Oldalak

„Jön az árvíz, jön az árvíz...” - Történelmi árvizek Csehországban

A hóban gazdag tél, a rendkívül csapadékos tavasz megtette a hatását. Végig a Duna mentén, félévszázada nem tapasztalt árvíz érkezik hazánkba. Németországban, Ausztriában a patakok már folyókká duzzadtak, és a folyók erősen törekednek a gátjaik lebontására, az általuk „vélt”, vagy valós ártereik beborítására. Nincs ez másként az Elba vízgyűjtő területén sem, ahol a víz már Prága történelmi belvárosát (Óváros) veszélyezteti, és sajnos már több ember halálát okozta.

Az 1784-es prágai jeges áradat

Csehországban, akárcsak hazánkban is az árvízzel való hadakozásnak komoly hagyománya van, hiszen a természeti katasztrófák tekintetében, földrajzi adottságainak megfelelően mindig is ez jelentette a legnagyobb veszélyt az itt élőkre. Az országban kalandozva számos városban bukkanhatunk az egykori magas vízszintet jelölő jelzésekre, rendszerint az adott árvíz időpontját jelölő felirattal, dátummal párosítva.

1872 - Prága, Károly-híd
1890 - Az átszakadt prágai Károly-híd
A legkorábbi jól dokumentált árvizek 1118 szeptemberében, 1272 márciusában, 1342 februárjában, és 1432 júliusában történtek. A közel múltban Rudolf Brázdil a brünni Masaryk Egyetem tudományos munkatársa foglalkozott a csehországi történelmi áradások és aszályok témájával. A levéltári adatok, és rendelkezésre álló régi dokumentumok alapján az 1827 előtti nagyobb áradásokat vizsgálva megállapította, hogy 1500-tól kezdve Prágában a Moldván 6 alkalommal, és Děčínnél az Elbán szintén 6 alkalommal tapasztaltak komoly katasztrófának számító, rendkívüli károkat okozó, nagy kiterjedésű árvizeket. Ezek többsége 1500 és 1675 között volt (1501, 1598, 1655, 1675). Ezt követően mintegy 150 éven át mindössze egy alkalommal pusztított komolyabb árvíz.

Árvizek a Moldván, Prágánál (forrás: R. Brázdil)
Ha Prága városánál megnézzük az 1827 (innentől számítva állnak rendelkezésre pontos hidrometeorológiai adatok) és 2002 közötti maximális vízállás értékeket bemutató grafikont, akkor jól látszanak a következőek: A fővárosban, és egyúttal az Elba vízgyűjtő területén az elmúlt 180-190 évben hat alkalommal is mértek extrém vízszintet (1845, 1862, 1872, 1890, 1940 és 2002). Ezen fő évek mellett még számos más további esztendőben ért el a vízszint veszélyes értéket. Az 1848-as árvízre emlékeztetnek a Český Krumlovban a vár alján felrajzolt hullámvonalak. Ekkor a megáradt Polečnice-patak a főúri vadasparkot pusztította el, az ott tartott szarvasokkal, őzekkel és más élőlényekkel egyetemben. (Most, 2013-ban is ez a patak okozza a legnagyobb gondokat, az alacsonyabb fekvő focipályát, és téli stadiont elöntve).
1848-as árvízjelző Krumlovban
1997-ben Morvaországban, és Sziléziában (amely, már nem az Elba, hanem a Morva, illetve az Odera folyók vízgyűjtő területéhez tartozik)volt iszonyú pusztítás, amely több mint 50 ember életét követelte. 1998-ban az árvíz egy kisebb területen, Kelet-Csehországban okozott komoly veszteségeket.

Pilzeni árvízi fotókiállítás (2012)
Az utolsó nagy, mind ezidáig történelminek hívott árvíz, ahogyan azt már az előzőekben jeleztük 2002 augusztusában pusztított Csehországban. 2012-ben a pusztítás által érintett városokban, falvakban sorra megemlékezéseket tartottak, néhol (pl. Pilzen) fotókiállításokat rendeztek a tíz éves évforduló alkalmából. Akkor még nem sejtették, hogy alig egy év elteltével 2013-ban a víz újra hatalmas erővel lendül támadásba.

2002-ben az áradat pokoli erővel csapott le, az ország területének közel 40%-a került átmenetileg víz alá, 10 régióban (kerület) 753 települést érintett. Tizenhét életet követelt az árvíz, ötvenezer embert kellett kitelepíteni, és vagy hatvanezer háztartás maradt napokig áram nélkül. Prága nyolcadrésze került elöntésre, az Állatkert szinte teljesen megsemmisült és a víz betört a metró alagutakba is, hónapokra megbénítva, használaton kívül helyezve egyes szakaszokat, állomásokat. Egyedül csak a Karlín kerületben 1100 épületet öntött el a víz, amelyek közül több mint 40 súlyosan károsodott, és három pedig összedőlt. Fél évvel az árvizet követően a lakók harmada még mindig nem tudott visszaköltözni a lakásaikba. Písekben a víz csaknem romba döntötte Közép-Európai egyik legrégibb kőhídját, Český Krumlov Óvárosát szó szerint elvágta a külvilágtól, de České Budějovicét, Strakonicét sem kímélte az áradás. A 2002. évi árvizet követően a károk összege, illetve a helyreállítás költsége meghaladta a száz milliárd (!) koronát. Az ország belső forrásokból, és nemzetközi segítség révén helyre tudta állítani a károkat, és azóta egyes egykor elöntött és károsodott területek valóságos új életre keltek. De mindezen szépen visszaállított helyeket újból veszélyezteti a mostani árvíz.
Nem Velence, Prága 2002-ben!
Ugyan 2002 után is pusztítottak kisebb, lokális áradások (pl. 2006: Znojmo, Chlumec nad Cidlinou), de ezek mérete és károkozásuk mértéke nem hasonlítható össze a korábbi nagy árakkal és a Csehországban most pusztító veszedelemmel. Mi innen a távolból csak szurkolni tudunk, hogy a haragos víz minél kevesebb kárt okozzon emberben, tájban, épületekben ebben a gyönyörű országban.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése