Helfenburk (u Bavorova) vára

A dél-csehországi kerület (kraj) nyugati részén, alig 7 kilométerre Bavorov kicsiny városától egy 650 méter feletti magasságú erdő fedte csúcsokból álló hegység egyik kimagasló pontján fekszik Helfenburk vára. Pontos megnevezése Helfenburk u Bavorova, ezzel elkerülvén azt a csapdát, hogy netán összekeverjük az észak-csehországi Úštěk városához közeli névrokonával. A 680 méter magasan álló, a környék megfigyelésére, őrzésére kiváló adottságokkal rendelkező egykori várhoz ma kb. egy kilométer hosszú, közepesen meredek erdei út vezet fel, melynek leküzdése nem jelenthet senkinek sem akadályt.

Helfenburk u Bavorova

Helfenburk várának történelme 1355-ben vette kezdetét mikor is IV. Károly cseh király megadta az engedélyt a bavorovi birtokokat tulajdonló Rosenbergek (Rožmberk) számára, hogy a korábbi faerőd helyére egy új kővárat emelhessenek. Ez afféle hála kinyilvánítása volt a legnagyobb dél-csehországi uralkodó család szolgálataiért, melynek tagjai egyebek mellett elkísérték az uralkodót a Rómában lezajlott megkoronázási ünnepségére. A király emellett 1381-ben szabad királyi várossá nyilvánította Bavorovot is.

Helfenburk egykor így nézhetett ki

Az aktuális király és a Rosenbergek közötti jó viszony azonban hamarosan megromlott, de ez közvetlen kihatással nem volt Helfenburk vára sorsának alakulására. Ahogy telt múlt az idő a vár folyamatosan az aktuális Rosenberg családfő birtokában állt, akik ha időnként egy-egy hitelfelvétel erejéig zálogba is adták, de nem kívántak tőle megválni. Azonban a család adósságai miatt az 1400-as évek vége felé csak áruba kellett bocsátaniuk. 

A megmaradt torony

Új tulajdonosai egy testvérpár lett, név szerint Čenovi Vlček Václav és Zikmund. Václav a királyi hadsereg egy tehetséges kapitánya volt, aki Magyarországon és Lengyelországban szerezett harci tapasztalatot, valamint jogos elismerést. Kiváló vezetőként és védelmi stratégaként volt ismeretes, ezért nem meglepő, hogy Helfenburk várát is inkább a védelemre rendezte be. 1473 és 1483 között három fallal vette körbe a várat, amelyekről a lövészek könnyedebben óvhatták meg a betolakodóktól. Azonban Václav mégsem érezhette túl otthonosan magát a várában, hiszen 1489-ben már meg is vált tőle. 

Az egykori palota teteje

Ezt követően a vár előbb egy gróf kezébe került, majd a tulajdonjog visszatért a Rosenbergekhez. 1515 és 1518 között azonban már megint új tulajdonosa volt, Tourovi Jan Želízko személyében, aki ismeretlen okból elbocsátotta valamennyi szolgálóját, és egyedül élte életét a várban.

Várudvar

1551-ben Vilém, a Rosenberg család utolsó előtti tagja újból megvásárolta Helfenburkot, de csak addig használta, amíg be nem fejeződtek a jóval komfortosabb reneszánsz Kratochvíl kastély építési munkálatai. Helfenburk egész egyszerűen nem volt elég kényelmes tartózkodási hely, se szolga nem volt elég, de még pihenést szolgáló bútor sem. Vilém ezért úgy döntött, hogy a továbbiakban már nem foglalkozik a teljesen funkciótlan várral, amely így lakatlan és jobbára teljesen őrizetlen maradt. 

Várkapu

Petr Vok, az utolsó Rosenberg családtag az adósságainak részleges rendezésre érdekében könnyű szívvel meg is vált a már használaton kívüli vártól. A Prachatice városának eladott Helfenburkot azonban a fehérhegyi ütközetet követően elkobozta a Habsburg uralkodó, s ezután több mint 200 éven keresztül teljesen lakatlanul állt. Utolsó magán tulajdonosa az Eggenbergek után a Schwarzenberg család lett, de ők sem vitték túlzásba a hasznosítását. 1922-ben az állam vette át a saját tulajdonába, majd az 1990-es évektől Bavorov városának vagyonát gazdagítja. Helfenburk vára mára számos rekonstrukciós munkálatokat követően a környék egyik kedvelt turisztikai látványossággá vált.

A torony és a palota

A vár egykori legdominánsabb alakzata a kerek torony volt, amely szerencsére a mai napig aránylag jó állapotban fennmaradt. Ha nem is ennyire épségben megőrződve, de ugyancsak szépen láthatók az egykori palota, a várfalak, a várárok és a másik kerek torony maradványai is.

Panoráma a vártoronyból