Duchcov – Casanova városa

Giacomo Girolamo Casanova de Seignalt, azaz közismert rövid nevén Casanovát a világon mindenütt ismerik. A női szívek elcsábítójáról, tiprójáról, a híres szélhámosról, csodadoktorról, velencei kémről, párbajhősről, utazóról azonban csak kevesen tudják, hogy Csehországban töltötte élete utolsó éveit. 

G. G.  Casanova de Seignal

1785-ben az egykor még forró vérű kalandorunk betöltötte hatvanadik életévét és már nem számított sikeres embernek. Az immáron „fogatlan paripa” munkával vegyített szélhámoskodásainak nem volt kellő eredménye, így csalódottan, megkeseredve elfogadta Josef Karl Emanuel Wallenstein (Waldstein) gróf ajánlatát, és könyvtárosnak állt egy Dux nevű városka kastélyában. Az 1798-ban bekövetkezett haláláig tartó tizenhárom évben többnyire a duxi kastély levéltárában töltötte idejét (ha éppen nem Karlovy Vary gyógyfürdőiben, Prágában, vagy Drezdában tartózkodott), nem túl nagy megelégedésére. Ugyanakkor az itt töltött "nyugalmas", számára túlságosan is izgalom mentes éveknek köszönhető, hogy Casanovának volt ideje megírnia élete történetét, ami „meglepő” módon az Életem története cím alatt jelent meg. Ebből a műből ismerhetjük meg a Nagy Szerelmi Bajnok csöppet eltúlzott hódítás történeteit. 

Szentháromság tér, templommal, kastéllyal...

De hol is van ez a nevezetes Dux városa, melynek temetője Casanova sírját is rejti? Dux, azaz mai nevén Duchcov városa Csehország Ústí nad Labem kerületében, Most-tól 7 km-re, észak-keleti irányban fekszik az Érchegység lábánál elterülő egyik hatalmas bányavidék közvetlen szomszédságában. A városka nem túlságosan ismert a turisták körében, ugyanakkor nevét éppen a napokban hallhattuk, a cseh szélsőjobboldali megmozdulások egyik színhelyeként. De mi most ne ezzel foglalkozzunk, hanem magával a településsel, amely gazdag történelemre tekinthet vissza, és számos látnivalóval büszkélkedhet.

Kastély, hátsó fertály

A ma mintegy kilencezer fővel rendelkező város története valamikor a XII. század végén kezdődhetett, igaz az első írásos dokumentumok 1240-ből származnak. Az idők során a neve Tockczaw-ról Duchczow-ra majd németül Dux-ra változott. 1460-ban Pogyebrád György királytól címert és város pecsétet kapott. A fehérhegyi ütközet előtt a városka a Lobkowitz család birtokában állt, majd ezt a birtokot is a már sok cikkünkben említett Wallenstein szerezte meg, és évszázadokon át családja tulajdonában maradt. A Wallenstein időkben került sor az eredetileg 1570-ben épült reneszánsz kastély átalakítására és bővítésére (1707 – barokk, majd 1818 – klasszicista stílusban), a szomszédos Szűz Mária templom megépítésére (a templom sajnos 1945-ben szinte teljesen kiégett) és ekkor vette kezdetét a szénbányászat is, amely a későbbiekben megélhetést és átkot is jelentett az itt élők számára. A Wallenstein kastélyban nem csupán Casanova volt az egyetlen híres látogató. Bach, Mozart, Beethoven, Schiller és Goethe egyaránt tiszteletét tette a zene-költészet rajongó nemes úr birtokán.

A Duchcovi kastély

A bányászat rohamosan fejlődött, és ezzel együtt gyakoriakká váltak a bánya katasztrófák, amelyek az idők során több száz (!) életet követeltek. A város másik jellemző ipari ágazata az üveg-, illetve porcelángyártás lett, a XX. század elején több gyár is létesült. A csehországi német lakosság kitelepítéséig ez a városka is döntően németek lakta település volt. Ezt követően nem csupán a lakosság cserélődött ki, de a szocialista korra jellemző agresszív szénbányászat-fejlesztés és nemtörődömség miatt számos értékes műemlék vált az enyészeté (pl. a barokk kúria a kastélykertben). Az elmúlt 20 évben azonban igen sok erőfeszítést tettek a fennmaradt értékek megőrzésére, a turisták idecsalogatására. Mi a magunk részéről ajánljuk a Matthias Bernard Braun szobrait, és I. V. Reiner barokk képeit rejtő kastélyépület, a kastélykert (Üvegház, Sfingový-tó), a templomok (Szűz Mária, és huszita), a Városi (Casanova) Múzeum felkeresését, egy pihentető tóparti sétát a Barbora- (Borbála-) tó partján, a Szentháromság téri barokk Szent Flórián szobor és sok-sok más látnivaló megtekintését.

Barbora-tó a cseh Huszita templommal