Hivatalos ünnepnapok Csehországban – 2015.

Gyorsan telik-múlik az idő, szinte hihetetlen, de már jócskán benne járunk az „új” esztendőben. A hosszúra nyúlt karácsonyi szünetet követően újból sóvárogva nézünk a naptárra, hogy mikor is örvendeztet meg minket egy jó kis állami ünnep, persze olyan, amely munkanapra esik. Természetesen nincsenek ezzel másképp Csehországban sem. Lássuk hát, hogy ott mikor és milyen nemzeti ünnepeket tartanak, hiszen nincs is kellemetlenebb meglepetés, mint amikor sűrű utazási programunk folyamán bezárt üzletekkel, hivatalokkal, múzeumokkal vagy „váratlanul” vasárnapivá változott menetrendekkel szembesülünk. Erre kivált meg van az esély 2015-ben, hiszen a 12 ünnepből a lehető legtöbb, szám szerint 10 esik munkanapra.

Újév

Január 1.: újév, illetve a cseh függetlenség napja. Az év első ünnepnapján persze már túlestünk, hiszen január elsejét, az Új Év Napját (Nový rok) két hete magunk mögött tudjuk. Ez a nap Csehországban nem csak a szilveszteri iszogatásból való lábadozásról, az új év beköszöntéről szól, hanem az új cseh állam megszületésének ünnepléséről is (Den obnovy samostatného českého státu), hiszen 1993. január 1-jén ért véget az egykori Csehszlovákia története, a tagállamok különválásával.

Húsvét

Április 6.: húsvét hétfő. A húsvét hétfő (Velikonoční pondělí) a cseh (és magyar) naptár egyetlen olyan napja, amely „nem találva a helyét” folyton más és más napra esik. Ezen a napon elő a pomlázkákkal (fűzfa gally nyalábok), csapdossuk meg – persze csak finoman – a cseh hölgyeket, vagy éppen öntsük le őket hideg vízzel hátha cserébe nem pofont, hanem festett tojást és szilva pálinkát kapunk. A húsvéti szokásokkal kapcsolatosan további infókat ebben a cikkünkben találhatnak: ITT!

Május 1.: a munka ünnepe. Gyermek koromban nem nagyon értettem, hogy miért pont a munka ünnepén (Svátek práce) nem kell dolgozni, de később rájöttem, hogy nem kell mindennek az értelmét keresni, elég csak élvezni az így adódó pihenési lehetőséget. Viccet félretéve Csehországban a munka nemzetközi ünnepén túl ilyenkor számos pogány eredetű hagyománnyal, rítussal ünneplik a tél végét, a tavasz újbóli eljövetelét, a szerelmek megújítását.

A felszabadulás napja

Május 8.: a felszabadulás napja (Den osvobození). 1945-ben ezen a napon kapitulált a német hadsereg és ezzel hivatalosan véget ért – legalábbis az európai hadszíntéren - a II. Világháború. Másnap a német csapatok prágai fegyverletételével pedig felszabadult Csehország, pontosabban Csehszlovákia.

Szent Cirill és Metód

Július 5.: Szent Cirill és Metód napja (Den slovanských věrozvěstů Cyrila a Metoděje). Ezen a napon ünneplik Csehországban a IX. századi két bizánci filozófust, hittérítőt, az ún. glagolita szláv írásrendszer megalkotóit, akik elsőként fordították le szláv nyelvre a Bibliát és használták a hittérítő munkáik során.

Július 6. Husz János napja (Den upálení mistra Jana Husa). Ekkor emlékeznek Csehország szerte Husz Jánosra, a vallás reformer papra, aki 1415-ben éppen ezen a napon szenvedett mártírhalált. A halálát követően forradalmi hangulat uralkodott el Csehországban ami elsősorban a husziták radikálisabb szárnyának (táboriták) vezetésével felkeléshez, ezt követően majd másfél évtizedes háborúskodáshoz vezetett Luxemburgi Zsigmond király ellen.

Szeptember 28. Szent Vencel napja/ a cseh államiság napja (Den české státnosti). A X. században élt Szent Vencel királyt, Csehország egyik, talán legfontosabb védőszentjét tekintik a cseh állam megalapítójának. A történelmi feljegyzések szerint ezen a napon (vagy 929-ben vagy 935-ben) gyilkoltatta meg a trónért epekedő saját testvére.

Csehszlovákia kikiáltása

Október 28. a független Csehszlovák állam napja (Den vzniku samostatného československého státu). Csehország történelmében ugyancsak kiemelkedően fontos dátum ez a nap, amikor 400 év elteltével végre sikeresen kikerültek a Habsburg uralom alól, és megnyílt az út (Szlovákiával egy állami keretek között) a független élet felé.

November 17.: a szabadságért való küzdelem és a demokrácia napja (Den boje za svobodu a demokracii). 1989-ben ezen a napon, a Diákok Világnapján került sor az ún. Bársonyos Forradalom első komoly tüntetésére. Ezzel az eseménnyel indult el az a tüntetés sorozat, amely a kommunista uralom végéhez, a demokrácia megteremtéséhez vezetett az országban.

Karácsony

December 24. szenteste (Štědrý den): a mindenki által ismert és szeretett szenteste, a karácsonyt megelőző nap, amit szűkebb családi körben elkövetett karácsonyi étel fogyasztások (hal, pulyka és társai), karácsonyfa állítás, ajándékozás és a fárasztó előkészületeket követő teljes kapituláció fémjelez.

December 25-26. karácsony első és második napja (1. a 2. svátek vánoční): folytatódik az immáron nagyobb családi körben zajló eszem-iszom és pihenés.