Szent Mór ereklyetartója - Bečov nad Teplou

Észak-nyugat Csehországban, Karlovy Vary városától délre, mintegy 20 km-re fekszik Bečov nad Teplou, az egykori fejlett bányászvároska. A település legfőbb nevezetessége a jelenleg állami tulajdonban álló festői szépségű várkastély melynek múzeumában ma Csehország egyik legértékesebb, féltve őrzött műkincse, az aranyozott Szent Mór ereklyetartó ejti rabul az idelátogató turistákat.

Bečov nad Teplou kastélya

A kora kereszténység időszakában gyakorinak számított a szentté nyilvánítottak maradványainak összegyűjtése és ereklyetartóban való elhelyezése. Ahogyan nőtt a templomok száma úgy nőtt meg az érdeklődés az efféle ereklyék iránt is. Mivel a szentek mennyisége mondhatni nem az igények szerint növekedett, így nem volt mit tenni, az egyes szentek maradványait kellett többfelé osztani és külön-külön tartókba elhelyezni. Az ereklyetartók típusa, alakja, mérete, kortól és persze a szent maradványának nagyságától is függött. Egy-egy ujj perc, fog vagy csontszilánk gyakorta került egy arany kereszt (sztaurotéka) közepére. Más, nagyobb „alkatrészeket” pedig kisebb-nagyobb díszes ládákban, később üveg vagy kristály tartókban helyeztek el. Az sem volt ritka, hogy egy-egy tartóba egy idő után már nem egy valódi szent maradványa, hanem csupán egy vagy több közönséges halandó csontjai kerültek. No igen, a szélhámosság nem a korunk találmánya, az emberiséggel egy idős.

Jellegzetes sztaurotéka

A Bečov nad Teplou-i sok ereklyét tartalmazó, a kor ízlésvilágának megfelelően ház (koporsó) alakú ereklyetartót a mai Belgium területének akkoriban jelentős részét birtokló Rumigny család készíttette. A család egyik tagja, Gérard (1012 után Cambrai püspöke) szerezte meg Keresztelő Szent János és Szent Mór relikviáit, amelyeket eredetileg a rheimsi Katedrálisban őriztek. Mindkét szent ereklyéit a család által 1026-ban építtetett Florennes-i bencés kolostor templomában helyezték el. Mintegy kétszáz évvel később, a korábbi, feltehetően jóval egyszerűbb doboz helyett készült el a ma is látható, pompázatosan díszített Szent Mór ereklyetartó. A láda a Rajna folyó mellett növő tölgyfából készült. A dendro-kronológiai vizsgálatok, évgyűrű elemzések, egyéb kormeghatározási módszerek segítségével a származási idejét a XIII. század első negyedére becsülték a kutatók.

Szent Mór

A Francia Forradalmat követően (valószínűleg a kolostor felszámolásakor) az ereklyetartót átszállították a Florennes-i Szent Gangolf templomba, ahol azonban igen csak mostoha körülmények között tárolták. 1838-ban 2500 frankért vásárolta meg a már rossz állapotú műemléket Alfred de Beaufort-Spontin, majd 3000 frankért fel is újíttatta. A Beaufort család az 1888. évi brüsszeli kiállítást követően az ereklyetartót Bečov nad Teplouba, a családi kastélyba hozatta. Az adásvételt mind a belga állam, mind az egyház vitatta egy darabig, de végül a tulajdonjogát II. Lipót belga király végleg a Beaufortoknak ítélte.

A Szent Mór ereklyetartó 1986-ban, 40 évnyi rejtőzködés után

Mivel a család a második világháború alatt lelkesen támogatta a náci Németországot, ezért 1946-ban Csehország elhagyására kényszerítették őket. A sietős távozás során, talán bízva a szerencse gyors jobbra fordulásában (vagy csak nem volt rá módjuk) az ereklyetartót nem vitték el magukkal az elkobzott várkastélyból, hanem a régi várkápolna padlója alá rejtették. A jobb sorsot érdemlő műkincs eme nem igazán ideális körülmények között töltötte a következő majd negyven évét, miközben létezéséről nem tudott (persze az elmenekült család tagjainak kivételével) senki.

Az elkorhadt régi faláda

1984 júniusában egy Danny Douglas nevezetű amerikai állampolgár (feltehetőleg a Beaufortok megbízásából) azzal fordult az akkori csehszlovák államhoz, hogy egy általa meg nem nevezett relikviáért cserébe - amely egy rejtekhelyen található - hajlandó 250 ezer dollárt fizetni. Az állam képviselőivel folytatott hosszú egyezkedés során a rendőrség egyre több információhoz jutott. Végül a František Maryška vezette nyomozó szerveknek sikerült beazonosítaniuk az amerikai által megvenni kívánt tárgyat és annak feltételezhető helyét. Neki is láttak a további keresésnek majd végül 1985. november 4-én az egykori Beaufort kastély végigkutatása során megtalálták Szent Mór ereklyetartóját.

A helyreállított Szent Mór ereklyetartó

A prágai Szépművészeti Múzeum munkatársai megpillantva a tárgyat rögtön felbecsülhetetlen értékű nemzeti műkincsé nyilvánították, így természetesen az esetleges adás-vételről a továbbiakban már szó sem eshetett. Előbb átszállították az igen rossz állapotú ereklyét, majd szétszedték 499 db fő alkotó elemére. Magában a tartóban több különféle korú emberhez tartozó csontmaradványokra (Szent Maurus, Szent Tamás és Keresztelő Szent János maradványai?), szövet darabokra, erszényre és feltehetőleg lábbeliből származó bőr darabokra bukkantak.

František Maryška és az ereklyetartó

Alapos előkészületek és a rendszerváltást követő tulajdonjogi tisztázások után, 1993-ban a pilzeni Kulturális Örökség Hivatala irányításával végre kezdetét vette a restaurálás igen hosszú folyamata. A munkát Alena Nováková kezdte el, majd mikor súlyosan megbetegedett Andrej Šumbera vette át tőle a vezető restaurátor szerepet. Nem untatnánk senkit az apró részletekkel, de azt meg kell említenünk, hogy a 2002-ig tartó munka során a régi, elkorhadt faváz helyett egy újat készítettek, majd mintegy 5000 szöggel visszarögzítették az ereklyetartót díszítő arany, ezüst lemezeket, ékköveket. A 140 cm hosszú, 42 cm széles, és 65 cm magas műkincset két oldalán a tizenkét apostol alakja, bibliai jelenetek, illetve a végéin Jézus Krisztus és Szent Mór díszíti.

Apostolok

Ma a Bečov nad Teplou-i kastélyban igen szigorú biztonsági előírások mellett tekinthetjük meg a csodás ereklyetartót, amely a koronázási ékszereket követően a Cseh Köztársaság második legértékesebb műkincse.

A cikkünk a prágai Czech Tourism támogatásával készült!