Mulasson együtt a chodokkal! Chod fesztivál és Szent Lőrinc-napi vásár

Mindazok számára akik az előző bejegyzésünk alapján kedvet kaptak a chod földre látogatáshoz, a chodok színes kultúrájának bemutatásával fokozzuk tovább a csábítás erejét. A chodok a csehországi nemzetiségek között ma is híresek arról, hogy kitartóan megőrizték hagyományaikat, népszokásaikat sőt még a nyelvjárásukat is. Mindebből élőben is ízelítőt kaphatunk a Domažlicében minden év augusztusában megrendezett hagyományőrző fesztiválon, amely az egyik legnagyobb csehországi folklór rendezvény. Idén augusztus 9-11. között rendezik meg a Chodské slavnosti-t, azaz a Chod Fesztivált, érdemes a táncrendünkbe felvenni! 

Domažlice - A piac-, vásártér egyik vége

Impozáns fejkendő

Az előző bejegyzésünkből már tudjuk, hogy kik is voltak a chodok és mivel is foglalkoztak, de azt még nem ismerjük, hogy miként öltözködtek, milyen tárgyakat használtak. Nos aki szemügyre veszi díszes népviseletüket, az garantáltan soha sem fogja elfelejteni jellegzetességei és gazdag színvilága miatt. A nők vörös gyapjú harisnyát viselnek, ünnepi ingük fehér színű, hatalmas buggyos ujjakkal (rukávce). Szoknyáik színesek és bő szabásúak, felette kötényt hordanak. Az asszonyok színes hímzésű fekete vagy piros fejkendőt hordanak amelynek helyes megkötése időigényes és nagy gyakorlatot követelő feladat. Böjt időszakban és temetések alkalmával kék szoknyát és fehér kötényt viselnek, cipőben vagy papucsban járnak.

Hagyományos chod népviselet

Fehér kabát, kalappal

A férfiak viselete sárga bőrnadrágból, fehér harisnyából, hímzéssel díszített kék posztómellényből vagy kiskabátból (lajb) áll, alatta fehér inget hordanak. Manapság a bőrnadrág inkább posztóból készül, térdén régen szíjacskák, ma már inkább szalagok vannak. Más típusú öltözetük a hosszú fehér kabát, amelyet széles karimájú, fekete kalap társaságában viselnek. Régebben a férfiak és a nők egyaránt fekete szegélyekkel díszítették a felsőruházatukat Jan Sladký Kozina, az egykori kivégzett vezérük iránti tiszteletük és gyászuk jelzésére. Ma már ez kevésbé lelhető fel a ruházatukon, helyette a felnőttek és gyerekek egyaránt színes, gazdagon hímzett szalagokat viselnek a ruha első rétegére tűzve. 

Fokos (čakan)

A férfiak legfőbb használati tárgya a saját maguk által készített, gazdagon díszített fokos (čakan) volt, amely munkaeszközként és védelmező fegyverként is szolgált egyben. A nagyon mutatós, közel 2 m hosszúságú „sétapálca”, a végére illesztett fokossal alkalmas volt a bozót irtására, gallyak levágására a vadállatok elleni védelemre, és persze jó hasznát vették a haramiákkal folytatott küzdelmeikben is. A lőfegyverek megjelenése előtt ez volt az első számú védelmi eszközük. 

 A chodok messze földön híresek a hagyományos népzenéjükről és hangszer használatukról is. A számos fúvós hangszerük (klarinét, tuba) közül a legősibb és legjellemzőbb az érdekes látványt nyújtó és izgalmas hangú kecske duda. Zárójelben megjegyeznénk, hogy a duda, és a dudások egész Csehország-szerte igen elterjedtek és népszerűek. A Chod-fesztiválon 1977 óta rendezik meg a nagy sikerű dudás programokat, és Domažlicében ma is él egy idős hangszerkészítő mester. A fesztivál keretében részt lehet venni duda oktatáson is, ahol kezdők és gyakorló dudások is gyakorolhatnak (persze ha van valakinek hozzá tüdeje és tehetsége). 

Dudások, és hegedűsök

Chod kerámiák

Akár a mi mondásunk is illő lehet Domažlicére, miszerint „ottan kell azt megtanulni, hogyan kell a dudát fújni”. A fesztivál napjaiban megtelik a város a bel- és külföldi vendégekkel. Ekkor rendezik meg a Szent Lőrinc napi vásárt is, amelyen a kiállítók a központi főtér-piactér teljes hosszában, korabeli hangulatú öltözékekben kínálják hagyományos és modern kézműves termékeiket. Itt elsősorban a csodálatos mázas kerámiákat emelnénk ki, de erről szóljanak inkább a blogban és a Facebook oldalunkon látható képek!

