Krumplis lángos savanyú káposztával a Vnuk család konyhájából – híradás a „Cseh ételek” című szakácskönyv megjelenéséről

Itt az ideje egy újabb gasztronómiai kalandozásnak, ám ez a kaland abban lesz más mint a többi, hogy legnagyobb örömünkre egy különleges könyvbemutatóval köthetjük össze. A hazánkban kapható szakácskönyv kínálatra igazán nem panaszkodhatunk, szinte bármit megtalálhatunk a könyvesboltok polcain, azonban a kifejezetten cseh konyhára fókuszáló remekeket hiába kerestük eddig. Három évvel ezelőtt, amikor elkezdtük formába önteni a netmagazinunkat, már az elején tudtuk, hogy egyik jelentős témánk a gasztronómia lesz, hiszen a cseh konyhával mindenképpen érdemes behatóan foglalkozni. Akkor bukkantunk rá egy érdekes szakácskönyvre, amelyet egy magyar háziasszony, Vnuk Milošné Piroska írt, aki cseh férje miatt megtanult „csehül főzni”, ezzel viszonozva, hogy az a kedvéért Magyarországot választotta lakhelyéül. Sajnos akkor, és azóta sem sikerült megszereznünk azt a kiadványt (Korma Kiadó), amelyet mind egy szálig elkapkodtak, de közben nagy örömünkre megismerkedhettünk és összebarátkozhattunk Vnuk Milošsal , akinek igazán csehes családi konyhájába a könyv második kiadása által az érdeklődő nagyközönség is betekintést nyerhet.

A remek könyvecske

Vnuk Miloš

Nem ló, nem szamár, Öszvér! - Csehes-magyaros söröző a Zichy Jenő utcában

Budapest belvárosában élve napi kikapcsolódás a számunkra, hogy az utcákon barangolva meg-meglessük, miként is változnak, szaporodnak és néha sajnos fogynak a kiváló minőségű cseh sörök lelőhelyei. Izgatottság fog el minket, ha megnyit egy „csehes” söröző vagy étterem és már alig várjuk, hogy személyesen is kipróbáljuk az új helyet. Sajnos sok esetben ezt az optimista várakozást a csalódás váltja fel, mikor azzal szembesülünk, hogy a reménybeli remek hely csupán az ilyen-olyan minőségű, igaz valóban Csehországban készített sör méregdrága elosztó helye. Rendszerint csak egy újabb igazi pénzfejő, ahol a szomjas magyar fogyasztók ismerethiányára és persze a puccos hely trendi hangulatára alapozva 6-7-800 forintokért mérik a gyakorta pimasz túlzásként „kézművesnek” titulált tömegsört. Néhány hónappal ezelőtt ezzel a várakozásteljes, a rossz tapasztalatok miatt mégis kissé tartózkodó érzéssel találtunk rá a Zichy Jenő utca 38. szám alatt, egy éppen akkortájt megnyíló sörözőre, amit elsőre elég furcsán hangzó névre kereszteltek: Öszvér.

Vár az Öszvér

Csehország természet-, tájvédelmi területei XIII. - Železné hory, a Vas hegyek

A Pardubicei Kerület déli határvidékén, átnyúlva a Vysočina (Magasföld) kerület északi részén fekszik a Železné hory tájvédelmi terület, azaz a Vas hegyek földje. A Chotěboř, Ždírec nad Doubravou, Třemošnice, Ronov nad Doubravou, Slatiňany, Nasavrky városkák által határolt 284 km2 kiterjedésű hegy-völgyes terület két legmagasabb pontja a 668 méter magas Vestec és a pár méterrel alacsonyabb Spálava (663 m).

Železné hory tájvédelmi terület

Cseh kisüzemi sörfőzdék 7. – Libereci kerület

Folytassuk nagy számú csehországi minisörfőzdéink számbavételét és ezúttal egy északi kerületbe, a Prágától északra fekvő Libereci kerületbe látogassunk el. A sör tekintetében ez a térség elsősorban a három nagy, szerencsére már Magyarországon is megkóstolható termékeket előállító sörgyáráról híres (Svijany, malý rohozeci Skalák és a Liberec-Vratislavice nad Nisoui Konrad), de azért nem elhanyagolhatóak a kisebb sörfőző üzemei sem.

Vendelín

Varázslatos Český Krumlov XXIII. - Dlouhá 29 - A Kereskedelmi Múzeum állandó kiállításának épülete

Český Krumlovban a Városháza (Radniční) és a Hosszú (Dlouhá) utca találkozásánál, pár lépésre az óvárosi magot a Parkán városrésszel összekötő hídtól áll egy nagy kiterjedésű épület, amely ma elsősorban egy múzeumi kiállításnak ad helyet. Az első ránézésre nem éppen kiugróan impozáns, egy emeletes ház egyik utcafrontja öt részre, a másik, hosszabb szakasza 11 részre osztható, mindegyik részen a felső szinten egy ablak található.

Városháza (Radniční) utca

Képriport: Regiontour 2015 – Brno

2015. január 15. és 18. között került sor a hagyományos brünni belföldi turisztikai kiállításra (Regiontour), ahová már második alkalommal kilátogatott a Csehország nem csak Prága netmagazin író-szerkesztő brigádja. Magáról a kiállításról a közel jövőben részletesen írunk társlapunkon, az Irány Csehországon, de addig is álljon itt egy rövid, képes összefoglaló a kiváló kiállítás érdekességeiből.

