Staročeský Jáhelník, azaz egy könnyű gyümölcsös köles lepény

Itt a tavasz és a böjtölés ideje, ezért arra a nem egyszerű feladatra vállalkoztunk, hogy a hírhedten húsközpontú cseh konyha remekei között találjunk egy olyan hagyományos ételt, amely húsmentessége ellenére is finom és eléggé tápláló lehet. A feladat nem bizonyult túl egyszerűnek, de végül rátaláltunk egy kölesből készült gyümölcsös lepényre, amelyet egész Csehország szerte ismernek és készítenek a háziasszonyok. A recepteket böngészve megismertük a tájegységeknek megfelelő eredeti, „staročeský” változatokat, a Třeboň környéki áfonyás vagy az Óriás-hegység vidékén készített szilvás Jáhelníket.  

Jáhelník, a köles torta

Bohumil Hrabal élete II. - A sikertől a végső döntésig

1962: Eljön a réges-régen várt nagy áttörés! Megjelenik az első könyve, pontosabban novellás kötete a Gyöngy a mélyben, amely részben tartalmazza a Pacsirták cérnaszálonba szánt művek egy részét is. A novellakötet hirtelen jött hírnévvel és elismeréssel jár. A kiadói díjából vásárolja meg a hétvégi házát Kerskóban, amely élete fontos színterévé, az írásai alkotóműhelyévé válik.

Bohumil Hrabal élete I. – Az elismertségig vezető rögös út

Már csak két nap, és a világ irodalom rajongó tábora együtt ünnepli az egyik legnagyobb cseh író, Bohumil Hrabal születésének 100-ik évfordulóját. Mi a magunk részéről megpróbáltuk évszámok, időpontok mentén összefoglalni a Mester korántsem megpróbáltatásoktól mentes életútját, számba véve az író életét, későbbi munkásságát leginkább meghatározó eseményeket. A két részes cikk első részében az 1914 és 1963 közötti főbb történéseket mutatjuk be, az első komolyabb irodalmi elismerésig vezető hosszadalmas utat.

Kateřina, a nagymama

1914. március 28.: Maria Kilianová életet ad házasságon kívül született fiának Bohumil František Kiliannak Brno Židenice városrészében, a Balbín utca 47. szám alatt. A gyermek sohasem tudja meg ki is volt az igazi apja, egy sörgyári könyvelő (Hrabal), egy brnói tiszt (Blecha) vagy valaki más.

1914 :Marie a gyermeke nélkül költözik el a dél-csehországi Polnába, talán így rejtőzvén el az éles nyelvű rokonok-ismerősök kritikái elől, vagy éppen azért, hogy az egyik feltételezhető apát, a fiatal František Hrabalt rávegye arra, hogy vállalja fel a gyermekét. Az igazság nem derült kis sose. A fiatal anya a helyi sörfőzdében kap állást számlavezetőként, a könyvelő (František) segédjeként.

1914 – 1917: A kis Bohumilt a nagyszülei nevelik Brnoban, szerény körülmények között. Az erős családfő Kateřina, a nagymama volt, az unoka Tomáštól, a nagypapától elsősorban az ital, a kártya, az öltözködés és a bohém élet szeretetét örökölhette.

Élelmiszer boltok // Budvar // Temelíni atomerőmű // Szexuális élet // Egyházi javak

Néhány éve már temették őket, de ma már kiderült mégsem adják meg könnyen magukat a kis élelmiszer-, és vegyesboltok Csehországban. Hiába a hiper-szuper-mega áruházláncok mérhetetlen fölénye, a statisztikák szerint az emberek egyre gyakrabban keresik fel a kisebb boltokat. Ez különösen igaz a pékáruboltok, a zöldség üzletek, valamint a hentesboltok esetében. A változás, mondhatni kis bolt reneszánsz egyik oka az emberek szemléletbeli változása. A fogyasztók egyre szívesebben vásárolnak hazai, regionális terméket a ki tudja honnan importált helyett. A tudatosabb választáshoz azonban egyre több információt is igényelnek a vásárolt termékekkel kapcsolatosan. Ezt a többlet ismeretet azonban csak a kisebb üzletekben kaphatják meg. A változás azonban még nem túl nagy mértékű, hiszen Csehországban jelenleg ugyan az élelmiszer üzletek és vegyesboltok 86 százaléka kicsi, azaz 200 négyzetméter alapterület alatti, mégis a teljes értékesítés kevesebb mint 20%-a történik csak ezen boltokban. (forrás: Lidove noviny)



