Žizka, víz nélküli hídja

Dél-Csehország telis-tele van kisebb-nagyobb meglepetésekkel. Egy nyári kerékpártúránk során az egyik kellemes strakonicei campingből elindulva Horaždovice városa felé tartottunk. Előbb bicajainkkal áthaladtunk Katovicén (nem keverve össze a lengyelországi Katowice csöppet nagyobb városával) majd Dolní Pořiči felé közelítettünk. Egy grafitbányájáról is ismert helyi domb mellett elhaladva egy kicsi, átlagos vasbeton hidacskán átkeltünk a közelben az Otava folyóba torkolló keskeny Březovy patakon. Ám utunkat folytatván pár tíz méter múlva egy meglepően impozáns méretű, gyönyörű boltíves kőhídra bukkantunk. Híd víz nélkül, micsoda meglepetés! Miért is? És egyáltalán ki is építette ezt a patak nélküli építményt?

Žižka hídja

A híd a keresztségben a Žižka híd nevet kapta, ám egykori keresztelőjéről már nem szól a fáma. Az 1883-ból fennmaradt Katovicei Krónika megemlékezik róla és azt regéli el, hogy a híres cseh huszita vezér Jan Žižka építtethette, mikor csapataival 1420-ban Pilsenből Táborba vonult és győzedelmeskedett a sudomeři csatában. Ez egy szép történet, de koránt sem biztos, hogy igaz. Egy másik, valószínűbb teória szerint a hidat valamivel később II. Vladislav, azaz II. Ulászló király uralkodása alatt építhették. A király ugyanis megengedte a dél-cseh marhacsordák németföldre való terelését és emiatt szükség volt az akkor még arrafelé folyó patak felett átívelő masszív kőhíd megépítésére. És ha már egyszer a hidat megépítették természetesen a helyiek díjat is szedtek a használata után.

Víz? Az már nincs

Zárókő

Van itt szélesség egy pár marhának is!

Egy harmadik eredettörténet szerint a hidat még később, valamikor 17. században emelhették a kereskedelmi útvonal biztosítása érdekében. Akár így, akár úgy a híd egészen az 1920-as évekig betöltötte fontos szerepét ám ekkor a patak nyomvonalát átszabták és a dombhoz közelebb terelték. Így most csupán egy meglepő, tájidegen látnivaló ám pont jó ahhoz, hogy megpihenjük az utunk során. Ehhez rendelkezésre áll egy remek pihenőhely, paddal és valamiért egy indián totemoszlop is. Ennek pontos jelentőségét sajnos nem ismerjük, de látványosságnak ez is kiváló.

Ahoj! – Egy köszöntés története

Csehországban járva az udvariasság jegyében érdemes megtanulni az alapvető köszöntéseket. A dobre ráno / dobrý den / dobrý večer hármason, azaz a jó reggelt / jó napot / jó estét trión kívül még a dobrou noc (jó éjszakát) kifejezést is vegyük fel a repertoárunkba. Távozáskor pedig vagy a kissé nyelvtörő Na shledanou (Viszontlátásra) kifejezést használjuk vagy annak a rövidített nashle (naszhle) formáját. Ám ha már otthonosabbá válik számunkra a cseh föld és kezdünk összemelegedni, összebarátkozni a szállásadónkkal, szomszédunkkal, a sarki kocsmárossal akkor jöhet az addigra már oly sokat hallott köszöntés: Ahoj! Nem, természetesen nem tévedtünk el és nem hagytuk el a szárazföldet, nem szálltunk tengerre. Ez a hajós köszöntés az informális cseh SZIA! De honnan is ered az ahoj szó, és mikor is terjedt el Csehországban? Íme egy kis háttérinformáció.

Nyitott napok a cseh múzeumokban, kastélyokban!

Ugyan még csak július utolsó napjaiban járunk, de már időben szólunk, szeptember első napjaiban a megszokottnál is érdemesebb Csehországot felkeresnünk! Jöjjön egy kis programajánló.

2024. szeptember 7. és 15. között Csehországban rendezik meg a European Heritage Days, azaz a Kulturális Örökség Napjai programsorozatot. Ezen a különleges héten fokozott figyelem fordul a régészeti, építészeti, szakrális, művészeti vagy éppen a múszaki történeti értékekre illetve ezek nagyközönség előtti bemutatására. Az akcióban országszerte várhatóan mintegy 800 állami tulajdonú, kezelésű kastély, vár, templom, kolostor, múzeum, galéria, régészeti feltárás, színház, kert, régi épület, bánya, gyárépület, régi sörfőzde stb. vesz majd részt. És ami külön kedvezmény, hogy ezek jelentős része ezen a héten teljesen ingyen lesz látogatható. A résztvevők pontos listáját még később közlik, de várhatóan tele lesz izgalmasabbnál izgalmasabb helyszínnel. A hét folyamán számos kisérőprogram is lebonyolításra kerül így akár koncerteken, egyedi kiállításokon, vásárokon is részt vehetünk. Időzítsük hát első vagy soron következő csehországi látogatáunkat erre a hétre és használjuk ki a Kulturális Örökség napjai programsorozata adta különleges élményeket. 