P pavilon

Idézet és pár kép XXIV. - Irena Dousková: Anyegin ruszki volt

Irena Dousková 2006-ban megjelent könyve, az Anyegin ruszki volt, egy korábbi művének az „Év könyve”-vé (2002) választott Weöres Csepel folytatása. Az olvasók ugyanúgy Helena Součková, az immáron végzős gimnazista lány szemszögéből ismerkedhetnek meg a 80-as évek közepének Prágájával, a Gustáv Husák (a csehszlovák Kádár János) vezette „normalizált” szocialista ország légkörével. Humor, szatíra, mélabú és melankólia egyaránt jellemzi ezt az egyszerre könnyed és elgondolkodtató regényt. 

Hivatalos ünnepnapok Csehországban – 2015.

Gyorsan telik-múlik az idő, szinte hihetetlen, de már jócskán benne járunk az „új” esztendőben. A hosszúra nyúlt karácsonyi szünetet követően újból sóvárogva nézünk a naptárra, hogy mikor is örvendeztet meg minket egy jó kis állami ünnep, persze olyan, amely munkanapra esik. Természetesen nincsenek ezzel másképp Csehországban sem. Lássuk hát, hogy ott mikor és milyen nemzeti ünnepeket tartanak, hiszen nincs is kellemetlenebb meglepetés, mint amikor sűrű utazási programunk folyamán bezárt üzletekkel, hivatalokkal, múzeumokkal vagy „váratlanul” vasárnapivá változott menetrendekkel szembesülünk. Erre kivált meg van az esély 2015-ben, hiszen a 12 ünnepből a lehető legtöbb, szám szerint 10 esik munkanapra.

Újév

Akkor és most 26. - Rožnov pod Radhoštěm - főtér

A Radhošť-hegy lábánál, a Bečva folyó völgyében fekszik Rožnov pod Radhoštěm a zlíni kerület legnagyobb népcsoportja után Wallach-földnek is nevezett régió egyik központja. A mai városka első írásos említése (Rosenow néven) 1267-ből maradt fenn alapítójának Shaunburgi Bruno olomouci püspök végrendeletéből. A település maga évszázadokon át csupán egy kis falunak számított, nagyobb jelentőségre nem tett szert. 1548-ban a Žerotín grófi család birtokába került, és ők egészen a XIX. századig nem is váltak meg tőle. A település lakosai elsősorban szántás-vetésből, állattenyésztésből és kereskedelemből szerezték meg a mindennapi betevőre valót, és persze fizették be az uraságnak az adót. A XVIII. században azonban felfedezték a közvetlen környékén felbukkanó gyógyvizeit is, és ez már egy komolyabb fellendülést, kisebb népesség növekedést idézett elő. Az 1820-ban épített fürdőbe Európa szinte minden tájáról érkeztek ide gyógyulni vágyók, köztük gyakorta itt kezeltette nyavalyáit Gregor Mendel a genetika atyja és Sigmund Freud is.

1870

Prága egykor volt templomai – kápolnái

A cseh főváros évezredes történelme során folytonosan változott. A békés, prosperáló időszakokban folyamatosan fejlődött, terjeszkedett, a háborúk során pedig stagnált, vagy éppen területileg némileg összehúzódott. Az idők folyamán újabb és újabb épületek „nőttek ki” a földből, gyakorta egy korábbi építmény helyén. Jóllehet a keresztény szakrális emlékek természetesen időtállóbbak, mégis számos templom tűnt el az egyes korszakokban. Ma Csehországban hozzávetőlegesen 8500 templom található (7500 római katolikus), majd 10%-uk szinte vagy ténylegesen, teljesen használaton kívül áll. A különböző állagú kápolnák, kőfülkék, keresztek száma pedig sok tízezerre tehető. A minap az interneten böngészve a zhola.com oldalon bukkantam egy érdekes térképre, amely Prága egykori nem kevesebb, mint 137 templomát, kápolnáját pontosabban azok hűlt helyét tünteti fel. Ugyan az elsőre meghökkentően magas szám mögött persze sok esetben kevéssé ellenálló anyagból épült egykori kis templomocskák, kápolnák is állnak, mégis sok közülük valódi, impozáns remekmű volt.

Prága egykor

Kašperské Hory – Városka az Arany-ösvény mentén

A Šumava hegység közvetlen előterében, csodálatos természeti környezetben, 740 méterrel a tengerszint felett fekszik Kašperské Hory városa. Megalapításának és későbbi fejlődésének kulcsa, legfőbb mozgatórugója az arany volt, hiszen a környékbeli hegyek egykor gazdagok voltak a kitermelhető aranyérctartalmú kőzetekben, és ez az adottság kellőképpen értékessé tette a területet. Már a kelták is tudtak az Otava, Losenice illetve Zlatý Potok vízfolyások üledékéből kinyerhető arany rögöcskékről, de a föld alatti bányászat csak a Luxemburg dinasztia cseh trónra kerülését követően kezdődött el.

Kašperské Hory

Budvar névhasználat // Internet használók Csehországban // Nem dohányzó helyek // Plzen Európa KUlturális Fővárosa // Karel Gott // Telefonhívások //Jan Kašpar emlékére //Brdy // Karácsony //Jaromír Jágr // Prágai Vár // Barbora Podzimkova

A hosszúra sikeredett karácsonyi – újévi szünet után újból feléledtek a Csehország nem csak Prága szerkesztői – írói, és töretlen lelkesedéssel folytatják Csehország népszerűsítését honfitársaik körében. Sikerekben és főként egészségben gazdag Boldog Új Évet kívánunk minden kedves olvasónknak, de mindjárt kezdjük is el a 2015. évi cikkeink sorát egy kis hírcsokorral. Lássuk, mi is történt Csehországban az elmúlt bő egy hónap során!