PF 2013 avagy BÚÉK!

A cseh új év köszöntő képeslapokon, üdvözlő kártyákon gyakorta csak a következő meglepő két betűs felirattal, rövidítéssel találkozhatunk az aktuális évszám előtt: PF. Meg se próbáljunk cseh szavakat keresgélni a rövidítés értelmének kitalálásához, reménytelen lenne, hiszen a megoldás kulcsa egy másik nemzet nyelvében rejlik. Hogy melyik is ez a nemzet? A meglepetés teljes: a francia. Hogy is van ez? Nos tárjuk fel a titkokat.

 

Csehország Magyarországon – Cseh Nagykövetség, Cseh Centrum az egykori Zichy-palotában

Csehország nem csak Prága! - ahogyan a blogunk címe is mondja, de nem is feltétlenül csak Csehország! Egy ország nem csak a saját határain belül van jelen, és külképviseletének egyik legfontosabb tagját a nagykövetségek, valamint a határon túl működő kulturális intézmények alkotják. Fővárosunk VI. kerületében, a Terézvárosban járva, a Rózsa és a Szegfű utca sarkán bukkanhatunk a Cseh Nagykövetség épületére, az egykori palotaépületre, amely már korából adódóan is gazdag történetet sejtet az idelátogató számára.

Az egykori Zichy-palota, ma Cseh Nagykövetség a Google-fotón

Pár héttel ezelőtt Gál Róbert, a Cseh Centrum programszervezője segítségével módunk nyílt nem csupán a külső megtekintésre, hanem az egykori Zichy-palotaépület egy részének bejárására is. A Michal Černý igazgató úr által vezetett magyarországi Cseh Centrum a Cseh Köztársaság Külügyminisztériuma által létrehozott és finanszírozott kulturális intézet, melynek célja a külföldi nyilvánossággal folytatott párbeszéd elősegítése, továbbá az ország reprezentálása a kultúra, a tudomány, az oktatás, a kereskedelem és az idegenforgalom területén.

Csehországi Sörfőzdék VI. – Bernard Családi Sörgyár – Humpolec

Az előző blogbejegyzésünkben „teleettük” magunkat, ideje hogy a sok finomságot leöblítsük egy-két korsó finom seritallal. Kezdjük egy kis személyes visszaemlékezéssel:

Valamikor a 2000-es évek közepe táján egy kollégákból álló csoport tagjaként jártuk Prága gyönyörű utcáit, tereit. Ahogyan az lenni szokott a sok battyogásban előbb-utóbb megéhezik az ember és eljön a kérdés, hol és mit együnk. A csoportunk egy része, nem túl nagy vállalkozó szellemről téve tanúbizonyságot a pizzériára mellett tette le a voksát, de mi páran el se tudtuk volna képzelni, hogy Prágában ne a cseh kulináris örömöket preferáljuk. És jól tettük...de még mennyire. Nem is elsősorban a finom étel, hanem a hozzá kért, számunkra addig ismeretlen márkájú barna sör miatt, melynek első kortya után a földi paradicsom érzése kerített minket a hatalmába. Nos, ez volt az első találkozásunk a Bernard-dal, amelyet ezt követően egyre sűrűbb „randevúk” követtek, és nem csak barnákkal, hanem más színűekkel is.

Karácsony a cseh asztalokon - Bohém ünnepi ínyencségek

Jön a Karácsony, és ez nem csak nálunk, hanem a világ sok részén jelent egyet a habzsi-dőzsi eszem-iszommal. Nincs ez másként Csehországban sem. A mostani blogbejegyzésünkben megpróbálunk egy leheletnyi betekintés adni a csehek karácsonyi evési szokásaiba, tipikusabb ünnepi fogásaikba. A cseh változat sok tekintetben eltér a magyar karácsonyi menütől, de annyiban közös, hogy náluk sem a kalóriaszegénység jelenti a sütés-főzés fő vezérfonalát. Norbi Update elnapolva. Magyarul, akárcsak Magyarországon, úgy cseh földön is garantálható a karácsonyi étkek miatti pár kilós testsúly növekedés.

Halleves

Varázslatos Český Krumlov V. - Városrészek

Évente sok ezer honfitársunk keresi fel Český Krumlovot, és vélhetően a jövőben is hasonlóan szép számban „boldogítjuk” az ott élőket. Sokan, mint magunk is visszatérő vendégek vagyunk, de a legtöbb turista életében először keresi fel ezt a gyönyörű várost. Český Krumlovról szóló mostani bejegyzésünk elsősorban a számukra készült, de azért bízunk benne, hogy a várost már egyszer-kétszer látottaknak is tudunk többlet információval szolgálni. Most nem egy egyedi épületet, tárgyat vagy más értéket mutatunk be, hanem magáról a városról, pontosabban a főbb városrészekről szeretnénk vázlatosan szólni.

Kezdjük először a múlttal, de senki ne ijedjen meg, nem bonyolódunk hosszadalmas történelem mesélésbe. Csak ránézünk egy 160-170 évvel ezelőtt készült térképre, amely az I. Ferenc, majd Ferenc József császár parancsára készített II. katonai felmérésből származik. Ezt a térképet, amelyen jól látszanak Krumlov történelmi részei hasonlítsuk össze napjaink térképével és merengjünk el a látottakon.

Krumlov (Krummau) a XIX. század derekán

Az édes-mézes Medovník torta

Közeledik a Karácsony, és ilyenkor itt az ideje a mézeskalács sütésnek! A sütemény, amelynek lázas készítésébe jó esetben már hetekkel az ünnep előtt hozzáfognak a konyha kis és nagy ördögei. Mi is egy mézeskalács recepttel, mi több, egy TORTÁVAL szeretnénk hozzájárulni az édes Karácsonyhoz. Ennek a tortának az elkészítését inkább a nagyoknak ajánljuk, de azért van olyan élvezetes része is, amit könnyen lehet, hogy a gyerekek fognak a legjobban élvezni.

A réteges csoda

A priessnitzi vízkúra és a magyarok

Ahogyan azt az előző bejegyzésünkben ígértük még egy kis ideig elidőzünk Jeseník-fürdőn (régi nevén Gräfenberg), Priessnitz doktor hidroterápiás birodalmában. Először is nézzük meg, hogy miből is állt a priznici vízkúra, mi is történt az ideérkezett beteggel.

Jeseník-fürdői panoráma

Lázas beteg? Van megoldás: Priznic kúra, Priessnitz módra

Gyermekkorom igen emlékezetes, ha nem is legszebb emlékei közé tartozik, amikor egy-egy heves influenza járvány, vagy mandula gyulladás során a lázam úgy döntött, hogy az egekbe szökik, és könnyed 41 fokot, vagy még annál is többet produkál. Ilyenkor vetette be édesanyám az aduászt, a lázcsillapítás netovábbját, a priznicet, azaz a langyos vizes lepedőbe bugyolálást. Enyhébb változatában csupán a csuklók, bokák ecetes vizes ruhába tekerésére került sor. Azóta jó pár évtized eltelt, de amikor a mostani bejegyzéshez körülnéztem a neten, egy kicsit meglepett, hogy még mindig igen sok gyógyászati oldalon javasolják a hűtőborogatás használatát.

De vajon ki tudja, hogy miből is ered maga a priznic szó, és ki is találta ki ezt az eljárást? Nos, a választ mint sok más esetben is Csehországban találjuk. Olomouctól mintegy 90 km-re északra a Hrubý Jeseník hegység északi oldalán található Jeseník települése. Ennek a kis morva-sziléziai városkának a szomszédságában, a mintegy 600 méteres hegyszirten találhatjuk Lázně Jeseník alias Jeseník-fürdő városrészt, amely ma ugyan egy óriási gyógy-komplexum, de egykor csupán egy kis falu volt. A nagy változáshoz mindössze egy ember kellett. 1799-ben, ebben az eredetileg Gräfenbergnek nevezett faluban született Vincenz (Vincenc) Priessnitz.

Akkor és most 6. - Vencel-tér – Prága

Olvasóink talán meglepődnek, hogy mostani bejegyzésünkben nem a cseh vidékre, hanem egyenesen a fővárosba látogatunk el, de ne feledjék: Csehország, (ugyan) nem csak Prága, de azért az is! A jövőben időről időre vissza-visszatérünk a szépséges Prágába, ahogyan ezúttal, amikor is az Akkor és most sorozatunk témájául a Vencel-teret választottuk. Azt a teret, amelyet a főváros egyik kereskedelmi központjaként csaknem valamennyi Prágában járó honfitársunk felkeres, vagy sétája során érint. A Václavské náměstí-t vagy közkeletű nevén a Václavák-ot még azok is jól ismerhetik akik csak a híradásokból hallanak Bohémia földjéről. 

A tér számos történelmi esemény színtere volt az évszázadok során, amelyek egy része fájó emlékű. Jan Palach, majd Jan Zajíc itt, illetve a tér egyik házában gyújtotta fel magát a szovjet katonai megszállás ellen tiltakozásul. És itt olvasta fel 1918-ban Alois Jirásek a nyilatkozatot Csehszlovákia függetlenségéről, valamint a Bársonyos Forradalom során itt tartották a több százezres tömegdemonstrációkat. Az igazán mozgalmas történelmű tér az évszázadok során számos jelentős átalakuláson esett át, épületek semmisültek meg, helyükre másokat építettek, amely változásokból most csupán néhány lényegesebbet mutatunk be.

Idézet és pár kép IV. - Karlsbad (Karlovy Vary) – Arany János

Mostani bejegyzésünkben nem egy, hanem két idézetet teszünk közzé, és ezúttal nem cseh, hanem magyar szerzőtől:

Arany János, - a zseniális XIX. századi költőnk akit remélhetőleg még a legifjabb nemzedéknek sem kell bemutatni - 1869 és 1876 között, orvosi tanácsra nyaranta néhány hetet Karlsbadban, a mai Karlovy Varyban töltött. Erről emlékezett meg a Karlsbadi apróságok nevezetű ciklusának egyik egyszerre tréfás és tragikus epigrammájában:

„Isten veled Karlsbad szép tája!

Örökké az ember nem állja,

Rothad neki tüdeje-mája;

Igy végződik a földi pálya.

...Alás'szolgája!”

Karlsbad 1900-ban

Csehországi sörfőzdék V.: Dalešice (és a Sörgyári Capriccio)

Jóllehet a címben már mindezt lelepleztük, de mégis néhány kérdéssel indítanánk mostani sörgyáras bejegyzésünket: Melyik a magyarok által legismertebb cseh sörgyár, még ha nem is biztos, hogy tudunk róla? Melyik mozi alkotás jelenti sok ezernyi honfitársunk számára a CSEH FILMET? Melyik film jut eszünkbe a Pepin, Maryška, Francin vagy éppen Dr. Gruntorád nevek hallatán?

A válasz mint tudjuk egyszerű: A Postřižiny, azaz magyarul a Sörgyári Capriccio. Pontosan harminc évvel ezelőtt, 1982. augusztusában mutatták be először Magyarországon az 1980-81-ben forgatott, Bohumíl Hrabal önéletrajzi ihletésű művéből készített csehszlovák kultuszfilmet amelyet a magyar szíveknek szintén igen kedves Jiři Menzel rendezett.

Varázslatos Český Krumlov IV. - A Kereszt-hegyi kápolna és a gyönyörű várospanoráma

Rendszeres olvasóink kissé meghökkenve nézhetnek a bejegyzésünk címére. Mi ez az új sorozat? És hogy hogy már a negyedik rész? Egy kis magyarázat. Amióta a blogunkat készítjük tapasztaltuk, hogy Český Krumlov, a dél-cseh csodaváros iránt a legnagyobb honfitársaink érdeklődése. Hazudnánk ha azt mondanánk, hogy mindez váratlanul ért minket, hiszen jól ismerjük Krumlov varázsát, meglátogatása valamennyi csehországi körutazás elengedhetetlen programja, és a városban (ahogyan ezt egy korábbi bejegyzésünkben is említettük) gyakorta magyarok tömegével futhatunk össze.

Az érdeklődésre való tekintettel úgy döntöttünk, hogy indítunk egy Krumlovval, az ottani temérdek érdekességgel, látványossággal foglalkozó sorozatot. Így akik már jártak ott, azok velünk együtt nosztalgiázhatnak, akik pedig még csak tervezik az utat, vagy a város újralátogatásán törik a fejüket további tippeket, és háttér információkat kaphatnak. Az eddigi Krumlovról szóló bejegyzéseinkből hármat (Szent Jodocus és a marionett, Krumlovi újdonságok, valamint A kétarcú egyke) gyorsan be is soroltunk ebbe az új sorozatba, így hipp-hopp máris a negyedik résznél tartunk. Az Eggenberg sörfőzdéről szóló cikk természetesen maradt a sörös sorozatban. Reméljük megbocsátják nekünk eme kegyes csalást az olvasóink.

Krumlovi sorozatunk címének nem véletlenül választottuk a Varázslatos Český Krumlov címet. Minden év április végén, május elején Varázslatos Krumlov (Kouzelný Krumlov) néven hagyományos ünnepségsorozat kerül megrendezésre ebben a valóban csodálatos városkában. Nosza akkor kezdjük, akarom mondani folytassuk sorozatunkat!

A Krumlovban járó honfitársaink közül sajnos csak nagyon kevesen szánják rá magukat, hogy ne csupán az Óvárost, és a Várat tekintsék meg, hanem a városkát övező hegy- és dombtetőkre is felbaktassanak. Pedig nem mindennapi panoráma vár az izomzatát és tüdejét nem sajnáló turistára. Az egyik ilyen magaslat a várban járó, vagy a toronyból körülnéző turista szemébe is rendszeresen ötlik, hiszen egy igazán impozáns kápolna található rajta.

Ott túl a dombtetőn áll a Kápolna

Főúr kérem, tormás ponty rendel! Avagy halat a Halászbástyából.

Gyorsan múlik az esztendő, villámléptekkel közeledik a Karácsony, és erre emlékeztetnek a Csehország nagyvárosaiban lassacskán megjelenő utcai halárusok is, ahol bárki beszerezheti a hagyományos cseh karácsonyi ételsor alapját képező pontyot, vagyis a kapr-t. A pontyocskák természetesen hazai vizekből származnak, hiszen a csehországi halastavakban (köztük kiemelten a dél-cseh Třebon-i Halgazdaság tavai) felnevelt ponty és más édesvízi hal húsa igen jó minőségű.

Cseh halászok (Marek Čech képe)

Az Adršpach – teplicei homokkő sziklabirodalom II. rész

Mostani bejegyzésünkben az előző folytatásaként visszatérünk az Adršpach-i – teplicei homokkő sziklavidékre, és egy kicsit részletesebben ismerkedünk meg a két fő részegységgel, az ott látható látványosságokkal.

Hát nem csodálatos?

Az Adršpach – teplicei homokkő sziklabirodalom I. rész

Félszázadik blog bejegyzésünkben Csehország egyik leglátogatottabb természeti nevezetességéhez kalauzoljuk el olvasóinkat, amelyet szerencsére igen sok honfitársunk is már felkeresett. Az Óriás-hegységtől kelet - dél-keletre, Trutnov és Broumov városok között, a lengyel határ közelében elterülő, és igencsak nyelvtörő Adršpašsko-teplické skály, azaz az Adršpach-i – teplicei homokkő sziklavidék varázslatos táj a turisták számára.

Adršpach sziklái

Akkor és most 5. - Most, a bányászat oltárán feláldozott város

Most városa Prágától észak-nyugatra mintegy 80 km távolságra fekszik, az Érchegység lábánál. Nevét, ami csehül hidat jelent, az egykori mocsaras, vizenyős területen épített számos fahídról kapta, amelyek a biztonságos átjárást biztosították. Történelme a XIII. században kezdődött, és bármilyen furcsán is hangzik az 1980-as évek elején ért véget. Miért is mondjuk azt, hogy a ma is csaknem 70 ezer ember lakhelyét jelentő város meghalt, és nincs történelme? Erre hamarosan visszatérünk, de haladjunk sorban.

Most, a XVIII. században

Idézet és pár kép III. - Třeboň – Világ halastó / Bohumil Hrabal

Következő idézetünkben Bohumil Hrabal – az a cseh szerző akit szerencsére nem sok magyar embernek kell bemutatni – a Třeboň várost délről határoló Világ halastóhoz (Rybník Svět) kalauzol el minket, és egyúttal a Csehországban igen népszerű gyógyfürdőzés világába is bevezet.
  

Csehországi sörfőzdék IV. - Modrá Hvězda - Dobřany

Ön dönt: iszik és teker! Nyaranta akár ez is lehetne a jelmondata ennek a kiváló mini sörfőzdének, amely Pilzen (Plzeň) városától délnyugatra alig 10-15 km-re, Dobřany városka főterén található. A térre érkezve könnyen felismerhető a Modrá Hvězda (azaz a Kék Csillag) emblémával jelzett Hotel, amely egyben Sörfőzde és Étterem címet is viseli, és ez a kombináció igazán kellemes hármas élvezetet ígér. A jellegzetes kék csillag szimbólum a továbbiakban az épület minden szegletéből ránk köszönt.

Varázslatos Český Krumlov III. - A kétarcú egyke (Budějovice-i kapu – Česky Krumlov)

Négynapos ünnep...maga a mennyország. Az elmúlt négy napot honfitársaink egy része a határokon túl töltötte, és amennyire értesültünk róla Csehország is a kiemelt úti célpontok között szerepelt. Persze nem csak Prága , hanem az ország más városainak meglátogatása is sokak eszébe jutott. A hírek szerint az ilyenkor már erősen a holt szezonját élő Česky Krumlovban esténként - egy kis túlzással élve- csak két nemzet tagjait, a japán és a magyar turistákat lehetett látni, és velük voltak tele a főidényhez képest kevesebb számban nyitva tartó vendéglátóipari egységek. Ezért is gondoltuk úgy, hogy a mostani bejegyzésünkben visszatérünk ebbe a nagy népszerűségnek örvendő csodaszép városkába. 

Hermelin, ahogyan mi készítjük

Gasztro sorozatunk következő tagjaként, Caffreys nevű vendég blogírónk, a korábbi, csehországi vízi turizmusról (Ahoj Vodácký!) szóló bejegyzés szerzőjének írása következik. Aki járt már Csehországban vagy akár magyarországi cseh sörözőben az minden bizonnyal találkozott már a pácolt hermelinnel, ami természetesen nem a kis menyétféle ragadozó, hanem jóféle camembert típusú sajt. Sokan, sokféleképpen készítik már hazánkban, házilag ezt az „alap” sörkorcsolyát, és mi sem szeretnénk lemaradni arról hogy olvasóinknak receptet adjunk a finomság otthoni elkészítésére. Ahogyan azt már korábban is tettük, azért egy kicsit belekotnyeleskedtünk a szövegbe, a vendégblog írónk türelmét próbára téve. Lássuk tehát a hermelint, ahogyan mi készítjük:

Az egyik meghatározó étel élményünk Csehországban a sokak által már jól ismert Nakládaný hermelín volt. Nekem már volt vele tapasztalatom, természetesen pozitív (mi más is lehet...), de kicsit tartottam attól, hogy feleségem hogyan fogja fogadni, amikor tavaly ősszel Prágában bemutattam őket egymásnak. Nem szó szerint, de ezt mondta: „hú ez nagyon jó, csináljunk otthon mi is ilyet”. Így hazatérésünk után az interneten rákerestem a hermelin receptjére, a két első találat megfelelőnek tűnt, és ezek alapján mi is elkészítettük itthon a saját hermelinünket.

Rajtra készen

A Žinkovy várkastély

Žinkovyba érkezésünket jelentős várakozás előzte meg. Nem szokásunk, hogy alaposan felkészüljünk a meglátogatandó helyekre, és nem szeretünk fotókat vadászni előzetesen, inkább hagyjuk, hogy ott kerítsen hatalmába a látvány. Ebben az esetben véletlenül mégis ez történt, és a titokzatos fotó kellőképp felborzolta a kedélyeinket. A valóság pedig nem okozott csalódást, de lássuk miről is van szó.

Žinkovy község és a hozzá tartozó, megnézésre igazán érdemes kastély Pilzen déli járásában, a névadó nagyvárostól mindössze 40 km-re, Nepomuktól pedig alig 8 km-re található.

Itt vár minket a kastély a Hattyú-tó partján

Akkor és most 4. - Lomnice nad Popelkou, Tábor hegyi kilátó

Csehországban járva ne csodálkozzunk ha ugyanolyan név alatt gyakran számos (5-10 vagy akár még sokkal több) települést, vagy egyéb helynevet találunk. Ha például Tábort emlegetjük, természetesen mindenkinek a huszita „főváros” jut az eszébe. Az Akkor és most sorozatunk soron következő tagja is ezt a nevet viseli, csak éppen itt nem egy dél-cseh városról, hanem egy észak-csehországi hegyecskéről beszélünk. Ugyanis Jičíntől északra az Óriás - hegység lábaihoz közeledve, Lomnice nad Popelkou város felé haladva Ploužnice falu végén balra letérve vár ránk Tábor hegye, és ott Csehország egyik igazán impozáns kilátója. A meredek kaptatón haladva egyre gyönyörűbb kilátás nyílik a körülöttünk lévő tájra de az igazi szépségek csak fent várnak minket. 

A kis hegy tetejére már az ősidőkben is felvándoroltak az emberek, azzal a céllal hogy imádkozzanak és áldozatot mutassanak be a pogány isteneiknek. Így nem csoda, hogy a kereszténység eljövetelekor is csakhamar templomot építettek ide. A domborzati viszonyokat tekintve valóban a hit próbája lehetett már a hegytetőre való felgyalogolás is.

Idézet és pár kép II. - Bezděz vára / Miloš Urban

Következő idézetünket Miloš Urban -tól, a fiatalabb cseh írógenerációhoz tartozó szerző Héttemplom című regényéből vettük. A regény elsősorban Prága Újváros kerületében játszódik, de ez a rövid regény részlet a Prágától északra, mintegy 80 kilométer távolságra található Bezděz várához kalauzol el minket:

(Forrás: nase-pamatky)

Csehországi sörfőzdék III. - Lipan sörfőzde – Dražič

Újabb sörgyári látogatásunk során még mindig Dél-Csehország gyönyörű tájain kalandozunk. Ezúttal azonban nem egy több száz éves hagyományokkal bíró gyárat keresünk fel, hanem egy alig másfél évtizedes múltra visszatekintő, ám annál finomabb sört készítő mini sörfőzdébe látogatunk el.

Zarándokoljunk el Mariánská Týnice-re!

Csehországi útjaink során egyik kedvenc programunk amikor a szálláshelyről elindulva, térképpel a kézben (persze nem a sofőrében) elindulunk kocsikázni a környéken. Nincs előre eldöntött cél, csak azt nézzük, hogy hol melyik településen jelölnek bármiféle műemléket. Nem tudjuk előre hogy a jelzés csak egy lepusztult kastélyt, vagy éppen egy szemünknek, szívünknek kedves építészeti, kulturális csodát takar. Egy-egy ilyen nap során az autóvezetés élményei (dimbes-dombos tájon, kiváló minőségű kanyargós, rally utakon kocsikázás...valóban imádnivaló!) mellett mindig rábukkanunk egy-két-három-sok kedvenc helyre.

Gulyás cseh módra

Egy jó tanáccsal kezdjük bejegyzésünket a Csehországban járó, s menet közben igazán finom ételre vágyó éhes utazók számára. Ha alaposan megéheztek, és jó magyar szokás szerint egy gulyással szeretnék csillapítani éhségüket, bátran vállalják be a cseh gulyást is, melynek (népszerűsége okán) Csehországban nagyon sokféle elkészítési módja van. A cseh gulyásokat azonban alapvetően ne a levesek között keressék a hostinecek és éttermek étlapjain, ahogy azt itthon megszokták!!

No, de fejtsük ki egy kicsit bővebben a csehországi gulyáshelyzetet. A cseheknél a gulyás a magyartól eltérő leves változata mellett elterjedt, a náluk a paprikásnak, pörköltnek megfelelő étkek kategóriájába tartozó guláš, így a fő ételek között kap helyet. Az étlapokon a Hotová jídla, azaz a készételek között érdemes keresgélni Hovězí guláš, Segedínský guláš, Vídeňský Fiakr guláš és egyéb, számunkra nehezen kiejthető nevekkel illetett finom fogásokat. 
 

Zvíkov- Přemysl vár, a folyók találkozásánál

Ahogyan azt ígértük Zvíkov várának bemutatásával folytatjuk blog bejegyzéseink sorát. Nos, kezdjük is el hamar. Zvíkovské Podhradi azaz Zvíkovváralja falu határában található az az Otava, és Moldva folyók által körbeölelt sziklaszirt, amely mondhatni mind védelmi, mind esztétikai szempontból ideális terület egy erődítmény megépítéséhez. Így nem csoda, hogy a cseh királyi család már a XIII. században úgy döntött: márpedig kell ide egy vár! A feljegyzések szerint már a kelták idejében is állt itt egy kis erőd, de ennek nyoma sem maradt. Az új vár építtetője I. Vencel király volt, aki maga is sokat tartózkodott itt. A vár működtetését ugyanakkor természetesen másra, egy bizonyos Konrad nevezetű janovicei nemesre bízta.

Úton a vár felé

Akkor és most 3. - Zvíkov vára és az Orlíki tó

Akkor és most sorozatunk folytatásaként ellátogatunk Csehország egyik legizgalmasabb várromjához és a lábainál elterülő „tóhoz”.

Első, valamikor 1850 körül készült képünkön Zvíkov várának távoli képe látszik. Jól látható az ekkor még igen jó állapotú kastély, amelyhez hosszú, kanyargós gyalogút vezet. És ugyancsak megfigyelhetjük a vár alatti mélységben kanyargó folyót, az Otava-t. Ami azonban nem látszik, az a vár túl oldalán hömpölygő vizű másik nagy folyó, a Vltava (Moldva). A zvíkovi várat ugyanis – ezzel immár nem árulva el nagy titkot – e két nevezett vízfolyás összefolyásánál építették egy hatalmas sziklatömb tetejére.

Idézet és pár kép I. – Rumcájsz és a jičini “tornyoskapu” / Václav Čtvrtek – Radek Pilař

Újabb sorozatra szántuk el magunkat és ezúttal - az eddigiektől eltérően - nem fogjuk az olvasóink figyelmét súlyos negyed-fél órára lekötni. Bejegyzésünkben semmi egyéb nem lesz csak egy rövid idézet, és pár szöveghez illeszkedő kép. Mégis bízunk benne, hogy a cseh szerzők, sok esetben a magyarok többsége által is ismert művei segítségével szórakoztató perceket okozunk a Csehország rajongók számára!

