A
dél-csehországi kerület (kraj) nyugati részén, alig 7
kilométerre Bavorov kicsiny városától egy 650 méter feletti
magasságú erdő fedte csúcsokból álló hegység egyik kimagasló
pontján fekszik Helfenburk vára. Pontos megnevezése Helfenburk
u Bavorova, ezzel elkerülvén azt a csapdát, hogy netán
összekeverjük az észak-csehországi Úštěk városához közeli
névrokonával. A 680 méter magasan álló, a környék
megfigyelésére, őrzésére kiváló adottságokkal rendelkező
egykori várhoz ma kb. egy kilométer hosszú, közepesen meredek
erdei út vezet fel, melynek leküzdése nem jelenthet senkinek sem
akadályt.
Helfenburk u Bavorova |
Helfenburk várának történelme 1355-ben vette kezdetét mikor is IV. Károly cseh király megadta az engedélyt a bavorovi birtokokat tulajdonló Rosenbergek (Rožmberk) számára, hogy a korábbi faerőd helyére egy új kővárat emelhessenek. Ez afféle hála kinyilvánítása volt a legnagyobb dél-csehországi uralkodó család szolgálataiért, melynek tagjai egyebek mellett elkísérték az uralkodót a Rómában lezajlott megkoronázási ünnepségére. A király emellett 1381-ben szabad királyi várossá nyilvánította Bavorovot is.
Helfenburk egykor így nézhetett ki |
Az
aktuális király és a Rosenbergek közötti jó viszony azonban
hamarosan megromlott, de ez közvetlen kihatással nem volt
Helfenburk vára sorsának alakulására. Ahogy telt múlt az idő a
vár folyamatosan az aktuális Rosenberg családfő birtokában állt,
akik ha időnként egy-egy hitelfelvétel erejéig zálogba is adták,
de nem kívántak tőle megválni. Azonban a család adósságai
miatt az 1400-as évek vége felé csak áruba kellett bocsátaniuk.
A megmaradt torony |
Új tulajdonosai egy testvérpár lett, név szerint Čenovi Vlček
Václav és Zikmund. Václav a királyi hadsereg egy tehetséges
kapitánya volt, aki Magyarországon és Lengyelországban szerezett
harci tapasztalatot, valamint jogos elismerést. Kiváló vezetőként
és védelmi stratégaként volt ismeretes, ezért nem meglepő, hogy
Helfenburk várát is inkább a védelemre rendezte be. 1473 és 1483
között három fallal vette körbe a várat, amelyekről a lövészek
könnyedebben óvhatták meg a betolakodóktól. Azonban Václav
mégsem érezhette túl otthonosan magát a várában, hiszen
1489-ben már meg is vált tőle.
Az egykori palota teteje |
Ezt követően a vár előbb egy
gróf kezébe került, majd a tulajdonjog visszatért a
Rosenbergekhez. 1515 és 1518 között azonban már megint új
tulajdonosa volt, Tourovi Jan Želízko személyében, aki ismeretlen
okból elbocsátotta valamennyi szolgálóját, és egyedül élte
életét a várban.
Várudvar |
1551-ben
Vilém, a Rosenberg család utolsó előtti tagja újból
megvásárolta Helfenburkot, de csak addig használta, amíg be nem
fejeződtek a jóval komfortosabb reneszánsz Kratochvíl kastély
építési munkálatai. Helfenburk egész egyszerűen nem volt elég
kényelmes tartózkodási hely, se szolga nem volt elég, de még
pihenést szolgáló bútor sem. Vilém ezért úgy döntött, hogy a
továbbiakban már nem foglalkozik a teljesen funkciótlan várral,
amely így lakatlan és jobbára teljesen őrizetlen maradt.
Várkapu |
Petr
Vok, az utolsó Rosenberg családtag az adósságainak részleges
rendezésre érdekében könnyű szívvel meg is vált a már
használaton kívüli vártól. A Prachatice városának eladott
Helfenburkot azonban a fehérhegyi ütközetet követően elkobozta a
Habsburg uralkodó, s ezután több mint 200 éven keresztül
teljesen lakatlanul állt. Utolsó magán tulajdonosa az Eggenbergek
után a Schwarzenberg család lett, de ők sem vitték túlzásba a
hasznosítását. 1922-ben az állam vette át a saját tulajdonába,
majd az 1990-es évektől Bavorov városának vagyonát gazdagítja.
Helfenburk vára mára számos rekonstrukciós munkálatokat követően
a környék egyik kedvelt turisztikai látványossággá vált.
A torony és a palota |
A vár
egykori legdominánsabb alakzata a kerek torony volt, amely
szerencsére a mai napig aránylag jó állapotban fennmaradt. Ha nem
is ennyire épségben megőrződve, de ugyancsak szépen láthatók
az egykori palota, a várfalak, a várárok és a másik kerek torony
maradványai is.
Panoráma a vártoronyból |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése