Sok-sok évvel ezelőtt, amikor még
Csehországgal kapcsolatos élményeink szinte „csak” Prágára
korlátozódtak, kezünkbe akadt egy cseh nyelvű kiadvány, melynek hátsó borítójáról 12 kis kép tekintett ránk. Ezek a kicsi, ám annál ígéretesebb képek
indítottak el minket a Csehország Prágán túli területeinek
bejárása útján, amely út hamarosan „végzetes” szerelemmé-
szenvedéllyé változott.
Az akkor még egy tucatnyi csodálatos képen látható épületek, építészeti alkotások, településrészek mára kibővülve nem csupán Csehország legféltettebben őrizendő értékeinek számítanak, de egyúttal szerepelnek a UNESCO Világörökségi Listáján is. Hogy ez a státusz mitől is olyan nagy szám?
Az akkor még egy tucatnyi csodálatos képen látható épületek, építészeti alkotások, településrészek mára kibővülve nem csupán Csehország legféltettebben őrizendő értékeinek számítanak, de egyúttal szerepelnek a UNESCO Világörökségi Listáján is. Hogy ez a státusz mitől is olyan nagy szám?
Nos az említett lista 1972. november 16-án született az UNESCO, azaz az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete Világörökség Egyezménye alapján. A lista azóta folyamatos bővítésre került és az országok kiemelkedő
jelentőségű és egyetemes értéket képviselő kulturális és
természeti örökségi helyszíneit tartalmazza. Mindazon helyszíneket melyek nemcsak
egy adott ország, hanem az egész emberiség számára is egyedi
jelentőséggel bírnak. Tulajdonképpen egy olyan TOP lista, amelyre
csak a legjobbak, a kulturális értékek esetében a
történelmi szempontból legautentikusabb, legegyedibb, egy-egy
kort, építészeti stílust, kultúrát leginkább tükröző
értékek kerülhetnek fel. Emellett azon természeti örökségek szerepelhetnek rajta (Ez utóbbira példa hazánkban az
Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai.),
amelyek viszonylag még érintetlenek és kiemelkedő példái
valamilyen természeti folyamatnak.
Ahhoz, hogy egy érték felkerüljön a listára rendkívül komoly feltétel rendszernek kell teljesülnie, amely maximálisan gondoskodik az adott világörökség hosszútávú fennmaradásáról. Ez egy nagyon hosszú folyamat, ezért nem csoda, hogy a lista csak lassan bővül, jóllehet rengetegen „várnak” a felkerülésre.
![]() |
Holašovice |
Eme rövid előzetes magyarázat után térjünk át Csehországra! Jelenleg összesen 17 érték foglal helyet a Világörökségi listán, és további 13 jelölt vár arra, hogy a világörökség részévé válhasson. Ez a szám egy relatíve kicsi ország, mint Csehország esetében nem csekély. (Érdekességként megemlítenénk, hogy Magyarországon jelenleg
8 érték van a listán (7 kulturális és egy természeti), valamint 11 vár a bebocsátásra).
![]() |
Český
Krumlov |
A Világörökség Listán
szereplő csehországi értékek (16 kulturális + 1 természeti):
Kutná Hora Prága történelmi központja (1992)- Český Krumlov történelmi központja (1992)
- Telč történelmi központja (1992)
- A Nepomuki Szent János-zarándoktemplom a Zelena Horán (Žďár nad Sázavou) (1994)
- Kutná Hora: a történelmi városközpont a Szent Borbála-templommal és a sedleci Miasszonyunk katedrálissal (1995)
- Lednice – Valtice, kultúrtáj (1996)
- Holašovice, történelmi faluközpontja (1998)
- Kroměříž kertjei és kastélya (1998)
- Litomyšl kastélya (1999)
- A Szentháromság-oszlop Olomoucban (Olmütz) (2000)
- A Tugendhat villa Brnoban (Brünn) (2001)
- Třebíč Zsidó Negyede és a Szent Procopius-bazilika (2003)
- Az Érchegység (Krušné Hory) bányavidéke (kultúrtáj) (német-cseh közös) (2019)
- Lótenyésztő kultúrtáj és udvari hintóhúzó lovak ménese Kladruby nad Labem-nél (2019)
- A Nyugat-Csehországi Fürdőváros Háromszög (Az európai nagy fürdővárosok bővítéseként) (2021)
- Žatec és a saaz komlótermesztés vidéke (2023)
- A Jizera hegység ősbükkösei (A Kárpátok és Európa más térségeiben fellelhető ősi bükkösök részeként) - az egyedüli cseh természeti világörökség
![]() |
Třebíč |
![]() |
Telč |
![]() |
Litomyšl |
A cseh világörökségi
várományosok (zárójelben a világörökséggé nyilvánítási
folyamat kezdő évszáma látható):
Ještěd A Český ráj (Cseh Paradicsom) Sziklavárosai (2001) – ez lenne az egyedüli önálló cseh természeti örökségi helyszín!- A jelenlegi prágai világörökség területek kibővítése a környező fontos történelmi-kulturális emlékekkel (2007)
- A Třeboň-i medence halastó hálózata (2001)
- A Ještěd hegycsúcson álló szálloda és TV adó torony (2007)
- A Velké Losiny-i papírmalom (2001)
- Slavonice – reneszánsz házak (2001)
- A Nagy Morva helyszínek: Mikulčice: a Morva Fejedelemség egykori központja, és a Szent Margit-templom Kopčaniban.