Első idézetünk Václav Cafourektől, írói nevén Václav Čtvrtektől származik, akinek köszönhetően a magyar gyerekek, és felnőttek számára is az egyik legismertebb cseh várossá vált Jičín. Hiszen ki ne emlékezne Rumcájszra, Mankára, és Csibészkére!

Csehországi sörfőzdék II. - Regent sörgyár - Třeboň

Sörfőzde sorozatunk újabb állomása Třeboň, a Regent sör városa, ahol a megannyi szépség mellett Csehország egyik legrégebbi sörfőzdéjét is megtekinthetjük. 

A sörgyárat, amint azt a Bohemia Regent sörös címkéi is hirdetik anno 1379-ben alapították, és működésében ekkoriban az Ágoston-rendi szerzetesek vettek részt tevékenyen. A környék már sokszor említett hírneves uralkodócsaládja a Rosenberg (a sörcímke vörös rózsája is utal rájuk) 1482-ben vette át és kezdte rögvest bővíteni a gyárat, a kastély melletti új pincék megépítésével. A család ekkoriban 19 sörgyárat birtokolt így a nevük még sokszor kerül más serfőzdék esetében is említésre.

Varázslatos Český Krumlov II. - Krumlovi újdonságok

Eljött augusztus utolsó hete, és blogunk az ígéretünkhöz híven újraéled rövid nyári alvásából. Bejegyzéseinket krumlovi hírekkel, újdonságokkal kezdjük, amelyek közül egynek kisebb magyar vonatkozása is van, sajnos nem pozitív előjellel.

Krumlov: Vár, torony, Szent Jodocus ex templom, minden megvan

Nyári szünetelő…

Eljött az idő, hogy a blog szerkesztői egy kis nyári szünetet tartsanak. Augusztus utolsó hetéig ugyan nem jelenik meg újabb bejegyzésünk, de reméljük, hogy olvasóink nem pártolnak el tőlünk. Addig is böngészgessék korábbi cikkeinket, pihenjenek nagyokat, élvezzék ki a nyár utolsó heteit, mielőtt újból megkezdjük a szeretett-utált kis majd nagykabátos idényünket.

Ahoj Vodácký!

Hurrá! Hurrá! Hurrá! Örömmel üdvözöljük szerény blogunkban az első vendég blog szerzőnket és az általa írt bejegyzést! Caffreys aki amellett, hogy blogunk rendszeres olvasója egyúttal a csehországi vízi túrázás és persze a finom cseh sörkóstolás lelkes és szakavatott gyakorlója is. Bejegyzésében a vízi túrázással kapcsolatban lát el minket hasznos információkkal. Azért nem bírtuk ki, hogy néhány magánjellegű megjegyzéssel ne kontárkodjunk a szövegbe, de ezeket természetesen dőlt betűkkel jeleztük! Bízunk benne, hogy mások is kedvet kapnak csehországi élményeik, tapasztalataik, ismereteik megosztására!

Vízparti nyaralásról a legtöbb embernek a Balaton, a Tisza-tó, a Velencei-tó vagy valamelyik balkáni tengerpart jut eszébe. Ilyen nyaraláson általában a család a strandig, boltig, étteremig, boros pincéig vagy a közeli turista látványosságokig jut el és maximum egy kis úszás, vízi biciklizés kerül a programba, mint sport. Van azonban a vízparti nyaralásnak egy aktívabb változata is, ez pedig a vízitúrázás. Ennek számos előnye van a tóparti pihenéssel szemben. Minden nap más helyre érkezik az ember, új tájakat, városokat, kastélyokat fedezhet fel. Ha pedig a család, vagy a csapat egy része a jó söröket is szereti, akkor kevés jobb helyet lehet találni egy kenutúrára, mint Csehország.

Akkor és most 2. - Pelhřimov, Alsó (Jihlavai) Kaputorony

Akkor és most sorozatunk következő tagjaként a Prága és Brno között mintegy félúton fekvő Pelhřimov egyik fő nevezetességét, építészeti szépségét mutatjuk be. A városka főteréről kivezető egyik út őrzője az Alsó (Jihlavai) Kaputorony, avagy csehül Dolní (Jihlavská) brána, amely valamikor a 16 században épült egy korabeli védelmi rendszer részeként. Az ötemeletes, 36 méter magas, középkori sátortetős igen masszív épület már a látványával is riogatta a hívatlan, vagy rossz szándék által vezérelt látogatókat. A torony tetején eredetileg nem volt időmérő szerkezet, a két négyzet alapú órát valamikor a 17. század végén helyezték el a tetőhöz toldva. A toronyban 1994 óta egy igen „érdekes” múzeumnak, a Rekordok és Különlegességek Múzeumának ad otthont.

A szűz és az öreganyó - Trosky

Prágától északkeleti irányban, alig több mint 50 kilométerre egy varázslatos vidékre érünk, amelyre nyugodtan mondhatjuk, hogy maga a bohém édenkert, hiszen a Cseh Paradicsom (Česky Raj) nevet viseli. A Mladá Boleslav, Mnichovo Hradiště, Železný Brod, Semily, Nová Paka, Jičín, Kopidlno, Sobotka és Dolní Bousov települések által határolt térség természeti, táji, kulturális értékeiről kisebb könyvet is írhatnánk, de ettől most megkíméljük olvasóinkat.

Alkonyodik a Paradicsomban, avagy ahogyan először megpillantottuk Trosky-t.

Együnk olcsón finomat! - Cseh gombaleves

Viszonylag hosszú idő telt el amióta itt a blog oldalain ettünk-ittunk, pedig jól tudjuk, hogy a testet is táplálni kell, nem csak a lelket. Most egy gombalevest készítettünk el, amely magán hordozza a csehek levesekkel kapcsolatos szokásait. A csehek ezt a fogást az étkezés egyik legfontosabb részének tartják, mert nélküle szerintük az étkezés nincs jól megalapozva. Ezek az ízekben gazdag, szinte előételnek számító étkek keltik életre az ízlelésüket.

Csehországi sörfőzdék I. - Eggenberg sörgyár – Česky Krumlov

Csehországról nehéz úgy blogot írni, hogy ne írjunk valamilyen formában a finom nemzeti italukról, a pivo-ról, azaz a sörről. Mivel számos remek sörre szakosodott honlap, blog található a neten, ahol lelkes és nálunk jóval hozzáértőbb sörisszák írják le remek kritikáikat a kipróbált nedűkről, így mi ezen a téren nem kívánunk velük vetekedni.

Ezért most induló sorozatunkban célunk inkább az egyes csehországi sörfőzdék történetének, múltjának és jelenének rövid bemutatása. Bizton állíthatjuk, hogy ezen többnyire építészeti, kultúrtörténeti szempontból is értékes gyárak külső vagy akár belső megtekintése akár az alkoholtól irtózó emberek számára is élményt jelenthet. És ha a sörgyárak meglátogatása közben „véletlenül” megszeretik a varázslatos cseh seritalt…nos ezért nem vállaljuk a felelősséget!

Špork – „Csehország alkirálya”

A kettővel ezelőtti blog bejegyzésünkben a kuksi kórház szépségeiről, a barokk szobor csodákról, és Braun Betleheméről szóltunk, de megéri hosszabban megemlékezni arról az emberről is, aki mindezek létrehozása mögött állt.

Gróf Franz Anton Graf von Sporck (csehül František Antonin Špork) (1662-1738) későbbi birodalmi titkos tanácsos, és kamarás igencsak mozgalmas életet élt, életével egyúttal megtestesítve a korabeli nemesi ideált, lovag modellt. Érdekességként meg lehet említeni, hogy neve kezdőbetűi a F.A.G.V.S azaz latinul a bükk szót alkotják.

F.A.G.V.S.

Akkor és most 1. – České Budějovice, Főtér

Most induló új sorozatunkban Csehország egyes természeti és épített értékeinek hajdan volt és mai képét mutatjuk be, régi képeslapok, fényképek és a közel múltban készült fotók segítségével. A képekhez természetesen mellékeljük az adott érték rövid leírását is. Reméljük Önöknek is élményt jelent a múltba tekintés, a világ változásának nyomon követése.

Sorozatunk első témájaként Dél-Csehország „fővárosa”, České Budějovice történelmi főterét választottuk. A ma, az egykori városalapító (1265) II. Přemysl Ottokár nevet viselő négyzetes tér (korábban a Szabadság illetve a Jan Žižka nevet is viselte) - amely a történelem során számos esemény szemtanúja és helyszíne volt - valamennyi épületéről jóformán kisregényt lehetne írni. Egy teret természetesen igen sok szögből le lehet fényképezni, a mi esetünkben az észak-északkeleti irányt választottuk.

1902

Kuks - Kórház az Elba partján

Az Óriás-hegységtől délre Trutnov és Hradec Králové között csaknem félúton Dvur Králové nad Labe városkától mintegy 8 kilométerre fekszik egy picike falu, Kuks. Az apró település szélén húzódó völgyben szalad tovább a Labe vagy ahogyan mi ismerjük az Elba, amely itt még jóformán csak a patak nevet érdemli ki. Igaz ez a patak gyakorta igen szeszélyes, ahogyan azt majd később láthatjuk. A település egyszerű parkolójában megállva és körülnézve nem is sejtjük, hogy mit is rejthet ez a hely. De ahogy kijutunk az Elba fölé emelkedő teraszra elénk tárul a cseh barokk művészet egyik remekműve, a kastélynak látszó kuksi kórház.

Kórház a falu szélén...

Červena Lhota – A vörös kastély

Jindřichuv Hradectől mintegy 23 kilométerre észak-nyugatra egy magányos sziklán áll a színét a nevében hordozó kis kastély, Červena azaz Vörös Lhota. A szikla körül a Deštensky patak elgátolásával egy kis halastavat hoztak létre, így az épület igazi vízi várrá vált, amelybe ma az eredeti függőhidat felváltó, 1622-ben épült kis kőhídon keresztül haladva lehet bejutni.

Irány a híd

Áfonyás finomság

A cseh erdők nem csupán a sokat emlegetett gombaszedők kedvében járnak, de nyári túrázgatás közben gyakorta összefuthatunk lila kezű és szájú, vödröt cipelő emberekkel. A furcsa szín természetesen nem a nyári fagy, hanem jóval inkább a finom áfonya szedése és lelkes fogyasztásának eredménye.

A hangafélék családjába tartozó áfonya, hivatalos nevén fekete áfonya (Vaccinium myrtillus) igen gyakori Csehországban, és egyike a legkedveltebb gyümölcsöknek. A népiesen havasi meggynek, kukajszának, vagy molabogyónak is hívott növény elsősorban a hűvös középhegységek tölgyeseinek, nyíreseinek, bükköseinek és fenyveseinek savanyú talajain nőve, általában csoportosan jelenik meg.

