Oldalak

Bohumil Hrabal élete II. - A sikertől a végső döntésig

1962: Eljön a réges-régen várt nagy áttörés! Megjelenik az első könyve, pontosabban novellás kötete a Gyöngy a mélyben, amely részben tartalmazza a Pacsirták cérnaszálonba szánt művek egy részét is. A novellakötet hirtelen jött hírnévvel és elismeréssel jár. A kiadói díjából vásárolja meg a hétvégi házát Kerskóban, amely élete fontos színterévé, az írásai alkotóműhelyévé válik.



1965.: Megjelenik a Meghirdetem a házat, amelyben már nem akarok lakni című novelláskötet, hét új stílusú Hrabal művel. Ez a kötet teszi Csehszlovákia szerte végképp elismertté az írót. Sorra jelennek meg, és fogynak el a kiadott könyvei. Hrabal belép a Csehszlovák Írószövetségbe, majd a szövetség lapjának egyik szerkesztője lesz.

1966.: Április 5-én meghal Hrabal apja. Az írót közben felfedezik a hatvanas évek filmes cseh új hullámát képviselő fiatal rendezők és sorra forgatják az író munkáiból készülő filmjeiket. Jiří Menzel leforgatja a Szigorúan ellenőrzött vonatok című filmet, amely mind őt, mind Hrabalt nemzetközileg is elismertté teszi. A film 1968-ban elnyeri a legjobb külföldi filmnek járó Oscar-díjat. Mindeközben Hrabal alkotói válságba zuhan.


1967. március 21.: Eltávozik az élők sorából Pepin bácsi, azaz Josef Hrabal.

1968.: A prágai forradalmi tavasz után jön a nyári szovjet megszállás. A „szovjetellenes” cseh írók könyvei a zúzdába kerülnek, a kevésbé forradalmi Hrabal művekkel együtt. Elkezdődik a „normalizáció” avagy a diktatúra újabb időszaka. Hrabal kidobják az Írószövetségből, ő maga pedig jóformán bezárkózik a kerskói üdülőházába. Vladimir Boudník, Hrabal barátja öngyilkosságot követ el.

1970. február 10.: Bohumil Hrabal immáron árván marad miután édesanyja is meghal. A Mester az elmúlt évek szinte mindegyikében elveszített egy-egy közeli családtagot vagy barátot. Az anyja halála után Hrabal már csak időnként tér vissza Nymburkba.


1970-1971: Az újabb művészi korszak kezdeteként Hrabal megírja a Sörgyári capricciot, majd egy évvel később az Őfelsége pincére voltam című regényt. Ez utóbbit 18 nap alatt veti papírra.

A libeňi "luxus" lakás
1973.: Feleségével átköltöznek a régi, komfort nélküli, egy szobás libeňi lakásból egy új szövetkezeti panellakásba a Sokolnyki lakótelepre. Hrabal azonban szinte minden idejét Kerskóban tölti, és a fővárosba vezető út mentén álló Erdészlakban (Hájenka) tartja rendszeres sörözéseit. Megírja A városka, ahol megállt az idő című művét. Ugyancsak ebben az évben születik meg A gyöngéd barbár című alkotása is. Hrabal valamennyi 70-es évek elején írt műve ekkor újra csak stencilezett szamizdatként, azaz illegálisan jelenhetett meg, jóllehet az író sohasem vett részt aktívan az ellenállásban. Emiatt később sokan kollaboránsnak tekintették, jóllehet éppen ekkor alkotta sora a remekebbnél remekebb műveit.

1977.: Szintén nem hivatalosan, de megjelenik a Túlságosan zajos magány című novellája, amely a Mester egyik legnagyobb remekműve. Ezután már a hivatalos könyvkiadóknál is újból megjelenhetnek a könyvei, de míg a nemzetközi hírneve folyamatosan emelkedik a hazai fogadtatása egyre elutasítóbb.

1983 ősze: Csaknem halálos közlekedési balesetet szenved, pár hétig törött bordákkal a kórházban fekszik.

1984: Megírja a Zsebcseleket és a Házimurit, de ezek ismét nem jelenhetnek meg állami kiadónál.

1987: Előbb meghal az öccse, majd hosszú betegséget követően eltávozik az élők sorából Eliška Hrabalová, a szeretett feleség, végül meghal Karel Marysko, Hrabal egyik legjobb barátja. Az író az egyik, ha nem a legtragikusabb évének végén egyedül marad. A kiüresedett lakótelepi lakásból az író Kerskóba, vagy a prágai Arany Tigris sörözőbe menekül.

1980-as évek vége: Hrabal Amerikába és Moszkvába tesz látogatást.
 

1989. A cseh bársonyos forradalom. Hrabal tovább folytatja életét, egyre megkeseredettebben, már csak a macskáinak élve létezik, de továbbra is ír, és issza a söreit.

1990-es évek: Hrabalt világszerte elismerik, és sok-sok országban jelennek meg lefordított művei. Sorra kapja a különféle irodalmi díjakat, tiszteletbeli címeket.


1994 januárja: Látogatást tesz Hrabalnál, hol is máshol mint az Arany Tigrisben Bill Clinton az USA elnöke, és Madeleine Albright az ENSZ nagykövete.

1996. december: Hrabal összeesik a kerskói nyaralója előtt, és kórházba szállítják félig bénult állapotban.

1997. február 3., délután 2 óra: Bohumil Hrabal kizuhan a prágai Bulovka Kórház ötödik emeleti szobája ablakán és szörnyethal. Öngyilkosság vagy baleset – találgatja az utókor, aki végigolvasta az életét könnyedén kitalálhatja a valószínűbb változatot.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése