Pilsner Urquell tévhitek

Csehország közismerten a sör egyik hazája és leginkább azé a sörtípusé, nevezetesen a lágeré, amelynek felfedezése a XIX. század folyamán forradalmasította a világ sörgyártását. Ez a grandiózus változás elsősorban Plzeň (németül Pilsen) városához, az ott újonnan felépített polgári sörfőzdéhez és egy bizonyos Josef Groll bajor sörfőzőmesterhez kötődött. Ez az ifjú úriember ugyanis itt főzte le 1842-ben az első Pilsner Urquellt (ekkor még nem ezen a néven), a későbbi nagybetűs sört. Groll ezzel olyan utat jelölt ki, amelyen haladva világszerte a tömegek kedvelt italává tette a láger sört. Túlzás nélkül állítható, hogy az idők során a Pilsner Urquell (PU) emberek tízmillióinak kedvelt söre lett. Mindezen sörrajongók a PU kortyolgatása mellett  - a szorgos marketingesek immáron több mint másfél évszázados munkájának köszönhetően - a sörrel és a pilseni sörgyárral kapcsolatos történetekkel és legendákkal is megismerkedhettek. Ám ahogyan azt megszokhattuk, a legendák, történetek egy része jellemzően csak merő agyszülemény, esetenként pusztán a marketingeseké, akik így próbálták és próbálják a terméküket eladhatóbbá, kedveltebbé, vonzóbbá tenni. Eme pici cikkünkben néhány Pilsner Urquell (csehül Plzeňský Prazdroj, avagy a „pilseni ősforrás”) legendáról „rántjuk le a leplet”, pontosabban némi kiigazításokkal élünk. Ezek a kiigazítások egyáltalán nem csorbítják a PU megérdemelt nimbuszát, jelenlegi és múltbeli érdemeit, ám azokat elolvasván talán némi érdekes plusz sörtörténeti információval lehetünk gazdagabbak. Lássuk hát a Pilsner Urquell vonatkozású tévhiteket:

Pilsner Urquell az U Pinkasůban

A mai Pilsner Urquell ugyanolyan, mint az első pilseni sörgyári főzet volt és a sörgyár már a kezdetektől csak ezt a sört állította elő.
„A Pilsner Urquellt már 1842 óta készítjük ugyanabban a sörgyárban változatlan recept alapján.” Imigyen szól a Dreher Zrt. honlapján a Pilsner Urquellről szóló reklámszöveg. Jól hangzik ez a kijelentés, és ebben a formában még igaznak is mondható. Ám érdemes tudni, hogy nem csak egyetlen pilseni sör készült a gyárban. Már Josef Groll, a PU szülőatyja 1842-43-ban nem egy, hanem kétféle sört főzött. Az egyik a 12-es Balling fokú (főzés előtti szárazanyag tartalmat jelző érték) ležák sör volt, a másik pedig egy 10-es gyengébb vyčepní. Kezdetben ez utóbbiból eleinte jóval többet készítettek, mint a mai 12-essel „ekvivalens” elődéből. A sörtöbbféleség később is jelen volt a főzde életében. 1907-ben például a sörgyárban háromféle sört állítottak elő. Az egyik egy 11-es láger volt, amit téli sörnek is hívtak, a másik a 12-es, amely a mai PU-val valóban egyenértékű lehetett és a harmadik egy 13-as, tengerentúli exportra szánt sör volt.

Josef Groll

Az első pilseni sör megalkotásához is már Saaz, azaz Žateci komlót használtak.
A Pilsner Urquell változatlanságának nimbuszához természetesen hozzátartozik az is, hogy az alkotói ma is ugyanazon térségekből származnak, mint anno. Ezért is „terjedt el” a tévhit, hogy a PU-t már a kezdetektől fogva nem csupán cseh, hanem egyenesen a leghíresebb cseh komlótermesztő vidék, azaz Žatec (németül Saaz) környéke komlójának felhasználásával készítik. Nos ez az állítás sem teljesen igaz, de azért nincs nagy eltérés. Az első söröket, pontosabban az első két-három év során a söröket nem Žatec hanem a mai Mariánské Lázně (akkortájt Marienbad) szomszédságában lévő Mníchov településről, egész pontosan Josef Fischbach ültetvényéről származó komlóból készítették. Ám 1844 óta valóban žateci (saaz) komló adja a PU oly kedvelt kesernyés aromáját.

Žateci (saaz) komló

Az első söröző, amely Pilsner Urquellt csapolt Prágában az U Pinkasů.
Aki Prágában jár és kedveli a Pilsner Urquellt előbb utóbb felkeresi a kultikus U Pinkasůt, amely a közhiedelem szerint az első prágai söröző volt, amely csapra verte az új pilseni sört (1843. április 7-én). Nos ez annyiban igaz, hogy Jacob Pinkas valóban az első olyan sörözőt üzemeltette, amely a mai napig is áll, és Pilsner Urquellt ad vendégeinek. Ám az első prágai söröző, amely PU-val ajándékozta meg a mai cseh főváros sörszerető közönségét egykor a Karlová és a Liliová utcák sarkán állott. A Karel Knobloch üzemeltette U Modré Štiky (a Kék csukához) ugyanis már 1842 végén is csapolta a pilseni sörújdonságot. Amúgy az első PU-t Plzeňben 1842. november 11-én, a Szent Márton napi vásáron a Három Fehér Rózsához, az Arany Horgonyhoz címzett, valamint a „Hanes” sörözőkben verték csapra. 

U Pinkasů

Az első Pilsner Urquell főzéséhez az élesztőt egy szerzetes csempészte ki egy bajorországi kolostorból.
Nos ez a legenda is lehetne igaz, de egyáltalán nem az. Az első adag élesztőt bizony mezei egyszerűséggel megvásárolták. A szerzetes csempésztevékenysége már csak azért sem volt ekkor tájt lehetséges, mivel Napóleon szekularizációs lépéseinek köszönhetően a bajor kolostorok és azok sörfőző műhelyei éppen nem működtek.

 

Pilsner Urquell, a SÖR

A Pilseni Polgári Sörfőzdét német polgárok alapították, hiszen Plzeň ekkortájt maga is egy német többségű város volt.
Nos ez a szintén gyakorta fel-felbukkanó vélekedés csak némi pontatlan alappal bír. A városban a történelme során valóban egy igen befolyásos német kisebbség élt, és a frissen alapított sörgyár tulajdonosai között is sok német nemzetségű volt. Ám Plzeň a történelem során folyamatosan jelentős cseh többséggel bírt, a cseh és a német lakosok aránya 5-6 az 1-hez alakult egészen a második világháború végéig, az ország német nemzetiségű lakosságának kitelepítéséig. A sörgyár mintegy 250 sörfőzési joggal rendelkező tulajdonosai többsége pedig cseh nemzetiségű polgár volt. A sörfőzdében jellemzően együtt használták a cseh és német nyelvet is. Ám ez a legenda annyiban igaz, hogy volt egy pilseni sörgyár, amelyet éppen a Polgári Sörfőzde ellenében hoztak létre még 1869-ben, és amely tisztán német tulajdonban állt, büszkén hirdetve a német nacionalista eszméket. Ez a sörgyár a 1919-ig Kaiserquell néven gyártotta le söreit, majd ekkor átváltott a mai napig ismert Gambrinus márkanévre. A sörgyárat az egymás közti vetélkedésben végül „győztes” Pilsner Urquell 1932-ben bekebelezte.

Kaiserquell

A láger sör feltalálása Martin Stelzernek és Josef Grollnak köszönhető.
Josef Groll a bajor származású sörfőzőmester szerepe elvitathatatlan a láger sör kifejlesztésében. Ám időnként a sör elkészítése kapcsán felmerül Martin Stelzer neve is, aki építész lévén kétségkívül fontos szerepet töltött be az új sörfőzde kialakításában, ám igen keveset adhatott magához a sörhöz. Az bizonyos, hogy a pilseni polgárok őt kérték fel az új sörgyár megalkotására, és ő volt, aki a sörgyárba invitálta a fiatal Josef Grollt. Stelzer nevéhez fűződik emellett a város régi zsinagógájának, a Kis Színháznak és némi meglepetésre a későbbi Gambrinus Sörgyár megépítése is.

Martin Stelzer

A cikk megírásához alapvetően Evan Railnek, a kaliforniai születésű ám Csehországban sok éven át élő és alkotó szerzőnek a Pilsner Urquell alapításáról szóló, a Brit Sörtörténeti Társaság lapjában megjelent írása nyújtotta a segítséget. Köszönjük!

Változik a külcsín, de a belbecs régi