Kyselka fürdő (Lázně Kyselka), a haldokló Mattoni örökség

Csehország világszerte híres gyógyfürdőiről, fürdővárosairól, amelyek közül Karlovy Vary, azaz a régi német nevén Carlsbad nevét ismerik leginkább. A Csehországba járó, a fürdőket kedvelők, valamint magazinunk rendszeres olvasói fülében a cseh fürdőháromszög másik két tagja, Mariánské Lázně (Marienbad) és Františkovy Lázně (Franzensbad) fürdővárosainak neve is ismerősen csenghet. De ki az aki már hallott Kyselkáról, erről a Karlovy Vary közelében fekvő kis faluról és annak egykor híres fürdőjéről? Bizonyára nem túl sokan. Pedig ez az Ohře (Eger) folyó festői szépségű völgyében megbúvó település a XX. század elején, Karlovy Varyhoz hasonlatos divatos fürdőváros volt.

Kyselka 1910-ben

A Csehországot járó ám rendhagyó módon nem sörre, hanem ásványvízre vágyóak számára ismerős lehet a Mattoni márkanév, a jellegzetes kitárt szárnyú madár logójával. De mi köze van a Mattoninak Kyselkához, és egyáltalán ki is volt ez a bizonyos Mattoni? Mindkét kérdésre egyszerű a válasz: Manapság Kyselka falva nem a fürdőjéről, hanem az ásványvizéről híres, ugyanis itt nyerik ki és palackozzák Csehország legkeresettebb vizét, a Mattonit. A Mattoni népszerűségét jól jelzi, hogy a csehek gyakorta „matonka”-nak hívják még a más márkájú ásványvizeket is. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy Csehországban a Mattoni egyet jelent a nagybetűs ásványvízzel.

Mattoni, a cseh Ásványvíz

A másik kérdés megválaszolásához pedig ugorjunk vissza az időben. 1830-ban született egy bizonyos Heinrich von Mattoni, aki a császári udvar tanácsosa pozíciójának betöltötése mellett életét egyúttal a kyselkai gyógy-, és ásványvíz népszerűsítésének szentelte. Jelmondata szabad fordításban az alábbi volt: Ha kiveszek ebből a földből, akkor cserébe vissza is kell tennem valamit. Ez az igen megfontolandó, a mai világból csaknem teljesen kiveszett filantróp eszme vezette Mattonit mikor az exportált víz hasznából egy gyönyörű fürdőkomplexumot építtetett. De még ne siessünk ennyire előre.

Mattoni szobra

Jóllehet a kyselkai vízzel kapcsolatban már 1522-ben is születtek feljegyzések, és a helyi lakosok élvezték is a jótét hatását, fogyasztották rendületlenül, ám igazi, hivatalos elismerésére, felfedezésére még sokáig várnia kellett. 1829-ben Wilhelm von Neuberg fogott hozzá a víz fürdési célú hasznosításához, és a forrás köré éttermet, pavilont építtetett. A hírneves Ottó forrást (Ottův pramen) - amelyet az 1852-ben idelátogató I. Ottó görög királyról neveztek el – hamarosan látogatók sokasága látogatta meg.

Az itt fakadó forrásvíz ásványvíz jellegét hivatalosan, először Dr. Josef von Löschner fedezte fel. Löschner doktor egyik barátja volt a már emlegetett Mattoni, kinek fantáziáját megragadta a helyi víz gyógyereje, és 1867-ben hozzá is fogott a víz palackozásához. Mattoni a palackozó üzem létesítése mellett egyúttal egy kis fürdőváros (Lázně Kyselka) megépítéséhez is belekezdett. Mattoni álmai lassan valóra váltak, megépült a Kolonnád (1901), az Ivóház (Trinkenhalle), a Szent Anna nevet viselő kis kápolna (1884), a szanatórium, a promenád és számos más impozáns épület. Mattoni az Eger folyó felett megépített egy vasbeton vasúti-közúti hidat és egy vasútállomást is. A Kolonnádot nem más mint a kor neves, és művészi individualizmusáról híres építésze Karl Haybäck tervezte. Kyselka, azaz Savanyú fürdő, német nevén Gießhübl-Sauerbrunn, kül- és belhoni úri, nemesi családok keresték fel a gyógyulás, pihenés kedvéért.

Trink-halle, egykor

Mattoni az 1910-ben bekövetkezett halálakor egy nemzetközi hírű márkanevet, palackozó üzemet (10 millió palack vizet exportáltak) és egy festői fürdőhelyet hagyott örökül az utókor számára. Az utókor azonban mindennek volt nevezhető, csak hálásnak nem.

A fürdőkomplexum az első világháborút követően hanyatlásnak indult. A víz gyógyító jellege nem nyert egyértelműen bizonyítást, a XIX. század fürdő „őrülete” elcsitult, így a kyselkai gyógyfürdőzés sem tartott sokáig. Már a XIX. század elején is csak néhány száz fürdős gyógykezelést kereső beteg kereste fel tartósabban Kyselkát. Azonban a valóban kiváló minőségű forrásvíz fogyasztása kedvéért továbbra is igen sokan jártak ide. Az épületek ezt követően vegyes sorsra jutottak. A fő fürdőépület egészen 1990-ig gyermek szanatóriumként üzemelt, és ez valamennyire biztosította is a fennmaradását. Az egykori Ivóházba a falu mozija költözött. A különféle szocialista hasznosítás mellett Kyselka egykor gyönyörű épületei ha állagukban folyamatosan romolva is, de túlélték a kor viszontagságait. Azonban 1991-ben az egész fürdő komplexumot egy félresikerült privatizáció a totális pusztulás szélére taszította. A fürdőépületek egymás után váltogatták a tulajdonosaikat és a valóságban senki sem törődött velük. A fenntartás elhanyagolása miatt az egykor romantikus stílusban épített fürdő állaga mára teljesen leromlott.

Amennyi a Trink-halle épületéből, moziként megmaradt

A privatizáció során az egykori ásványvíz kitermelésének jogát az olasz Pasquale család (a cég pontos elnevezése: Karlovarské mineralní vody) vásárolta meg mondhatni csaknem bagóért. A cég ugyan Mattoni márka alatt palackozza az elvben helyi, a rossz nyelvek szerint zömében csak ideszállított és újrapalackozott ásványvizet, de a lokálpatriotizmus hiányában kizárólag a profitszerzés által vezérelten álltak a Mattoni örökséghez.

Az egykori Mattoni kastély

Az új tulajdonosok nem csupán elhanyagolták a tulajdonukba került épületeket, de a hírek szerint mindent elkövettek annak érdekében, hogy egyes műemléki épületek kikerüljenek a védelem alól, megkönnyítve azok elbontását. Ez szerencsére nem sikerült nekik, de a fenntartás hiányában a legtöbb épület jóformán már magától összedől, nem is kell hozzá nagy bontási művelet. Amely épületek nem került a Pasquale család birtokába (habár a pletykák szerint közvetetten tulajdonolják őket) azok sorsa meg végképp nem érdekelte a mai tulajdonosokat. Egy picit sem törődtek Heinrich von Mattoni örökségével, az örökséggel amelynek révén manapság milliárdokat (2010-ben több mint 34 millió dollár volt a hasznuk) keresnek. Ugyan a cseh hatóságok a tulajdonukban lévő épületek állagának elhanyagolása miatt megbüntették őket, de ez a profithoz képest vicces összeg nem hatotta meg a céget.

A Mattoni hagyaték romjai

Szerencsére az elmúlt években egyre többen léptek fel az egykori épületek feltámasztása érdekében. Petíciók születtek, jelentősebb média nyilvánossághoz jutott ez a szomorú kérdés. Az egykori Trinkhalle, ma moziként megőrződött, és a szanatórium épületét is renoválták kívülről, a többi épület sorsa azonban kétségbeejtő. Reméljük, hogy a nehézségek ellenére is előbb-utóbb sikerül a szinte menthetetlen állapotú épített örökség megmentése. Ha valaki Karlovy Varyban jár ugorjon el a közeli Kyselkába és vessen néhány pillantást az egykori Mattoni örökségre.