A cseh mezőgazdasági miniszter a napokban kijelentette, a kormány tervei szerint a České Budějovice városának híres sörét, a Budweisert/Budvart előállító Budějovický Budvar, n.p. a jövőben is állami tulajdonú sörgyár marad, nem kívánják privatizálni. A vállalat a tavalyi évben igazán kiváló eredményeket produkált. 2013-ban 16,1 %-kal nőtt a sör exportja, elérve a 763 ezer hektolitert, ami az elmúlt 118 év legmagasabb értékét jelentette. Immáron a Föld 65 országába (köztük Magyarországra) exportálják a kiváló minőségű söritalt. A 2013. évi nettó nyereség elérte a 320 millió cseh koronát, azaz a 16 millió dollárt. De nem csupán az igazán kedvező adatok miatt nem szeretnék eladni a sörgyárat. Évtizedek óta zajlik a névhasználati háború az amerikai Anheuser-Busch céggel, illetve ma már az őt felvásárló AB InBev multikompániával. A Budvar még 1939-ben adta el a névhasználati jogokat az AB-nek a Panamától északra eső amerikai területekre vonatkozóan, majd mikor mindketten új piacok felé kívántak törni, kitört köztük a harc. De ez már egy másik, hosszabb történet, mindenesetre a csehek nem szeretnék ha egy felvásárlás révén valaha is elveszítsék a Budweiser név használatának jogát. (forrás: Prague Monitor)

Ugyan végleges döntés még nem született, de több mint valószínű, hogy a korábbi tervekkel ellentétben visszavonják a temelíni atomerőmű bővítésére vonatkozó pályázati kiírást. A CEZ elnevezésű vállalat, amely üzemelteti többek között a temelíni erőművet is, hamarosan meghozza a döntését. Vagy kihirdeti az eddigi két pályázó (az amerikai-japán Westinghouse illetve a cseh-orosz MIR.1200) közül a győztest, vagy az egész procedúrát lefújja. Az atomlobbi természetesen a jelenlegi erőmű két új reaktorral való bővítését szeretné, de az új cseh kormány (ellentétben Magyarországgal) túlságosan is kockázatosnak tartja ezt a sok száz milliárdokba kerülő beruházást. (forrás: Cseh Televízió)

A középkorú cseh nők és férfiak alapvetően elégedettek a szexuális életükkel adta hírül a STEM/MARK a közvélemény kutatáson alapuló vizsgálatának eredményeit. A felmérés, amelyben több mint 800 fő, 65 év alatti cseh nő és férfi vett részt erősen meglepte a cseh szexológusokat, akik alapvetően sokkal rosszabb eredményekre számítottak. A kutatás azt is feltárta, hogy a nők a legtöbb esetben a fáradtságra, a fejfájásra, a túl sok munkára hivatkozva utasítják vissza a szexet, míg a férfiak a munkahelyi stresszre, és ugyancsak a fáradtságra fogják ebbéli kedvetlenségüket. (forrás: STEM/MARK)

Az új cseh kormány egy hattagú testületet állított fel az egyházi javak visszaadásáról való megállapodások felügyeletére. Mint ahogyan azt már korábban írtuk a cseh állam jelentős egyházi tulajdonokat juttat vissza az elkövetkező évek, évtizedek során az egyházaknak, de egyúttal ki is száll az egyházak további finanszírozásából. (forrás: Prague Monitor)

Akkor és most 18. – Béke tér (Náměstí Míru), Prága

Prága, a mai cseh főváros az európai nagyvárosokhoz hasonlóan a XIX. század második felétől gyors fejlődésnek indult. Részben a megváltozott igényeknek, részben a lakosságszám ütemes növekedésének köszönhetően szükségessé vált a régi belvárost körülvevő területek szakszerűen tervezett beépítése. A városfejlesztés egyik első célterülete a Vinohrady nevet viselő külterület volt, amelynek korábbi funkcióját a nevéből (Szőlőskert) is könnyedén kitalálhatjuk. Az Akkor és most cikksorozatunk jelen részében Vinohrady városrész központjának számító námestí Míru, azaz Béke tér területének átváltozását követjük nyomon.

A Béke tér környéke 1769-ben

Uherské Hradiště - Magyarvárhegy

Uherské Hradiště

Morvaország zlíni kerületében, a szlovák határ mellett terül el a Slovácko nevet viselő térség, melynek nem hivatalos „fővárosa” Uherské Hradiště, magyaros nevén Magyargradis, azaz Magyarvárhegy. A városnév magyar jelzőjére többféle magyarázat is született. Az egyik vélekedés szerint anno az Árpád korban határvédő magyarokat telepítettek le ide, innen a névadás, de félő, hogy ez az elmélet csupán a nemzeti büszkeségünk szüleménye. Egy másik jóval inkább valószínűbb teória azt feltételezi, hogy azért nevezték el a határvédő nagyobb városokat (Uherský Ostroh, Uherský Brod, és Uherské Hradiště) magyarnak, mert eleink rendszeresen betörtek a területre egy kis határ menti villongás, vagy éppen „unaloműző” fosztogatás végett. A közeli Kunovice falva is leginkább a rátámadó kunok miatt kaphatta a nevét. Ami azonban biztos, hogy Uherské Hradiště-t 1587-ben említették először Uherské azaz Magyar néven.

Csehországi sörfőzdék XVI. - „Tábori sörverseny” - Pivní Pečeť 2014

Megint eltelt egy év, és nem csupán egy esztendővel lettünk öregebbek, de ismét eljött a hagyományosan megrendezésre kerülő „Slavnosti piva Tábor” ideje. A magazinunkat már régebben követő olvasóink számára nem ismeretlen hír, hogy minden év februárjában megrendezik Táborban, ebben a csodálatos dél-csehországi városkában a sörminősítő rendezvényt, az év első sörversenyét.