- A Kuks melletti Betlehem-szoborpark (2001)
- A Terezíni erőd (2001)
- Ostrava ipar-komplexumai (2001)
- Karlštejn vára (2001)
- A Luhačovicei Fürdő (2001)
- Prága egykori szennyvíztisztító telepe - Bubeneč (2020)
![]() |
Velké Losiny |
A listán szereplő örökségi
helyszínek és a jelöltek egyikéről, másikáról már korábbi
cikkeinkben szóltunk (pl. Velké Losiny-i papírmalom), és tervezzük, hogy a
jövőben valamennyit részletesen bemutatjuk. Addig is nézzük a
gyönyörű képeket és tervezzük a jövőbeni utazásainkat,
hiszen csak a világörökségi helyszínek és a várományosok
bejárása már önmagában is remek több évnyi nyaralási
programot jelenthet a Csehország kedvelői számára.
Az UNESCO azonban nem csupán a kulturális és természeti értékek védelmét vette célul, de a nem anyagi természetű, úgy nevezett Szellemi Kulturális Örökségét (Intangible Cultural Heritage) is. Ahogyan ez a Magyar Nemzeti Bizottság honlapján is szerepel: "A Szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezményt 2003-ban fogadta el az UNESCO közgyűlése, és 2020 júliusáig 180 állam csatlakozott hozzá. Az egyezmény célja az élő közösségi gyakorlatok megőrzése, a kulturális sokszínűség kölcsönös elismerése, valamint a nem tárgyiasult és gyakran kihalással fenyegetett kifejezési formák jelentőségének tudatosítása, az ilyen örökség-elemek védelme. " Magyarországon ezen listához tartozik többek között a mohácsi busójárás, a matyó népművészet vagy éppen a magyar vonós zenekari hagyomány.
Ezen a reprezentatív listán Csehország esetében az alábbiak szerepelnek:
- A Slovácko kistérség tánca, a verbuňk (2008)
- A Hlinecko térség (Hlinsko városa és hat környékbeli falu) húsvéti hagyományai (maszkos, jelmezes házról házra járás stb.) (2010)
- A Királyok útja (Jízda králů) fesztivál (2011)
- A cseh és szlovák bábművészet (2016)
- Az európai kékfestés (modrotisk) (nemzetközi) (2018)
- A kézműves üveg készítés tudása, mesterségbeli technikája és képességei / Karácsonyfa díszek készítése fújt üveggyönygökből (2020)
- Solymászat, mint élő emberi örökség (nemzetközi) (2021)
- A népi kézműves hagyomány program letéteményesei (2022)
- Faúsztatás nemzetközi (2022)
- Kézműves üveggyártás ismerete, mestersége, gyakorlata (2023)
Ennyi a szellemi örökség jelenlegi cseh listája, amely vélhetően a jövőben tovább fog bővülni.
Csehország valóban parádés, szerencsére majdnem az egész területét be tudtam járni (persze nem az összes látnivalóval, arra egy egész élet kevés lenne - tényleg van sok minden Prágán túl is). Ezzel együtt alig tudtam az ismerőseimet rábeszélni, hogy menjenek el Csehországba (pedig zömük egyetemet végzett ember). Azt is javasoltam, hogy ha ennyire tartanak Csehországtól (bár nem tudták kifejteni, hogy ennek mi is az oka), menjenek el a Lednice-Valtice-Mikulov háromszöget megnézni és ha továbbra is nem tetszik nekik Csehország, akkor nekik annyi (és persze szörnyen sajnálom Őket, mert tudom, hogy miből maradnak ki). Kb 2 hete voltam egy Olomouc és környéke túrán, ott is csak a betervezett látnivalók felét tudtam megnézni. Ha valakit érdekel, itt a Csehországról készített beszámolóim katalógusa, hátha a fenti nagyszerű bemutatón túl tudok még helyszíneket ajánlani: https://wede3.blogspot.com/2012/12/csehorszag-szg3.html
VálaszTörlés