Koncert színpad a tér másik végén

Egy jó vásárban persze senki nem marad éhes, szomjas. Itt mindezt remek hangulatban, tánccsoportok fellépéseiben gyönyörködve vagy éppen zene hallgatása mellett tehetjük meg ráadásul a magyar fesztiválokra sajnálatosan jellemző csillagászati árak megfizetése nélkül. De honnan is ered a vásár-fesztivál és mi köze Szent Lőrinc ünnepéhez? 

Eredetileg egyházi ünnepként indult, akkortájt amikor a várostól dél-nyugatra fekvő dombon az 1863-ban pusztító nagy tűz megfékezésének dicsőségére felépítették a Szent Lőrinc vértanúnak felajánlott templomot. Ettől kezdve Lőrinc napján, amelyet augusztus 10-én ünneplünk, rendezték meg a zarándoklatot és a vásárt. Szent-Lőrinc a keresztény hagyomány szerint a chodokra is feltétlenül jellemző hűséget, az odaadást és a hősiességet jelképezi. A róla szóló legendák úgy tartják, hogy halálát „tűzben való elégetés” okozta, azaz - a gyengébb idegzetűek ezt most ne olvassák el -, egyszerűen megsütötték vasrostélyon. Talán ezért is tartják a tűzzel dolgozó szakmákat képviselő szakácsok, cukrászok, sörfőzők, vendéglősök védőszentjének és a tűz okozta sérüléseik gyógyítójának.

De térjünk vissza az egykori ünnepekre, ahol is a zarándoklatok mellett a szórakoztatás sem maradt el, melynek során fontos szerepet játszottak a táncosok, vándorszínészek, vagy éppen a bajvívók. A chodok újra felfedezését követően - mikor is a már sokszor emlegetett Alois Jirásek, Karel Matěj Čapek-Chod és más nemzeti írók kezdték műveikben népszerűsíteni a chodok történetét - a rendezvény is egyre népszerűbbé vált. Elsősorban a gazdag folklór hagyományok és a chodok elkötelezettsége vonzotta ide az érdeklődőket. Ezt a népszerűséget a második világháború hajnalán a politika is felhasználta a nemzeti összetartozás hangsúlyozására, hiszen például 1939-ben egyszerre 120 000 résztvevőhöz tudtak itt szólni. A kommunizmus alatt az ünnep vallási jellegét igyekezték a háttérbe szorítani és ennek érdekében még a rendezvény időpontját is megváltoztatták (a Határőrség Napjára tették át). A folklór jellegű programok helyett is inkább operettekkel akarták populárisabbá tenni a fesztivált. Eme komoly igyekezeteknek nem is maradt el az „áldásos” hatása, a látogatottság rögvest vissza is esett.

Fúvós koncert

Hímző chod asszony

Eljött 1985 amikor is egy kisebb csoda történt. A Cseh Televízió élő chod-földi közvetítése alkalmából meghirdette a 30. (!) Chod Fesztivált. Hogy miért pont 30? Nos először erről nekünk csak a közismert vicc jut eszünkbe: „Mennyi? 30! Mi 30? Mi mennyi?”. De vegyük komolyabban a kérdést! Ez a több mint 120 éve megrendezett ünnep persze nem 1955-ben vette kezdetét, de azért a számozásban mégis van egy kis logika. Ugyanis hosszú idő után 1955-ben kapott új erőre a vásár és a fesztivál, ekkor erősítették meg újra az esemény folklór jellegét. Nos talán ez a titka a számozásnak. 

 Az 1968-as év a fesztivál életébe is változást hozott, ettől kezdve ismét az eredeti időpontban rendezik meg a fesztivált és újból megtartják a zarándoklatot is. A vásár-fesztivál is ekkoriban költözött be a Lőrinc hegyről a város piacterére.

"Bál király"

A fesztivál programja azóta is folyamatosan fejlődik, 1996 óta már három napos, chod dalokkal, táncokkal, népi történetekkel és népművészeti bemutatókkal tarkított mulatság. Rendszeressé vált az is, hogy a chodok egy héttel a rendezvény előtt bemutatót tartanak Prágában a látogatók odacsalogatása végett. A fesztivál ideje alatt a plzeňi Iron Monument Club pedig nosztalgia vonatot indít Plzeň és a németországi Furth im Wald között. 2011 óta a folklór zene kedvelői mellett a rock zene rajongói is megtalálják itt a szívüknek kedves programot, a Chodrock Fesztivál formájában. Mindenkit csak biztatni tudunk, látogassanak el a Chod ünnepre!