Akkor és most 28. - Prága – Bepillantás a Fortepan archívumába, mai képpárokkal

Az archív fényképek szerelmesei előtt nem ismeretlen a www.fortepan.hu oldal, azaz Fortepan on-line fotóarchívum, ahol csaknem 50 ezer, különféle adományozók által felajánlott, majd önkéntesek munkája révén bedigitalizálásra és bemutatásra került felvétel található. Természetesen a fényképek túlnyomó többségét Magyarországon fotózták, de az adatbázisban a számtalan külföldi mellett, sok száz Csehországban készült képet is megtalálhatunk. Az Akkor és most sorozatunk jelen részében a Fortepan képei segítségével Prágába látogatunk, ahol bemutatjuk egy-egy műemlék egykori és mai látványát. Emellett mindenkit biztatunk arra, hogy látogasson el a Fortepan honlapjára és böngészgessen a sok-sok remek felvétel között!

Wallenstein- (Valdštejn) palota - 1908, Foto: Fortepan / Schoch Frigyes

Nagyböjti vasárnapok, valamint az új élet, az egészség és a bőség varázslás 40 napja

Legutóbbi gasztronómiai cikkünkben nagyböjti ételeket mutattunk be, most pedig térjünk vissza magához a nagyböjthöz és a csehországi böjti néphagyományokhoz. Tudták, hogy a cseh és a morva vidékeken minden böjti vasárnapot megünnepeltek, és minden vasárnapot egy rá jellemző névvel illettek? Hamarosan megismerkedünk ezekkel a ma már különlegesnek tűnő szokásokkal.

Virágvasárnap

Csehország természet-, tájvédelmi területei XIV. - Jizerské hory

Csehország északi részén az Óriás-hegység szomszédságában, a lengyel határ mentén fekszik a Jizerské hory tájvédelmi terület. Az itt található hegyvidéki-hegylábi vidéket már 1968-ban védelem alá helyezték. A maga 368 négyzetkilométer kiterjedésével egyike Csehország közepes méretű tájvédelmi területeinek. Déli határa Jablonec nad Nisou elővárosi részéig, illetve Tanvald városkáig tart egy nyúlfaroknyi kis kiöblösödéssel Zlatá Olešnice irányába. Keletről a Jizera folyóhoz igazított cseh-lengyel államhatár, északról Nové Město pod Smrkem és Hejnice települések, míg nyugatról főként a kerület fővárosa, Liberec külterületei határolják.

Erdők, mezők, rétek, virágok

Žďar nad Sazavou: Könyvmúzeum

Žďar nad Sazavou – vagy ahogy a köznyelvben gyakran nevezik, Žďar – a Sázava-folyó völgyében, a Žďár hegy lábánál a Brnót Prágával összekötő vasút mellett fekszik. A település Csehország középső részének egyik fontos kulturális helyszíne, a Vysočina kerület negyedik legnagyobb városa. Egykor a közelben húzódott a történelmi cseh-morva határ, így a település védelmi szerepet is ellátott. A könyvmúzeum könnyedén elérhető, mindössze a városból kell észak felé kifelé menni. A Zöld Hegy lábánál, a Sázava folyóba betorkolló, és itt a Konvent halastóvá felduzzasztott Stržsky patak mellett haladva érjük el a múzeumnak helyet adó egykori ciszterci kolostort, mai kastélyépületet. A területre belépve egy óratorony fogad minket, majd tovább haladva eljutunk a híres barokk építész, Santini által tervezett Nagyboldogasszony-templomig, pontosabban „kis bazilikáig (basilica minor). Innen már teljes egészében élvezhetjük a XVIII. századi kastély látványát is.

Az egykori kolostor, ma kastély és csodás környezete

Tradicionális böjti ételek - Praženka leves és kelesztett sós, mákos perec

Már másfél hónapja, hogy a cseh gasztronómia világában kalandoztunk a „Cseh ételek” című könyv megjelenése apropóján és az abban leírt finom krumplis lángos segítségével, de hát elvégre nagyböjt van, így nem is illendő sok finomsággal terhelni sem az olvasóinkat, sem magunkat. Ebben a negyven napban a könnyebb ételek fogyasztására és a mértékletességre kellene odafigyelnünk, de jól tudjuk, hogy ez a rohanós életmódunk miatt már nem számít egyszerű feladatnak. Utánanéztünk, hogy a cseh vidékeken milyen hagyományos ételeket fogyasztottak az elődök a Húsvétot megelőző nagyböjt idején, és két nagyon jellegzetes ételt be is mutatunk a nagyérdeműnek! Ahogy az már sok esetben elfordult velünk, a kutatás során ismét annyira gazdag témára találtunk, hogy egyetlen cikkbe lehetetlen mindent bepréselnünk, ezért jelen cikkünket hamarosan egy másik is követni fogja, amelyben a nagyböjthöz kapcsolódó népszokásokról olvashatnak.

Iszlám állam // Bevándorlás ellenesség // Fegyvertartás szigorítása // Válások - házasságok // Zeman és a dohányzás tiltása // Papír elefánt trágyából

• A legújabb közvélemény kutatások szerint a cseh lakosság a világ békére (békéjére) vonatkozóan nagyobb veszélynek tekinti az Iszlám Államot, mint az Ukrajnában zajló háborút. A megkérdezettek 67%-a vélte úgy, hogy a terrorszervezet közvetlen fenyegetést jelent akár a Cseh Köztársaságra nézve is. Részben ezzel összefüggésben a csehek többsége (63%) véli úgy, hogy szükség lenne a katonai sorkötelezettség visszaállítására, garantálva az ország jövőbeni védelmét. Jelenleg a cseh katonaság mindössze 20 ezer főből áll, és a gyorsan „hadra fogható” tartalékosok száma is igen csekély.

Iszlám ellenes tüntetés Prágában

Mit olvasnak a csehek? - Olvasási szokások Csehországban

A csehek, a britekhez és a skandináv országok lakosaihoz hasonlóan hagyományosan a sokat olvasó, mondhatni könyvszerető népek közé tartoznak. A legkedveltebb karácsonyi, születésnapi ajándékaik között szerepelnek a könyvek, az igen nagy számú és példányszámú könyvtáraik kifejezetten népszerűek a lakosság körében. Ez a jó szokásuk nem csupán a múltban (amikor még hosszú sorokban vártak egy-egy új könyv csütörtöki megjelenésére, vagy éppen kézről kézre adták a szamizdat irodalmakat), hanem a jelenben is virágzik.

Cseh, az olvasó nemzet

Landštejn vára

Gőzerővel közeledik a tavasz, amikor nem csupán az első virágok nyílnak de a télen többségükben zárva tartó csehországi várak, kastélyok ajtajai is újból kitárulnak előttünk. Ideje meglátogatnunk egy impozáns dél-csehországi várat – várromocskát, amely az ún. Cseh Kanada természeti park erdőkben gazdag területén áll az osztrák határtól alig pár kilométerre. Ez Landštejn, azaz német nevén Landstein vára.

Vár az erdők rejtekében

Cseh kisüzemi sörfőzdék 8./1. – Plzeňi kerület – 1. rész

Plzeň (Pilsen) hagyományosan a cseh sör, és ahogyan arról már a Csehország, nem csak Prága netmagazinunkban beszámoltunk, idén Európa egyik Kulturális Fővárosa is. Ez már önmagában két olyan érv, amiért idén több mint érdemes felkeresnünk ezt a nyugat-csehországi, látnivalókban és programokban egyaránt gazdag várost. De sose feledjük el, egy főváros nem létezik a vidéke nélkül, és ez a vidék legalább ugyanakkora, sőt gyakorta még izgalmasabb, még egyedibb értékekkel bír. Nincs ez másként a sörök területén sem. A Plzeňi kerületben jelenleg a közismert Plzeňský Prazdroj sörgyáron és egy nagyobbacska, de regionális szintű sörgyártó üzemen, a Chodovaron kívül még további 26 kisüzemi sörfőzde működik. Nem kis feladat mindegyiket akár csak megemlíteni is, de lássunk hozzá, mert feltétlenül megéri.

A pilseni Groll

Varázslatos Český Krumlov XXIV. – Latrán 37. - Olasz pizzéria egy középkori házban

Český Krumlov Latrán városrészében, a várudvar ún. Vörös kapujának közelségében, a Latrán és Nové město utcák sarkán áll a változatosság kedvéért szintén Latránnak hívott Pizzéria. Ennyi „latránozás” után már mindenki könnyedén megtanulhatja a városka történelmi magja északi részének a nevét.

Latrán 37.

Ki- és bevándorlás: múlt és jelen a cseh földeken

A körülöttünk zajló világpolitikai eseményeknek, a nem is oly távoli háborús, vagy politikai–társadalmi szempontból neurotikus helyszíneken zajló tragikus történéseknek köszönhetően ismét menekültek tíz- vagy éppen százezreire készülhet fel Európa, s benne hazánk mellett a Cseh Köztársaság is. A cseh földek hosszú idő után váltak ismét kívánatos bevándorlási célterületté. Ennek okán érdemes áttekinteni az itt lezajlott főbb emigrációs és immigrációs történéseket, hiszen részben ezeknek köszönhetően lakják ma az országot azok, akik.

Tüntetés az etikus bevándorlási politikáért

Chlumec nad Cidlinou és a Károly koronája

Hradec Králové és Nymburk között félúton, a környező lágy dombvidék számtalan kisebb patakjának, vízfolyásának vízét összegyűjtő, majd az Elbába levezető Cidlina folyó mentén fekszik a közel öt és félezer lakosú kis városka, Chlumec nad Cidlinou. A települést nem csupán az időnként szeszélyesen viselkedő folyó szeli át, hanem a Prága felé vezető főút is, amely az autópálya megépítéséig bizony igen nagy forgalmú közlekedési útvonalnak számított. Azóta már jóval kevesebb személy-, és kivált teherkocsi zörög a városka útjain, de még mindig fontos szerepet tölt be a környékbeli nagyobb települések közötti szállítás szempontjából.

Karlova Koruna