A Cseh Turisztikai Hivatal minden évben
egy-egy központi téma köré fűzi fel a turisztikai eseményeit,
programjait. Idén a barokk évét hirdették meg, nem véletlenül,
hiszen Csehország a barokk építészet számtalan remekművének ad
helyet. A most induló, és az év során néhány alkalommal
jelentkező kis sorozatunkban mi is megemlékezünk a barokkról, a
barokk építészetről, zenéről és egyéb művészeti ágakról,
természetesen elsősorban Csehországra koncentrálva. A
cikksorozatunk első részében azonban még nem merülünk el a
barokkban, inkább egy kis alapozással, mondhatni ismeret
felfrissítéssel kezdünk a különféle építészeti stílusokról.
 |
| Prága a különböző építészeti stílusok gazdag tárháza |
Általános-, középiskolai, esetleg
felsőbb szintű iskolai éveink során, még ha építészetről
külön nem is tanultunk, de némi betekintést kaphattunk a
különféle építészeti stílusokba. Mindezekből persze sokunknál
csak némi tudásmorzsa maradt fenn, így érdemes a legfontosabb
ismereteinket feleleveníteni. Nem kis könnyebbséggel az ókori
építészetre most nem térnénk ki, hiszen a stabilan csak a kora
középkorban benépesült Cseh földek esetében (kívül esett a
Római Birodalom határain) nem éppen beszélhetünk a IX. század
végénél korábban épült kőépítményekről. A mai Csehország
területén az első ismert épület az i.sz. 884-ben emelt Levý
Hradec-i Szent Kelemen-temploma lehetett, de az eredeti mivoltát a
többször átépített mai építmény már csak alapzatának
töredékeiben hordozza.
 |
| A Levý
Hradec-i templom |
A középkor első jelentős építészeti
stílusának a románt tekintik (romanika). Jellemzően a X.
századtól a XIII. század elejéig tartott majd fokozatosan, de
lényegében átmeneti stílus nélkül felváltotta a gótika kora a
maga gótikus stílusával, már a XII. század végétől kezdve. A
csehországi román stílus jegyeit ma a legtöbb esetben erősen
átépítve fennmaradt templomok, kolostorok, rotundák esetében
figyelhetjük meg. A gyorsan beköszöntő gótika három fő
szakaszra oszlik a korait az érett vagy dekoratív követte, majd
egészen a XVI. század derekáig kitartva a késői gótikus
stílussal zárult. A gótika korában került sor először a
városok első tervszerű átalakítására, megerősítésére, a
várak erőddé alakítására. Egyik fő jellegzetessége, hogy a
román félkörívet felváltja a csúcsív, amely könnyebb,
ablakokkal sűrűbben áttört, sokszor kívülről támpillérekkel
megerősített falszerkezetekhez vezetett. A védelmi célra
tervezett román kori várak egyre inkább díszesebbek és
lakályosabbak lettek. A cseh gótika főként IV. Károly uralkodása
alatt virágzott, aki Petr Parléřt, a közép-európai gótika
igazi vezéralakját szegődtette az udvarába. IV. Károly
támogatásával Parléř olyan építményeknek adott életet, mint
a prágai Károly-híd, a Szent Vitus-székesegyház, vagy éppen a
kutná horai Szen Borbála-templom szentélye.
 |
| Kutná Hora - Szent Borbála-templom |
Csehországban a vallási háborúknak
köszönhető stagnálás miatt a gótikát csak igen lassan váltotta
fel a XV. század elején született reneszánsz. A XV. század
vége felé a reneszánsz stíluselemek előbb keveredtek a késő
gótikus stílussal és csak a XVI. század elején épültek az első
tisztábban reneszánsz épületek. Ezekre az egyik legszebb példa a
prágai Lobkowitz-palota, de a cseh vidékről is napestig
sorolhatnánk a szebbnél szebb reneszánsz házakat,
városközpontokat, palotákat (Telč, Slavonice, Opočno, Litomyšl,
Velké Losiny, Kratochvíle, Náměšť nad Oslavou, Jindřichův
Hradec, Dačice, Častolovice, Libochovice, Oslavany stb.) A
reneszánsz során már nem csak az egyházi építészet kapott
hangsúlyt, hanem a világi is, a földi élet és ezzel együtt a
kényelem, a szépség, a harmónia került előtérbe. A reneszánsz
stílus jellegzetességei a sgraffito díszítések, melyek oly
csodássá varázsolják a cseh kastélyok, polgári épületek,
templomok sokaságát.
 |
| Slavonice reneszánsz tere |
A humanizmus és felvilágosodás
korának azonban hamarosan vége lett és a XVI. század végén az
ellenreformáció elindulásával, és az abszolutista királyságok
megszületésével párhuzamosan életre kelt a barokk. A
barokkról és különösen eme stílus csehországi megjelenéséről,
jellegzetességeiről később még részletesebben értekezünk
ezért most csak annyit jeleznénk, hogy a sokak által kevéssé
kedvelt, mások által viszont imádott barokk nélkül a mai
Csehország elképzelhetetlen lenne. A barokkot, valamint annak
egyfajta díszítőstílus (ellen)párját a XVIII. század elején
született rokokót szépen lassan felváltotta a
klasszicizmus, a visszatérés az ókori görög-római
alkotásokhoz. A szinte szertelen túldíszítettség, dinamizmus
helyett a nyugalom és egyensúly vált uralkodóvá. Újból
visszaszorult az egyházi építészet és egyre fontosabbá vált a
lakásépítés. Ekkortájt kezdek el megszületni a soklakásos,
palotaszerű bérházak, középületek, múzeumok, vásárcsarnokok,
tőzsdék. A XIX. századra a neostílusok megjelenése
(neoromán, neoreneszánsz, neobarokk) jellemző, de egyúttal le is
zárulnak a nagy építészeti korok. A soron következő stílusok
(pl. szecesszió, eklektika, funkcionalizmus, konstruktivizmus,
kubizmus, minimalizmus, szocialista realista építészet) már
hatásukban sem vethetőek össze klasszikus nagy társaikkal.
 |
| A zvolei barokk templom |
Ennyit így röviden, sorozatunkban
legközelebb a barokk történetével, főbb ismertető jegyeivel
ismerkedhetünk meg részletesebben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése