Több mint másfél hónap telt már el
az esztendőből, így érdemes visszatekinteni, hogy milyen
érdekességek történtek Csehországban, miről is szóltak a
politikán túli hírek.
A legmelegebb esztendő egyik legforróbb napja |
A prágai Klementinum meteorológiai állomás 1775 óta méri az időjárási paramétereket, köztük természetesen az aktuális hőmérsékleti értékeket is. A nemrégiben közzétett jelentésük szerint 2014 mellett 2015 volt az eddigi legmelegebb esztendő az általuk mért 12,5 Celsius fokkal. Ez az érték 2,9 fokkal haladta meg a hosszú távú, 1775 és 2014 között mért éves átlagot. Az elmúlt negyed évszázadban mért évi átlagos hőmérsékleti értékek közül mindösszesen három nem tartozik a legmelegebb évek élmezőnyébe, ezzel is jól mutatva, hogy a globális felmelegedés nem csak egy teória, hanem valós fenyegetés. Így alakult az időjárási helyzet tavaly, és hogy mi lesz idén? Nos a brit meteorológiai szolgálat már pár hónapja arra hívta fel a figyelmet, hogy 2016 még ennél is melegebb esztendő lesz. És bizony, ahogy ezt a kora tavaszt idéző januári-februári időjárás is jól mutatja ezúttal félő, hogy nem fognak tévedni. Készüljünk hát fel amennyire csak lehet a hőhullámokra és a szeszélyes időjárási jelenségekre.
Szülői támogatás nélkül nehéz |
A fiatal vagy örökifjú felnőttek
élete Csehországban sem fenékig tejfel, legalábbis ami az anyagi
függetlenség megteremtését illeti. Ezt mutatja az a felmérés,
miszerint a felnőtt cseh férfiak közel egyharmadát támogatják
anyagilag a szüleik, egytizedüket pedig a nagyszüleik (is). Ez az
érték nem számít különösebben magasnak ha megnézzük a
környező és távolabbi országokat. Lengyelországban ugyancsak a
felnőttek harmada kap egy kis pénzben kifejezett segítséget a
felmenőiktől, Szlovákiában és Bulgáriában még ennél is
többen. Ugyanakkor csupán a cseh utódok 12%-a tud/akar pénzt
küldeni a szüleiknek, többségükben az egyedülállók és/vagy a
magas keresetűek. A 18 év alattiak csehek 17% él még együtt a
szüleivel, ami nemzetközi összehasonlításban átlagos érték.
Alkohol fogyasztás visszafogás |
Csehország a világ egyik legnagyobb
alkohol fogyasztó nemzete, és ezen a területen a jelenlegi trendek
sem mutatnak jelentősebb javulást. A 15 év feletti lakosok 12,5%-a
(a férfi lakosság csaknem egyötöde) fogyaszt naponta, további
20%-a pedig rendszeresen alkoholt. Ezen nem túl fényes állapot
ellen kíván minden eddiginél hatékonyabban fellépni a cseh
kormány. Egyik fő célkitűzése, hogy 2018-ra 3,5%-al, míg
2020-ra 5%-al kívánja visszafogni az alkohol fogyasztást, melynek
érdekében az alkoholhoz való jutás megszigorítását, az árak
emelését, és különféle megelőző intézkedések meghozatalát
lát indokoltnak. Ezzel a célkitűzéssel nem kevéssé szembemenően
Andrej Babiš cseh pénzügyminiszter a közelmúltban éppen a
csapolt sör fogyasztási adó mértékének csökkenését
javasolta. Mindezeken túl Zdeněk
Škromach a cseh Szenátus alelnöke pedig egyenesen azt
indítványozta, hogy csökkentsék az alkoholt fogyasztó
kerékpárosok büntetési
tételét, és emeljék fel az engedélyezett véralkoholszint
küszöbértékét. Mindezt természetesen csakis azért, hogy
a morva bortúrákon az eddigieknél több kerékpáros vehessen
részt. Kíváncsian várjuk, hogy az egészséges életmód pártiak
vagy a tradicionális cseh sörfogyasztás-, és a reneszánszát élő
morva borivás támogatói nyerik-e meg a küzdelmet.
A hiúz európai elterjedése |
Az észak-csehországi Jizerské hory
hegységben újra felbukkant a XVIII. században kipusztított hiúz.
Egyelőre még nem tudni, hogy az éjszakai felvételeken rögzített
példány egy stabil állomány egyede vagy csupán átutazó,
mondhatni betévedt jószág. Mindenesetre biztató, hogy a
természetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően már van esély
arra, hogy a farkas mellett, immáron egy második emlős faj is
újból megtelepedjen ezen a cseh hegyvidéki erdős területen.
Optimizmus |
Egy aktuális felmérés szerint a
csehek háromnegyede tekinti az elmúlt esztendőt sikeresnek, és az
emberek több mint fele optimistán tekint az előttük álló évre
is. A pénzügyeket illetően a megkérdezettek 38%-a vár pozitív
változást, és csupán egynyolcaduk véli úgy, hogy rosszabbodik a
helyzete. A pesszimisták többsége jellemzően a kevésbé képzett,
idősebb generáció tagjaiból kerül ki. Az emberek egyharmada véli
úgy, hogy az ország idén jobban teljesít, de a negyedük viszont
borúlátó ebben a kérdésben. 20%-uk gondolja úgy, hogy egy
nagyobb összeget tud megtakarítani vagy új gépkocsit tud
vásárolni, míg az egyhatoduk tervezi a lakóhelyének jobbra
cserélését. Bárcsak mi magyarok is ennyire optimisták lehetnénk,
lennénk.
A rekonstruált borostyánszoba, de hol vannak a kincsek? |
Az oroszországi Szentpétervár
melletti Carszkoje Szelóban állt egykor a világ nyolcadik
csodájának is nevezett borostyánszoba. I. Frigyes Vilmos porosz
király 1716-ban ajándékozta ezt a borostyán burkolatú,
kincsekkel teli termet I. Péter orosz cárnak. A második
világháború alatt a megszálló német csapatok az itt található
értékeket vonatra rakták és elszállították. A műemlékek
Kalinyingrádba kerültek, de ezt követően nyomuk veszett. De, hogy
mi köze van mindennek Csehországhoz? Nos két lelkes német
műkincsvadász úgy véli, hogy a borostyánszoba jelenleg az
Észak-Csehországban álló Frýdlant kastélyának pincéiben van
elrejtve. A feltételezésüket egy ma már nem élő szemtanú
állításaira alapozzák, aki a háború végnapjaiban látta, ahogy
a kincseket sorra hordják be a kastélyba. A német kincsvadászok
panaszkodnak, hogy a cseh Kulturális Örökség Intézete és a
kormány útját állja a további kutatásainak. Vajon ki érti,
miért?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése