Karel Absolon, a cseh régészet és barlangászat nagy alakja

65 évvel ezelőtt hunyt el Karel Absolon, a tudós, aki a 20. század elején rendkívül fontos szerepet elsősorban a morva földek régészeti múltjának és természeti értékeinek feltárásában és népszerűsítésében. Nevét nemigen hallhattuk itt Magyarországon és félő, hogy Csehországban is csak egyre kevesebbeknek rémlik a neve. Pedig emlékét érdemes megőrizni nem csak a helyiek, hanem a morva barlangok szerelmeseinek is.

Karel Absolon

A foglalkozására nézve elsősorban régész, de emellett paleontológus (azaz ősmaradvány kutató) valamint szpeleológus (magyarul barlangkutató) munkásságával erőteljesen hozzájárult a közép-európai régészet fejlődéséhez. Absolon 1877. június 16-án született Boskovicén, Jindřich Wankel, a szintén igen neves régész-szpeleológus unokájaként. A nagypapa elsősorban a Morva-karszt barlangjainak a feltárását végezte az 1850-es és 60-as években, ezzel lerakva a cseh paleontológia alapjait is. Ezért talán nem is olyan nagy csoda, hogy az ifjú Karel is a természettudományok iránt kezdett érdeklődni, és ennek köszönhetően a brünni gimnáziumi tanulmányait követően a prágai Károly Egyetemen zoológiát később földrajzot tanult. 1907-ben ez utóbbi téren docenssé habilitált. 1908-22 között 10 balkáni expedíción vett részt, majd érdeklődése a dolní věstonicei régészeti lelőhely feltárására fordította. Több alkalommal szervezett oda feltárást és persze erősen népszerűsítette a helyet, ahol 1925-ben a csapata megtalálta a híres dolní věstonicei vénuszt, ezt a kicsiny, ám több, mint 25 ezer évvel ezelőtt készített szobrocskát.

Absolon dolgozószobája

1927-től a Károly Egyetem professzora lett és figyelme immáron a Morva-karszt barlangjaira, többek között a híres Macocha szakadékra összpontosult. A Punkva-barlangon keresztül sikerült elérnie a szakadék alját, majd 1933-ban pedig hajóval a felszínről is elérhetővé tette a Macochát. A Macocha szakadék leírása, tudományos elemzése példaértékű volt, de emellett a morva barlangrendszer több más ágát is felfedezte, sok sejtése később igaznak bizonyult. Sajnos a régészeti gyűjtéseinek túlnyomó többsége Mikulovban a második világháború végén a harcokban megsemmisült. De ami szerencsére megmaradt, az egy 20 ezer képet tartalmazó paleontológiai atlasz. Ugyan élete vége felé támadások érték a munkái kapcsán, de ő volt az, aki végképp megalapozta a cseh régészek, barlangi kutatók hírnevét. 1960. október 6-án hunyt el Brnóban majd tiszteletére egy évvel később az olasz Alpokban egy újonnan feltárt barlangot neveztek el róla. Ma a Morva Múzeumban megtekinthető az egykor az intézményben is munkálkodó Karel Absolon dolgozószobája. 

Absolon emlékérme

A leggazdagabb csehek…9 évvel később

2016-ban írtunk egy cikket a Csehország, nem csak Prága oldalunkon a legtehetősebb csehekről. Azóta eltelt 9 év így gondoltuk talán érdekes lehet megnézni, hogy miként változott meg a helyzet. Kik kerültek ki a leggazdagabb csehek köréből és kik lettek az új „kőgazdagok”? A listához annak idején és most is az amerikai Forbes Magazinban megjelent adatokat vettük alapul, így ha pár millió dolláros tévedés lenne a cikkünkben a valósághoz képest arról nem mi tehetünk. De félre tréfa, lássuk az anyagiakban legkevésbé szűkölködő cseheket.

Renáta Kellnerová

2016-ban a listát Petr Kellner vezette kicsivel több. mint 255 milliárd koronás (kb. 11 Mrd dollár) vagyonával. Messze megelőzött mindenkit a legtehetősebb csehek listáján, ám az élet a leggazdagabbakat sem kíméli. Kellner, aki időközben a magyarországi Telenor tulajdonosa is volt 2021 márciusában egy alaszkai helikopter-baleset következtében az életét vesztette. Mindössze 56 éves volt. Vagyonát felesége Renáta Kellnerová és családja örökölte. Az elmúlt években ez a vagyon nem, hogy csökkent volna, de elég erőteljesen növekedett. Jelenleg 18,9 milliárd dollárra becsülik. Ezért nem csoda, hogy továbbra is a Kellnerek vezetik a leggazdagabb csehek listáját, és a 112. helyen szerepelnek a világ legtehetősebbjei között. Renáta Kellnerová és családjához képest még a „mi” Mészáros Lőrincünk is csak a futottak közé tartozik. De folytassuk a sort.

Andrej Babiš

2016-ban, Petr Kellnert még az időközben (2017 és 2021 között) miniszterelnöki tisztet is betöltő Andrej Babiš követte a sorban, de mára már visszaszorult a „szerény” 7. helyre. 9 éve még 2,16 milliárd dolláros vagyona ugyan 2022-ben 4,4 milliárdra duzzadt, de most jelenleg egy fokkal szerényebb, úgy 3,5 milliárd dollárra rúg. Ezzel kikerült a világ TOP 1000 gazdagja köréből. A leggazdagabb csehek képzeletbeli ranglistáján a dobogó második fokán jelenleg a szerencsejátékból, olaj és gázüzletből megtollasodó Karel Komarek áll (9,7 Mrd dollár), míg a bronzérmet közel azonos vagyonnal Daniel Křetínský kapná meg. Ő a szerencséjét az energiaiparban alapozta meg (EPH) és az elmúlt évek különösen nagy nyereséget hoztak a számára.

Karel Komarek

9 éve még a lista ötödik helyén állt, de azóta egyet előre lépett Pavel Tykač Csehország szénmogulja (8,3 Mrd dollár), őt a korábbi bronzérmes Radovan Vítek követi, „alig több mint” 6,9 milliárd dolláros vagyonnal. A feltörekvő fiatal generáció neves tagja, a mindössze 32 esztendős Michal Strnad. Édesapja még 1995 alapította a hadiipari cégét (CSG), melynek irányítását fia 2018-ban vette át. Az amúgy is igen jól teljesítő cég a napjaink háborús korszakában elképesztő virágzásnak indult. Így az úriember vagyona csak az elmúlt két évben megduplázódott, meghaladva a 4,6 milliárd dollárt. A világ ranglistán a leggazdagabb 1500-ba még éppen befér Pavel Baudis, a szoftver milliárdos (2,6 Mrd dollár). Roham tempóban gyarapodik az ingatlan mogul Marek Dospiva vagyona (2,1 Mrd dollár), már utolérve a számunkra is ismerős Alza csoportot alapító Aleš Zavoralt. A leggazdagabb csehek listáján 2016-ban még a 17. helyen, de a leggazdagabb nőként szerepelt Jitka Cechlová Komárková, aki a vasúti kerekek gyártásával foglalkozó (pl. a TGV számára) Bonatrans céget tulajdonolja. Mára privát vagyona jelenleg ugyan meghaladja a 13 mrd koronát, de ezzel már csak úgy a 35. helyet foglalja el.

Michal Strnad

Összehasonlításként néhány adat a leggazdagabb magyarokról. Mészáros Lőrinc éppen hogy nem szerepel a világ leggazdagabb 1000 embere között, de így is megelőzi Andrej Babišt. Ez bizony igen komoly előrelépés 2016-hoz képest, hiszen akkor még a legtehetősebb csehek 50-es listájára sem került volna be. A 3,7 milliárd dolláros vagyonához képest a korábbi ranglistavezető Csányi Sándor már „csak” 1,9 milliárd dollárnyi vagyont birtokol. De ennyit róluk, ahogyan látszik az elmúlt évtized rendkívül nagy káosza (koronavírus, európai háború, migrációs válság, gazdasági recesszió stb.) igen jelentős vagyon növekedést hozott az IT, az ingatlan, az energiaipar, a fegyvergyártás vagy akár a szerencsejáték főszereplői számára. És ez várhatóan nem is fog megváltozni soha.

A brnói vörös templom

Brünn (Brno) óvárosa a szakrális építmények valóságos paradicsoma. Bármerre is járunk a történelmi óvárosban lépten nyomon impozáns templomokra bukkanhatunk. A dombtetőre épült Szent Péter és Pál katedrális, a város egyik szimbóluma ugyan szó szerint kiemelkedik közülük. Ám rajta kívül összesen nyolc templom ékesíti csak a belvárost, s köztük számos bír kiemelkedő jelentőséggel. Az óvárosi „kilencek„ között akad egy, amely már a színével is kitűnik a többi közül. Ez az ún. „Vörös-templom”, hivatalos nevén a Jan Amos Comenius-templom.

1867

Az evangélikus templom a külsejét borító vörös tégláról kapta a nevét. 1863 és 1865 között épült egy bizonyos H. Ferstel építész tervei alapján. Ferstelnek Bécsben is számos épület köszönhető. A „vörös templom” az Északnémet Gótikus stílus jegyében készült és ez volt az első nem katolikus templom Brünn városában, egyúttal az egyik legnagyobb evangélikus templom, amit katolikus többségű országban valaha építettek.

A háromhajós épület tornya 51 méter magasra nyújtózkodik az ég felé. Kiváló akusztikája ideális helyszínt biztosít a különféle zenei események, koncertek számára. 

Cseh Filmkarnevál 2025: Az új évtized elkezdődött!

A kortárs cseh-szlovák filmművészet legizgalmasabb és legfrissebb alkotásaival jelentkező Cseh Filmkarnevál 2025. február 5 – 9. között várja újra nézőközönségét. A budapesti Cseh Centrum által hagyományosan februárban megrendezett cseh filmszemle immár tizenegyedik éve várja a nézőket megszokott helyszínén, a Toldi moziban. Az esemény szakmai partnere a Budapest Film. A Cseh Filmkarnevál főtámogatója a kezdetektől a Staropramen. 

Napajedla kastélya

Kelet-Morvaországban Zlín közelében, az Alsó- és Felső-Morva völgy határán fekszik Napajedla városa, mely érdemtelenül csak ritkán kerül a magyar turisták célpontjai közé. Az 55. számú, a települést az ipartelep kivételével teljesen elkerülő úton haladva maximum egy pillantást vetünk a Morva (Morava) folyó túlpartján, annak teraszain elhelyezkedő városkára. Ám a Szvatopluk híd közelében járva, a Fatra gyárral szemben így, menet közben is feltűnik egy nagyobbacska, impozáns épület, a városka kastélya.

Napajedla kastélya