Zsidó temetők Csehországban - néhány példa

Csehországot járva a mai csehországi zsidó közösség méretéhez képest meglepő módon igen sok helyen tűnik fel a Židovský hřbitov feliratú útjelző tábla, mely azt jelzi, hogy merre is fekszik a helyi zsidó temető. Ezekbe a temetőkbe betérve a legtöbb esetben persze rögtön feltűnik, hogy itt bizony már évtizedek teltek el azóta, hogy utoljára helyeztek el elhunytat a végső nyughelyére. Mára már elsősorban csupán a múlt lenyomatai, azon időkből fennmaradt emlékek, mikor még a zsidóság nagy számban élte itt számtalan feszültséggel, időnkénti tragédiákkal terhelt, de a fennmaradását akkortájt még végzetesen nem veszélyeztető életét.

A prágai Régi zsidó temető

A zsidóság története a mai Csehország területén több mint ezer évre tekint vissza, egykoron itt élt a világ egyik legnagyobb és legsokszínűbb zsidó közössége. Ma erre emlékeztet minket az 1270 környékén épült közismert prágai Régi-új zsinagóga, a zsidó negyed vagy éppen az 1439-től 1787-ig működő prágai Régi zsidó temető. A zsidó közösségek élete a hosszú évszázadok alatt a változó hosszúságú és gyakoriságú pogrom időszakok, valamint a békés munkálkodás évtizedeinek váltakozása mentén zajlott. Az egyik uralkodó békén hagyta vagy éppen támogatta a helyi zsidóságot, majd egy következő pogromot hirdetett ellenük és felszította az antiszemita üldözési lázat. 

Régi-új zsinagóga

Az első Csehszlovák Köztársaság kikiáltásától számítva mintegy 20 éven át, 1918-tól egészen 1938-ig a zsidó közösségek már-már szokatlanul nagy békességben s egyenlőségben működhettek, így nem csoda, hogy 1930-ban a zsidó népesség száma elérte a 350 ezret, melyből 120 ezren Bohemia és Morvaország területén éltek. Ahogy az antiszemitizmus a náci Németországban erősödött, úgy érkeztek a menekülő német zsidók is egyre nagyobb számban Csehszlovákiába. Így 1938-ban már mintegy 400 ezerre növekedett a számuk, ám a Müncheni egyezményt, a szudétanémet területek annektálását és a Cseh-Morva protektorátus létrehozását követően nyomban követte a zsidóság elüldözésére, majd kiirtására tett kísérlet.

A holešovi halottasház

1945-ben a túlélő mintegy 30 ezer csehországi zsidó kezdhette el újból az életet, ám a kommunista rendszer sem jelentett számukra barátságos közeget, így sokan a távozás, Izraelbe kitelepülés mellett döntöttek. Ma Csehországban mintegy 4000 zsidó lakik, mintegy 10 kisebb közösségben, melyek közül nem meglepő módon a prágai a legnagyobb. A többnyire állag megőrzött vagy felújított, kisebb mértékben kevésbé gondozott zsidó temetők száma kb. 340-re tehető (mintegy 70 temetőt a náci megszállás ideje alatt számoltak fel, a sírköveket gyakorta út-, vagy épület építéséhez használva fel). Valamennyi zsidó temető a regionális zsidó közösség kezelésében áll, sok közülük fontos lokális idegenforgalmi nevezetesség, mások pedig az idegenektől elzártak.

A holešovi zsidó temető

Az említett mintegy 340 zsidó temető közül most néhány kevésbé ismertet mutatunk be röviden. Az érseki kastélyáról és kertjeiről világhíres Kroměříž közelében fekszik Holešov városa, ahol 1454-től a II. Világháború végéig élt helyi zsidó közösség. A ma is fennálló temetőjében 1670-től zajlottak temetések, s a becslések szerint mintegy 2000, köztük számos értékes barokk és klasszicista sír lelhető fel. Az utolsó temetésre 1975-ben került sor, ma a temető csak mérsékelten gondozott, de a sírok nincsenek veszélyeztetett állapotban, és a halottasházat részlegesen felújították.

A jemnicei temető

Csehország Vysočina kerületében fekvő Jemnice városában élt egykor a legrégebbi (cseh földi) zsidó közösség, amelyről az első írásos dokumentumok 1336-ból maradtak fel. 1942-ben a megszálló nácik az alig több mint 50 helyi zsidó lakost megsemmisítő táborba küldték, az egykori zsinagógát lerombolták és a temető sírköveivel fedték le a városka egy-egy utcáját. A háború után azonban az 1676 és a XX. század közötti időből származó pár száz, többségében lefejezett vagy kettétört sírköveket visszaállították a temetőbe, ahol szabadon megtekinthetőek.

A strážnicei temető

A Dél-Morvaországi Strážnice városának zsidó temetőjében, az 1804-ben épített zsinagóga épületét körbefogva (ez egyedülálló Morvaországban) mintegy 1500 sírkő áll, melyek közül a legöregebb 1648-ból származik. A helyi zsidó közösségről az első ismert információ 1490-ből maradt fenn, jelenleg a teljes zsidó lakosság kb. 10 főre tehető. Ennek ellenére a temető és a zsinagóga igen szépen megőrzött / felújított állapotú, melyet elsősorban a városba látogató turisták keresnek fel.

A Velký Pěčíni temető

Végezetül essék szó egy kicsiny eldugott zsidó temetőről, amelyet egy Dačice környéki túránk során „fedeztünk fel”. Minden nagyobb várostól távol, de még a kisebb településektől is számottevő távolságra, egy kis erdő rejtekében fekszik a Velký Pěčíni zsidó temető. A mindentől való elszigeteltség oka elsősorban az volt, hogy a közeli Telč városában élő zsidókat a XVI. század derekán nem engedték a helyi birtokterületeken eltemetni, így erre a célra egy birtokon kívüli földet, mondhatni egy senki földjét kellett keresni. Így egészen 1879-ig, egy új temető megnyitásáig a telči zsidó polgárok egy részét ide a messzeségbe temették el. A temetőt a náci megszállás során komoly károk érték. A fennmaradt csodás barokk és klasszicista sírkövek közül a legrégebbi 1655-ből származik.