Idézet és pár kép III. - Třeboň – Világ halastó / Bohumil Hrabal

Következő idézetünkben Bohumil Hrabal – az a cseh szerző akit szerencsére nem sok magyar embernek kell bemutatni – a Třeboň várost délről határoló Világ halastóhoz (Rybník Svět) kalauzol el minket, és egyúttal a Csehországban igen népszerű gyógyfürdőzés világába is bevezet.
  

Csehországi sörfőzdék IV. - Modrá Hvězda - Dobřany

Ön dönt: iszik és teker! Nyaranta akár ez is lehetne a jelmondata ennek a kiváló mini sörfőzdének, amely Pilzen (Plzeň) városától délnyugatra alig 10-15 km-re, Dobřany városka főterén található. A térre érkezve könnyen felismerhető a Modrá Hvězda (azaz a Kék Csillag) emblémával jelzett Hotel, amely egyben Sörfőzde és Étterem címet is viseli, és ez a kombináció igazán kellemes hármas élvezetet ígér. A jellegzetes kék csillag szimbólum a továbbiakban az épület minden szegletéből ránk köszönt.

Varázslatos Český Krumlov III. - A kétarcú egyke (Budějovice-i kapu – Česky Krumlov)

Négynapos ünnep...maga a mennyország. Az elmúlt négy napot honfitársaink egy része a határokon túl töltötte, és amennyire értesültünk róla Csehország is a kiemelt úti célpontok között szerepelt. Persze nem csak Prága , hanem az ország más városainak meglátogatása is sokak eszébe jutott. A hírek szerint az ilyenkor már erősen a holt szezonját élő Česky Krumlovban esténként - egy kis túlzással élve- csak két nemzet tagjait, a japán és a magyar turistákat lehetett látni, és velük voltak tele a főidényhez képest kevesebb számban nyitva tartó vendéglátóipari egységek. Ezért is gondoltuk úgy, hogy a mostani bejegyzésünkben visszatérünk ebbe a nagy népszerűségnek örvendő csodaszép városkába. 

Hermelin, ahogyan mi készítjük

Gasztro sorozatunk következő tagjaként, Caffreys nevű vendég blogírónk, a korábbi, csehországi vízi turizmusról (Ahoj Vodácký!) szóló bejegyzés szerzőjének írása következik. Aki járt már Csehországban vagy akár magyarországi cseh sörözőben az minden bizonnyal találkozott már a pácolt hermelinnel, ami természetesen nem a kis menyétféle ragadozó, hanem jóféle camembert típusú sajt. Sokan, sokféleképpen készítik már hazánkban, házilag ezt az „alap” sörkorcsolyát, és mi sem szeretnénk lemaradni arról hogy olvasóinknak receptet adjunk a finomság otthoni elkészítésére. Ahogyan azt már korábban is tettük, azért egy kicsit belekotnyeleskedtünk a szövegbe, a vendégblog írónk türelmét próbára téve. Lássuk tehát a hermelint, ahogyan mi készítjük:

Az egyik meghatározó étel élményünk Csehországban a sokak által már jól ismert Nakládaný hermelín volt. Nekem már volt vele tapasztalatom, természetesen pozitív (mi más is lehet...), de kicsit tartottam attól, hogy feleségem hogyan fogja fogadni, amikor tavaly ősszel Prágában bemutattam őket egymásnak. Nem szó szerint, de ezt mondta: „hú ez nagyon jó, csináljunk otthon mi is ilyet”. Így hazatérésünk után az interneten rákerestem a hermelin receptjére, a két első találat megfelelőnek tűnt, és ezek alapján mi is elkészítettük itthon a saját hermelinünket.

Rajtra készen

A Žinkovy várkastély

Žinkovyba érkezésünket jelentős várakozás előzte meg. Nem szokásunk, hogy alaposan felkészüljünk a meglátogatandó helyekre, és nem szeretünk fotókat vadászni előzetesen, inkább hagyjuk, hogy ott kerítsen hatalmába a látvány. Ebben az esetben véletlenül mégis ez történt, és a titokzatos fotó kellőképp felborzolta a kedélyeinket. A valóság pedig nem okozott csalódást, de lássuk miről is van szó.

Žinkovy község és a hozzá tartozó, megnézésre igazán érdemes kastély Pilzen déli járásában, a névadó nagyvárostól mindössze 40 km-re, Nepomuktól pedig alig 8 km-re található.

Itt vár minket a kastély a Hattyú-tó partján

Akkor és most 4. - Lomnice nad Popelkou, Tábor hegyi kilátó

Csehországban járva ne csodálkozzunk ha ugyanolyan név alatt gyakran számos (5-10 vagy akár még sokkal több) települést, vagy egyéb helynevet találunk. Ha például Tábort emlegetjük, természetesen mindenkinek a huszita „főváros” jut az eszébe. Az Akkor és most sorozatunk soron következő tagja is ezt a nevet viseli, csak éppen itt nem egy dél-cseh városról, hanem egy észak-csehországi hegyecskéről beszélünk. Ugyanis Jičíntől északra az Óriás - hegység lábaihoz közeledve, Lomnice nad Popelkou város felé haladva Ploužnice falu végén balra letérve vár ránk Tábor hegye, és ott Csehország egyik igazán impozáns kilátója. A meredek kaptatón haladva egyre gyönyörűbb kilátás nyílik a körülöttünk lévő tájra de az igazi szépségek csak fent várnak minket. 

A kis hegy tetejére már az ősidőkben is felvándoroltak az emberek, azzal a céllal hogy imádkozzanak és áldozatot mutassanak be a pogány isteneiknek. Így nem csoda, hogy a kereszténység eljövetelekor is csakhamar templomot építettek ide. A domborzati viszonyokat tekintve valóban a hit próbája lehetett már a hegytetőre való felgyalogolás is.

Idézet és pár kép II. - Bezděz vára / Miloš Urban

Következő idézetünket Miloš Urban -tól, a fiatalabb cseh írógenerációhoz tartozó szerző Héttemplom című regényéből vettük. A regény elsősorban Prága Újváros kerületében játszódik, de ez a rövid regény részlet a Prágától északra, mintegy 80 kilométer távolságra található Bezděz várához kalauzol el minket:

(Forrás: nase-pamatky)

Csehországi sörfőzdék III. - Lipan sörfőzde – Dražič

Újabb sörgyári látogatásunk során még mindig Dél-Csehország gyönyörű tájain kalandozunk. Ezúttal azonban nem egy több száz éves hagyományokkal bíró gyárat keresünk fel, hanem egy alig másfél évtizedes múltra visszatekintő, ám annál finomabb sört készítő mini sörfőzdébe látogatunk el.

Zarándokoljunk el Mariánská Týnice-re!

Csehországi útjaink során egyik kedvenc programunk amikor a szálláshelyről elindulva, térképpel a kézben (persze nem a sofőrében) elindulunk kocsikázni a környéken. Nincs előre eldöntött cél, csak azt nézzük, hogy hol melyik településen jelölnek bármiféle műemléket. Nem tudjuk előre hogy a jelzés csak egy lepusztult kastélyt, vagy éppen egy szemünknek, szívünknek kedves építészeti, kulturális csodát takar. Egy-egy ilyen nap során az autóvezetés élményei (dimbes-dombos tájon, kiváló minőségű kanyargós, rally utakon kocsikázás...valóban imádnivaló!) mellett mindig rábukkanunk egy-két-három-sok kedvenc helyre.

Gulyás cseh módra

Egy jó tanáccsal kezdjük bejegyzésünket a Csehországban járó, s menet közben igazán finom ételre vágyó éhes utazók számára. Ha alaposan megéheztek, és jó magyar szokás szerint egy gulyással szeretnék csillapítani éhségüket, bátran vállalják be a cseh gulyást is, melynek (népszerűsége okán) Csehországban nagyon sokféle elkészítési módja van. A cseh gulyásokat azonban alapvetően ne a levesek között keressék a hostinecek és éttermek étlapjain, ahogy azt itthon megszokták!!

No, de fejtsük ki egy kicsit bővebben a csehországi gulyáshelyzetet. A cseheknél a gulyás a magyartól eltérő leves változata mellett elterjedt, a náluk a paprikásnak, pörköltnek megfelelő étkek kategóriájába tartozó guláš, így a fő ételek között kap helyet. Az étlapokon a Hotová jídla, azaz a készételek között érdemes keresgélni Hovězí guláš, Segedínský guláš, Vídeňský Fiakr guláš és egyéb, számunkra nehezen kiejthető nevekkel illetett finom fogásokat. 
 

Zvíkov- Přemysl vár, a folyók találkozásánál

Ahogyan azt ígértük Zvíkov várának bemutatásával folytatjuk blog bejegyzéseink sorát. Nos, kezdjük is el hamar. Zvíkovské Podhradi azaz Zvíkovváralja falu határában található az az Otava, és Moldva folyók által körbeölelt sziklaszirt, amely mondhatni mind védelmi, mind esztétikai szempontból ideális terület egy erődítmény megépítéséhez. Így nem csoda, hogy a cseh királyi család már a XIII. században úgy döntött: márpedig kell ide egy vár! A feljegyzések szerint már a kelták idejében is állt itt egy kis erőd, de ennek nyoma sem maradt. Az új vár építtetője I. Vencel király volt, aki maga is sokat tartózkodott itt. A vár működtetését ugyanakkor természetesen másra, egy bizonyos Konrad nevezetű janovicei nemesre bízta.

Úton a vár felé

Akkor és most 3. - Zvíkov vára és az Orlíki tó

Akkor és most sorozatunk folytatásaként ellátogatunk Csehország egyik legizgalmasabb várromjához és a lábainál elterülő „tóhoz”.

Első, valamikor 1850 körül készült képünkön Zvíkov várának távoli képe látszik. Jól látható az ekkor még igen jó állapotú kastély, amelyhez hosszú, kanyargós gyalogút vezet. És ugyancsak megfigyelhetjük a vár alatti mélységben kanyargó folyót, az Otava-t. Ami azonban nem látszik, az a vár túl oldalán hömpölygő vizű másik nagy folyó, a Vltava (Moldva). A zvíkovi várat ugyanis – ezzel immár nem árulva el nagy titkot – e két nevezett vízfolyás összefolyásánál építették egy hatalmas sziklatömb tetejére.

Idézet és pár kép I. – Rumcájsz és a jičini “tornyoskapu” / Václav Čtvrtek – Radek Pilař

Újabb sorozatra szántuk el magunkat és ezúttal - az eddigiektől eltérően - nem fogjuk az olvasóink figyelmét súlyos negyed-fél órára lekötni. Bejegyzésünkben semmi egyéb nem lesz csak egy rövid idézet, és pár szöveghez illeszkedő kép. Mégis bízunk benne, hogy a cseh szerzők, sok esetben a magyarok többsége által is ismert művei segítségével szórakoztató perceket okozunk a Csehország rajongók számára!

Első idézetünk Václav Cafourektől, írói nevén Václav Čtvrtektől származik, akinek köszönhetően a magyar gyerekek, és felnőttek számára is az egyik legismertebb cseh várossá vált Jičín. Hiszen ki ne emlékezne Rumcájszra, Mankára, és Csibészkére!

Csehországi sörfőzdék II. - Regent sörgyár - Třeboň

Sörfőzde sorozatunk újabb állomása Třeboň, a Regent sör városa, ahol a megannyi szépség mellett Csehország egyik legrégebbi sörfőzdéjét is megtekinthetjük. 

A sörgyárat, amint azt a Bohemia Regent sörös címkéi is hirdetik anno 1379-ben alapították, és működésében ekkoriban az Ágoston-rendi szerzetesek vettek részt tevékenyen. A környék már sokszor említett hírneves uralkodócsaládja a Rosenberg (a sörcímke vörös rózsája is utal rájuk) 1482-ben vette át és kezdte rögvest bővíteni a gyárat, a kastély melletti új pincék megépítésével. A család ekkoriban 19 sörgyárat birtokolt így a nevük még sokszor kerül más serfőzdék esetében is említésre.

Varázslatos Český Krumlov II. - Krumlovi újdonságok

Eljött augusztus utolsó hete, és blogunk az ígéretünkhöz híven újraéled rövid nyári alvásából. Bejegyzéseinket krumlovi hírekkel, újdonságokkal kezdjük, amelyek közül egynek kisebb magyar vonatkozása is van, sajnos nem pozitív előjellel.

Krumlov: Vár, torony, Szent Jodocus ex templom, minden megvan

Nyári szünetelő…

Eljött az idő, hogy a blog szerkesztői egy kis nyári szünetet tartsanak. Augusztus utolsó hetéig ugyan nem jelenik meg újabb bejegyzésünk, de reméljük, hogy olvasóink nem pártolnak el tőlünk. Addig is böngészgessék korábbi cikkeinket, pihenjenek nagyokat, élvezzék ki a nyár utolsó heteit, mielőtt újból megkezdjük a szeretett-utált kis majd nagykabátos idényünket.

Ahoj Vodácký!

Hurrá! Hurrá! Hurrá! Örömmel üdvözöljük szerény blogunkban az első vendég blog szerzőnket és az általa írt bejegyzést! Caffreys aki amellett, hogy blogunk rendszeres olvasója egyúttal a csehországi vízi túrázás és persze a finom cseh sörkóstolás lelkes és szakavatott gyakorlója is. Bejegyzésében a vízi túrázással kapcsolatban lát el minket hasznos információkkal. Azért nem bírtuk ki, hogy néhány magánjellegű megjegyzéssel ne kontárkodjunk a szövegbe, de ezeket természetesen dőlt betűkkel jeleztük! Bízunk benne, hogy mások is kedvet kapnak csehországi élményeik, tapasztalataik, ismereteik megosztására!

Vízparti nyaralásról a legtöbb embernek a Balaton, a Tisza-tó, a Velencei-tó vagy valamelyik balkáni tengerpart jut eszébe. Ilyen nyaraláson általában a család a strandig, boltig, étteremig, boros pincéig vagy a közeli turista látványosságokig jut el és maximum egy kis úszás, vízi biciklizés kerül a programba, mint sport. Van azonban a vízparti nyaralásnak egy aktívabb változata is, ez pedig a vízitúrázás. Ennek számos előnye van a tóparti pihenéssel szemben. Minden nap más helyre érkezik az ember, új tájakat, városokat, kastélyokat fedezhet fel. Ha pedig a család, vagy a csapat egy része a jó söröket is szereti, akkor kevés jobb helyet lehet találni egy kenutúrára, mint Csehország.

Akkor és most 2. - Pelhřimov, Alsó (Jihlavai) Kaputorony

Akkor és most sorozatunk következő tagjaként a Prága és Brno között mintegy félúton fekvő Pelhřimov egyik fő nevezetességét, építészeti szépségét mutatjuk be. A városka főteréről kivezető egyik út őrzője az Alsó (Jihlavai) Kaputorony, avagy csehül Dolní (Jihlavská) brána, amely valamikor a 16 században épült egy korabeli védelmi rendszer részeként. Az ötemeletes, 36 méter magas, középkori sátortetős igen masszív épület már a látványával is riogatta a hívatlan, vagy rossz szándék által vezérelt látogatókat. A torony tetején eredetileg nem volt időmérő szerkezet, a két négyzet alapú órát valamikor a 17. század végén helyezték el a tetőhöz toldva. A toronyban 1994 óta egy igen „érdekes” múzeumnak, a Rekordok és Különlegességek Múzeumának ad otthont.

A szűz és az öreganyó - Trosky

Prágától északkeleti irányban, alig több mint 50 kilométerre egy varázslatos vidékre érünk, amelyre nyugodtan mondhatjuk, hogy maga a bohém édenkert, hiszen a Cseh Paradicsom (Česky Raj) nevet viseli. A Mladá Boleslav, Mnichovo Hradiště, Železný Brod, Semily, Nová Paka, Jičín, Kopidlno, Sobotka és Dolní Bousov települések által határolt térség természeti, táji, kulturális értékeiről kisebb könyvet is írhatnánk, de ettől most megkíméljük olvasóinkat.

Alkonyodik a Paradicsomban, avagy ahogyan először megpillantottuk Trosky-t.

