelelő eredeti, „staročeský” változatokat, a Třeboň környéki áfonyás vagy az Óriás-hegység vidékén készített szilvás Jáhelníket.  

Jáhelník, a köles torta

Bohumil Hrabal élete II. - A sikertől a végső döntésig

1962: Eljön a réges-régen várt nagy áttörés! Megjelenik az első könyve, pontosabban novellás kötete a Gyöngy a mélyben, amely részben tartalmazza a Pacsirták cérnaszálonba szánt művek egy részét is. A novellakötet hirtelen jött hírnévvel és elismeréssel jár. A kiadói díjából vásárolja meg a hétvégi házát Kerskóban, amely élete fontos színterévé, az írásai alkotóműhelyévé válik.

Bohumil Hrabal élete I. – Az elismertségig vezető rögös út

Már csak két nap, és a világ irodalom rajongó tábora együtt ünnepli az egyik legnagyobb cseh író, Bohumil Hrabal születésének 100-ik évfordulóját. Mi a magunk részéről megpróbáltuk évszámok, időpontok mentén összefoglalni a Mester korántsem megpróbáltatásoktól mentes életútját, számba véve az író életét, későbbi munkásságát leginkább meghatározó eseményeket. A két részes cikk első részében az 1914 és 1963 közötti főbb történéseket mutatjuk be, az első komolyabb irodalmi elismerésig vezető hosszadalmas utat.

Kateřina, a nagymama

1914. március 28.: Maria Kilianová életet ad házasságon kívül született fiának Bohumil František Kiliannak Brno Židenice városrészében, a Balbín utca 47. szám alatt. A gyermek sohasem tudja meg ki is volt az igazi apja, egy sörgyári könyvelő (Hrabal), egy brnói tiszt (Blecha) vagy valaki más.

1914 :Marie a gyermeke nélkül költözik el a dél-csehországi Polnába, talán így rejtőzvén el az éles nyelvű rokonok-ismerősök kritikái elől, vagy éppen azért, hogy az egyik feltételezhető apát, a fiatal František Hrabalt rávegye arra, hogy vállalja fel a gyermekét. Az igazság nem derült kis sose. A fiatal anya a helyi sörfőzdében kap állást számlavezetőként, a könyvelő (František) segédjeként.

1914 – 1917: A kis Bohumilt a nagyszülei nevelik Brnoban, szerény körülmények között. Az erős családfő Kateřina, a nagymama volt, az unoka Tomáštól, a nagypapától elsősorban az ital, a kártya, az öltözködés és a bohém élet szeretetét örökölhette.

Élelmiszer boltok // Budvar // Temelíni atomerőmű // Szexuális élet // Egyházi javak

2014. március 24.

Néhány éve már temették őket, de ma már kiderült mégsem adják meg könnyen magukat a kis élelmiszer-, és vegyesboltok Csehországban. Hiába a hiper-szuper-mega áruházláncok mérhetetlen fölénye, a statisztikák szerint az emberek egyre gyakrabban keresik fel a kisebb boltokat. Ez különösen igaz a pékáruboltok, a zöldség üzletek, valamint a hentesboltok esetében. A változás, mondhatni kis bolt reneszánsz egyik oka az emberek szemléletbeli változása. A fogyasztók egyre szívesebben vásárolnak hazai, regionális terméket a ki tudja honnan importált helyett. A tudatosabb választáshoz azonban egyre több információt is igényelnek a vásárolt termékekkel kapcsolatosan. Ezt a többlet ismeretet azonban csak a kisebb üzletekben kaphatják meg. A változás azonban még nem túl nagy mértékű, hiszen Csehországban jelenleg ugyan az élelmiszer üzletek és vegyesboltok 86 százaléka kicsi, azaz 200 négyzetméter alapterület alatti, mégis a teljes értékesítés kevesebb mint 20%-a történik csak ezen boltokban. (forrás: Lidove noviny)



A cseh mezőgazdasági miniszter a napokban kijelentette, a kormány tervei szerint a České Budějovice városának híres sörét, a Budweisert/Budvart előállító Budějovický Budvar, n.p. a jövőben is állami tulajdonú sörgyár marad, nem kívánják privatizálni. A vállalat a tavalyi évben igazán kiváló eredményeket produkált. 2013-ban 16,1 %-kal nőtt a sör exportja, elérve a 763 ezer hektolitert, ami az elmúlt 118 év legmagasabb értékét jelentette. Immáron a Föld 65 országába (köztük Magyarországra) exportálják a kiváló minőségű söritalt. A 2013. évi nettó nyereség elérte a 320 millió cseh koronát, azaz a 16 millió dollárt. De nem csupán az igazán kedvező adatok miatt nem szeretnék eladni a sörgyárat. Évtizedek óta zajlik a névhasználati háború az amerikai Anheuser-Busch céggel, illetve ma már az őt felvásárló AB InBev multikompániával. A Budvar még 1939-ben adta el a névhasználati jogokat az AB-nek a Panamától északra eső amerikai területekre vonatkozóan, majd mikor mindketten új piacok felé kívántak törni, kitört köztük a harc. De ez már egy másik, hosszabb történet, mindenesetre a csehek nem szeretnék ha egy felvásárlás révén valaha is elveszítsék a Budweiser név használatának jogát. (forrás: Prague Monitor)

Ugyan végleges döntés még nem született, de több mint valószínű, hogy a korábbi tervekkel ellentétben visszavonják a temelíni atomerőmű bővítésére vonatkozó pályázati kiírást. A CEZ elnevezésű vállalat, amely üzemelteti többek között a temelíni erőművet is, hamarosan meghozza a döntését. Vagy kihirdeti az eddigi két pályázó (az amerikai-japán Westinghouse illetve a cseh-orosz MIR.1200) közül a győztest, vagy az egész procedúrát lefújja. Az atomlobbi természetesen a jelenlegi erőmű két új reaktorral való bővítését szeretné, de az új cseh kormány (ellentétben Magyarországgal) túlságosan is kockázatosnak tartja ezt a sok száz milliárdokba kerülő beruházást. (forrás: Cseh Televízió)

A középkorú cseh nők és férfiak alapvetően elégedettek a szexuális életükkel adta hírül a STEM/MARK a közvélemény kutatáson alapuló vizsgálatának eredményeit. A felmérés, amelyben több mint 800 fő, 65 év alatti cseh nő és férfi vett részt erősen meglepte a cseh szexológusokat, akik alapvetően sokkal rosszabb eredményekre számítottak. A kutatás azt is feltárta, hogy a nők a legtöbb esetben a fáradtságra, a fejfájásra, a túl sok munkára hivatkozva utasítják vissza a szexet, míg a férfiak a munkahelyi stresszre, és ugyancsak a fáradtságra fogják ebbéli kedvetlenségüket. (forrás: STEM/MARK)

Az új cseh kormány egy hattagú testületet állított fel az egyházi javak visszaadásáról való megállapodások felügyeletére. Mint ahogyan azt már korábban írtuk a cseh állam jelentős egyházi tulajdonokat juttat vissza az elkövetkező évek, évtizedek során az egyházaknak, de egyúttal ki is száll az egyházak további finanszírozásából. (forrás: Prague Monitor)

Akkor és most 18. – Béke tér (Náměstí Míru), Prága

Prága, a mai cseh főváros az európai nagyvárosokhoz hasonlóan a XIX. század második felétől gyors fejlődésnek indult. Részben a megváltozott igényeknek, részben a lakosságszám ütemes növekedésének köszönhetően szükségessé vált a régi belvárost körülvevő területek szakszerűen tervezett beépítése. A városfejlesztés egyik első célterülete a Vinohrady nevet viselő külterület volt, amelynek korábbi funkcióját a nevéből (Szőlőskert) is könnyedén kitalálhatjuk. Az Akkor és most cikksorozatunk jelen részében Vinohrady városrész központjának számító námestí Míru, azaz Béke tér területének átváltozását követjük nyomon.

A Béke tér környéke 1769-ben

Uherské Hradiště - Magyarvárhegy

Uherské Hradiště

Morvaország zlíni kerületében, a szlovák határ mellett terül el a Slovácko nevet viselő térség, melynek nem hivatalos „fővárosa” Uherské Hradiště, magyaros nevén Magyargradis, azaz Magyarvárhegy. A városnév magyar jelzőjére többféle magyarázat is született. Az egyik vélekedés szerint anno az Árpád korban határvédő magyarokat telepítettek le ide, innen a névadás, de félő, hogy ez az elmélet csupán a nemzeti büszkeségünk szüleménye. Egy másik jóval inkább valószínűbb teória azt feltételezi, hogy azért nevezték el a határvédő nagyobb városokat (Uherský Ostroh, Uherský Brod, és Uherské Hradiště) magyarnak, mert eleink rendszeresen betörtek a területre egy kis határ menti villongás, vagy éppen „unaloműző” fosztogatás végett. A közeli Kunovice falva is leginkább a rátámadó kunok miatt kaphatta a nevét. Ami azonban biztos, hogy Uherské Hradiště-t 1587-ben említették először Uherské azaz Magyar néven.