Miasszonyunk plébánia templom és harangtorony – Vimperk

 Vimperk városában a Szabadság (Svoboda) nevet viselő, nyugat felé emelkedő főtér alsó, keleti sarkán áll a Miasszonyunk-plébániatemplom és mellette a város egyik meghatározó látványeleme, a harangtorony.

A Chebi (regionális) Múzeum avagy hol áll Wallenstein lova?

Cheb (egykori német nevén nevezve Eger), Csehország egyik legrégebbi városa, amely fontos szerepet játszott az ország történelmében. A történelmi belváros középkori hangulata megragadó, a szűk utcákon sétálgatva és a hatalmas főterére kilépve a régmúlt idők gazdagságról tanúskodó szép épületekben gyönyörködhetünk.

Cseh filmkarnevál 2024

 A budapesti Cseh Centrum szervezésében 2024. február 21–25. között a mai cseh filmművészet  legjobb és legfrisebb alkotásaival jelentkezik újra a Cseh Filmkarnevál. A közkedvelt cseh filmszemle kerek évfordulót ünnepel: immár tizedik alkalommal kerül megrendezésre a hagyományos februári időpontban és a megszokott helyszínen, a Toldi moziban. Az esemény szakmai partnere a Budapest Film. A Cseh Filmkarnevál főtámogatója a kezdetektől a Staropramen. A jegyelővétel február 7-én indul a Toldi moziban és a Toldi mozi weboldalán.

Žleby vára

A téli szunyókálását követően tavasszal újra megnyitja kapuit a Közép-Csehországi kerület keleti szélén fekvő Žleby városka tündéri vára, kastélya. Az eredetileg gótikus erődöt valamikor 1289 előtt alapította a Lichtenburk család. A huszita csapatok ugyan alaposan megrongálták, de a XV. század derekán szépen újjáépítették immáron reneszánsz és barokk stílusban.

Ki találja ki a helyes választ? – Csehes találós kérdések a múltból.

A napokban ismét böngésztük az Arcanum Digitális Tudománytárat és számos izgalmas Csehországgal kapcsolatos anyagra bukkantunk az 1800-as évek írott magyar sajtójában. Ezen írások között két találós kérdést, mondhatni fejtörőt is felleltünk, melyeket most megosztunk olvasóinkkal. A megfejtéseket nem akarjuk a cikken belül elárulni, ezért a korábbi, utopenecról szóló cikkünk legvégéhez illesztettük hozzá! 😊 Jó szórakozást kívánunk a rejtvények megoldásához!

Hivatalos ünnepnapok és más nevezetes napok Csehországban – 2024

Ismét eltelt egy év és az idei évet, benne a szabadságainkat, utazásainkat tervezve lelkesen keressük a naptárban, hogy idén mely napokon is örvendeztet meg minket egy munkanapra eső állami ünnep vagy egy ünnephez kapcsolódó hosszú hétvége. De külföldi útjaink során nem csak a saját ünnepeinket célszerű figyelembe venni, hanem az adott célországban lakók, így pl. a csehek ünnepeit is. Úti programjaink tervezéséhez ugyanis elengedhetetlenül fontos tisztában lennünk az esetleges üzlet, hivatal, posta, szolgáltatás nyitva, vagy inkább zárva tartásokkal, illetve a vasúti-, buszmenetrendek eltéréseivel is. Az ünnepnapokon várhatóan jóval többen fordulnak meg a különféle turista nevezetességeknél, korlátozottabb a szállás- vagy vendéglátóhelyi választék. Lássuk hát, hogy 2024-ben mikor és milyen nemzeti ünnepekre kerül Csehországban sor, illetve milyen más nevezetes napokra érdemes még idén odafigyelnünk. 2016 óta egyes ünnepnapokon a 200 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzletek nem nyithatnak ki. Ezeket a napokat a felsorolásban egy SZ (szünet) betűvel külön jelezzük.

Húsvét

Utopenec, a leghíresebb és legfinomabb „vízbefúlt”

A cseh ételek és kifejezetten a sörkorcsolyák nagy népszerűségnek örvendenek nem csak hazájukban, de a magunk fajta magyar (és más nemzetiségű) turisták körében is. Az általunk is már sokszor megénekelt nakládany hermelín, azaz az olajban pácolt sajt mellett kétségkívül a másik legismertebb cseh kocsmai finomság az utopenec (többes számban, hiszen több kolbászról van szó: utopenci). De mi fán is terem ez a remek étek?

Utopenci (F: apetit online)

UNESCO Világörökségek és várományosok Csehországban 2024 (kibővítve!!!)

Sok-sok évvel ezelőtt, amikor még Csehországgal kapcsolatos élményeink szinte „csak” Prágára korlátozódtak, kezünkbe akadt egy cseh nyelvű kiadvány, melynek hátsó borítójáról 12 kis kép tekintett ránk. Ezek a kicsi, ám annál ígéretesebb képek indítottak el minket a Csehország Prágán túli területeinek bejárása útján, amely út hamarosan „végzetes” szerelemmé- szenvedéllyé változott.

Az akkor még egy tucatnyi csodálatos képen látható épületek, építészeti alkotások, településrészek mára kibővülve nem csupán Csehország legféltettebben őrizendő értékeinek számítanak, de egyúttal szerepelnek a UNESCO Világörökségi Listáján is. Hogy ez a státusz mitől is olyan nagy szám?