Együnk olcsón finomat! - Cseh gombaleves

Viszonylag hosszú idő telt el amióta itt a blog oldalain ettünk-ittunk, pedig jól tudjuk, hogy a testet is táplálni kell, nem csak a lelket. Most egy gombalevest készítettünk el, amely magán hordozza a csehek levesekkel kapcsolatos szokásait. A csehek ezt a fogást az étkezés egyik legfontosabb részének tartják, mert nélküle szerintük az étkezés nincs jól megalapozva. Ezek az ízekben gazdag, szinte előételnek számító étkek keltik életre az ízlelésüket.

Csehországi sörfőzdék I. - Eggenberg sörgyár – Česky Krumlov

Csehországról nehéz úgy blogot írni, hogy ne írjunk valamilyen formában a finom nemzeti italukról, a pivo-ról, azaz a sörről. Mivel számos remek sörre szakosodott honlap, blog található a neten, ahol lelkes és nálunk jóval hozzáértőbb sörisszák írják le remek kritikáikat a kipróbált nedűkről, így mi ezen a téren nem kívánunk velük vetekedni.

Ezért most induló sorozatunkban célunk inkább az egyes csehországi sörfőzdék történetének, múltjának és jelenének rövid bemutatása. Bizton állíthatjuk, hogy ezen többnyire építészeti, kultúrtörténeti szempontból is értékes gyárak külső vagy akár belső megtekintése akár az alkoholtól irtózó emberek számára is élményt jelenthet. És ha a sörgyárak meglátogatása közben „véletlenül” megszeretik a varázslatos cseh seritalt…nos ezért nem vállaljuk a felelősséget!

Špork – „Csehország alkirálya”

A kettővel ezelőtti blog bejegyzésünkben a kuksi kórház szépségeiről, a barokk szobor csodákról, és Braun Betleheméről szóltunk, de megéri hosszabban megemlékezni arról az emberről is, aki mindezek létrehozása mögött állt.

Gróf Franz Anton Graf von Sporck (csehül František Antonin Špork) (1662-1738) későbbi birodalmi titkos tanácsos, és kamarás igencsak mozgalmas életet élt, életével egyúttal megtestesítve a korabeli nemesi ideált, lovag modellt. Érdekességként meg lehet említeni, hogy neve kezdőbetűi a F.A.G.V.S azaz latinul a bükk szót alkotják.

F.A.G.V.S.

Akkor és most 1. – České Budějovice, Főtér

Most induló új sorozatunkban Csehország egyes természeti és épített értékeinek hajdan volt és mai képét mutatjuk be, régi képeslapok, fényképek és a közel múltban készült fotók segítségével. A képekhez természetesen mellékeljük az adott érték rövid leírását is. Reméljük Önöknek is élményt jelent a múltba tekintés, a világ változásának nyomon követése.

Sorozatunk első témájaként Dél-Csehország „fővárosa”, České Budějovice történelmi főterét választottuk. A ma, az egykori városalapító (1265) II. Přemysl Ottokár nevet viselő négyzetes tér (korábban a Szabadság illetve a Jan Žižka nevet is viselte) - amely a történelem során számos esemény szemtanúja és helyszíne volt - valamennyi épületéről jóformán kisregényt lehetne írni. Egy teret természetesen igen sok szögből le lehet fényképezni, a mi esetünkben az észak-északkeleti irányt választottuk.

1902

Kuks - Kórház az Elba partján

Az Óriás-hegységtől délre Trutnov és Hradec Králové között csaknem félúton Dvur Králové nad Labe városkától mintegy 8 kilométerre fekszik egy picike falu, Kuks. Az apró település szélén húzódó völgyben szalad tovább a Labe vagy ahogyan mi ismerjük az Elba, amely itt még jóformán csak a patak nevet érdemli ki. Igaz ez a patak gyakorta igen szeszélyes, ahogyan azt majd később láthatjuk. A település egyszerű parkolójában megállva és körülnézve nem is sejtjük, hogy mit is rejthet ez a hely. De ahogy kijutunk az Elba fölé emelkedő teraszra elénk tárul a cseh barokk művészet egyik remekműve, a kastélynak látszó kuksi kórház.

Kórház a falu szélén...