Idézet és pár kép XVI.– Jiří Menzel - Szabó G. László: Trabanttal a Hiltonig

Trabanttal a Hiltonig

Pár nappal ezelőtt, 2014. március 12-én elhunyt Věra Chytilová cseh filmrendező, forgatókönyvíró, aki egyike volt a 20. századi cseh filmművészet legnagyobb mestereinek. Számos remekműve közül megemlíthetjük az 1966-ban bemutatott Százszorszépek című filmdrámáját, vagy akár a kritikus hangvételű, A paradicsomi fák gyümölcseit esszük című alkotását is, amelyet a kor szocialista cenzúrája a filmforgatástól való több éves eltiltással honorált. Későbbi filmjei közül a magyar nézők számára is ismertek közé tartozik az Egy faun megkésett délutánja (1983), az Örökség (1993) vagy a Jiří Menzel főszereplésével forgatott Játék az almáért (1976).

Bohumíl Hrabal (akinek születésének századik évfordulóját ünnepli március 28-án a világ), Věra Chytilová és Jiří Menzel - mint kortársak - élete, pályafutása többször keresztezte egymást. A mostani idézetünk - melynek forrása Jiří Menzel és Szabó G. László Trabanttal a Hiltonig című 2011-ben a Kalligram Könyvkiadó gondozásában megjelent interjúkönyve - a három cseh fenomén egyik ilyen kapcsolódási pontját, eseményét eleveníti meg Menzel visszaemlékezésében.

Hrabal 100 – Hrabal programok, Hrabal rendezvények

Roham léptekben közeledik március 28., mikor is Bohumíl Hrabal születésének 100. évfordulója. Ahogyan azt már korábban beharangoztuk, idén, az egyik leghíresebb cseh írót ünnepelvén mind Csehországban mind Magyarországon számos különféle megemlékezés, program kerül megrendezésre. Most megpróbáljuk röviden felsorolni az általunk ismert hazai eseményeket arra biztatva olvasóinkat, hogy ha tudnak vegyenek részt a programok egyikén-másikán.

Alkoholmentes cseh alsóház – egy korszak vége

Az elmúlt hét folyamán vége szakadt egy sok évtizedes hagyománynak a Cseh Köztársaság Parlamentjének Alsóházában. Az egyik új kormányerő, a centrista ANO (Igen) nevet viselő párt kezdeményezésére az alsóházi elnök megtiltotta, hogy a képviselők alkoholt vásárolhassanak a parlamenti büfékben a plenáris ülések idején. Az ANO a választások során célul tűzte ki a politikai kultúra megváltoztatását, és ez a tilalom az egyik első ilyen jellegű lépésük volt.

Alkohol - STOP!

Csehország természet-, tájvédelmi területei VI. - Litovelské Pomoraví

Litovelské Pomoraví

Csehország természetvédelmi területei közül eddig a négy Nemzeti Parkot mutattuk be, mostantól a kisebb területű, de nem kevésbé értékes Tájvédelmi Területekkel ismertetjük meg az érdeklődő olvasóinkat.

Kezdjük is a sort az 1990-ben védetté nyilvánított, 96 négyzetkilométer kiterjedésű Litovelské Pomoraví nevet viselő - alapvetően ártéri - területtel, amely tulajdonképpen nem más mint egy 3-8 km széles sáv Közép-Morvaországban a Morva (Morava) folyó felső szakaszának két oldalán. Egyik kezdőpontjának Mohelnice városát nevezhetjük, ahonnan dél-keleti irányba húzódik egészen Olomouc városáig. A 27 km hosszú terület a nevét a mintegy felezőjén álló Litovel városáról és persze a Morva folyóról kapta.

Varázslatos Český Krumlov XVI. - Rybářská 41.- U Bejka

A Varázslatos Český Krumlov minisorozatunk előző részében a közeli Kájov településsel, az egykori vallási központtal - Mária zarándokhellyel foglalkoztunk. A hajdani Mária-kultusz ma is látható emléke a kájovi templomban álló Madonna szobor, de emellett az ún. kájovi Madonna ábrázolás Český Krumlov számos házának homlokzatán is visszaköszön egy-egy festmény formájában.

Középpontban az U Bejka

Vonuló madarak // influenza // zaklatás // amerikai média // olvasás

Az enyhe télnek és a korán érkezett tavasznak köszönhetően a vonuló madarak a vártnál jóval hamarabb térnek vissza Csehországba (és persze Magyarországra is). Amíg a seregélyek általában március első felében jelennek meg Bohemiában, addig idén már február közepén látni lehetett őket. Ami még inkább sokkoló, hogy a napokban fehér és fekete gólyákat is megfigyeltek, amelyek rendszerint csak április elején érkeznek meg hosszú afrikai vándorlásukból. Velük párhuzamosan a Dél-Európában telelő mezei pacsirták is már elfoglalták a helyüket morvaországi „otthonaikban”.

Az év első cseh gólyáinak egyike (forrás: Deník)