Akkor és most 32. - Jihlava - Főtér

Jihlava, Csehország Vysočina, magyarul mondhatni Magasföld kerületének fővárosa, egy nagyjából 50 ezer fős nagyváros, közel 800 éves történelemmel. Az Akkor és most sorozatunk jelen részében ide látogatunk el, és mutatjuk be a történelmi óváros főterének változásait. 

Jihlava főtér részlet

A tengerszint felett 460-700 méter magasan fekvő várost (városrészenként változó) a fennmaradt írásos emlék szerint valamikor az 1200-as évek derekán alapították. Alapítóik a Csehország és Morvaország határán, az itteni bőséges ezüstkincs kitermeléséhez nekilátó német bányász telepesek voltak. Jihlava, eredeti német nevén Iglau egy időben még a szintén ezüstbányászatáról híres Kutná Hora komoly versenytársának is számított.

1547

Az 1547-ből fennmaradt térképen jól látható a komoly városfalakkal körbevett Jihlava, amelynek lakói a XIV. századtól kezdve a fokozatosan kimerülő ezüstkészletek miatt a bányászat helyett egyre inkább a kereskedelmet és a kézműipart választották megélhetésül. A városfalak meglepően nagy része ma is megcsodálható. A képen jól látszik a városka központi magját jelentő hatalmas főtér, amely 36650 négyzetméteres kiterjedésével Csehország egyik legnagyobb tere.

XVIII. század

Ahogyan az a XVIII. századi Jihlava magját bemutató képen is látszik, a főtér nem egy egybefüggő épületmentes terület, néhány építmény, köztük egy nagyobb épületegyüttes is áll rajta. Erről a Szombathy Viktor által írt Csehszlovákia útikönyv (a híres Panoráma sorozatban) harmadik kiadásában (1981) is még az alábbi leírás szerepel: “A városházával szemben, a tér középső részén emelkedik egy érdekes különálló házcsoport, gótikus alapokon keskeny, többemeletes reneszánsz homlokzattal. Az ilyen házaknak (amelyekből sokat látunk más városokban is) egyéni elnevezésük van: csehül Špalíček, németül Stöckl, magyarul pálca.” A szövegnek azonban volt egy apró szépséghibája. A harmadik kiadás megjelenésekor már sok éve megváltozott a helyzet, így a Jihlavába vetődő magyar turistát bizony igen nagy meglepetés érhette. De hogy miért is? Nos arra még később visszatérünk! Mindenesetre itt még szépen látható a helyiek által Kreclnek hívott házcsoport, amely főként a kereskedők háttérbázisául (üzletek, raktárak, műhelyek) szolgált.

1900

Az 1900-ban készült mókás (?) képeslapon az Iglauer Ringplatz azaz a Jihlavai Főtér északkeleti része vetül a szemünkbe, középtájon a dupla tornyú Loyolai Szent Ignác-templommal és a jezsuita monostor épületével. A jezsuiták 1625-ben érkeztek az erősen antihuszita, katolikus városba, ahol a vezetők igen tevékenyen támogatták megtelepedésüket. Nem kevesebb, mint 23 kereskedő házat adtak át a számukra, melyek helyére építették fel monostorukat, és a hozzá tartozó 1683 és 1689 között emelt Loyolai Szent Ignác-templomot. A kép jobb oldalán látható tornyos épület a régi Városháza, amely alapjaiban késő gótikus stílusú, de a várost érő tűzvészeket követően a XVI-XVII. században jelentősen átalakítottak.

1904

Az 1904-ben készült felvételen a főteret teljes hosszúságában csodálhatjuk meg. A bal szélen a főtér közelében álló, 1250-ben alapított Szent Jakab-templom figyelhető meg. A téren a már említett Krecl mellett három további építmény is látható. Hozzánk legközelebb áll az 1690-ben emelt Pestis-oszlop, pontosabban Mária-szobor, míg a másik kettő a Neptun-, valamint az Amphytrite szobros díszkút, amelyeket a legenda szerint 1789-ben emeltek egy Krejcárek nevű koldus által összegyűjtött, és a végrendeletében erre a célra adományozott pénzből.