Červena Lhota – A vörös kastély

Jindřichuv Hradectől mintegy 23 kilométerre észak-nyugatra egy magányos sziklán áll a színét a nevében hordozó kis kastély, Červena azaz Vörös Lhota. A szikla körül a Deštensky patak elgátolásával egy kis halastavat hoztak létre, így az épület igazi vízi várrá vált, amelybe ma az eredeti függőhidat felváltó, 1622-ben épült kis kőhídon keresztül haladva lehet bejutni.

Irány a híd

Áfonyás finomság

A cseh erdők nem csupán a sokat emlegetett gombaszedők kedvében járnak, de nyári túrázgatás közben gyakorta összefuthatunk lila kezű és szájú, vödröt cipelő emberekkel. A furcsa szín természetesen nem a nyári fagy, hanem jóval inkább a finom áfonya szedése és lelkes fogyasztásának eredménye.

A hangafélék családjába tartozó áfonya, hivatalos nevén fekete áfonya (Vaccinium myrtillus) igen gyakori Csehországban, és egyike a legkedveltebb gyümölcsöknek. A népiesen havasi meggynek, kukajszának, vagy molabogyónak is hívott növény elsősorban a hűvös középhegységek tölgyeseinek, nyíreseinek, bükköseinek és fenyveseinek savanyú talajain nőve, általában csoportosan jelenik meg.

Aranymosás Zlaté Horyban

Észak-kelet Morvaországban, a lengyel határ mentén fekszik Zlaté Hory városa. Ahogyan a nevéből is látszik (Arany-hegyek) a település történelme, és részben jelene is ehhez a mindenki számára vonzó ritka fémhez kapcsolódik. A Jeseník-hegység aranykészletei anno a földtörténeti devon kori (416-360 millió évvel ezelőtt) vulkanizmushoz kötődve keletkeztek, és a hegyek lepusztulásával jutottak egyre inkább a felszín közelébe.

Az aranyat adó hegyek

Pecka peckes vára

Messze északon, az Óriás-hegység lábánál, dimbes-dombos vidéken magasodik Pecka vára. Akár egy mese is kezdődhetne így, de mindez valóság. A Nová Paka és Hradec Králové városok között fekvő Pecka településen, a falucska fölé emelkedő dombtetőn ma is áll a hosszú történelme által rommá formált vár.

Pecka a levegőből

Pillantás a bechyně-i kastélyra

Csehországot járva az évek során számtalan szemet gyönyörködtető városkára, falura bukkantunk, és néhányba szinte azonnal bele is szerelmesedtünk. Az egyik kedvenc településünk Bechyně, ez a dél-cseh városka, amely Tábortól mintegy 20 km-re, délnyugati irányban fekszik, az alapkőzetbe mélyen bevágódó Lužnice folyó partján. A mintegy 5600 lakosú településről több nevezetessége miatt is lehetne írni. Beszámolhatnánk akár a fürdőiről, a kolostoráról, vasúttörténeti érdekességeiről, kerámia iparáról, zenei rendezvényeiről vagy éppen a híres Bechyně-i Szivárványról (vajon ki találja ki, hogy ez mi is lehet?), de mindezekről majd egy későbbi önálló bejegyzésünkben szólunk. Most „csupán” fő látványosságának, az ősi kastélynak szenteljük figyelmünket.

Pillantás a Lužnice partjáról

Varázslatos Český Krumlov I. - Szent Jodocus és a marionett...

Česky Krumlovban, ebben a varázslatos szépségű délcseh városkában járva évente fotók milliói készülnek a várról, a vártoronyról, a szebbnél szebb épületekről, a kanyargós Moldváról. Fényképek sokaságán örökítik meg a vár alján, a híd közelében álló piros cserép tetejű, szürke épületet is, melynek szürke-fehér tornya ugyancsak a városkép meghatározó része. Az egyszeri turista a torony láttán persze rögtön egy templomra gondol, de hiába is szeretne itt misén részt venni. A látszat ma már csal, de néhány száz évvel ezelőtt még nagyon is igaza lett volna az idelátogatónak.

Szent Jodocus-templom

Krumlov Latrán kerülete 6-os számát viselő épület valaha valóban templom szerepét töltötte be. 1334-ben Peter (Petr) I. von Rosenberg, akit vallásossága miatt Szerzetes Péternek is neveztek, a Rosenberg kórház bővítéseként, annak részeként megépített egy kis kápolnát templomot.