Utopenec, a leghíresebb és legfinomabb „vízbefúlt”

A cseh ételek és kifejezetten a sörkorcsolyák nagy népszerűségnek örvendenek nem csak hazájukban, de a magunk fajta magyar (és más nemzetiségű) turisták körében is. Az általunk is már sokszor megénekelt nakládany hermelín, azaz az olajban pácolt sajt mellett kétségkívül a másik legismertebb cseh kocsmai finomság az utopenec (többes számban, hiszen több kolbászról van szó: utopenci). De mi fán is terem ez a remek étek?

Utopenci (F: apetit online)

Kezdjük egy kis közkeletű mesével. Hajdanában danában, több mint egy évszázaddal ezelőtt valahol az ország középső fertályán, Beroun városka közelében élt egyszer egy Šamánek névre hallgató molnár. A molnárurunknak a malmán kívül egy kis fogadó is a rendelkezésére állt, ahol az éhes vendégeinek előszeretettel tálalt fel különféle étkeket, köztük kis kolbászkákat. Ám akkortájt még a korabeli hűtéstechnika nem állt túl fejlett szinten, így a molnárunknak ki kellett valamilyen tartósítási módszert ötlenie. Addig - addig agyalt amíg rájött, hogy ha a kolbászait ecetes, hagymás vízbe teszi el, akkor azok sokáig elállnak és ha egy kicsit savanyúbban is, de mindig frissen tudja azokat szervírozni az éhes kuncsaftok számára. Később rájött, hogy a kolbászkák íze fokozható különféle fűszereknek a páclébe történő hozzáadásával. A legismertebb és legelfogadottabb legenda szerint így született meg ez az új sörkorcsolya. Šamánek sajnos nem élvezhette túlontúl sokáig a „találmányát”, mivel később a malom kerekének javítása közben a vízben lelte halálát. Innen kapta az általa kitalált étel a csöppet fekete humorban pácolt utopenec, azaz a „vízbefúlt” nevet. Ez a név ugyan PR szempontból nem éppen tekinthető a legszerencsésebb választásnak, ám még ez sem tudta visszavetni az idővel országosra duzzadt népszerűségét. Az utopenec nem csupán a cseh sörözők, éttermek alapválasztékává vált, de ma már szinte minden család elkészíti a maga változatát is, különféle kolbász alapanyagok, fűszerkombinációk és más zöldségek felhasználásával. Mondhatni ahány ház, annyi utopenec és mindenki a saját változatára esküszik.

Az utopenec eredetére nem csak a fent leírt, hanem más változatok is születtek, közülük az egyikben a magyarok kulcsszerepet töltöttek be. Egy Uherský Brod (Magyarbród, Magyargázló) városban született változat szerint 1605-ben, mikor is Bocskai István erdélyi és magyar fejedelem Habsburg ellenes rebellis csapatai elfoglalván dél-kelet morvaföldet a határmezsgyén éppen a város felé vették az irányt az ellátásukra szolgáló egyik kolbásszal teli hordó egy gázlón való átkelés közben az Olšava folyó vizébe esett. A hordó fedele nem volt szorosan rögzítve, így az akkor még kristálytiszta folyóvíz beszivárgott és körbevette a már akkor is kiváló minőségű magyar kolbászokat. Később a hordó kibontásakor és hagymával való feltálalásakor jöttek rá, hogy milyen finom is az ilyen „speciálisan kezelt” kolbász. Persze ez az eredettörténet is felettébb meseszerű, de a feljegyzések szerint később a közeli város Uherské Hradistě város védelméért felelős parancsnok a saját különféle ízesítésű pácolt kolbászkát árusított.

Ennyit a legendákról, de szóljunk még a mai igazi „vízbefúltban” felhasznált kolbászka, a špekáček igazi származásáról is. Ezt a kolbász változatot ugyanis a grandiózus prágai Állami Jubileumi Fesztiválra dolgozták ki 1891-ben. Azóta számtalan felhasználási formában vált népszerű étel alapanyagává.

Pavel Pospíšil Michelin csillagos szakács alkotása

Ahogyan említettük az utopenci változatainak száma szinte végtelen és mi így nem is szeretnénk egyetlen részletes receptet sem közölni, inkább csak a készítésének alapjait felvázolni. Arra mindenesetre felhívnánk a figyelmet, hogy véletlenül se szafaládéból vagy krinolinból készítsük el, hanem tömörebb, nem homogén töltelékű kolbászból. Nem mondjuk, hogy nem lehet szafaládéból is jó ételt készíteni, de az már nem utopenec lesz, csak valami hasonló. Akármi is lesz a választásunk, ami biztos, hogy kell víz, ecet, fűszerek, egy kis só és cukor, melyet forraljunk fel pár percig és utána hagyjuk kihűlni. Utána tegyük a mondjuk 5 literes üvegünkbe rétegesen a kolbászkáinkat, a hagymát és egyéni ízlés szerint még akár fokhagymát, babérlevelet, savanyú káposztát, chilit vagy egyéb paprikát sőt tetszés szerint sárgarépa szeleteket. A rétegezett csodánkat töltsük fel a lehűtött páclével. A befőttes üvegünket zárjuk le és tegyük hűvös helyre vagy a hűtőszekrénybe. Legalább egy hétig ne nyúljunk hozzá, de még csak ne is gondoljunk a megdézsmálására. Sőt legjobb, ha két hét eltelte után bontjuk ki. A hűtőben mindig hosszabb a pácolási idő, ezt is számoljuk bele. Ezt követően készen áll a vízbefúlt a fogyasztásra, akár egy jó kis cseh söröcske mellé! Dobrou chut’, és na zdraví!

Huszita/30