1911

Az 1911-ből származó felvételen az ekkortájt Ferenc József császár nevét viselő téren jól megfigyelhetjük a tömegközlekedés, pontosabban a villamos közlekedés megjelenését, kiválóan szimbolizálva a város fejlettségét.

1923

Az első Csehszlovák köztársaság kikiáltását követően a főteret természetesen átkeresztelték. Innentől fogva bő másfél évtizeden át a Horní, azaz a Magas tér nevet viselte. Az 1923-ban készített légi felvételen a tér és a környező óvárosi utcák is jól láthatóak. A tér déli részén (a képen tőlünk távolabb) összegyűlt tömeg a portékáikat árusító vásárosok és a vásárló lakosok. Ez nem meglepő, hiszen a tér már a kezdetektől fogva vásároknak, piacnak adott és ad helyet mind a mai napig.

1939

Csehszlovákia náci bekebelezése során a csaknem kétharmadában német nemzetiségű Jihlava lakossága lelkesen támogatta a német megszállókat. A fenti képen jól látható, hogy milyen ünnepség keretében fogadták az idelátogató Adolf Hitlert. A XIII. század óta itt élő zsidó közösség tagjait deportálták, az 1862-63-ban épült zsinagógát felgyújtották, és elbontották.

1960

A Cseh-Morva Protektorátus hat esztendeje alatt a félgyarmattá változtatott Csehországban a csehek német ellenessége érthetően felerősödött, ami a második világháborút követően a szudétanémetek kitelepítésében tornyosult. Így a többségében német nemzetiségűek lakta Jihlava életében is gyökeres változás állt be. Az 1960-as felvétel a lakosságában jelentősen módosult, gazdaságilag némileg visszahanyatló Jihlava főterének egy részét mutatja, ahol a lovaskocsik mellett már megjelentek a gépjárművek is.

1972 - Itt még áll a Krecl

Jihlava csodás főtere túlélte az évszázadok viharát, számos háborút, de alig 35 évvel ezelőtt csúnya sebet szerzett. A regnáló kommunista városvezetés ugyanis úgy döntött, hogy a téren álló, rossz állapotú, de korántsem menthetetlen Kreclt, a híres pálcát, a korábban már emlegetett kereskedő ház csoportot egyszerűen eldózerolja, és helyére egy “modern” szocialista áruházat emel. Egyes nézetek szerint a Krecl elpusztítására vonatkozó döntés már a háború befejezését követően megszületett. A műemlékek elpusztításával is jelezni akarták, hogy a korábbi német örökségből amennyit csak lehet szeretnének kitörölni. A brutális lépést, az első épületrobbantást 1974 áprilisában hajtották végre, majd a rákövetkező év decemberéig az egész műemléki értékű házcsoportot végleg eltüntették a föld színéről.

1980-as évek

A következő, 80-as évekbeli felvételen már a tér egyéb épületeitől mellbevágóan eltérő, teljesen idegen test érzetét keltő Prior Áruház szörnyű épülete látható. Természetesen a korabeli városvezetés igyekezett a Priort a szocializmus nagy műveként beállítani, de valljuk be őszintén csak az ideológiai okok miatt megvakultak láthatták és láttathatták ezt az monstrumot értékesebbnek az egykor itt álló évszázados, műemléki értékű épületeknél.

Jihlava - ma

A ma Masaryk nevet viselő főteret határoló egykori kereskedő-, kézműiparos házak, a templom, a monostor, a Városháza épülete ma már műemléki védettséget élveznek, az elmúlt 10 év során fokozatos rekonstrukción estek át. Csodás látványt nyújtva, a teret ismét élővé varázsolva várják a helybélieket és a turisták seregét. Végezetül megjegyeznénk, hogy a főtéren található Jihlava legkiválóbb sörfőzdéje, amely minden lelkes gasztro rajongó igényét kielégíti, ráadásul látogatása közben megtekinthetünk egy sok évszázados, gyönyörű pincét is!