Aranymosás Zlaté Horyban

Észak-kelet Morvaországban, a lengyel határ mentén fekszik Zlaté Hory városa. Ahogyan a nevéből is látszik (Arany-hegyek) a település történelme, és részben jelene is ehhez a mindenki számára vonzó ritka fémhez kapcsolódik. A Jeseník-hegység aranykészletei anno a földtörténeti devon kori (416-360 millió évvel ezelőtt) vulkanizmushoz kötődve keletkeztek, és a hegyek lepusztulásával jutottak egyre inkább a felszín közelébe.

Az aranyat adó hegyek

Pecka peckes vára

Messze északon, az Óriás-hegység lábánál, dimbes-dombos vidéken magasodik Pecka vára. Akár egy mese is kezdődhetne így, de mindez valóság. A Nová Paka és Hradec Králové városok között fekvő Pecka településen, a falucska fölé emelkedő dombtetőn ma is áll a hosszú történelme által rommá formált vár.

Pecka a levegőből

Pillantás a bechyně-i kastélyra

Csehországot járva az évek során számtalan szemet gyönyörködtető városkára, falura bukkantunk, és néhányba szinte azonnal bele is szerelmesedtünk. Az egyik kedvenc településünk Bechyně, ez a dél-cseh városka, amely Tábortól mintegy 20 km-re, dél-nyugati irányban fekszik, az alapkőzetbe mélyen bevágódó Lužnice folyó partján. A mintegy 5600 lakosú településről több nevezetessége miatt is lehetne írni. Beszámolhatnánk akár a fürdőiről, a kolostoráról, vasúttörténeti érdekességeiről, kerámia iparáról, zenei rendezvényeiről vagy éppen a híres Bechyně-i Szivárványról (vajon ki találja ki, hogy ez mi is lehet?), de mindezekről majd egy későbbi önálló bejegyzésünkben szólunk. Most „csupán” fő látványosságának, az ősi kastélynak szenteljük figyelmünket.

Pillantás a Lužnice partjáról

Varázslatos Český Krumlov I. - Szent Jodocus és a marionett...

Česky Krumlovban, ebben a varázslatos szépségű délcseh városkában járva évente fotók milliói készülnek a várról, a vártoronyról, a szebbnél szebb épületekről, a kanyargós Moldváról. Fényképek sokaságán örökítik meg a vár alján, a híd közelében álló piros cserép tetejű, szürke épületet is, melynek szürke-fehér tornya ugyancsak a városkép meghatározó része. Az egyszeri turista a torony láttán persze rögtön egy templomra gondol, de hiába is szeretne itt misén részt venni. A látszat ma már csal, de néhány száz évvel ezelőtt még nagyon is igaza lett volna az idelátogatónak.

Szent Jodocus-templom

Krumlov Latrán kerülete 6-os számát viselő épület valaha valóban templom szerepét töltötte be. 1334-ben Peter (Petr) I. von Rosenberg, akit vallásossága miatt Szerzetes Péternek is neveztek, a Rosenberg kórház bővítéseként, annak részeként megépített egy kis kápolnát templomot.

Süssünk, főzzünk Morva verebet!

A morva veréb a cseh nemzeti konyha jellegzetes étele, amely természetesen nem egy szerencsétlen madárkát, hanem sertés húsból készült fő ételt takar. A finom husi mellől természetesen nem maradhat el a burgonyás knédli és a savanyú káposzta, mint köret. Ezt az ételt Csehországban gyakran spenóttal együtt tálalják. Ennek az ízletes cseh, pontosabban - ahogyan ez a nevéből is látszik - morva specialitásnak többféle elkészítési módja van, mi most az egyik kedvenc változatát mutatjuk be.
 

A Német Lovagrend vára - Bouzov

Közép-Morvaország területén, Olomouctól mintegy 30 km-re észak-nyugati irányban található Bouzov. Ahogy közeledünk a kis település felé már messziről szembetűnik a kis falu legfőbb nevezetessége az impozáns várkastély, amely a Litovel környéki erdős-mezős vidék meghatározó látványa.

Úton Bouzov felé

Szent Walburga és a boszorkányok

Hölgyek, urak figyelem, közeleg április utolsó napja, sőt annak éjszakája! Készüljön mindenki, mert nem mindennapi este lesz! Mielőtt azonban felfednénk az izgalom tárgyát, egy kvíz kérdés: Ki volt Szent Walburga? Nem tudják? Nem csoda, de a választ már el is eláruljuk.

Boszorkány eligazítás

Papírgyártás, favágás nélkül – Velké Losiny

A papír egyike azon anyagoknak, amit korra, nemre, felekezetre tekintet nélkül mindenki használ. Hiába az elektronikus információ áramlás rohamos előretörése, papír nélkül ma sem létezne irodalom, sajtó, nehézkessé válna mindennemű adminisztráció, nem létezne oktatás, nem lenne mibe becsomagolva az a sok áru, amit egyre nehezebben tudunk megvásárolni és még igen sokáig sorolni tudnánk, hogy mi mindenre is használunk papírt. Papír nélkül bizony mindenféle kis-nagy dolgaink intézése is igen kellemetlenné válna. De mi is a papír? És mi köze van egy a morvaországi Olomouctól északra, Šumperk városától alig tíz kilométerre fekvő Velké Losiny nevű településhez?